Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-11 / 59. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 59. szám 1986. március 11., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Folytatódik a vasútvonalak villamosítása ,KözeÍebb" lesz a Balaton Olcsóbb üzemeltetés A MÁV-nál megkezdődött a VII. ötéves tervidőszak villamosítási munkálatainak első szakasza: a Tárnok— Martonvásár—Kápolnás­nyék közötti vonalszakaszon már alapozzák és állítják a felsővezeték-tartó oszlopo­kat. Hazánkban jelenleg össze­sen 1900 kilométernyi vas­útvonal van villamosítva, a teljes vasúti hálózat egyne­gyede. A szállításban be­töltött szerepe azonban en­nél nagyobb arányú, ugyan­is itt bonyolódik le a vas­úti áruszállításnak több mint a fele. A gazdaságossági számítások alapján kidol­gozott villamosítási terv sze­rint az elkövetkező idő­szakban a legfontosabb fel­adat a Budapest-rSzékesfe­hérvár—Balatonszentgyörgy —Gyékényes, illetve a Dom­bóvár—Kaposvár—Gyéké­nyes közötti — mintegy 350 kilométernyi — vonalszaka­szok villamosítása. A tervek a MÁV Tervező Intézetben készültek, a kivitelező szin­tén MÁV-cég, a villamos felsővezeték-építési főnök­ség. A munkálatokat négy ütemben végzik; az első ütemben Budapest—Székes­fehérvár—Szabadbattyán kö­zött teremtik meg a villa­mos vontatás feltételeit. A tervek szerint az első ütem 1987 végére fejeződik be, vagyis ekkor indulhat meg a villamos vontatás Budapest és Székesfehérvár között. A hideg ellenére tervsze­rűen haladnak a munkák az első szakaszon, alapozzák és már állítják a felsővezeték­tartó oszlopokat. A munka­terület kijelölésénél figye­lembe vették, hogy ugyan­ezen a vasútvonalon pálya­korszerűsítés! munkák is folynak, és a villamosítást célszerű a már felújított pá­lyán végezni A későbbi épí­téseket úgy ütemezik, hogy semmiképpen se zavarják a velencei-tavi, a balatoni nyári üdülőforgalmat. Eb­ben az időszakban a kevés­bé frekventált dombóvár— gyékényesi szakaszon dol­goznak majd. A számítások szerint a 350 kilométeres vasútvonal vil­lamosításának beruházási költségei 4 év alatt megté­rülnek; nem utolsósorban a jóval olcsóbb üzemeltetési mód következtében; a villa­mosvontatás költségei mind­össze egyharmadát teszik ki a dízelvontatásénak. Nép­gazdasági szempontból kü­lönösen kedvező, hogy drá­ga importgázolajat — á VII. ötéves tervi villamosítás el­végzésével évente 38 ezer tonnányit — lehet megtaka­rítani, ugyanakkor .évi 300 millió forinttal csökkennek az üzemeltetési költségek. Előnyös az is, hogy a villa­mos mozdonyoknak egysze­rűbb és olcsóbb a karban­tartása, mint a bonyolultabb szerkezetű dízelmozdonyoké, s javításuk, szerelésük ki­sebb létszámmal is megold­ható. Az utazókat várhatóan az érinti majd a legkedvezőb­ben, hogy a villamosítás el­végzésével a személyvona­tok mintegy 20 perccel ha­marabb érik el a Balatont, mint most. Környezetvé­delmi szempontból is ör­vendetes, hogy hamarosan villanymozdonyok Váltják fel a dízeleket: megszűnik az olaj- és füstszennyezés, és — ami a vízparti telepü­lések lakóit leginkább za­varja — az erős zaj. A vil­lamosítás egyébként más környezetvédelmi problé­mákat is felvet: a felsőve­zeték létesítése miatt ugyan­is több helyen fákat kell ki­vágni. Az építők igen gon­dosan járnak el, ahol csak tehetik, megkímélik a fákat. A villamosításhoz kapcso­lódóan egyéb munkákat is elvégeznek az érintett vasút­vonalakon, így például a postai és hírközlő vezetéke­ket biztonságos földkábelek­ben helyezik el, az állomá­sokon korszerűsítik a vilá­gítást, s energiatakarékos fényforrásokat állítanak fel. Ugyancsak kapcsolódó mun­kaként, áttelepítik a vágá­nyok felett' átívelő gyalogos­felüljárók egy részét, s úgy alakítják ezeket, hogy a vil­lamosvontatásnak és a hely­beli lakosság igényeinek egyaránt megfeleljenek. A VII. ötéves tervidőszak befejeztével a hazai villa­mosított vasútvonalak hosz­sza várhatóan — pótlólagos fejlesztési forrásokat is fel­tételezve — megközelíti a 2400 kilométert. Ez egyben azt jelenti, hogy a nyolcva­nas évek végétől a vasúton szállított áruk 70 százalékát már villamos szerelvényekkel továbbítják. Napirenden az építőipar Az Országgyűlés építési és közlekodési bizottságának ülése Hétfőn ülést tartott az Országgyűlés építési és köz­lekedési bizottsága a Parla­mentben. Tagjai előzetes megbeszélést tartottak azok­ról a témákról, amelyek — a tervek szerint — az Or­szággyűlés tavaszi üléssza­kának napirendjén szerepel­nek. Így előbb az illetékek­ről szóló törvényjavaslattal és a készülő sajtótörvény tervezetével foglalkoztak a képviselők. Csúcs Lászlónak, a Pénzügyminisztérium fő­osztályvezetőjének, illetve dr. Somogyvári Istvánnak, Somogyi László elmondta, hogy ilyen miniszteri be­számoló, amely e tárca egész tevékenységi területét fel­öleli, most első alkalommal hangzik majd el az Ország­gyűlésen. A miniszter az ülésen, beszélt helyzetjelentésének egyik fő mondanivalójáról, arról, hogy az állami nagy­beruházásokkal kapcsolatos teendőit az építésügyi tárca évek óta maradéktalanul teljesíti, s hozzátette, hogy ez továbbra is így lesz. Je­lentős eredményeket értek el az Igazságügyi Minisztérium az energiamegtakarításban, osztályvezetőjének előter­jesztésében, majd meghall­gatták az épitő- és az épí­tőanyag-ipar helyzetét és feladatait taglaló beszámoló főbb téziseit, amelyeket Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter ismertetett, kiegészítve a témáról korábban megkúl. dött munkaanyagot. Exportfejlesztés a Budalakknál A Budalakk Festék- és Műgyantagyár évi 3,8 mil­liárd forint értékű termelé­sének csak kis töredékét, alig 3 százalékát értékesiti külföldön. Mivel a vállalat az elmúlt években számot­tevő mértékben fokozta ter­melését és sokféle korszerű készítménnyel gazdagította kínálatát, a hazai ellátás veszélyeztetése nélkül most már az export bővítésére is törekszik. A vállalat szak­emberei külpiaci lehetősé­geik feltárásához először azt vizsgálták meg, hogy mely külföldi cégekhez ju­tottak el olyan magyar gé­pek, berendezések és mű­szerek, amelyeknek a felü­letét a Budalakk festékeivel védték. Kiderült, hogy 35 magyar iparvállalat közve­títésével a gyár felúletvédő anyagai eddig már 24 or­szág több mint félszáz vál­lalatánál feleltek meg a kö­vetelményeknek. Üj, köz­vetlen üzleti partnereket a vállalat elsősorban ezekben az országokban keres, mi­vel termékei itt már nem ismeretlenek. A vállalat főként az Arab­öböl, a Földközi-tenger és Észak-Afrika fejlődő orszá­gaiban számít új megrende­lőkre. Mivel a külpiacokon kész festékek csak igen cse­kély mennyiségben és erős versenyben cserélnek gaz­dát, eladásra elsősorban műgyantáit, festékkoncent­rátumait és intermedier­jeit kínálja. Nem mondott le azonban a gyár a kész­termékek exportjának bő­vítéséről sem. Ezt úgy va­lósíthatják meg, hogy a magyar vállalatok által kül­földre eladott gépek, beren­dezések karbantartásához, felújításához szükséges fes­tékek pótlólagos szállítására is vállalkoznak. Arról is szó van, hogy a magyar gépe­ket, műszereket érdemes lenne már eleve javítófes­tékkel együtt ajánlani a ve­vőknek. Ilyen üzleti lehető­ségről tárgyalnak éppen a Ganz-MÁVAG-gal. Ezzel mindkét fél jól járna, mert nemcsak a Budalakk ex­portja bővülne ily módon, hanem partnervállalata is magasabb színvonalú szol­gáltatással együtt kínálhat­ná termékeit külföldre. A kivitel növelésének másik ígéretes módszere a licen­cek, know-how-ok értéke­sítése lehet, amelyre ked­vező lehetőségei vannak a vállalatnak. (MTI) Újjáalakultak a népfronttestületek Előtérben a tömegpolitikai munka Csongrád megyében Az elmúlt hetekben or­szágszerte megalakultak a népfronttestúletek és -mun­kabizottságok. Mindenütt napirendre került a Haza­fias Népfront VIII. kong­resszusa állásfoglalásában megjelölt célok helyi meg­valósítása, a feladatok pon­előtt széleskörűen megvi­tatják mindazokat a kérdé­seket, amelyek a fejlesztési tervekkel, az egészségügy­gyei, a kereskedelemmel és a közlekedéssel kapcsolato­sak. Az elhangzott javasla­tokat összegzik, és arra ösz­tönzik az államigazgatási mellett az eltérő feltételek­nek megfelelően sok. új elemmel gazdagodtak az el­képzelések. Vidéken és a fővárosban egyaránt továbbra is meg­különböztetett figyelmet for­dítanak a terület- és tele­pülésfejlesztési célok meg­valósításának elősegítésére. Ez jól tükröződik az egyes gyelembe az állampolgári észrevételeket. Üj bizottság­ként alakult meg minden városban a családvédelmi tanács, amelynek feladata főleg a tájékoztató előadá­sok megszervezése és a fia­talok családi életre neve­lése lesz. Megyeszerte létre­hozzák a társadalompoliti­kai tanácsokat, amelyek spe. munkabizottságok program- ciális programokat állítanak jaiban is. Mindenütt azzal össze a különböző társadal­számolnak, hogy építeni le- mi rétegeknek, s eközben het az utóbbi időben erőtel- arra törekednek, hogy a jesen kibontakozó folyamat- közéleti munkába minél na­ra: az emberek egyre többet gyobb számban vonjanak be törődnek közvetlen lakókör- értelmiségieket és fiatalo­nyezetúk alakításával. kat. Külön figyelmet fordí­A népfront tömegpolitikai tanak arra, hogy a fizikai munkájának erősítését tűz­ték célul Csongrád megyé­ben, ahol elhatározták, hogy a jövőben a döntéshozatal dolgozókat megnyerjék a lakóterületi társadalmi mun­kára és lakókörnyezetük ér­tékeinek gyarapítására. Új dunai híd épül Képviselők tanácskozása Hétfőn a SZOT székházá­ban tartotta ülését a Közle­kedési és Szállítási Dolgo­zók Szakszervezetének köz­ponti vezetősége. A testület Tóth László közlekedési ál­lamtitkár tájékoztatója alap­ján megvitatta az ágazatnak a VII. ötéves tervre szóló céljait. Közlekedési beruházások­ra 130 milliárd forintot lehet fordítani a tervidőszak so­rán Alapvető cél, hogy a szűkös fejlesztési lehetősége­kel minél racionálisabban használják fel. Folytatódik az autópálya-építés, megépül az észak—déli metró újabb szakasza, korszerűsítik a Fe­rihegyi régi leszállópályát, és legalább egy dunai híd Is épül. A tervidőszak végére a személygépkocsi-állomány csaknem egyharmadával bő­vül, az autóbuszok száma 3.6, a teherautóké pedig 7,2 százalékkal nő A tárca munkájának egyik jellemzőjeként utalt Somo­gyi László arra, hogy — Budapest kivételével — si­került az országban megte­remteni az építési igények és kapacitások között az egyensúlyt. Teljesítményűn szerint, nyereségességük, ha­tékonyságuk tekintetében elég széles skálán helyez­kednek el az építőipari vál­lalatok, a nehéz piaci körül­ményekhez is jól alkalmaz­kodóktól a szanálásra ítél­tekig. Gondok a legtöbb he­lyen abból adódnak — már ami az egyes gazdálkodó szervezetek életképességét illeti —. hogy nincs elegen­dő fejlesztési alap a termelő berendezések megújítására, márpedig erre nagy szükség lenne, különösen a lakás­építés terén, de a magasépí­tésben, az építőanyag-ipar­ban is. Ami a lakásépítést illeti — mondta a miniszter — a tárca a VI. ötéves terv­ben teljesítette ilyen irányú feladatait, noha az új laká­sok közül elég sokat csak 1985 utolsó hónapjaiban si­került átadni. A mennyiség mellett azonban — fűzte hozzá — az eddiginél na­gyobb gondot kell fordítani a minőségi követelmények­re. A vitában felszólaló kép­viselők általában elismerték az építi), és az építőanyag­iparban elért eredményeket, viszont szóvá tették, hogy a jogos minőségi kifogásoknak jobb, szervezettebb munká­val elejét lehet és kell ven­ni. A magánépítők segítésé­re létrehozott építőgép-köl­csönző szolgálatot tetszéssel fogadta a lakosság. Az építő­anyagokból javult az ellátás, de lehetne még javítani raj­ta, térben és időben egyen­letesebbé tenni a forgalma­zást. Szorgalmazták a kép­viselők, hogy tegyék érde­keltebbé a termelésirányító­kat és a vállalatvezetőket a munkafegyelem erősítésé­ben, a jó minőségben. Szó­ba került, hogy esetenként az állam anyagi eszközeivel ne utólag segítsenek például a lakásépítkezésekben „tönkre ment" vállalatokon, hanem előre közöljék velük, mennyi preferenciát kapnak, de ezért szigorúbban köve­teljék meg tőlük a jó mun­kát. Többen szorgalmazták, hogy az építőipar időben készüljön fel — gépekkel, technológiával egyaránt — a paneles lakóházak esedé­kessé váló tömeges felújí­tására. Felszólalt a vitában Ta­kács Máté, Szeged főépíté­sze is. tosítása. A sok közös vonás szerveket, hogy vegyék fi­Festik a táblákat Felújítják és újrafestik a közlekedési táblákat és lámpá­kat tartó vasszerkezeteket Szegeden, a Nagykörúton és a sugárutakon. Felvételünk a munkát vállaló Kisteleki Üj Élet Tsz dolgozóiról készült, a Petőfi Sándor sugárúton

Next

/
Thumbnails
Contents