Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-08 / 57. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 76. évfolyam, 57. szám 1986. március 8., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 2.20 forint Történelmi felelősség A

magyar társadalom és az egész nemzetközi közvélemény nagy érdeklődéssel figyelt az SZKP most véget ért, rendkívül tartalmas, a lenini hagyományok szellemében lezajlott kongresszusára. A megkülönböztetett figyelem indokolt, hiszen a szovjet kommunisták tanácskozásán számos, a társadalmi és a gazdasági fejlődéssel, a nemzetközi béke, és biztonság megőrzésével kapcsolatos ál lásfoglalás született, amelyek befolyással lesznek nem csak a szovjet emberek, nemcsak a szocialista országok népei, hanem az egész emberiség sorsának alakulására. 1. Miként Mihail Gorbacsov fogalmazott a kongresszus utolsó munkanapján elhangzott zárszavában a párt bel- és külpolitikájának elfogadott és megerősített általános irányvonala, a gazdasági és társadalmi fejlődés meggyorsításának, az egyetemes béke megszilárdításának irányvonala, ezek az SZKP XXVII. kongreszszusának legfontosabb eredményei. Az SZKP KB főtitkára utalt arra is, hogy „a szovjet kommunisták tudatában vannak annak, milyen nagy felelősséget, milyen hatalmas terhet vállalnak magukra a programban meghatározott feladatok és célok kitűzésével". A történelmi felelősség és annak következetes vállalása tükröződött a kongreszszus elé terjesztett politikai beszámolóban és a gazdasági számvetésben csakúgy, mint a küldöttek hozzászólásában és a határozatokban. Ami a párt megújított programját illeti, abban például kimondják: elsietettnek bizonyultak az előző programok azok a megfogalmazásai, amelyekben meghirdették az áttérést a kommunizmus kiterjedt építésére, noha — miként az új program fogalmaz — belátható ideig még a szocializmus tökéletesítése lesz napirenden. Ez a bátorság és őszinteség a régi beidegződések megszüntetésére a kezdeményezésre és az útkeresésre ösztönöz nemcsak az SZKP-ban, s nem csupán a Szovjetunióban, hanem nemzetközi viszonylatban is. Ebben az egyetlen állásfoglalásban is tükröződik a kongresszus nyíltsága, kritikus, elemző légköre, a realitások figyelembevétele. Nehéz lenne másként értékelni azt a másik, ugyancsak figyelemreméltó megállapítást, hogy a hetvenes években a jelentős vívmányok mellett a társadalmi és a gazdasági élet különböző területein negatív tendenciák bontakoztak ki, amelyekkel szembe kellett nézni. A Központi Bizottság politikai beszámolója nagyfokú nyíltsággal fogalmazta meg, hogy az ország fejlődésében egy időben gyorsabban növekedtek a problémák, mint ahogyan megoldották őket. 2. Minden bizonnyal ezek a kialakult helyzet gondos és realista elemzése nyomán született megállapítások is szerepet játszottak abban, hogy a párt társadalmi és gazdasági szféra fejlődésének gyorsítását határozta el. Az egyik a gazdaságirányítás és az azzal összefüggő problémák, amelyek megoldásához új módon közelítettek. A dokumentum ezzel összefüggésben hangsúlyozza: az irányítás rendszerének folyamatos tökéletesítésében elért eredményeket nem szabad lebecsülni. Ugyanakkor megállapítja: „most olyan a helyzet, hogy a dolgokat nem korlátozhatjuk részleges javításokra, radikális reform szükséges". Amint a vitát összefoglaló zárszóból s magából a kongresszusi határozatból is kitűnik, az SZKP vezetése a „radikális reformon" belül az egyik lefontosabb kérdéskörnek az irányítás tökéletesítését, az érdekeltség és a gazdaságosság közötti kölcsönhatást tekinti, Figyelemre méltó, hogy az idevonatkozó megállapítások, egyes korábbi elméleti tételek újbóli vizsgálatát, az áru- és pénzviszonyok, a szocialista tulajdon és a vállalati önállóság kérdésének a megváltozott körülményekhez való hozzáigazítását szorgalmazzák. Ez a magyar társadalmi és gazdasági fejlődés szempontjából is igen fontos. Továbbgondolkodásra ösztönző állásfoglalás. A változások azonban nem korlátozódnak a gazdasági megújulásra. A kongreszszus a termelés és a tudomány eddiginél szorosabb összekapcsolására, a csúcstechnológiák meghonosítására és elterjesztésére ösztönzött. Hangsúlyozta továbbá, hogy a változásoknak, a fejlődés gyorsításának ki kell terjednie társadalmi viszonyokra, az intézményrendszer és az egyes intézmények, röviden a szocialista demokrácia tökéletesítésére is. A kongresszus arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felmerült problémák megoldása nem csupán a szovjet társadalom belső fejlődésének igénye, hiszen azt a merőben új nemzetközi helyzet is sürgeti. Utalás ez arra, hogy a nagyszabású, a népjólét emelését célzó gazdasági program és a társadalomformáló célkitűzések megvalósítása nem képzelhető el a kedvező külső feltételek biztosítása nélkül. Ebben a legsürgetőbb feladat most a fegyverkezési verseny megfékezése, a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködésének megszilárdítása és kiszélesítése. 3. A kongresszus és annak idevonatkozó határozata az SZKP és a szovjet állam vezetőinek nagyfokú rugalmasságáról, kompromisszumos készségéről tanúskodik. Együttműködésre szólítja fel a világ valamennyi népét és államát, mindenekelőtt az amerikai kormányt és nyugati szövetségeseit egy olyan biztonsági rendszer megteremtésében, amelyben nem a haditechnika, nem a fegyverek nyújtanak védelmet, hanem a kölcsönös biztonság elvének elfogadása, s e biztonság garantálása. A Szovjetunió abból indul ki, hogy az űrkorszakban egyetlen állam sem teremtheti meg saját maga vagy szövetségesei biztonságát csupán a katonai erőre támaszkodva. Megkülönböztetett figyelmet szentelt a kongresszus a szocialista országok együttműködésének, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseinek. Ami az előbbit illeti, hangsúlyozta, hogy a szocialista országok együttműködését az eddiginél is jobban össze kell hangolni, egyeztetni a nemzeti érdekeket, kizárni a zavaró tényezőket. A cél a szocialista országok fejlődésének közös erővel történő felgyorsítása, hogy a társadalom és a gazdaság fejlesztésében elért eredményeikkel gyakoroljanak vonzást az őket körülvevő világra. Ami a nemzetközi kommunista és a munkásmozgalom kérdéseit illeti, a kongresszus hangsúlyozta, hogy nem lehetséges és nem is szükséges a teljes nézetazonosság valamennyi kérdésben, az álláspontokat elvtársi vitában kell egyeztetni. Az egység tehát nem monolitikus, hanem a kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen, a mozgalomhoz tartozó pártok gazdag tapasztalatainak cseréjén alapszik'. A kongresszus hangsúlyozta: a kommunista pártoknak különös figyelmet kell tanúsítaniuk a nemzetiségi kérdés lenini hagyományoknak megfelelő kezelése iránt. A magyar társadalom vezető erejének, a Magyar Szocialista Munkáspártnak a gyakorlati munkában szerzett tapasztalatai is arról tanúskodnak, hogy szocialista ország számára ez az egyedüli, történelmileg helyes és követendő út. M

indent egybevetve megállapítható: a szovjet kommunisták most véget ért kongresszusa a népek sorsáért viselt történelmi felelősség tudatában nagy bátorsággal és őszinteséggel elemezte az ország társadalmi és gazdasági helyzetét, a nemzetközi életben mutatkozó veszélyeket, realista szemlélettel közelített valamennyi bel- és külpolitikai problémához. Olyan megoldásokat javasolt, amelyek figyelembe veszik nemcsak a szovjet emberek szükségleteit, hanem az egész emberiség legfőbb célját, a béke és a biztonság megteremtését, a tartós együttműködés útján. Ezért is fogalmazott így a magyar nép üdvözletét tolmácsolva Kádár János: „ ... A kongresszus állásfoglalásai nemcsak e hatalmas ország fejlődését fogják meghatározni, hanem sokféle módon hatni fognak az egész emberiség számára legfontosabb kérdés, a béke megőrzése szempontjából". Kanyó András Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Napirenden: az építőipar helyzete A Csongrád megyei országgyűlési képviselők a szegedi színház épületében Az országgyűlési képviselők Csongrád megyei csoportja tegnap, pénteken délután a népfront megyei bizottságának székházában, Szegeden — készülve az Országgyűlés tavaszi ülésszakára — tanácskozott. Takács Imréné, a képviselőcsoport vezetője köszöntötte az ülésen részt vevőket, többek között Bartha Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát. A megye építőiparának helyzetéről, a legfontosabb építkezésekről Sípos Mihály, a Délép vezérigazgatója adott tájékoztatót. Egyebek között ismertette, hogy már a VI. ötéves terv időszakában megérezték g vállalatok a csökkentett beruházásokat. Kevesebb munkát kaptak, és szerkezeti átalakítást kellett végrehajtani. Több üzem házgyárának kapacitását nem tudta kihasználni. A Délép is arra a sorsra jutott, mint a többi házgyáras cég, csökkenteni kellett a termelését. A helyzetet bonyolította, hoav erőteljesebb munkaerő-elvándorlás bontakozott ki. Valamikor az építőipar a bányászat után a legjobban fizető ágazat volt, most az ötödik helyre csúszott le. A technológiai megújuláshoz, a szerkezet változtatásához olyan anyagi erőforrásra lett volna szüksége minden építőipari szervezetnek, aminek hiányában csak az élőmunkát tudták növelni. Ez a tény azonban tovább fokozta a nehézségeket. A Délép vezérigazgatója szólt a lakásépítésről, elmondta, hogy a vállalat megalakulása óta 44 ezer otthont hozott tető alá, az utolsó tíz esztendőben a megépített lakások száma 25 ezer volt. Ismertette azokat a törekvéseket, amelyekkel jobban szeretnének alkalmazkodni a piac igényeihez. így például Észak-Űjszegeden kétemeletes kis társasházakat építenek, amelyek külső falai téglából készülnek. Egy új rendelkezés értelmében az építőipari szervezetek olyan beruházók is lehetnek, mint a takarékpénztár. A vállalat a iövőben közvetlenül az építtetővel is felveszi a kapcsolatot. Végül a színház- és a klinikaépítés jelenlegi állapotáról kaotak képet a képviselők. A beszámoló után először Király Zoltán kért szót, a Délép gazdasági helyzete iránt érdeklődött, hogy miképp tud a vállalat kijutni a nehézségből. Eke Károly az ideális szervezet lehetőségeit ecsetelte, és a társadalmi igazságtalanság példáit hangsúlyozva, rámutatott arra, helytelen, hogy az OTP az utolsó szinten levő lakásokat nem vásárolja visssza. Bödőné Rózsa Edit azért kért szót, hogy megtudja, a hőtechnikai újszerű szigetelési eljárásokat mikor vezetik be, mi lesz a Hungária sorsa, és hogyan lehet elérni a kevesebb vitát a lakók és az építők között a garanciális javítások ügyében. Juratovics Aladár javasolta, a tervezők és a kivitelezők közölt legyen jobb az összhang. Elismeréssel beszélt a félkészház-akciókról és a lakásbeázások szomorú helyzetét ecsetelte. Mag Pál az építőipari szervezetek szakosodására hívta fel a figyelmet, mert csak így tudnak az új gazdasági körülményekhez alkalmazkodni. Szóvá tette, javul ugyan az építőanyag-ellátás, de nem mondható el ez a kereskedelemről. Tóth László a vállalkozási szervezet korszerűsítését szorgalmazta. A felvetésekre Sípos Mihály válaszolt, majd Bartha László a megye építőiparának helyzetét ismertetve, többek között elmondta, jobb az anyagellátás, mint a korábbi időszakban. A vállalatok késve módosítottak szerkezetet, nem készültek fel eléggé a változásra. Az építőipari szervezetek helyzete jelenleg nehéz, de tiszteletre méltó az erőfeszítésük, és alkalmasak arra, hogy Csongrád megye VII. ötéves tervének célkitűzéseit végrehajtsák, a feladatokat megoldják. Az országgyűlési képviselők megvitatták a tavaszi ülésszakra való felkészülés teendőit, majd ellátogattak a Szegedi Nemzeti Színházba. ahol megtekintették a felújítási munkákat. H. M. Forradalmi ifjúsági napok Nagygyűlések, történelmi emlékműsorok A forradalmi ifjúsági napok idei rendezvényeiről tájékoztatták a sajtó képviselőit pénteken a KISZ Központi Bizottságának székházában. Ernőd Péter, a KISZ KB titkára elmondotta: az immár hagyományos központi programok — ifjúsági nagygyűlések, történelmi emlék-, műsorok — most is az ifjúság történelemszemléletének formálását segítik, s egyben alkalmat adnak arra, hogy a három fogalom: forradalom, tavasz, ifjúság, a fiatalok tudatában egybekapcsolódjék. Az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc 138. évfordulóján, március 15-én 10 óra 30 perces kezdettel, zenés irodalmi műsorral egybekötött nagygyűlést rendez a Nemzeti Múzeum kertjében a KISZ Központi és Budapesti Bizottsága, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A Tanácsköztársaságról történő megemlékezések köz ponti rendezvényeinek idén Győr városa ad otthont. Ezekkel kapcsolatban Kóbori Béla, a KISZ Győr-Sopron Megyei Bizottságának első titkára elmondotta: március 20-án nyitják meg az amatőr művészeti csoportok seregszemléjét, a hagyományos Kisfaludy-napokat. Ennek programjában többek között diákszínjátszók, bábjátékosok, vers- és prózamondók lépnek a közönség elé. Március 21-én koszorúzási ünnepséget rendeznek a Tanácsköztársaság-emlékműnél, s felavatják Kun Béla emlékkövét a róla elnevezett lakótelepen. Este Történelmet csináltunk címmel Sinay Jenő és Benkő József történelmi játékát mutatják be a győri városi tanácsház mögötti téren. A produkcióra — amelyben több neves előadóművész is színpadra lép — 8-10 ezer fiatalt várnak. Az esti órákban a Kisfaludy Színházban gálaműsorral emlékeznek meg a Tanácsköztársaságról