Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-07 / 56. szám

2 Péntek, 1986. március 7. Befejezte munkáját az SZKP XXVII. kongresszusa Fogadás a Kremlben A párt programjáról Az SZKP Központi Bizott­sága csütörtök délután a moszkvai Kreml Kongresz­szusi Palotájában fogadást adott az SZKP XXVII. kong­resszusára meghívott külföl­di vendégek tiszteletére. A fogadáson megjelentek kom­munista és munkáspártok, forradalmi-demokratikus, szocialista, szociáldemokra­ta és egyéb pártok, demok­ratikus társadalmi szerveze­tek képviselői. Ugyancsak jelen voltak a fogadáson az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjai és póttagjai, az SZKP KB titkárai, az SZKP KB tagjai és póttagjai, a Központi Revíziós Bizottság tagjai. A külföldi vendégeket Mi­•hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára köszöntötte. Üdvözlő beszédében a kö­vetkezőket mondta: Kedves Elvtársak és Ba­rátaink! A párt Központi Bizottsá­ga nevében üdvözlöm a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszu­sának itt összegyűlt külföldi vendégeit. Önök, akik részt vetlek a kongresszus mun­ká'ában, meggyőződhettek róla, milyen nagy a kong­resszus jelentősége pártunk, ntpünk életében. A kongresszus rendkívül felelősségteljes, lényegében fordulatot jelentő fejlődési szakaszban határozta meg az SZKP általános irányvo­nalát, amely a gazdasági és társadalmi fejlődés meg­gyorsításának, a világbéke megszilárdításának irányvo­nala. Megvalósítása minősé­gileg új szintre emeli a szovjet társadalmat, mara­déktalanul felszínre hozza a szocializmus előnyeit a gaz­daságban, a tudományban és a kultúrában, á demokrá­ciában, az emberek egész életmódjában. Önök érzékelhették a kongresszus pártszerűen igényes, alkotó, tárgyszerű légkörét. A szovjet társada­lom valamennyi rétegét, ha­zánk összes nemzeteit és népcsoportjait képviselő pártküldöttek teljesen egy­ségesek voltak az előtttjpk álló feladatok elvi értékelé­sét illetően, kifejezésre jut­tatták azt az akaratukat és eltökéltségüket, hogy végre­hajtják ezeket a feladatokat. Szeretném hangsúlyozni, hogy bármilyen belső vagy külpolitikai jellegű kérdése­ket old is meg a lenini párt, saját magát mindig az ösz­szes forradalmi, demokrati­kus, haladó erők elidegenít­hetetlen részének tekinti. Figyelembe vesszük, hogy minden sikerünk, az Októ­ber céljaiért és eszményei­ért folytatott harcban kiví­vott minden győzelem erősíti a béke és a társadalmi hala­dás potenciálját. Az SZKP, mint a kongresszus hangsú­lyozta, ebben látja fő inter­nacionalista kötelességét, és ezt maradéktalanul teljesíti. A kongresszuson a köz­ponti helyek egyikét fog­laltak el a háborúnak és a békének, az atomfenyegetés megszüntetésének problé­mái. A nukleáris katasztró­fát meg kell akadályozni. Fel kell és fel lehet építeni a veszélytelen békét, a jó­szomszédság békéjét, amely­ben minden nép elfoglalhat­ja méltó és mások által tisz­teletben tartott helyét. A Szovjetunió ilyen világra törekszik, annak része kí­ván lenni, és a kongresszus megerősítette ezt. Kedves elvtársak, baráta­ink! Önök nemcsak vendé­gei voltak kongresszusunk­nak, hanem — úgy véljük — résztvevői is. Kivették ré­szüket munkájából azzal, hogy támogatták a megújho­dás szellemét, amely a kremli palota termében uralkodott, támogatták az SZKP külpolitikai stratégiá­ját. Kivették részüket mun­kájából azzal, hogy megosz­tották a kongresszusi kül­döttekkel nézeteiket, értéke­léseiket, gondolataikat, el­mondták, hogyan látják sok­színű, ellentmondásos, dé egységes egész világunkat. Kivették részüket munkájá­ból végül azáltal, hogy talál­tak időt, találkozni és elbe­szélgetni óhajtottak a szov­jet emberekkel, kommunis­tákkal és pártonkívüliekkel. Az ilyen találkozók nagysze­rű lehetőséget kínálnak egy­más jobb megismerésére és megértésére, közös interna­cionalista érzéseink kinyil­vánítására. Ezek valóban szívélyes, felejthetetlen ta­lálkozók voltak. Nagy, nagy köszönet ezért valamennyi­üknek! Örömünkre szolgált, hogy az SZKP XXVII. kongresz­szusán ott voltak majdnem valamennyi kommunista, forradalmi-demokratikus, valamint sok szocialista, szo­ciáldemokrata és labourigta párt képviselői. Örömünkre szolgál, hogy Moszkvába, kongresszusunkra eljöttek korunk háború ellen küzdő fő társadalmi áramlatainak és mozgalmainak képviselői Engedjék meg, kedves elvtársak és barátaink, hogy szívből megköszönjem önök­nek, pártjaiknak és szerve­zeteiknek az együttműkö­dést. Megköszönjem, hogy velünk voltak az SZKP XXVII. kongresszusának napjaiban. Jó egészséget, boldogulást, sikereket kívá­nok önöknek, barátaink, ne­mes munkájukhoz. Sikereket kívánok pártjaiknak a há­ború ellen, a békéért, a biz­tonságért és az emberiség haladásáért vívott harcuk­hoz. A fogadáson beszédet mondott Tódor Zsivkov, a BKP K<B főtitkára, a Bolgár Államtanács elnöke. Beszé­dében a következőket mond­ta: Kedves Mihail Gorbacsov elvtárs! Tisztelt Elvtársak! Kedves Barátaink! Engem ért az a nagy meg­tiszteltetés, 'hogy a külföldi vendégek nevében szívélyes köszönetet mondjak a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, amiért meghívott bennün­ket, hogy vegyünk részt az SZKP XXVII. kongresszu­sának munkájában, és ami­ért meleg vendégszeretetben részesített minket. A szovjet kommunisták legfelsőbb fóruma, amelyet nemcsak a szovjet emberek, hanem a haladó erők szerte a világon is nagy figyelem­mel kísértek, ma rendkívül eredményesen befejezte munkáját. A kongress luson elfogadott dokumentumok lenini módon határozzák meg az SZKP politikai irányvonalát, a szovjet" tár­sadalom fejlődésének távla­tait az évszázad végéig. Mély benyomást gyakorolt és továbbra is gyakorol ránk a kongresszuson megnyilvá­nult újítószellem és a gon­dolatok mélysége, a szak­szerűség, a nyíltság és egy­öntetűség, az SZKP új szö­vegezésű programjának, a Központi Bizottság politikai beszámolójának és a többi dokumentumnak teljets tá­mogatása. A XXVII. kong­resszuson világosan bsbizo. nyosodott a szovjet kom­munisták, a szovjet nép egysége és összeforrottsága, eltökéltsége, hogy megvaló­sítja az ország társadalmi és gazdasági fejlesztésének meggyorsítását célzó straté­giai irányvonalat. A lenini kommunista párt vezetésével a szovjet nép történelmi vívmányokat ért el. A nehéz háborús évek­ben és a békés alkotás évéi­ben egyaránt önfeláldozást és tömeges hősiességet tanú­sított. Ez a nép — és ebben biztosak vagyunk — becsü­lettel teljesíti a történelmi jelentőségű XXVII. kong­resszus útmutatásait is. Az SZKP a párt legmaga­sabb fórumáról is kifejezte azt a töretlen akaratát, hogy harcol a fegyverkezési haj­sza ellen, a nukleáris fegy­verek megsemmisítéséért, az egyetemes béke megőrzésé­ért és megszilárdításáért, az emberi civilizáció meg­mentéséért. Az SZKP KB főtitkárának januán 15-i nyilatkozata — amelynek megvalósítását a kongresszus a szovjet külpolitika köz­ponti irányaként jelölt meg — egészében véve olyan, humanizmussal áthatott for­radalmi program, amely megfelel a munkásosztály, minden nép érdekeinek és vágyainak. Nincs a békénél nagyobb közjó, nincs fon­tosabb joga az embernek, mint az élethez való jog! A Szovjetunió fejleszté­sének, a világ fejlődésének fordulatot jelentő szakaszá­ban megtartott XXVII. kongresszus úgy kerül be a történelembe, mint csúcs­pont, bonyolult, dinamikus korunk új problémáinak és kihívásainak szintjén. A kongresszus Marx, Engels, Lenin halhatatlan eszméi­nek diadala volt. Mi, kedves szovjet bará­taink, úgy utazunk el Moszkvából, hogy felejthetet­len élményekkel gazdagod, tunk, optimizmus, új ösz­tönzés és újult elszántság tölt el bennünket, hogy méltó módon hozzájáruljunk a szocializmusért, a társadal­mi haladásért, a világ béké­jéért folyó harchoz. Elbúcsúzás előtt szeret­nénk a lehető legszívélye­sebb módon köszönteni a megválasztott Központi Bi­zottság tagjait, és önt, ked­ves Mihail Szergejevics, ab­ból az alkalomból, hogy is­mét megválasztották az SZKP KB főtitkárának. Teljes szívünkből és lel­künkből kívánunk Önöknek, a Szovjetunió dicsőséges kom­munista pártjának, az egész szovjet népnek újabb sike­reket a hazájuk további fel­virágoztatásáért, a kommu­nizmus ügyéért, a föld bé­kéjének megőrzéséért és megszilárdításáért folytatott küzdelmükben. A szívélyes, baráti és elvtársi légkörben lezajlott fogadás résztvevői ezután ünnepi műsorban gyönyör­ködhettek. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának programja — amelynek új szövegezését az SZKP XXVII. kongresszusán fogadták el — megállapítja, hogy az a szocializmus terv­szerű és sokoldalú fejleszté­sének, a szovjet társadalom­nak a kommunizmus felé való további előrelépésének programja az ország társa­dalmi és gazdasági fejlődé­sének meggyorsítása alapján. A program egyben a béké­ért és a társadalmi haladá­sért vívott küzdelem prog­ramja. A programnak a kapitaliz­musból a szocializmusba és a kommunizmusba való át­menettel, mint a mai kor alapvető tartalmával foglal­kozó fejezete megállapítja: a Szovjetunió, s más szocialis­ta országok tapasztalata meggyőzően mutatja az új társadalom vitathatatlan tár­sadalmi, gazdasági, politikai, eszmei és erkölcsi fölényét a kapitalizmussal szemben, egyben választ ad azokra a kérdésekre, amelyeket a bur­zsoá társadalmi rendszer képtelen megoldani. A szocializmus olyan tár­sadalom, amelynek szándé­kai és a nemzetközi színté­ren tett lépései a népek vá­gyát tükrözik a független­ség és a társadalmi haladás iránt, s alá vannak rendel­ve a legfőbb feladatnak — a béke megőrzésének és megszilárdításának — mu­tat rá a program. Az okmány olyan társa­dalmi rendszerként jellem­zi az imperializmust, amely nem hajlandó számolni a mai kor realitásaival. Még­is, az SZKP abból indul ki, hogy bármennyire is nagy az imperializmus agresszív köreinek politikája követ­keztében a békét fenyegető veszély, a világháború nem végzetszerűen elkerülhetet­len. A háborút meg lehet akadályozni, az emberiséget meg lehet menteni a ka­tasztrófától. Ebben rejlik a szocializmus és az összes ha­ladó erők történelmi hiva­tása. A szocializmus tökéletesí­tésével és a kommunizmus­ba való fokozatos átmenettel foglalkozó rész megállapítja, Szavaznak a küldöttek hogy a szocializmusnak a kommunizmusba való átnö­vését a társadalom fejlődé­sének objektív törvényei határozzák meg, olyan tör­vényei, amelyeket nem le­het figyelmen kívül hagyni. A jelenlegi körülmények kö­zött a szovjet társadalomnak a kommunizmus felé történő mind határozottabb előrelé­pését az ország társadalmi­gazdasági fejlődésének meg­gyorsításával lehet és kell szavatolni. A párt nemzetközi felada­taival foglalkozó programfe­jezet hangsúlyozza, hogy az SZKP fő céljai közé tarto­zik a kedvező külső feltéte­lek szavatolása a kommu­nizmus felé való előrelépés­hez, a háborús fenyegetés kiiktatása, a szocialista vi­lágrendszer erősödésének és fejlődésének sokoldalú tá­mogatása, a függetlenné vált országokhoz fűződő egyen­jogú, baráti viszony fejlesz­tése. A párt arra törekszik, hogy szilárd elvtársi kapcsolatok és sokoldalú együttműködés jöjjön létre a Szovjetunió és a szocialista világrendszer valamennyi állama között. A párt abból indul ki, hogy a szocializmus országainak összeforrottsága hregfelel mindegyikük érdekeinek, s egyben a közös érdekeknek is Az gZKP mindenekelőtt azért lép fel, hogy erősítse a Szovjetuniónak a szocia­lista közösség országaihoz fűződő barátságát és kap­csolatait. Az SZKP abból indul ki, hogy a korábban leigázott népeknek a függetlenség út­jára való lépése és a tucat­nyi új állam megjelenése, a világpolitikában és a világ­gazdaságban elfoglalt sú­lyuk növekedése — a Urai kor egyik megkülönböztető vonása. A párt azért lép fel, hogy e népek növekvő befo­lyása mindinkább előmoz­dítsa a béke és a társadal­mi haladás ügyét. A felszabadult országokhoz fűződő kapcsolatait a Szov­jetunió a függetlenség és az egyenjogúság tiszteletben tartására építi, támogatja harcukat az imperializmus újgyarmatosító politikája, a gyarmatosítás maradványai ellen, segíti küzdelmüket a békéért és az általános biz­tonságért. Az SZKP szilárdan és kö­vetkezetesen ragaszkodik a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egy­más mellett élésének elvé­hez — hangsúlyozza befeje­zésül az SZKP új szövege­zésű programja A szervezeti szabályzatról A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja a szovjet nép ki­próbált, harcos élcsapata, amely a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és értelmiség legtudatosabb ré­szét tömöríti önkéntes ala­pon — ezzel a meghatáro­zással kezdődik az SZKP szervezeti szabályzata, ame­Hazaérkezett a magyar pártküldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának vezeté­sével csütörtökön hazaérkezett Moszkvából a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely részt vett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kong­resszusán. A küldöttség tagja volt Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke; Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára és Rajnai Sándor, a KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete. A delegáció kíséretében volt Kótai Géza, a KB lagja, a KB külügyi osztályának vezetője és Karvalics László, a KB agitációs és propagandaosztályának he­lyettes vezetője. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyet­tese; Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára; Cvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai; Berecz János, Horváth István, Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkárai; Kamara János belügyminiszter, a KB tagja; Urbán Lajos közlekedé­si miniszter, Horn Gyula, a KB tagja, külügyminisz­tériumi államtitkár és Öszi István, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Jelen volt Nyikita Darcsijev, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. * Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, aki az SZKP Központi Bizottságának meghí­vására részt vett a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XXVII. kongresszusán, csütörtökön hazaérkezett Moszkvából. lyet a módosításokkal és ki­egészítésekkel az SZKP XXVII. kongresszusa szom­baton fogadott el. A módosí­tott szervezeti szabályzatot csütörtökön hozták nyilvá­nosságra Moszkvában Miként az előszó megálla­pítja, az SZKP, amely az osztályalapok és az ideoló­gia tekintetében továbbra is a munkásosztály pártja — az egész nép pártjává vált. A párt a népért van, és a népet szolgálja. A párt a legmagasabb szintű társadal­mi-politikai szervezeti for­ma, a szovjet társadalom politikai rendszerének mag­ja, vezető ereje. A párt meghatározza az ország fejlődésének fő táv­latait, tudományos alapokból kiindulva irányítja a nép al­kotó munkáját, szervezett, tervszerű és célirányos jel­leget biztosít a nép harcá­hoz a végső cél eléréséért, a kommunizmus győzelméért. Az SZKP életének alaptör­vénye: az eszmei és szerve­zeti egység, sorainak meg­bonthatatlansága, minden egyes kommunista magas szintű, tudatos fegyelme — hangsúlyozza a szervezeti szabályzat. Rámutatnak, hogy bármifajta frakciótevé­kenység összeegyeztethetet­len a marxista—leninista pártossággal, magával a párttagsággal. Alkotóan to­vábbfejlesztve a marxizmust —leninizmust, az SZKP kö­vetkezetes harcot folytat — a forradalmi elmélettől tel­jesen idegen — revizioniz­mus és dogmatizmus bár­milyen megnyilvánulása el­len A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja a nemzetközi kom­munista mozgalom alkotó része — hangsúlyozza a szabályzat. A párt szilárdan követi a proletár és szocia­lista internacionalizmus ki­próbált marxista—leninista elveit, cselekvően hozzájárul a testvéri szocialista orszá­gok, a szocialista világrend­szer, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom együttműködése és egysége megerősítéséhez, szolidáris a nemzeti és társadalmi fel­szabadításért, az imperializ­mus ellen, a béke megőrzé­séért küzdő népekkel Az SZKP szervezeti sza­bályzata fejezetei rögzítik a párttagok és -tagjelöltek kö­telességeit és jogait, megha­tározzák a párt szervezeti felépítését. Külön fejezetek foglalkoznak az SZKP veze­tő szerveivel, valamint a pártalapszervezetekkel. A szervezeti szabályzat meghatározza az SZKP és hz ország állami, valamint társadalmi szervezetei kö­zötti kapcsolatok elveit, a Komszomol — az ifjúsági ti.megszervezet — pártirá­nyításának elveit. Az össznépi vitat követő­en a XXVII. kongresszuson jóváhagyott módosítások egyrészt arra irányulnak, hogy tovább bővítsék a pár­ton belüli demokráciát, tá­gabb teret biztosítsanak a kommunisták aktivitásának és kezdeményezéseinek; másrészt arra, hogy maga­sabb követelményeket állít­sanak a kommunisták elé, növeljék minden egyes párt­tag felelősségét. 4 >

Next

/
Thumbnails
Contents