Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-06 / 55. szám

Csütörtök, 1986. március 6. Szeged - fürdőváros Száz éve született Pávai Vajna Ferenc A Legyen Szeged fürdőváros!, az MTESZ és két tagegyesülete, valamint a Hazafias Népfront városi bizottsága által 1961-ben rendezett kétnapos ankét szervezése kapcsán kerültem kapcsolatba Pávai Vajna Ferenccel, a tudós geológus-hidrológussal, a hazai kőolaj- és földgázkutatás úttörőjével, hévizeink feltárójával. Az októberben tartott rendezvényt megelőzően, már az év denekán levelezésbe kezdtünk, és az egyik hozzám irt soraiban többek között ezeket irta: „Magam geo ógus-hidrológus szakember vagyok, és mint örökös kritikus, mindig hangoztattam, hogy életünkbe tényleg életet kell vinni, a megszokott és sokszor túlhaladott sablonok helyeit. Ma már némelyikünk geokémiai alapon az anyagélet-körfolyamat felismerésével hozzuk közös nevezőre a darwini szerves anyagvilág evolúciós fejlődéstanát. ,A víz élete a Földben' című összefoglaló tanulmányomban (Hidrológiai Közlöny 1944.) világviszonylatban új karsztositó geográfiai tényre és néhány vízféleség származására mutattam reá. Ezek az ismeretek vezettek azokra a negyedszázad előtti okszerű, földtani alapú fúrásos vízkutatásokra, amelyek ma hazánkban a legfavorizáltabb népfürdők létesítéséhez. .. vezetlek. Az utóbbiak egyike a szegedi fürdő kútja, amelyiknek helykitűzésében még az sem befolyásolt. hogy a régi kút gyakorlatilag már kimúlt volt." (1961. 07. 02.) Anyai ágon a Bolyaiakkal rokon Pávai Vajna Ferenc 1886. március 6-án született Erdélvben, Csongván. Édesapja ügyvéd volt, nagybátyja, Pávai Vajna Elek nagytekintélyű geológus. Középiskolai tanulmányait a híres nagyenyedi kollégiumban végezte, majd egyetemi diplomáját Budapesten szerezte meg. Doktori címének elnyerését követően, 1911-ben a Selmecbányái akadémián Böckh Hugó professzor mellé került, és igy lett tagja az első erdélyi gázkutatási térképezési csoportnak. A Kolozsvár és Dés közötti terület munkálatait önállóan végezte. Horvátországban 1915 és 1918, majd a következő két évben a dunántúli szén-hidrogén-kutatásokban vállalt jelentős szerepet Papp Simonnal (1886—1970) együtt, aminek legeredményesebb állomása a budafai boltozat felfedezése volt. A háború befejeztével, 1920 végén a Pénzügyminisztérium bányászati főosztályára került. Hosszabb tanulmányokat tett Franciaországban és Ausztriában, majd Toscanában ismerkedett meg a természetes gőzbányászattal. Ez a tanuLmányút adott impulzust' a nagyalföldi mélyvizekkel történő fokozatosabb foglalkozásra, ami azok hőenergiáját illeti, a gyógytényezőkön túl. A híres szegedi Anna-forrás megalkotása is Pávai Vajna Ferenc kiváló alkotó munkásságának eredménye. A termálkút feltárásához 1926-ban kezdtek. A kutat kezi fúrással mélyítették, és 1927-ben fejezték be a feltárási munkálatokat. Abban az időben szenzációs sikernek számított a szegedi hévizforrás, nemcsak a közvélemény előtt, hanem a szakemberek is nagy csodálkozással fogadták, hogy a levantei homokréteget feltáró, 972 méter mélységű, percenként 600 liter hozamú kút vizének hőmérséklete 50 fok Celsius, és kémiai összetevőkben is igen gazdag. A nagvszerü sikert újabb nem követte, ugyanis hiába határozták el új kutak fúrását annak idején, pénzhiány miatt a nagy tervek nem valósultak meg. Az első eredménytől számítva harminc év telt el, hogy Szegeden újabb fúrásokba kezdtek, és tárták fel a város nagy jelentőségű energiakincsét (Haladás Tsz, 1957, Felszabadulás Tsz, 1959, Üjszeged, Székely sor, 1962, textilmüvek, 1964 stb. Ezek vízhozama percenként már 2 ezer liter körüli.) Pávai Vajna a feltörő hévizek környékén mindenütt szeretett volna virágzó fürdökultúrát kialakítani, így Szegeden is. Az Anna-forrás megvalósításában Buócz Károly műszaki tanácsos, Papp Ferenc fürdőigazgató, Csányi Ferenc főmérnök és Berzenczey Domokos városi főmérnök vállaltak példamutató szerepet. A hévíz gyógyvízzé nyilvánítását pedig elsőként Rusznyák István professzor és Frank Miklós budapesti fürdőigazgató szorgalmazta. Szénsavval dúsított forgalomba hozatalát Patzauer Dezső 1938ban oldotta meg — mai gazdája a pincegazdaság —, és nevezte el a kúttal egyidős lányáról (Kanadában élő orvosnő) Anna-víznek. A palackok címkéinek grafikája Kopasz Mártáé. Hazánkban az első geotermikus fűtést is itt oldották meg, a MÁV-igazgatóság 1955-ig innen kapta a fütőenergiát. A Pénzügyminisztériumtól Pávai Vajna 1930-ban megvált, és mint főgeológus a Földtani Intézet szolgálatában folytatta tovább kőolaj- és földgázkutatási munkásságát, az ország különböző pontjain. Nyugdíjba 1944-ben vonult, de 1950ben reaktiváltatta magát, és ismét a Földtani Intézetben dolgozott. Ebben az időben végezte el az alföldi Dunamellék rétegtani cs hegységszerkezeti vizsgálatát, sok új megállapítással. Ettől a munkától 1957-ben vált meg, és a komlói kőszénterületen dolgozva, Máza-bányatelepen töltötte gazdag életének utolsó éveit. Javaslatára létesültek az alföldi hévízkutak mellett az első termálenergiával fűtött kertészetek. Az Anna-víz elődje, a Masa István üzemében (1887), Moszkvai krt. 9. palackozott Petőfi gyógyvíz. Az üzem 1924-ben megszűnt. Szekszárdon, 1964. január 13-án halt meg, 77 éves korában A már idézett levelében írta: „A város által fúrt új kút nemcsak a földtaniszer kezet-megállapításomat igazolta a mélységfügg • vényü üledékhévíz hőfokával. és a maga. va'amint a gázai vegyi összetételével hanem immár több évtizedes vízbőségével és ennek balneológiai és hös'gha'Znosítisával is azt igazolta, hoay méltin sorakozik országunk részben más természetű gyógyító fürdőinek ovógytényezői mell''. Szeaed lehet fürdőváros! Máris fürdöország kellene legyünk, és Szegednek, a perifériális, regionális városnak lé'é'deke, hogy gyógy fürdőváros legyen." Bátyai Jenő Az üzemi balesetes dolgozó kártérítéséről^^ B. I. szegedi olvasónkat üzemi balesetből eredő rokkantsága miatt nyugdíjazták. A nyugdíj mellett a kiesi kereset pótlására járadékot kapott. Ha munkakörében a bérek emelkedtek, ennek megfelelő értékben járadékát is emelték. Most fordult elő, hogy a járadék emelésénél nem a munkakörében elért béremeléseket, hanem a vállalat átlagos évi bérfejlesztésének a mértékét vették alapul, s levonták az elmaradt keresetre eső nyugdíjjárulékot is. Így olvasónk rosszul járt, ezért érdeklődik, hogy ez az eljárás szabályos-e. Állapota javul, és hamarosan dolgozhat. Szeretné tudni, hogy köteles-e a munkáltató visszavenni, s ha igen, jár-e továbbra is kártérités részére? Olvasónk ügyében a munkáltató nem követett el szabálytalanságot. Az a rendelkezés ugyanis, hogy a kártérítés összegének emelésénél az azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók keresetében bekövetkezett béremeléseket kell alapul venni — 1982-töl kezdve megváltozott. A jelenleg hatályos rendelet szerint a kártérítés módosításának alapjául szolgáló bérnövekedés mértékének meghatározásánál a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos évi bérfejlesztés mértéke az irányadó. Jogszabály rendeli el azt is, hogy az elmaradt keresetre eső nyugdíjjárulékot a kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni (nettó bér). Másik kérdésére kedvező a válaszunk. A munkáltató köteles újból alkalmazni azt a munkaképessé vált dolgozót. aki nála üzemi baleset vagy foglalkozási betegség folytán megrokkant, és rokkantsági nyugdíjának megállapítására tekintettel munkaviszonya korábban megszűnt. Ez a kötelezettség a munkáltatót addig terheli, amíg a dolgozó az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt eléri (nőknél 55., férfiaknál 60. év). A rendelkezések értelmében kártérités az üzemi balesetet szenvedett dolgozót — ha kára van — akkor is megilleti, ha munkaviszonyban áll. A kártérítés összege azonban változhat. A kártérítés összegét ugyanis módosítani kell, ha utóbb a tényleges körülmények változnak, például azért, mert a dolgozó egészségi állapota javul, s munkába áll, dolgozni kezd stb. Dr. V. M. Pályázati felhívás Az egészségre és a közösségre káros italfogyasztás elleni társadalmi felelősségérzet növelését elősegítő grafikai pályázatot hirdet az, Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság és a Közművelődési Információs Intézet. A, kiírás két kategóriás: külön, pályázhatnak a gyermekek és a tanuló fiatalok, illetve a felnőttek. Az első díjat mindkét kategóriában tíz-, a másodikat öt- és a harmadik díjat háromezer forinttal jutalmazzák. A pályaműveket szakértők zsűrizik, és a legjobbnak ítélt munkákból a Közművelődési Információs Intézel kiállítást rendez. A díjazott alkotásokat — plakátokat —; sokszorosítják, amelyek országos terjesztésbe- kerülnek. Bárki elküldheti alkotását, csupán egy a föltétel: nyomtatásban meg nem jelent pályaművel vagy -művekkel pályázhatnak. Az alkotásokat május 15ig várják a Közművelődési Információs Intézetben, 1035 Budapest, Miklós tér 1. galéria Érdekes szabadtéri galéria bontakozott ki a pécsi dóm környékén. Olyan nagy al-| kotoknak — íróknak, költőknek, képzőművészeknek, muzsikusoknak — a szobrait állították, illetve állítják fel, akik valamilyen módon kötődtek a mecsekalji városhoz. Hangulatos kertek, sétányok, terek adtak helyet a már elkészült műveknek — valamennyi jeles szobrász1 alkotása. A példát az elődök adták, amikor a sétatéren 120 évvel ezelőtt elhelyezték a város két híres zenészének, Amtmann Prospernek és VVeidinger Imrének az emlékművét. A mai szobrok közül az' elsőt 1972-ben avatták fel: a középkori várkertben áll Borsos Miklós egész alakos Janus Pannonius-szobra. Csontváry Kosztka Tivadar szobra a sétatér fái között — a műveinek szentelt mú-, zeummal szemközt — kapott helyet; korának egyik legnagyobb festőjét Kerénvi Jenő formálta meg bronzból A vársétányt díszíti a. Pécsett is járt költő, Ady Endre szobra, amelyet fehér márványból faragott ki Melocco Miklós. Az utóbbi időben tovább; szobrokkal gazdagodott :j székesegyház környéke. Kodály Zoltánt sok szál fűzte Pécshez, szobrát Varga Imre készítette el; a mű a dóm előtti parkban áll. Ugyancsak Varga Imre alkotta meg Liszt Ferenc szobrát; a püspöki palota mellett egy erkélyt képeztek ki, annak korlátjára támaszkodik krómacél alakja. A megyei, könyvtár közeiében levő kis térre került Borsos Miklós újabb munkája, Babits Mihály bronzszobra. Rácz Aladárcimbalomverseny Rúcz Aladár cimbalomművész születésének 100. évfordulója alkalmából a Pataky István Művelődési Központ, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és az Országos Szórakoztató Zenei Központ cimbalomversenyt hirdet. A verseny májusban, selejtezővel kezdődik, majd október—novemberben elődöntővel, 1987 januárjában középdöntővel folytatódik, s 1987. februárban döntővel, 1987. márciusban gálaműsorral zárul. A középdöntőt, a döntőt és a gálaestet a rádió és a televízió is közvetíti. A versenyben — amelyre 35 éves korig lehet jelentkezni — kötelezően előírt és szabadon választott műveket kell előadni. A verseny díjai: I. díj 20 000, II. díj 15 000, III. díj 10 000 forint. Jelentkezni 1986. március 31-ig a Pataky István Művelődési Központhoz (Budapest, 1105, Pataky tér 7—14.) címzett levélben lehet. A további részletekről írásban kapnak tájékoztatást a jelentkezők. Ml? HOL? MIKOR? 1986. MÁRCIUS 6., CSÜTÖRTÖK NÉVNAP: LEONÓRA, INEZ A Nap kel 6 óra 16 perckor, és nyugszik 17 óra 35 perckor. A Hold kel 4 óra 34 perckor, és nyugszik 12 óra 25 perckor. VIZ/ LLAS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 213 cm (apadó). SZÁZHUSZONÖT ÉVE született Négyesy László <1861— 1933) egyetemi tanár, irodalomtörténész, akadémikus, a magyar verstan érdemes kutatója. Híres szemtná,mumialn született a modern magyar líra. HETVENÉVES Hermann Axen <sz.. 1»U6) német újságíró és publikus, a Német Szocialista Egységpárt egyik vezetője, 1056—1966 kozt a Neues Deutschland főszerkesztője, 1971 óta a népi kamara külügyi bizottságának elnöke. HATVAN ÉVE született MOzer Pál (1923—1935) Munkácsy-díjas belsőépítész. Jelentős munkája az egri Gárdonyi Géza Színház, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, a hévízi Termál Szálló és a Várszínház belsőépítészeti tervezése. ZENÉS SZÍNHÁZ Délelőtt fél 11 óraikor: Macbeth — Nyugdíjas bérlet. KISSZlNHAZ Délután 2 órakor: Tündér a padláson — Bérletszünet. Este 7 órakor: Galopp a Vérmezőn — Bérletszünet. MOZIK Vörös Csillag: délélött 10 óraikor: Hajóklkai a bástyák ellen ((színes szovjet film), délután fél 3. háromnegyed 6 és 8 órakor: Danton (színes francia—lengyel film. 14 éven felülieknek!) Fáklya: délután háromnegyed 3 órakor: Vadnyugati mackókaland (színes. m. b. lengyelfrancia rajzfilm), negyed 6 órakor: Hajókkal a bástyák efllem (színes szovjet film), fél 8 órakor: Üdvözlégy Mária (svájci film). Klskörössy halászcsárda (videomozi): esite 10 óraikor: Ne hagyd magad Pitkin! (színes, angol bohózat). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3- szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-lg. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiai felvételi Ugyeletet a II. Kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 1.7 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Minden kedden és csütörtökön este 19 órától reggel 7 óráig, szombatonként reggel 8 órától déli 12 óráig és a márciusi vasárnapok közül, március 30-án reggel 7 órától, másnap reggel 7 óráig a gyermek fül-orr-gégészeti ügyelet az újszegedi gyermekkórházban van. (Szeged, odesszai krt. 37.). Telefon: 22655. Egyéb napokon a Fül-orrgége Klinika tart ügyeletet. (Szeged, Lenin krt. 111.). Telefon: 21-122. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Telefon: 14-420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig. Telefon: u-ooo. 22.00: Egészen normális őrület NSZK tv-filmsorozat — 9. 22.50: Tv-hiradó 2. BELGRÁD 1. L7.DO: Tv-hiradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Esetek ás előnyök 18.15: Ismeretterjesztömüsor 18.45: Sportműsor 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-hiradó 20.00: Panoráma 20.40: Kézllabda-vb 22.10: Rejtvénytár 23.15: Tv-hiradó BELGRÁD 2. 18.00: Belgrádi műsor 19.00: Sikerlista helyett 19.30: Tv-hiradó 20.00: Julius Caesar ÚJVIDÉK 17.00: Tv-hiradó magyarul és szerbhorvátul 17.45: Esetek és előnyök 18.15: Dok.-müsor 18.45: Egészség és élet 19.15: Nagy inyesmesterek kis titkai 19.20: Rajzfilm 19.30: Tv-híradó 20.00: Panoráma 20.40: Kézilabda-vb 22.10: Tv-hiradó szerbhorvátul EüExI KOSSUTH 8.20: Miről ir a Társadalmi Szemle új száma? 8.30: Ghanai népzene 8.40: Rahmanyinov: A fösvény lovag — egyfelvonásos opera 9.44: Nefelejcs — (ism.) 10.05: Diákfélóra 10.35: Faúré: DoLly (Tusa Erzsébet és Lantos István — zongora 10.50: Nótacsokor 1L.40: Kis kamerámban gyertyát gyújtók — Francsics Károly önéletírása — 7. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Gyermekek veszélyben — A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása 13.00: Zenekari muzsika 13.40: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai — (ism.) 14.26: Erdélyi Miklós operafelvételeiből 15.00: Lapozgató külföldi irodalmi folyóiratokban 15.30: Brahms: F-dúr szonáta 16.05: Révkalauz 17.00: A dilipapír — Martiríkó Károly dok.-játéka 17.51: Szalay László nótákat énekel 19.15: A lammermoori nász — Waltor Scott regénye — t. 20.12: Lemezmúzeum 20.54: Népdalest • 21.40: Elektronika ás társadalom — 1. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Körmendi Klára zongorázik Kb. szimfonikus miniatűrök Himnusz 23.30 0.10 0.15: — 4.20: Éjfél után... unfíi 7.50: 7.55: 15.50: Í7.05: 17.10: 17.35: 18.10: 18.15: 18.55: 19.10: 1.9.15: 19.30: 20.00: 20.50: 20.55: 21.40: 22.35: 22.45: 17.10: 17.15: 17.50: 18.20: 19.10: 20.15: 20.40: 21.15: BUDAPESTI. 17 08' Tv-torna : AZ SZKP XXVII. 17.30: kongresszusáról jelentjük 18.30: : ITV 19.05: llírek 20.03: : Bizánci örökség a modern 21.05: Görögországban — görög rövidfilm — (ism.) MesterdalLamoK Képújság 21.45: Tizen Túliak Társasága Reklám 22.00: Tv-torna Esti mese 23.20: Tv-híradö 0.14: Stansky és Hutch — amerikai bűnügyi tv-íilm- 0.15: sorozat 4.20; A hét műtárgya AZ SZKP XXVII. kongresszusáról jelentjük Panoráma Képújság Himnusz BUDAPEST 2. Képújság Pedagógusok fóruma Zseb-tv — (ism.) Egészen normális őrület — NSZK tv-filmsorozat — 8. — (ism.) Muszorgszkij-est — (ism.) Telesport — labdarúgó kupanap Férfi Kézilabda-vb — középdöntő Kb. Reklám PETŐFI 8.05: Nóták 8.20: A szabó család — (ism.) 8.50: Tíz pere külpolitika — (ism.) 9.05: Napkiizben — zenés délelőtt 12.10: Fúvósesztrád 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: A Népművészet Ifjú Mestereinek felvételeiből 13.05: Nasztalgiahullám 14.1)0: Lelátó 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek — (ism.) 15.45: Törvénykönyv 16.00: Halló, Berlin! — Halló, Budapest! — közös tánczenei műsor John McLaughhLin lemezeiből Tanakodó Slágerlista Operettkedvelőknek A Poptarisznya dalaiból Kaptam 29 percet a Rádiókabarétól — Koós János műsora — (ism.) Leo Brouwer és Icsiro Szuzuki gitározik Maholnap — ifjúságpolitikai folyóirat Könnyűzene esti hangulatban Éjfél után . .. PÉNTEK DÉLELŐTT KOSSUTH 8.20: Világablak 8.50: Adnana Lecouvreur — részletek Cilea operájából 9.33: Óvodások műsora 9.53: Lottósonsolás 10.05: Veress Miklós versei 10.10: Zenekari muzsika 11.00: A magyar nyelv hete 11.45: Maros Rudolf: Ecseri lakodalmas PETŐFI 8.05: Orfeusz az alvilágban — resztetek Offenbaeh operettjéből 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 4 »