Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-05 / 54. szám

to Its* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 76, évfolyam, 54. szám 1986. március 5., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Az SZKP XXVII. kongresszusán Élénk, alkotó vita a gazdaságról, a fejlesztés fő irányáról A Szakszervezeti V ilágszövetség üdvözlete Tizenkét szovjet felszólalás, az SZVSZ elnökének, valamint nyolc külföldi küldöttségvezetőnek az üd­vözlő beszéde — ez a szovjet kom­munisták kongresszusa hetedik mun­kanapjának mérlege. Kedden a moszkvai Kreml kongresszusi palotá­jában folytatódott a vita a Szovjet­unió gazdasági és társadalmi fejlesz­tésének fő irányairól, amelyekről elő­ző nap Nyikolaj Rizskov miniszterel­nök előadói beszédét hallgatta meg a tanácskozás ötezer szovjet résztvevő­je és több száz külföldi vendége. Megkezdte munkáját az a bizottság is, amelynek feladata a fő irányok­ról szóló kongresszusi határozat ter­vezetének megszövegezése. A kedd délelőtti ülés első szónoka, Nyikolaj Jermakov, a kemerovói te­rületi pártbizottság első titkára, a délnyugat-szibériai Kuznyeck-meden­ce szénbányászatának szentelte fel­szólalását, és külön méltatta a ma­gyar bányászokkal fenntartott kap­csolataikat is. A minszki autógyár préselőkovácsa, Jevgenyij Suljak, büszkén számolt be arról, hogy a gyár csökkent munkás­létszámmal teljesítette ötéves tervét. Dmitrij Motornij ukrajnai kolhozel­nök felszólalásában rámutatott, hogy u szovjet gazdaság és társadalom fej­lődésének meggyorsítása nemcsak a Szovjetunió szempontjából jelentős, hanem az egész emberiség haladását is meggyorsítja. Minőségileg kell át­alakítani a társadalmat — hangoztat­ta kedd délelőtti felszólalásában a Kazah Köztársaság miniszterelnöke, Nurszultan Nazarbajev, aki a csim­kenti és Alma Ata-i városi pártbi­zottságok első titkárainak leváltása kapcsán kritizálta a köztársaságban érvényesülő káderpolitikát. Egy szibériai vegyipari építési fő­nökség vezetője, Pjotr Pronyagin pa­naszolta el ezután, hogy a tomszki te­rületen nem ritka az építési doku­mentáció késése, az építőanyag-ellá­tás akadozása, az építőanyag-ipari gépek hiánya, sőt olykor maguk az építőipari dolgozók is évekig várnak lakásra. „Csizmadia csizma nélkül, épitőmunkás lakás nélkül" — így jel­lemezte a helyzetet, amely sürgős or­voslásra vár. A Szovjetunió „vezető valutaterme­lő műhelyének" nevezte Jakutföldet a következő felszólaló, Jurij Prokop­jev, a területi pártbizottság első tit­kára. Szólt az arany-, gyémánt- és ólombányászatról, különösen az utób­bi fejlesztését sürgetve, amivel füg­getleníteni lehetne a Szovjetuniót az ólombehozataltól. Nyugat-Szibéria gabonatermelése 10 év óta nem emelkedett — rótta fel Filip Popov, az altáji határterületi pártbizottság első titkára, aki az in­tenzív technológia meghonosítását követelte az elégtelen mezőgazdasági teljesítmények megszüntetésére. „Ne kerüljön el bennünket a tech­nikai haladás" — jelentette :ki a kongresszuson egy lett asszony, aki 20 éve vezet egy járási szolgáltató vállalatot. Helytelenítette, hogy a szolgáltatóágakat gyakorta éri bírá­lat. A kedd délelőtti ülés utolsó szov­jet felszólalója az ország tudományos életének egyik ismert veteránja, Bo­risz Paton akadémikus volt. Az Uk­rán Tudományos Akadémia elnöke elmondta, hogy a Szovjetunió annyi acélcsövet használ fel, mint az Egye­sült Államok, Japán, Anglia és az NSZK együttvéve. Ennek oka, hogy ezek a tőkésországok gyors ütemben térnek át a műanyag csövekre. Egy tonna műanyag négy-öt tonna acélt helyettesíthet, ezer) túlmenően a mű­anyag csöveket 50 évig nem kell karbantartani. A kedd délelőtti ülésen Volodia Teitelboim, a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának és titkárságának tagja; Abdullah Ahmar, a Szíriai Arab Új­jászületés Szocialista Pártjának fő­titkárhelyettese; Heng Samrin, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára; Athos fava, az Argentin Kommunis­ta Párt főtitkára és Kaneko Micuhi­ro, a Japán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága titkárságának elnöke üdvözölte a kongresszust. A délutáni ülésen a felszólalók sorát Mahomed Juszupov, a dagesztáni terü­leti pártbizottság első titkára nyitotta meg. A Bajkál—Amúr vasútvonal építéséről és mai problémáiról be­szélt a kongresszuson egy fiatal épí­tőmunkásnő, Galina Kosztyenko. A keddi szovjet felszólalók sorát Alek­szej Szozinov, a tudományos akadé­mia általános genetikai intézetének igazgatója zárta. Beszélt a növényne­mesítés előnyeiről és sikereiről. Az intézeti igazgató után a szovjet had­sereg és haditengerészet üdvözölte a szovjet pártkongresszust. Ezután az elnök Gáspár Sándornak, a Szakszervezeti Világszövetség és a Magyar Szakszervezetek Országos Ta­nácsa elnökének adta meg a szót. Végezetül további külföldi küldött­ségvezetők üdvözölték a kongresszust, így Meir Vilner, az Izraeli Kommu­nista Párt KB főtitkára; Haled Bag­das, a Szíriai Kommunista Párt KB főtitkára és William Kashtan, a Ka­nadai Kommunista Párt főtitkára. Az 'SZKP XXVII. kongresszusa szerdán folytatja munkáját. Gáspár Sándor fölszólalása Kedves Elvtársak! Tisztelt Kongresszus! Öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a Szakszer­vezeti Világszövetség képvi­seletében részt vehetünk a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. Kongresz­szusán. A meghívás is kifejezi, hogy Lenin pártja, a szovjet kommunisták megkülönböz­tetett figyelmet szentelnek, és megkülönböztetett jelentősé­get tulajdonítanak a szak­szervezeti mozgalomnak. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának kongresszusait a nemzetközi munkásközvé­lemény, a szervezett mun­kásság mindig nagy figye­lemmel és érdeklődéssel kí­sérte. Ez természetes és ért­hető. A forradalmi szakszer­vezeti mozgalom a nagy ok­tóberi szocialista forrada­lomtól, annak eredményeitől kapott új lendületet és ösz­Kádár János látogatása Zagorszkban Kádár János, az MSZMP főtitkára, aki pártkül­döttség élén részt vesz az SZKP XXVII. kongresz­szusán, kedden délelőtt ellátogatott a Moszkva kör­nyéki Zagorszkba. Elkísérte Konsztantyin Harcsev, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő egyház­ügyi tanács elnöke és Vaszilij Boriszenkov, a moszk­vai területi pártbizottság másodtitkára. Zagorszkban Valentyin Mironov, a városi párt­bizottság első titkára köszöntötte a vendéget. Kádár János megtekintette a város központjának páratlanul szép müemlékegyüttesét: A Zagorszki Ál­lami Múzeum állandó kiállításán megismerkedett a kiállított ikonok, díszes arany- és ezüsttárgyak, érté­kes porcelánok, hímzett kelmék és ruhák gazdag gyűjteményével. Megtekintette az értékes régi gobe­lineket, valamint a középkori orosz fegyverkovácsok, ötvösművészek és népi művészek alkotásait. Ezt kö­vetően felkereste a pravoszláv egyház teológiai aka­démiájának műkincsgyűjteményét. Az akadémián Kádár János beszélgetést folytatott Pityerim érsekkel, a moszkvai patriarchátus kiadó­hivatalának igazgatójával és Alekszandr püspökkel, az egyházi tanintézet rektorával. A látogatást követően Kádár János a kora dél­utáni órákban visszaérkezett Moszkvába. 1 tönzést a kizsákmányolás el­len, a társadalmi haladásért folytatott harcához. Az SZKP kongresszusa erőt és biztatást ad a mun­kásmozgalomnak, a szakszer­vezetnek napjainkban is, amikor a tőkés világ gazda­sági válsága tovább mélyül, annak minden következmé­nye a dolgozók élet- és mun­kakörülményeit nehezíti. Mint az SZKP Központi Bizottságának beszámolója is megállapítja, a tőkések az egész világon támadást in­dítottak a dolgozók nehéz és hosszú harcokban elért vív­mányai, a szakszervezeti jo­gok ellen. A tőke mozgástere azon­ban napjainkban egyre in­kább szűkül. A válságból való kijutásra ma már nin­csenek meg azok a lehetősé­gek, amelyek a harmincas évek elején a tőke rendel­kezésére álltak. A Szovjet­unió, a szocialista országok léte, a gyarmati rendszer fel­bomlása, az egyre határo­zottabbá és harcosabbá váló tömegmozgalmak, a szak­szervezetek fellépései azok a legfontosabb tényezők, me­lyek jelentős mértékben csökkentették a tőke moz­gásterét. A munkásosztály, a szak­szervezetek visszautasítják a burzsoá közgazdászoknak azt az elképzelését, a tőkés or­szágok kormányainak azt a törekvését, hogy a gazdasági folyamatoknak szabad utat engedve, a válság leküzdé­sének terheit a dolgozókra hárítsák. A szakszervezetek vissza­utasítják a tőkéseknek azo­kat az embertelen nézeteit is, amelyek szerint a fegy­verkezési verseny jótékony hatással van a foglalkozta­tottságra. A szellemi és fi­zikai munka emberei, a szakszervezetek, függetlenül attól, hogy milyen irányzat­hoz tartoznak, tisztában van­nak azzal, hogy a fegyverek között nemcsak a múzsák hallgatnak, hanem értelmét veszti minden emberi tevé­kenység. Ezért üdvözlik és támogatják a szakszerveze­tek a béke és biztonság megteremtésére irányuló szovjet kezdeményezéseket, köztük azokat a legújabb ja­vaslatokat, amelyek célja a nukleáris háború veszélyé­nek az emberiség életéből történő végleges kiiktatása. Napjainkban világossá vált, hogy tarthatatlanok a tőkés világ „gazdasági csodájáról" meghirdetett elméletek. Meg­dőltek azok az állítások, mi­szerint az osztályharc ideje elmúlt, mert a tőke termé­szete megváltozott, demokra­tizálódott, és a szakszerveze­tek a partneri viszony kere­tében mindent el tudnak in­tézni. Ellenkezőleg! Az élet nap mint nap bizonyítja, hogy a tőke természete változat­lan, az osztályharc ideje nem járt le, a tőke és a munka ellentéte kibékíthetetlen. Az ez év szeptemberében (Folytatás a 2. oldalon.) Újdonságok a Szevafémnél Schmtdt Andnoa felvétele Tavaszi meglepetés a kistermelőknek: RK-kombicsaládhoz tolikapa, fűnyíró, keríi kocsik. Szovjet megrendelésre De­paletta új automata gépsort szállítanak (képünkön), ami elősegíti és gyorsítja a fémdobozok bálákba rakását. Tő­késexportra festékszórókat és Kompont darálót készítenek Belvízgondok a földeken Üzemben a szivattyúk A gyors olvadás után fel­gyülemlettek a csapadékvi­zek a földeken. Az Alsó-Ti­sza-vidéki Vízügyi Igazgató­ság műszaki ügyeletétől ka­pott tájékoztatás szerint az igazgatóság körzetében í) ezer 400 hektárt — Csongrád megyében ebből 7 ezer 500 hektárt — fenyeget az elön­tés, zömében rétet, legelöt, de több mint 2 ezer hektáron őszi kalászost is. Jelenleg első fokozatú ké1 szültséget tartanak, 16 torko­lati szivattyútelepet, vala­mint 15 közbenső, illetve hordozható szivattyúberen­dezést üzemeltetve. A véde­kezésben négyszáz ember vesz részt. Fontos feladat a berendezések kezelése mel­lett a csatornák átereszeinek rendszeres megtisztítása az időnként képződő hókásás, jeges, saras dugulásoktól. A torkolati szivattyútelepek szükség szerint, általában naponta 12 órát üzemelnek attól függően, hogy milyen a főcsatornák telítettsége. Az elkövetkező napokban várhatóan tovább növeked­nek a belvizek. A legfőbb meghatározó tényező most az időjárás. Gyors ütemű olva­dás esetén a talajok csak részben tudják befogadni a csapadékvizet. A rendszeres ellenőrző mérések szerint a földeket borító hótömeg víz­tartalma átlagosan eléri vagy meghaladja a 30 millimétert. Ugyancsak befolyásolja a belvízi helyzetet, illetve a védekezést a folyók vízállá­sának alakulása. A Tiszán, a Maroson és a Körösökön is áradás várható. A mederte­lítettség további növekedése esetén gravitációs úton nem vezethetők el a belvizek, azokat csak átemeléssel tud­ják eljuttatni a folyókba. A Magyar Nök Országos Tanácsának ülése Felhívás a nőkhöz A Magyar Nök Országos Tanácsa a nemzetközi nőnap alkalmából kedden ülést tartott a Parlament vadász­termében. Petrovszky Ist­ván, az MSZMP KB párt­és tömegszervezeti osztályá­nak vezetője a Központi Bi­zottság nevében köszöntötte a magyar dolgozó nőket, lá­nyokat, asszonyokat a kö­zelgő ünnep alkalmából. Be­szédében elmondta: ma is érvényesek azok az alapel­vek, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1970 febru­árjában fogadott el a ma­gyar nők társadalmi helyze­tének elemzésekor. Ezek szellemében jelölhetők meg a nők társadalmi, anyagi, szociális és kulturális hala­dását előmozdító tennivalók. A résztvevők a nemzetkö­zi nőnap alkalmából felhí­vással fordultak a magyar nőkhöz: a világ haladó nő­mozgalmaival, békeszerető erőivel együtt járuljanak hozzá ahhoz: ebben az év­ben, a nemzetközi békeév­ben döntő lépések történje­nek a leszerelés, a tartós bé­ke megvalósítása érdekében. Támogassák a Szovjetunió legújabb békejavaslatait, amelyek perspektívát nyit­nak a leszerelés, az emberi­ség békés, boldog jövőjének megteremtéséhez. Március 8. alkalmából az idén Makoldi Mihálynénak, Nagy Józsefnénak és Spatz Bélánénak ítélték oda a Gárdos Maris/ca-emlékpla­kettet, amellyel minden év­ben a magyar nőmozgalom aktivistáinak kimagasló munkáját ismerik el. (MTI) i

Next

/
Thumbnails
Contents