Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-27 / 73. szám

Csütörtök, 1986. március 27. 5 Nézem, hogy... a megújult tv.hiradóban miként fordul Sándor István műsorvezető, a székével együtt, a monitor felé, amelyen majd külföldről tudósító kollégája tűnik föl. Üj a fordulat, új a szék. új ma. ga a műsorvezető (ebben a műsorban), a szerepköre is, a feladata, s egyáltalán ... A zenej szignáltól a stűdióberendezésen át (forma) a frissesség, koncentráltság, tömörség, érdekesség szándékáig-kovetelményéig (tartalom) elég sok a nóvum a megreparált híradóban, egyelőre csak az első kiadásban, amit kedden láthattunk ilyennek először. Itthon — tegyem hozzá, A mi tévénkben. Mert más országokban láthatni igen hasonló formai megoldásokat, ahol a föntebb sorolt tartalmi követelmények szigorú megtartására az engesztelhetetlen konkurencia (más adók más híradói) szorításában egyenesen rákényszerülnek a televíziós újságírók. Mi azonban . . Nos. igen, a mi híradónk vénecske volt mar, ez meg. látszott a küllemén, berozsdásodtak, megmerevedtek a „tagjai", blokkjai, s volt, hogy — mint második gyerekkorban — csak gügyögni tudott, bizony. A legutóbbi hetekben már érezni lehetett a készülődést a változásra, s most, szemmel látható. füllé) hallható, könynyen észrevehető a megújultság Kétségkívül érdekesebb, figyelemkeltöbb, jó ritmusban pergőbb, gazdagabb műfaji skálán játszó, amellett nem széttöredezett, hanem kerek egységű műsort láttunk. Vagy ne kiabáljuk el? Várjuk ki, siker, avagy nem? Várjuk, de a megújítás mikéntjének, a koncepciónak tagadhatatlanul rokonszenves. mert korszerű vonásai vannak. Például: legyen a műsorvezető egy hétig ugyanaz az ember, méghozzá nem hírolvasó gép, kényszerű összekötőszöveggyártó, hanem a műsor valódi gazdája, kézben tartója. Válogassa, rendezze, kommentálja. találja ki, „adja el" műsorát — és magát. A személyiség és a személyes. ség varázsa is kössön bennünket. nézőket. Mi tagadá, ez már nagyon hiányzott! Az úttörő felelősségét Sándor Istvánra testálták, ö vállalta, s bár tudjuk, elsőnek lenni mindig nehéz és kockázatos, áz ö kvalitásait, készségéit külföldi tudósító korából és A Hét műsorából ismerve — túj nagynak nem mondhatjuk a rizikót. Már csak azért kell drukkolni, hogy legyenek elegen, akik a későbbi hetekben utolérik . .. örvendetesen növekedni látszik aztán az olló szerepe is, a terjedelmességükben semmitmondó tudósításoknak. úgy tetszik, be. föllegzett, a szóvirágoknak és szófacsarásoknak helyét „beszélp képek" igyekeznek átvenni, a mesterkélten, mindenáron összekötni akaró szóbeli erőlködéseket fölváltják az összefüggéseket fölvillantó, precíz, okos vagy éppen érzelmes mondatok. Szó sincs tehát arról, hogy a nagyobb koncentráltsággal holmi szikár savanyúság járna együtt, ellenkezőleg, színesebbnek, érzelmileg is megkapóbbnak mutatkozik a híradó. Így legyen S. E. Ülést tartott a KISZ KB A KISZ Kozponti Bizottsága szerdán ülést tartott az ifjúsági szövetség székházában. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Petrovszki István, az MSZMP KB pártés tömegszervezetek osztályának vezetője. A testület meghallgatta Hámori Csaba első titkár tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottsága 1986. március 18-i üléséről; ezután Szandtner Ivánnak, a KB titkárának előterjesztésében megvitatta és-elfogadta a KISZ Központi Bizottságának előzetes jelentését az ifjúsági szövetség 1986. május 23. és 25 között megtartandó XI. kongresszusára, valamint a határozattervezetet és a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatot. A testület megállapította, hogy az alapszervezetek taggyűlései és az eddig lezajlott küldöttgyűlések vitái fő vonalaiban megerősítették a Központi Bizottság kongresszusi felhívásában és a rétegtanácsok vitadokumentumaíban foglalt értékeléseket. Magyar-NDK barátsági nap A Hazafias Népfront szervezésében magyar—NDK barátsági napot rendeztek tegnap Makón. Ebből az alkalomból a városba érkezett Bernd Wuthenow, az FDJ (az NDK ifjúsági szervezete) központi tanácsa állam- és jogügyi osztályának munkatársa. A vendég délután Vásárhelyre is ellátogatott. r m vérig Színes magyar film. Horváth Péter novellájából írta és rendezte: Horváth Péter és Dobray György. Fényképezte: Andor Tamás. Zene: Dés László. Főbb szereplők: Bcry Ari, Szilágyi Mariann, Galambos Erzsi, Űjlaki Dénes, Jászai Jolán. Egy réges-régi megállapítás szerint voltaképpen minden íróember mindig önmagát írja. S ha minden külön esztétizálás helyett kissé szemügyre vesszük ezt a kitételt, látnunk kell, hogy van is ebben valami. Hiszen a külvilág annyira csakis az író személyiségének mindenkori szűrőjén átvetítve ábrázolható, hogy •a személyes élmények, reflexió, emlékképek azok az örök nagy támfák, amelyek a fölmutatott világkép-szelet szilárdságát és eredeti formáját biztosítják. Viszont: nem kizárólagosan, csak igen fontos kritériumként. Fenti röpke meditációnak az égvilágon semmi más célja, mint kontrasztként előrevetíteni a tényt: miért rossz egy film, ha kizárólag a fö-fö alkotó ifjúkori élményeire — és a világon semmi másra — alapozódik. Mert a Szerelem első vérig, annak dacára, hogy a társszerző most is a három évvel ezelőtti Vérszerzödést Horváth Péterrel tető alá hozó Dobray György, elsősorban és mindenekelőtt Horváth Péter-film. Így már az sem véletlen — és ez csak látszólag lényegtelen —, hogy a művet jelentős mértékben szegedi helyszíneken forgatták, híddal, Tiszával. dómmal. Mindez még hagyján, de ugyanígy és ugyanezért tűnik föl egv iparművészeti („iparos") szakközépiskolai osztály és egy kollégium is. Adalék: Horváth Péter a Tömörkénybe járt. A kollégium helyszíne egyébként a filmben (szegedieknek morbid a dolog) az újszegedi vakok intézete. Mindez csak azért faramuci így, mert dramaturgiailag semmiféle jelentősége nincs, sőt, a néző elmélázhat, ugyan mitől tud olyan jól szaxofonozni egv ily tanulmányokat végző főhős, de ha már a zenélésnél tartunk:_a filmbéli Fiyers-együttes, tanúsíthatom, valóban létezett, Horváth Péter, azaz Hápé, ahogyan mindnyájan hívtuk, játszott benne. És itt már különösen megszaporodnak a faramuciságok. A zenekar-alapítás őrülete, a felnőtt világgal szembeni lázadás mítosza — a hatvanas évek. Akárcsak az a személyes élményvilág, amely (el)uralja Horváth Péter filmjét. Hogy a hatvanas évek, némiképp tipizálva, még egy tinédzsernek sem csak ez volt, most ne is feszegessük. Mert a film, ezer dolog bizonyítja, a mában, a nyolcvanas években játszódik. Viszont a hatvanas években féltünk például attól, hogy teherbe ejtjük a lányokat, akik időnként úgy is jártak. A hatvanas években volt a „menőség" fő követelménye a príma zenekari szerelés, és akkor bulizott élő zenére az ifjúság. (Noha hajón, mindezt maszek módon előteremtve, a legritkább esetben. Üszőház, az volt — ott járt Hápé is.) Talán az eddigiekből mar látható: egy, a lendületes első percek után és néhány szellemes jelenet között mindinkább zavaros. egyre „szűkülő". peri fér izálódó, közhelyeskedő cselekménnyel teli film van előttünk, ahol egyre nőnek nemcsak a zavarok, de a megmosolyogtató ábrázolási képtelenségek is. Szegeden feltehetően fölöttébb kevés nagymama beszél és beszélt valaha is nyílt á-zó dunántúli nyelvjárásban, egy abortuszra érkező kislánynak, ha már egyszer fölfektették abba az iszonyú kengyelbe, utóbb aligha marad meg a gyereke, az enyhén szadisztikus kollégiumi nevelőtanár a lágy estéli snittben nemigen lehet pár perc múlva joviális idős úr További felsorolás helyett: a felnőni nem akaró, a hazugságok ellen lázadó kamasznak (akinek itt mellékesen szinte senki sem hazudik) pzerelmi konfliktusai közben azt kéne illusztrálnia, az ajánlószöveg szerint, hogy „nem tanítottuk meg őket, hogyan is kell szeretni." Ehelyett a közepes, fiatal hősökkel operáló tipusvígjáték és a modernkedő ifjúsági szerelmi históriák sajátos mixtúráját kapjuk. Ilyesféle bölcsességekkel (ebből sincs sok): „nem igaz, hogy rossz korba születtünk", mondja az egyik felnőtt (?), majd kifejti, hogy mindenkor rossz, mert mi tesszük azzá, „mert ilyen picik vagyunk". Hogy mi vagy ki a pici, ne vitassuk. Mindenesetre Horváth Péter abszolút jelen van a filmben. És nemcsak mint szerző. Az egyik szereplő a rá kísértetiesen hasonlító Epres Attila (játszott a Vérszerződésben is), sőt egy rövidke jelenetben ő maga is föltűnik az operaénekesnő lakására érkező melósok között. Tán azért, hogy majd elmondja nekik, mit is értett Petőfi azon a során, amely arról szól, aki mást nem, csuk saját fájdalmát és örömét dalolja el. Domonkos László Tervek,bérek, szervezetek Tegnap, szerdán délelőtt ülést tartott a Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület tagjai jelentést hallgathattak meg agyárak, gyáregységek szervezeti korszerűsítését elemző vizsgálat eredményeiről. A vizsgálat 10 olyan vállalatra terjedt ki, ahol az elmúlt években jelentősebb szervezeti változások történtek. Horváth János, a vizsgálat vezetője hangsúlyozta, hogy a szervezeti szintű önállósodás folyamata nem tekinthető véglegesnek, ezek további változtatásával maguk a vállalatok is számolnak, így a vizsgálatban a folyamat leglényegesebb elemeit, mozgatórugóit igyekeztek feltárni. Általánosságban elmondható, hogy a szervezeti önállósodás kedvezőbb feltételeket teremtett a vizsgált gazdálkodóegységek nagy részénél. Kedvező, hogy az újonnan alakult egységek jól befogadták a „leadott" feladatokat, képesek élni döntési lehetőségeikkel. A legtöbb helyen csaknem teljesen önállóak a létszám, a bérgazdálkodás és a belső érdekeltségi rendszer kialakításában. A felmérés tanulsága szerint 25 megfigyelt döntési funkcióból átlag tizenhármat teljes önállósággal gyakorolnak is. Az átlagtól azonban igen nagy negatív eltérések is mutatkoztak. A szolgáltató szférában önállóvá vált egységeknél jelentős nehézséget okozott, hogy szinte kizárólag alacsony nyereségtartalmú tevékenységgel „startolhattak". Ügy tűnik, néhány nagyvállalat — különböző hivatkozási alappal — igyekszik mihamarabb megszabadulni a kevésbé nyereséges egységeitől, útjukra engedve azokat, a nagyvállalatnál biztosított előnyök nélkül. Nem minden gazdálkodási problémát lehet és kell új kisszervezetek létrehozásával áthidalni, néha célravezetőbb lehetne megkeresni azt az utat/ami nagyobb jövedelmet, nyereséget biztosithatna. A megfigyelt vállalatok tervezési gyakorlatára jellemző, hogy ezeket a feladatokat is átruházzák a kisebb egységekre, így a tervezési folyamatok lerövidülnek. A lassú elmozdulás ellenére gond, hogy a legtöbb helyen a tervezéskor változatlanul a mar kialakult szokásokat, sémákat követik. A tervezés módszere sem változott lényegesen. alternatív terveket alig-alig készítenek. Tartalmi javulást jelent azonban, hogy egyes egységeknek nagyobb mozgásterük van elképzelésük formába öntésére. A megyei NEB tárgyalta Gond az is, hogy a készletgazdálkodásban eddig nem alakult ki megfelelő koordináció az egységek között, ez a korábbinál nagyobb készletek tárolására ösztönzi a vállalatokat. Kiemelten foglalkozott a vizsgálat a belső anyagi érdekeltségi rendszer változásával. Vállalati szinten az érdekeltség döntően az eredményhez, illetve a nyereséghez kapcsolódik Korlátot jelent azonban az érdekeltségi alap szűkössége, a kollektívák részéről erős nyomás tapasztalható a magasabb jövedelmek kifizetése iránt. A béreket a legtöbb helyen másodlagos ösztönzési formának tekintik, inkább a mozgóbérrel és a prémiummal igyekeznek ösztönző hatást elérni. Gond, hogy a jövedelemszabályozás jelenlegi rendszere csak nagy kockázattal teszi lehetővé az évközi anyagi elismerést. Így az év első felében nyújtott kimagasló teljesítmények honorálására csak az év végén nyílik lehetőség. Ezzel a bér elszakad a teljesítményektől. A keresetek ilyenfajta szabályozása a reális teljesítmények visszafogását eredményezheti, és a főmunkaidőn kívüli munkavégzés növelésére ösztönöz. A vállalatnak is olcsóbb így, a dolgozóknak pedig mindegy, melyik „kalapból" fizetik a magasabb bért. Így ott növelik teljesítményüket, ahol magasabb jövedelmet tudnak biztosítani maguknak. Az egyéni érdekeltség növelése, bővítése a legtöbb esetben ellentmondásos. Igaz. a vállalatok sem mindig használják ki a szabályozók biztosította lehetőséget Az elvárhatónál lassúbb volt az elmúlt évben a keresetszint-szabályozáshoz való igazodás — legalábbis a vizsgált vállalatoknál A kibontakozó szervezeti változások a gazdálkodási felelősség fokozásával, a piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodással, az információs rendszer fejlesztésével megteremthetik a lehetőséget a hatékonyabb, jövedelmezőbb gazdálkodásnak. Ezt segítik azok a javaslatok is, amelyeket a testület a vizsgált egységek vezetőihez juttat el. Az ülés további részében a megyei bizottság ellenőrzési feladatairól és hatásköri kérdéséiről tárgyalt a bizottság. R. G. Csökkenő belvíz, felázott talajok Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén mára elsőfokúra állították vissza a belvíz miatti készültséget. A Körösöktől délre, Csongrád megyében és a határos Békés és Bács-Kiskun megyei .terű* léten két hete még 18 ezer hektárt borított belvíz, dé mostanra 12 ezer hektárra mérséklődött A megyénkben vízzel borított 10 ezer hektárnyi területnek egyharmada a szánté), s ennek egy részén a vetések is megsínylették az éltető oxigéntől való tartós elzártságot. Dr. Vágás István, az Ativizig főmunkatársa az 1966-os nagy téli—tavaszi hóolvadás után kialakult helyzethez hasonlítja a mostani állapotot. Szerencsére időközben a veszélyeztetett helyeken bővült a csatornahálózat, s a megye 90 ezer hektárnyi meliroált területén is könnyebbé vált a védekezés. A 23 szivattyútelep jelenleg 38 köbméter vizet emel folyóinkba másodpercenként. A 20 évvel ezelőtti vízmennyiség ennek másfélszerese volt, igaz, akkor az elöntött terület ötszörösét tette ki a mostaninak. A védekezés tervszerű menetebe nem kellett hirtelen beavatkozni, a torkolati szivattyúk és főcsatornák ennél nagyobb víztömeggel is képesek megbirkózni. A 420 vízügyi dolgözö napi munkája most. hogv a károkat mérsékeljük. A húsveti ünnepek alatt ügyeletet tartanak, hogy szükség esetén beavatkozzanak. A legmakacsabbul Makó és Apátfalva környéken tartja még magát a fölös víz. A Szeged környéki kötött talajokon a belvíznél nagyobb gond, hogy a felázotl, sáros területekre géppel egyáltalán nem lehet még rámenni. A mostani nyirkos, szélcsendes idő miatt nehezen pirkad a felszíni réteg, heteket csúsznak a tavaszi mezőgazdasági munkákkal. A májusi esőkről szőlő dicsérő szólás helyett errefelé ez * a mondat a helytálló: a márciusi eső — méreg. A viz összetömóríti a talajt, a rossz talajszerkezet miatt nehezebb munka vár az erőgépekre Nem egészen... Azt mondta Deme László nyelvészprofesszor a Szögedi stúdió cimü tévéműsorban, s ezt idézte Sulyok Erzsébet a Délmagyarország keddi kritikájában, hogy a magyar népesség zöme, amely megkülönbözteti nyelvében a nyílt e és a zárt é hangot, könnyen megítélheti, hol kell a szögedi nyelvjárásban ö hangot ejteni ahol a saját kiejtése szerint zárt c-t mondana. Csakhogy ez nem egészen így van Deme professzor ezt jól tudja, csak nyilván a műsoridő sürgetése nem tette számára lehetővé, hogy kifejtse: kivételek vanrntk eme általános torvény alól. Hadd igazítsuk legalább itt ki, nehogy téves nézetek ragadjanak meg a nézőkben, olvasókban. Hiszen Szeged mai lakosságának zöme nem bennszülött, hanem gyüttmönt, s még ha c-ző nyelvterületről jött is ide, nehogy azt higgye, könnyen megtanulhatja az ö-zés titkait. Változatlanul állítom, hogy helyesen ö-zni csak kisgyermekként lehet megtanulni; fölnőtt igazán sohasem sajátíthatja el ezt a változatos hangrendszerű, szép magyar beszédmódot Nos. a kivételek. Először is az egytagú szavak jó részében, ahol másutt c-t ejtenek, mi sem mondunk ö-t, hanem c-t: éav. -é?, lé, né, se. Van, ahol a bé- igekötőt és néhány más, egytagú szót (éb, mégg.v-stb.) is c-nek ejtik; mi ezt nyílt e-vel mondjuk, mint az irodalmi nyelv. Idős tanyaiak, vásárhelyiek, makaiak sömmi-t, sönki-t mondanak; Szegeden már régóta csak sémmi, sénki a kiejtés. Kivételek a vegyes hangrendü szavak is Mi sem mondunk dőrék alakot, hanem csak derék-ot; ádvent, árénda, betyár (nem bölyár!), lekvár, szerda, ténnap, véranda, s így tovább. Persze, a nyelv változik, s így megfogyatkoznak a ö-ző alakok is Dugonics még föcskét írt (s ejtett), mi már fecskét mondunk, nyílt c-vel, tehát nem is fecskét, a fecseg a régiek ajkán föcsög volt; mi szekrényt mondunk, s őseink is így ejtették, de vannak ö-zö vidékek (például Ormánság), ahol szökrény, sőt szökröny változata is él. Vannak azután az ö-zésnek olyan rejtelmei, amelyeket szabályokba nem is tudunk foglalni A ncgy toldalékos alakja miért négyes, ha a vér-é vérös? A kép többes száma miért képek, ha a kés-é késők, a szék-é székök? Jelentésmegoszlást is kifejezhet az eltérő alak: bélös (tészta), beles (belet tisztító ember; igaz, mára kiment a divatból, de valamikor foglalkozás volt ez. sőt lapjuk is volt Szegeden, A Béltisztító címmel!) Mindezt nem elijesztésül teszem szóvá, hiszen a gyerekek úgyis megtanulják, ha a szabályokat nem ismerik, más meg hiába tanulja meg, alkalmazni nemigen tudja. Inkább az a célom, hogy a ö-ző nyelv gazdagságára, szépségére, megbecsülésére hívjam föl a figyelmet. Arra. hogv ne szégyelljük, s ahol csak lehet, éljünk vele. P. L.