Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-26 / 72. szám

Szerda, 1986. március 26. 3 flz egészségügyről más gyógyító integrációját, tájékoztatón a továb­Az egészségügy VII. öt- höz tartozó éves tervi feladatairól tar- intézmények tott sajtótájékoztatót Medve \ László egészségügyi minisz- biákban Hutás Imre ál­ter kedden, a Parlament- jamtitkár, Juszt • Lajos és ben- Horváth Ottó miniszter­Hangsúlyozta: a legfonto- helyettes beszélt közegész­ség- és járványügyi, oktatái gazdálkodási illetve a ki­emelt szakmai programok­sabb teendő: a leggyakrab ba n előforduló, halált okozó gj^ valamint — szív- és érrendszeri, va- kérdésekről lamint daganatos — megbe tegedések, továbbá a bal- ró) esetek visszaszorítása érde- Elmondtak. a m ötéves keben folytatják a tarsada- tervidöszakban folytatódik lom minden rétegére kitér- ,egjelentősebb környezeti jedo. a VI. oteves terv ,do- ártalomforrások és egészség­szakaban megkezdett meg- károsit. hatások felderítése elozesi programokat. Fon­Csongrád megye VII. ötéves terve A járványügyi helyzet sta­bilitásának fenntartása ér­dekében — az ország egész területére kiterjedően — megteremtik a leggyakoribb, vírus okozta fertőző beteg­. .... . ... ségek laboratóriumi diagnó­U feltetelek további javita- zisának feltételeit tos feladat, hogy tar­talmában és módszereiben korszerűsödjön, emellett je­lentősen kiszélesedjék a?, egészségnevelés bázisa. A működési és szerveze­sával növelik az alapellátás, képességét arra, hogy a be­tegek minél nagyobb köré­nek nyújtson gondozás jel­Az egészségügyi felsőok­tatással kapcsolatos tervek­ről szólva rámutattak: a kor­legű ellátást. Az e területen szerű ismeretek átadása dolgozók tevékenysége a mellett az oktatasban jelen­tervek szerint a házi orvosi ellátás irányába fejlődik, összhangban a lakossági igényekkel. Fokozatosan ki­terjesztik a szűrővizsgálatok főiskolai kepzes rendszerét is. Az alap- zeten. Tizenket tős teret kívánnak biztosí­tani az önálló munkát, gon­dolkodást igénylő feladatok­nak. Változtatni szükséges a szerke­kutatásí ellátás színvonalát a főtéma támogatja az egész­községekben elsősorban az ségügy szakmapolitikai cel­integráció fejlesztésével ial megvalositasat. szükséges növelni, s be ki vánják fejezni a városi kór ház-rendelőintézetek, vala- dítható a következő öt mint a működési területük- során. Az egészségügy beruházá­saira 29 milliárd forint for-. év Átadták az Ifjúsági Díjakat Kedden a Parlamentben Múzeum közművelődési osz­Csehák Judit, a Miniszter- tályának kollektívája, Bor­tanács elnökhelyettese, az dács László és Pályi Gá­Allami Ifjúsági Bizottság bor okleveles épitészmér­elnöke átadta az AlB által nökök; Szigeti Pál, a KISZ adoimriyozptt 1986. évi Ifjú- Központi Művészegyüttese ságh Díjakat. Idén 9 kollek- elnöke és Farkas Gyula, a tív és* -egyéni díjjal is- KISz Központi Müvész­merték el az ifjúságpolitikai együttes Rajkó zenekarának feladatok megvalósításában kiemelkedő munkát végzők muveszeti vezetője, tevékenységét. Egyéni díjban részesültek: A kitüntetések átadásá- Berki László, a Magyar Ál­nál jelen volt Szandtner lami Népi Együttes veze­Iván, a KISZ Központi Bi- tő prímása; Budai János, a zottságának titkára, Varga Gyulai Román Altalános Is­László, a Magyar Üttörők kola és Gimnázium igazga­Szövetségének főtitkára és tója; Deák ,,Bill" Gyula Sólyom Ferenc, a SZOT tit- popénekes; Eiben Ottó kára kandidátus, az Eötvös Lo­Kollektiv dijat kaptak: a ránd Tudományegyetem tan­Tiszai Vegyi Kombinát gaz- székvezetője; Faggyas Sán­dasági, politikai és társadal- dor, a Magyar Rádió ifjú­mi vezetősége; a zalaszent- sági főosztályának vezető­lászlói községi közös tanács je; Fodor Imréné móri testülete; a MAV kőszegi könyvtáros; Földes Péter nevelőintézetének nevelőtes- iró; Kovács Antalné és Ko­tülete; a szombathelyi 405. vács Antal nevelőszülők; sz. Berzsenyi Dániel Ipari Mitró László, a Tokaj-hegy­Szakmunkásképző Intézet és aljai Állami Gazdasági Bor­Szakközépiskola testnevelői kombinát vezérigazgatója; kollektívája; a Pécsi Hő- Patkós Gyula, a Szolnok erőmű Vállalat Veres Péter Megyei Gyermek- és Ifjú­szocialista brigádja; a Za- ságvédő Intézet igazgatója; la Megyei Gyermek- és If- Rajnai József, a mecseki júságvédő Intézet zalaeger- tanbányaüzem vezetője és szegi kollektívája: a Szent- Sztán István budapesti ze­endrei Szabadtéri Néprajzi netanár. (MTI) Az előzmények, a VI. öt- sultak meg. Valamennyi éves tervből levonható kö- szinten biztosították a taná­vetkeztetések: a megye tár- csok az új létesítmények mű­sadalmi, gazdasági fejlődé- ködését. A nem alapellátás se 1980—85 között a koráb- körébe tartozó szükségletek biaknál bonyolultabb és kielégítésére csak korlátozot­kedvezőtlenebb feltételek, tan volt lehetőség. A beruhá­korlátozottabb lehetőségek zások korlátozása és ezzel mellett következett be. En- együtt az állami támogatás nek következményei a ter- csökkenése miatt a tanácsi melőszektorban és az infra- ráfordítás összege 14 száza­struktúrában érzékelhetők, lékkai — 1 milliárd forinttal A fejlesztések általában el- — volt kevesebb a tervezett­maradtak a tervezettől, az nél. Ez elsősorban az állami ipari termelés növekedési lakásépítést és terület-elő­üteme mérsékeltebb volt az készítést, valamint a közmű, országosnál. A mezögazdasá- a kereskedelmi hálózat böví­gé lényegében az országos- tési lehetőségeit hátrányo­hoz hasonló volt, az élelmi- san befolyásolta. A megye szeri páréról ezt nem lehet lakásfejlesztési terve 82 szá­elmondani. A kedvezőtlen zalékra teljesült, főként a' külső feltételek mellett a magánerős lakásépítés mér­... , , , , . , séklödése miatt. Két évvel szuksegesnel lassabban ala- ^^ vezették be a kedve­kul át a gazdasági szerkezet. zőtlen szociális körülmények Tartóssá vált a népesség között élő fiatal házasok és számának csökkenése, eb- sokgyermekes családok ölt­ben a természetes folyama- honteremtésének támogatási tok meghatározó szerepet rendszerét. A tanácsok a játszottak. Az életkorúimé- bölcsődei, óvodai elhelyezést nyek és települések fejlesz- megoldották, a társadalom tésében meghatározó szere- ilyen irányú igényeit kielé­pet betöltő tanácsi gazdái- gítették. Az általános iskolai kodás a tervben megjelölt tanteremépítés folyamatosan legfontosabb feladatainak követte a tanulók számának eleget tett. Az alapellátás növekedését, így átmeneti körén kívüli célkitűzések — esetektől eltekintve nagyobb különösen a fejlesztések — feszültségek nem alakultak maradéktalanul nem való- ki. A fejlődés lehetőségei Csongrád megye VII. öt- politikát szükséges érvénye­éves terület- és településfej'- síteni. Ez szolgálhat alapul a lesztési tervének alapvető ötéves terv második fe_ célja — a part XIII. kong- . resszusa határozatainak 'eben a dinamikusabb fej­megfelelően — a gazdaság lesztés megindításához. To­intenzív növekedésével vábbra is a lakásellátás ja­összhangban a lakosság élet- v((á Q2 egészségügyi és az sztnvonalaban, eletkorulme- , , ,. ,. nyeiben észrevehető javulás oktatasi szuksegletek kiele­megvalósulása. A termelő- gítése élvez elsőbbséget. Ki­munka valamennyi terüle- emeli fiatal házasok és l0",' uZ 'nf-rastraktüra többgyermekes családok ott­tejleszteseben és az intezme- , -,> ' . . .,. , . nyek működtetésében is ál- honteremtésenek Vendezese. talánossá kell tenni a haté- Párhuzamosan oldandó meg konyság, a munka minőségi az általános iskolák és a kö­színvonalának növelését. A rendelkezésre álló helyi szerét, és 108R-ban a megye válik, az ivóvizek fokozott területén megjavulnak a rá- védelme mellett nagyobb dió- és tévéműsor vételi le- hangsúlyt kap a felszíni vi­hetöségei. A környezetvéde- zek szennyeződésének csök­lem életünk szerves elemévé kentése. Biztosítani a feltételeket adottságok és eszközök leg­célszerűbb hasznosítása, a jövedelmezőség növelése és ésszerű takarékosság szüksé­ges a fejlődés alapvető for­rásainak megteremtéséhez. Minden területen erősíteni kell a munkafegyelmet, munkaerkölcsöt, és javítani a szervezés, irányítás színvo­nalát. Megfontoltan, de bát­ran alkalmazandó az új el­járások, módszerek, különö­sen a tudomány és kutatás eredményeinek hasznosítása. zépfokú oktatási intézmé­nyek befogadó képességének létszámarányos növelése. To­vább erősödjk a községek, főként a körzetközpontok közelében levő települések népességmegtartó és -eltartó ereje. Tovább csökken a né­pesség száma, de kedvezőb­bé válik a természetes sza­porodás tendenciája — Sze­ged lakónépessége mérsékel­ten növekszik. A teljes fog­lalkoztatottság á termelési szerkezet változásaihoz iga­zodva biztositható. Ez év januárjától a taná­csi gazdálkodás rendszeré­ben és módszerében lénye­ges, a helyi tanácsok önálló­ságát ténylegesen erősítő és a döntési hatáskört kiter­jesztő változásokra került sor A gazdálkodás alapve­tő célja a társadalmi esély­egyenlőség feltételeinek ja­vítása, a szociális és létbiz­tonság megőrzése. Ennek ér­dekében tovább mérséklőd­nek a települések között, valamint a bel- és külterüle­tek lakosságának életkörül­ményeiben még fennálló in­dokolatlan különbségek. Eb­ben a tervidöszakban a ta­nácsi gazdálkodás általános feladata: a népességmegtar­tó képesség erősítése, külö­nösen a Szegedre való be­áramlás mérséklése, a nagy létszámú korosztályok okta­tása és racionális pályavá­lasztásának, elhelyezkedésé­nek előmozdítása, a lakásel­látási program megvalósítá­sa, a fiatal házasok és több­gyermekes családok szociális helyzetének javítása, a rá­szoruló időskorúdk szociális ellátásának fokozatos fej­lesztése, a népesség általános egészségügyi állapotának ja­vítása, a család intézményé­nek fokozott védelme és szi­lárdítása. A megyei tanács az intéz­mények működtetésére és fenntartására 27,6 milliárd forintot irányoz elő. (Ez kedvező esetben több mint 100 millió, forinttal több is lehet.) Részletesen nem so­roljuk fel ennqk felhaszná­lását, . c$ak a legfontosabb tételeit. Az egészségügy alapvető szükségletet elégít ki. Az alapellátás biztonsága minden területen fenntart­ható. A kórházak fokozatos korszerűsítése, kiszolgáló­egységei megújítása, gép- és műszerezettségük növelése — a nem csekély gondok el­lenére is — jobb lesz. A já­róbeteg-ellátás három álta­lános orvosi, négy gyermek­orvosi és négy községi fog­orvosi körzettel bővül. Va­lamennyi intézményben a megfelelő gyógyszerfelhasz­náláshoz biztosítottak a pénzügyi feltételek. A böl­csődék és csecsemőotthoni helyek száma lehetővé teszi a gyermekek elhelyezését, a helyenként még tapasztalha­tó zsúfoltság megszüntetését. Néhol már az alacsony ki­használtság foka jelent gon­dot. A szociális ellátás, újabb napközi otthonok létrehozá­sával és a meglevők telje­sebb kihasználásával olyan helyzetet teremt, hogy az ed­diginél 540-nel több idősko­rúról lehet gondoskodni. Az oktatási célú kiadások képezik a tanácsi költségve­tés legnagyobb hányadát. Az óvodai helyek száma az újak épülése ellenére csök­ken, mert a gyerekek létszá­mának alakulása most inár lehetővé teszi a szükséghe­lyek felszámolását. Az alsó tagozatos általános iskolások száma is csökken, ezért a ta­nulócsoportok kisebbek lesz­nek. Jelentősen tovább nö­vekszik a szervezett étkezte­tésben részt vevő általános iskolások aránya. A középis­kolákban körülbelül 20 szá­zalékkal többen tanulnak majd a tervidőszak végén, mint napjainkban. Ez indo­kolja a gimnáziumi osztá­lyok számának 88-cal, a szakközépiskolai osztályok­nak 27-tel, míg a szakmun­kás-tanulói osztályok számá­nak 42-vel történő növelései. A középiskolai diákotthoni helyek száma a terv szerint 230-cal bővül. Kedvezőbb lesz a helyzet a közművelő­dés területén is, hiszen az idén ősztől megnyílik a fel­újított szegedi nagyszínház. A tervben szerepel még a Móna Ferenc Múzeum, vala­mint a Szegedi Szabadtéri Játékok nézőtérének felújí­tása is. A felső határként terve­zett 1,3 milliárd forintból 1944 lakás teljes, lltíl lakás részleges és 1508 otthon el­maradt felújítása végezhető el. A fejlesztés előirányzata 8,1 milliárd forint. (Zárójel­ben jegyezzük meg, hogy Csongrád megye tanácsai összesen az elkövetkezendő öt év alatt 35,8 milliárd fo­rintból gazdálkodhatnak.) A fejlesztési célú kiadások 352 millió forinttal haladják meg a VI. ötéves tervidőszak rá­fordításait Segítség az otthonteremtéshez Az ipar fejlődési üteme az A fejlodes anyagi lehető- elözö tervidőszakhoz képest segei a tervidőszak első fele- mérsékeltebb lesz. A terme­ben a jelenlegihez hasonló- ,és növekedése — élelmiszer­ek. Ebben az időszakban a ipar nélkül _ 8_i0 száza­gazdaságban és az életkörül menyeknél a Képző- és iparművészek közgyűlése . . lékban irányozható elő. A stabilizációs hatékonyabb foglalkoztatás érdekében a sokoldalúan hasznosítható szakmák kut­tiváltabbak lesznek. A szo­cialista építőipar teljesítmé­nye a tervidőszak első felé­ben számottevően nem nö­Megkezdödött a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének XII. közgyű­lése kedden a Budapest Kongresszusi Központban. Az elnökségben helyet foglalt politikai, társadalmi és mű­vészeti életünk több vezető tisztségviselője is. Kiss István, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének elnöke refe­rátumában többek között el­mondta: társadalmunkban egyre nagyobb a műveltség és a kultúra szerepe, s a képző- és iparművészeknek az a feladatuk, hogy a vál­tozó helyzethez alkalmaz­kodva megfeleljenek a nö­vekvő feladatoknak. Mind­ehhez arra is szükség van, hogy erősödjék az alkotói te­vékenység és a minőségi munka differenciált anyagi és erkölcsi elismerése. Nö­velni kell a vállalkozás és a tehetség becsületét, hogy a művészeti, szellemi tevé­kenység valódi társadalmi értéke szerint érvényesül­hessen. A vitában felszólalt Pál Lénárd, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára is. Hangsúlyozta: minden országnak — így hazánknak is — az adja a -nemzetközi tekintélyét, hogy milyen eredményeket tud felmutat­ni a gazdaság, a tudomány, a kultúra, s a társadalom egé­szének fejlesztésében. A gaz­daság fellendítésének sok más feltétele is van, az viszont nem vitatható, hogy as egyik legmeghatározóbb elemet magában az ember' ben, az ember érdekeit, tu­datát, hangulatát és viselke­dését alakító tényezőkben kell keresni. Ebben az ösz­szefüggésben is sokat tehet­nek a művészetek alapvető társadalmi-gazdasági felada­taink megoldásáért. Üiból hangsúlyozni kell azonban — mondotta Pál Lénárd —, hogy a politika nem azt várja a művészettől, hogy rövid távú döntéseihez iga­zodjék — vagy azokat iga­zolja —, hanem azt: vállal­ja alapvető humánus külde­tését és ennek megfelelően a szocializmus eszményeit. A szövetség feladatairól szólva hangoztatta: arra van szükség, hogy a szervezet erősítse a hazai közéletben a társadalmi önbizalmat. az értelmes tenniakarást, a küzdelem vállalását. Le­gyen stratégiája és harcol­jon a szocialista művészet­nolitikát segítő célok megva­lósításáért. A szövetségnek képviselnie kell mindent, ami a képző- és iparművé­szetben érték; ne közösítsen ki semmit, ami új, s ne en­gedjen értékrendjéből; vá­lassza tagjai sorába a leg­jobb alkotókat, és vállalja nehezebb és jobb időkben egyaránt a szocialista társa­dalom építésének program­ját. (MTI) vekszik. A fejlődés lehetősé­gei csak 1987 után válnak kedvezőbbé. A mezőgazdasá­gi termelés 10—12 százalékos növelésével elérheti, jobb esetben meghaladhatja az országosan tervezett növeke­dési ütem felső határát. Folytatódik az energiafel­használás szerkezeti átalaku­lása, jobban előtérbe kerül a villamos energia és a ter­mál hőforrás felhasználása. A közlekedés és hírközlés fejlesztési feltételei mérsé­keltebbek. A csongrádi vas­úti híd és a Csongrád, Szen­tes. Hódmezővásárhely kö­zötti pályaszakaszok felújí­tása mellett a vasúti közle­kedésben nagyobb előrelé­pésre nem számithatunk. A 47. számú út Szeged—Algyő közötti szakaszának bővítése mellett az anyagi lehetősé­gek csak az állagromlás las­sítását garantálják. Ebben a tervidőszakban várhatóan automatizálják Szentes és körzetének távbeszélörend­Továbbra is a lakásépítés képezi a helyi közigazgatás sokoldalú és összetett fel­adatát. A pénzügyi lehetősé­gek alsó határán 1310 taná­csi bérlakás épülhet. Azon­ban 1988-tól a kilátásba he­lyezett költségvetési pénz­eszközök felhasználásával további 300 otthon hozható tető alá. Az 1310 bérlakásból 1230 a városokban — ebből 803 Szegeden — készül el. A terv mintegy 15—16 ezer új lakás építésével számol összességében. Ilyen mérté­kű építés mellett Szeged ki­vételével lényegesen mér­séklődnek a mennyiségi la­kásszükségletek. A tanácsok intézményesen is segítik a fiatal házasok és többgyer­mekes családok otthonte­remtését. Erre a célra 484 millió fordítható. Központi pénzeszközökből 3169 új ál­lami telket alakítanak ki. Ebből 700 porta Szegeden vár majd gazdára, 1445 a többi városban és 1724 a köz­ségekben. A fejlesztési cé­lokra tervezett forintok 11,7 százalékát a vízellátás, a csatornázás és szennyvíztisz­títás fejlesztésére irányozták elő. A tervidőszak első felé­ben .káros nyomelemektől mentesitik az ivóvizet De­rekegyházán, Marosleién, Nagymágocson, Pusztamér­gesen, Székkutason és Tisza­szigeten. További települése­ken kerülhet sor a földgáz­ellátás bevezetésére, és így 36 százalékkal növelhető a fogyasztók száma a megyé­ben. Megteremtődtek a mű­szaki lehetőségek a termál­energia kommunális haszno­sításának bővítéséhez, öt év alatt várhatóan 3—4 ezer la­kást kapcsolnak rá a termál­vizes fűtésre. Jelentós össze­geket emészt fel a helyi tö­megközlekedés fejlesztése. Szegeden tovább bővítik a trolibusz-közlekedést. A ke­reskedelemre a helyi taná­csok pénzeszközeiből 207 millió forintot irányoztak elő. Ez elegendő lesz a már megkezdett ABC-áruházak építésének befejezésére, to­vábbá a lakótelepeken a ke­reskedelmi alapellátás biz­tosítására. Folytatódik a Maty-éri pihenőközpont ki­építése is, ami lehetőséget nyújt az idegenforgalom, a nemzetközi sport és ifjúsági turizmus fokozására. Az egészségügyi beruházások közül kiemelkedik Szegeden a 200 ágyas kórházi pavilon és a 6zentesi kórház új mo­sodájának építése, a vásár­helyi diagnosztikai részleg rekonstrukciójának befeje­zése. Természetesen a tervfel­adatok felsorolása nem tel­jes, de a fentiekből is kide­rül, hogy a következő öt esz­tendő célkitűzései a társada­lom minden rétegének élet­feltételeit tovább javítják

Next

/
Thumbnails
Contents