Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-25 / 71. szám

Kedd, 1986. március 25. 3 A városi KISZ-bizottság megtárgyalia Miről vitatkoztak az alapszervezetekben? A KISZ kongresszusi fel- követelményeket kell támaszkésziilés első állomásaként az tani a KISZ-tagokkal szemifjúsági szövetség alapszer- ben, akár azt is vállalva, vezetei értékelték az elmúlt hogy a taglétszám csökken5 év tapasztalatait, s termé- ni fog. Ez egyébként még szetesen szó volt arról is, mi- nem következett be, a szervelyen újításokkal lehetne ja- zettség városunk középiskovítani a mozgalmi munkát. A Iáiban változatlanul 80 százavárosi KISZ-bizottság tegnap lék körül mozog, délután megtartott ülésén Pásztiné Mészáros Éva titkár összegezte az alapszervezeti taggyűléseken elhangzottakat. Lapunkban az elelmúlt héten már írtunk az üzemi és szövetkezeti taggyűlések vitáiról, most röviden e'íőkészítésivel a kozepiskola. K SZ-szerve- hadatokat is. zeteknel tapasztaltakról szolunk. Szegeden és környékén közel 7 ezer középiskolás tagja, a KISZ-nek. A beszámolók vitáiban kitűnt — a KISZ KB középiskolásokhoz címzett réteglevele hatására a korábbinál kritikusabbak voltak a beszámolók. Többen elmondták: leginkább ez a terület érett meg az újításokra, mégis itt élnek leginkább a régi szokások, a tartalmat sokszor elnyelik a formaságok. Azt is több alapszervezetnél felvetették, több segítségre lenne szükség a mozgalmi munka megújításához, s ezt leginkább a pedagógusoktól várják, hiszen egy iskolai KlSZ-szervezetben a tanár szerepe ma alapvetően meghatározó. A diákok egyébként egyetértettek azzal, a jövőben nagyobb A tegnapi ülésen szó volt még a KISZ Szeged Városi Bizottsága küldöttgyűlési beszámolójáról, s megtárgyalta a testület a kongresszust megelőző, április 19-re összehívott városi küldöttgyűlés összefüggő B. Z. llj tv-átjátszóadók Üj televízió-átjátszóadó kezdi meg a sugárzását kedden Budapesten, Debrecenben és Komáromban. A Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatósága az adók üzembe helyezésével lé. nyegesen javítja az említett térségekben a televízióadások vételének minőségét. Debrecenben a 80 wattos átjátszóadó a tv l-es műsorát sugározza a 40-es csatornán. A hajdúsági megyeszékhelyen a most üzembe helyezettel együtt már két átját szóadó működik. A komáromi előfizetők keddtől a televízió 2-es programját nézhetik jobb minőségben a 40-es csatornán. Sütőipari fejlesztések A sütőipar helyzetét és a kában nemcsak az új üzemek fejlesztésének lehetőségeit építésére kéli jelentős össze vitatta meg az Édosz elnök- geket fordítani, hanem a 10 sége hétfői ülésén. Nagy László, a MÉM élelmiszeripari főosztályvezetője elmondotta, hogy az elmúlt 10 évben az ágazat alapvető szakmai gondjait lényegében sikerült megoldani; összesen közel 4 milliárd forint értékű állami támogatás szolgálta a fejlesztést. A VI, ötéves terv időszakában csaknem 4,4 milliárd forint jutott új üzemek építésére, a régiek felújítására, korszerűsítésére. A VII. ötéves terv idősza15 éves létesítmények átfogó felújítására is. A géppark megújítása a mostani tervidőszak feladata lesz. Gondot okoz, hogy a fejlesztésre előirányzott összegekből 1986-ban csak kevés új gépet lehet beszerezni. Az elnökségi ülésen rámutattak: az üzemek egy része képes a tartóskenyér előállítására. ám kapacitásuknak fele sincs kihasználva. A kereskedelemtől viszonylag kevés megrendelés érkezik. Egy hónap — fásításra Ma délután Váncsa Jenő dalmárnak. Az első komomezögazdasági cs clelme- lyabb erdősítésre Szegeden nyitja csak 1807-et követően került sor, a város első erdőmestere, Pillich József irányításával. Csengelén és kiirzésügyi miniszter meg az idei fásítási hónapot Gödöllőn. Amjóta ember él a földön, szoros kapcsolatban áll az erdővel, a fával. Az erdő védelmet, táplálékot nyújtott. A fából fegyvert, munkaeszközt, házat, hajót készített magának az ember. Hála a nagy erdészeti szakembereinknek, hogy ma is körülvesznek bennünket az erdők, a fák. Az új anyagok: a fémek, a műanyagok térhódítása sem csökkentette igényünket a fa iránt. A fa napjainkban is igen fontos nyersanyag. Mindinkább növekszik a zöldfelületek ka ágakat, a csemetéket, meg sem erednek, nemhogy a virágkort megérjék. Szeged fásítását, parképítését 18H3-ra mesterien megoldották, s ezért hála elsőnyékén ugyanezt tette a si- sorban Süvegh Mihály (1859 vár homok megkötésére —1931) kertésznek, aki Bécs. Feudt Antal erdőmester, ben, amint meghallotta, hogy Mindez nem jelentett sok szülővárosát elöntötte az ár, előrehaladást, hiszen amikor azonnal hazasietett, és muna város száz évvel ezelőtt, 1866. január l-jén erdőit átadta az államnak, állománya alig tett ki ötezer hektárt. A szegedi erdők életében nagy fordulatot jelentett, hogy 1883-ban megnyílt az erdöör^ szakiskola Asotthal- méltók hozzájuk mán, majd 1885-ben Szeged- meg természetes re helyezték Kiss Ferencet (1860—1952), akit hatalmas környezetvédelmi, üdülési és és nagy jelentőségű munegészségügyi jelentősége is. Az erdő az embert szolgálja, tehát gondozzuk a fát, az erdőt. Hazánkban mintegy 1,6 millió hektár területet borít erdő, s ebből több mint 500 ezer hektárnyi az immár 33 éves (1953) társadalmi mozgalomnak, a fásítási hónapnak az eredménye. A világ országai közül Anglia és hazánk híres erdőtelepítő. Erdőállományunk háromnegyed része telepített. viszont erdősültségünk aránya kevés, csak 17 százalék , az igény 22-23 százalék lenne. (Az európai átlag 30 százalékos.) A gazdasági növekedés, a közlekedés igénye viszont irtja a fát, sokszor felelőtlenül is. Pedig az erdő sok-sok kedvező hatása mellett jó tudnunk oxigéntermelő utánpótlását. Az emberiség jelenlegi oxigénfogyasztása mintegy 1,7 milliárd tonna, és ez a 2000. évre mintegy 2,5 milliárd tonnára növekszik. De ha figyelembe veszszük az energiahordozók elkásságáért méltán jellemzett így Móra Ferenc: „őbenne a fák lelke él, amelynek ura és királya. Oh, ha minden király úgy szeretné alattvalóit, mint ő, de soha nem volna háború a világon." Kiss Ferenc munkásságával annak a népjóléti igénynek is igyekezett eleget tenni, hogy a fás terület, az erdő nemcsak egyszerűen gazdálkodási egység, fatermő része az országnak, hanem a nyugtató pihenés, az egészségvédelem színtere is. Az erdő jól szolgálja a pihenést, a sportot és a szórakozást is. Fel kell említenünk az Alföld-fásítás — benne Szegedé — elhivatott szakemberei között Teodorovits Ferenc, Kallivo. da Andor, Kerkápoly Géza. Matusovits Péter. Fodor Gyula, Vendrő Gyula, Stieber Lajos, Gyarmati Endre, Takáts Ferenc, Földes János és Szopkó Péter nevét. A Szeged környéki homokon és sziken, ahol ezer meg ezer hektárjai élnek erdőinknek, égetésének igényét is, úgy az elsősorban ezeknek a szakösszegezett szükséglét az ez- embereknek köszönhetők. kásságának, valamint utódai szorgalmának gyümölcseit ma is élvezzük. A nagy elődök megszerette.ték velünk a fát, az erdőt, és nekünk az most a kötelességünk, hogy legyünk becsüljük értékeinket, mert nekünk nagyobb szükségünk van rájuk, mint nekik. Bátyai Jenő Jálneveltség és egészségkultúra Egészségkultúra — ilyen is létezik, csakhogy nemzetenként és egyénenként is különböző fokon. Elegendő nyitott szemmel átlépni egy idegen ország határát, s máris fölmérhetjük a miénktől különböző jelenségeket. Bocsássanak meg az érintettek, de időt, erergiát rabló fölmérések nélkül is elárulják a táplálkozási szokásokat maguk a határon tevékenykedő egyenruhások. Megdöbbentő olykor a mi javunkra billenő súlytöbblet, ami nem föltétlenül a magasabb életszínvonal jele. Sokkal inkább a helytelen keHene meglanítanunk min. osszetetelu taplalkozasnak: Jenkit hely. Sajnos ez ügyben sem egy országos fölmérésből a mondhatunk túl sok jót ma- közelmúltban kiderült, hogy gunkról, kétes értékű „elö- megyénk az onkológiai szűkelő" helyezésünk helyte- rések számát tekintve utollen életmódunk számlájára só az országban, és itt a legírható, és arra — ami ugyan- rosszabb a halálozási arány csak része az egészségügyi kultúrának —, hogy a már sejtett betegséget nem „fedeztetjük föl", nem kezeltetjük idejében. Az egészségügyi kultúra része egy nemzet egész kultúrájának. Ahogy sikerült fölszámolnunk tömegméretekben mondjuk az analfabétizmust, ugyanilyen társadalmi méretű közneveléssel annak, hogy a magyar sok kenyérrel, sok kolbásszal, szalonnával, sörrel szereti megtölteni a bendőjét, saláta, zöldség, gyümölcs, netán tejtermékek helyett. Amiatt meg egyenesen elszégyellem a helyes életmód alapszabályaira. Olyannyira, hogy az az egész nép jellemző szokásává, tulajdonságává váljék. is. Mindez nem az egészségügy kedvezőtlen adottságai miatt alakult így, hanem talán érdektelenségből. Csongrád megyében ugyanis évi 90 ezer szűrésre lenne lehelőség, és csupán 30 ezret végeznek el. Még mindig nem tudatosodott az emberekben, hogy mit jelent a megelőzés: nemegyszer életet vagy halált. Eltökélt szándéka a Vöröskeresztnek, hogy még szélesebb körben szerveznek orvosi előadásokat, ügyelve arra, hogy mindenütt napvilágra kerüljön az a tény: az idejében „kiszűrt" emberek közül hányan gyógyultak meg. Sajnos pénzhiány miA család példája, az iskolai tananyag nagyon fontos, magam, ha külföldön járva de önmagában nem elég. kü- alt hihetetlen kevés a szóróelámulok az illemhelyek, az lönösen akkor, ha e téren anyag, pedig a Baradnay autóspihenők, az éttermek, maguk a fölnőttek is „neve- professzor által, a nők száaz üzletek, a városok tiszta- letlenek". A humanitárius mára írt közérthető, önvizsságán. Azon, hogy tömegek elhivatottságú, életet, egész- gálatra tanító prospektust által használt helyiségekben séget pártoló szervezetnek, minden 20 éven fölüli lányés közterületeken nem ra- a Vöröskeresztnek óriási nak, asszonynak a kezébe gad minden a kosztól. Mon- erőtartalékai vannak, hogy kellene juttatni. Ügy tűnik, dom, elszégyellem magam, elhintse országszerte mind- az aktivisták egyelőre sten-\ mert hisz nem ez lenne a azt a tudást, amely nélkül cilezett szövegeket, meghítermészetes otthon is? Tisz- egészségkultúráról aligha vókat adhatnak csak át, vagy taságra nevelt és szoktatott beszélhetünk. A megyei gyerek, fölnőtt, utas, pincér, szervezet titkárával, Pádár bolti eladó és járókelő mi- Lászlónéval és egészségvéért is szennyezné a környe- delmi főelőadójával, Knébel szóbeli invitálást egy-egy rendezvényre, amelyek sikere érdekében szívesen veszik a népfront, a munkahelyi zetét, sértve ezzel a jó ízlést, veszélyeztetve önmaga Györgynével hosszasan be- szakszervezetek, az üzemorszélgettem minderről a mi- vosok segítségét. A községi szorgalte-e a Vöröskereszt, mekko- mázzák a kiszállásos nőgyóra szerepe lehet a lakosság gyászati szűréseket, de bimások egészségét? Aztán naP. Az érdekelt, fölismer- alapszervezetek mindannyiszor megdöbbenek azon is, hogy léteznek országok, ahol a városokban úgy zajlik az élet, persze szervezetten, olajozottan, mintha mindenki idegeit egy jó adag nyugtatóval csillapították volna. A könyökléshez, rohanáshoz, durva tülekedéshez, fölajzott arcvonásokhoz szokott magyar azt hiszi csodát lát, ha higgadtan, kigyensúlyozottan közlekedő, vásárló, ráérősen sétáló, mi több, udnevelésében, s közvetve a népesség egészségének megőrzésében. A hallottak meggyőztek arról, hogy a szervezet érzi a felelősséget, s nemcsak elvben, hanem gyakorlati munkával is igyekszik tenni az ügy érdekében. Rokonszenves az az elhatározás, hogy nem akarja elszigetelt tevékenységgel learatni a babérokat, annál-,is inkább illúzió lenne ez,- mert varias, barátságos emberek- egyetlen intézmény kel találja szemben magát. Kimondhatatlan, meleg érzés hatja át ilyenkor a lelket, az efféle tömeges szokássá vált viselkedési mód az maga a nyugtató ... Léteznek persze alaposabb tanulmányozást igénylő műszervezőt aligha képes meg váltani a világot. Készséggel együttműködnek más társadalmi és tömegszervezetekkel, a Köjál tőivel, a művelődésügy szakembereivel. Fölkeresték a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetőit is, ihogy szakmai útmutatót kérjeegy-egy nek, megkérdezzék, miben tatók is, amelyek nép vallanak egyes betegségek gyakorisa- megszervezése az ö „asztaga, a tö halálokokról veze- luk", váflulják is. Óriási tett „ranglistán" elfoglalt szükség van erre, ugyanis zonyos komplexitásra is törekszenek: több helyen a tüdőszűrést, rákszűrést összekapcsolják vérnyomásméréssel, fölvilágositással is. Külön figyelmet szentelnek a fiataloknak: fölhívják a figyelmet a művi abortusz következményeire, foglalkoznak a nőgyógyászati betegségekkel, a partnerkapcsolatokkal, a nemi higiénés tudnivalókkal. Ritkák ugyan 3 fiatalkorban a nőgyógyászati rákos megbetegedések, vagy de annál makacsabbak: ezért a szűrés ebben a korban sem hanyagolható el. A keringési betegségek megelőzése ugyancsak „szivegeszsegneve- ügye» a vöröskeresztnek. A rizikófaktorokkal jelentőségüknek megfelelően kíván foglalkozni a jövőben is. A helyes táplálkozásról nemcsak beszélni fognak a szakemberek, hanem tejterméegészségkultú rá járói segítsenek. Egyértelmű, hogy kek ros\os ételek bemuta Egyebek kozotl az a lolvilagositas, a szűrések tásaval meggyőzőbbé is igye redfordulóra 50 milliárd tonna Oxigén. Szeged a 15. században kopárul, fátlanul élt. Bertrandon de la Brocquiére írja (1433): két kis berken kívül egyetlen élő fát sem láttam." De fátlanul állott Szeged és környéke még Vedres István korában is. Neki, köszönhetjük az első erdősítési mozgalmat, majd Dugonicsnak, a polgármesterA benzingőzzel'és sok más káros kemikáliával szennyezett bioszféránkban nagy jelentőségű az életet adó, oxigéntermelő fű, fa, virág. Az idei évben igen jelentős mennyiségű csemetét ültetnek a földbe, Szegeden is. Csak aztán védjük, óvjuk, gondozzuk a fát, mert ez nemcsak kötelessege a civilizált embernek, hanem hovatovább létérdeke is. Ha nek és fiának, a tudós iro- magukra hagyjuk a vékony. Biztosabb diagnosztika — gyorsabb gyógyulás Hagyomány már a szegedi kórház-rendelőintézetben, hogy minden évben másmás osztály orvosai számolnak be tudományos 'tevékenységükről. A tegnap, hétfőn megrendezett ülésen a röntgenosztály szakemberei tartottak összesen hét előadást szegedi, valamint Vásárhelyről, Makóról, Szentesről érkezett kollégáik részvételével. A tudományos ülés szervezőjével és egyik előadójával, Bartkó Julianna orvossal beszélgettem a konferencia megnyitója előtt. — Miről tudnak beszámolni ezúttal a radiológusok? — Szegeden a kórház kapott elöször — 198'2-ben — ultrahang-diagnosztikai készüléket. Ez a Siemens gyártmányú, realtime típusú berendezés nagy örömükre szolgált a szakembereknek, és persze a betegeknek is. Eddigi tapasztalatainkat tárjuk a hallgatóság elé. — Mi mindent tud ez a készülék? — Működésében figyelheti meg az orvos az egyes belső szerveket, egyszerre többet is. Előnye tehát, hogy mozgó képet közvetít, a jelenleg is működik már egy-egy magyar gyártmányú — ultrahangkészülék, megnyílt annak a lehetősége is, hogy tovább bővítsük a diagnosztikai eljárásokat. — Ez azt jelenti, hogy a meglevő alapberendezéshez újabb egységek csatlakoztathatók? — Jelenleg a máj, az epe, a hasnyálmirigy, a vese és a vizeletélvezető rendszer betegségeiről, valamint a terhesség állapotáról alkot-' hatunk képet. A jövőben igen kellemetlenek szeretnénk a hólyagba, végbélbe juttatható, valamint punkciós — terápiára is alkalmas — vizsgálófejet vásárolni. — Minden új eljárás újdonság az orvosoknak is. meg kell tanulniuk a készülékek használatát... — Az elmúlt évek alatt az osztály minden orvosa elsa-' játította az eszköz használatának minden csínját-bínját. Éppen az a célja ennek a tudományos ülésnek, hogy átadják, illetve kicseréljék tapasztalataikat a szakemberek, hogy a minél biztosabb, gyorsabb diagnosztikával lehetővé váljék a betegek mielőbbi gyógyítása. Ch, A. Röntgenorvosok tudományos ülése birtokunkban levő a hasi és a szülészeti diagnosztikában használható. — Miféle előnyük származik a betegeknek abból, hogy az elváltozások után kutató orvosnak ilyen segítőtársa akadt? — Korábban ezek a vizsgálatok voltak, a beteg szamára megfelelő előkészítést igényeltek: különböző anyagokat kellett bejuttatnunk a szervezetbe, s már ez is igen megterhelő. A készülék használata egyszerű, gyors, fájdalmatlan és biztonságos. — Gondolom, egy percre sincs munka nélkül a berendezés ... — Korábban a vásárhelyi, makói, szentesi betegeket is fogadtuk, ha ilyen vizsgálatra volt szükségük. Mióta ezek a városok is kaptak ilyen készüléket, lényegesen enyhült a túlterhelésünk. Azáltal, hogy Szegeden, a megyei és városi rendelőben meggyőzőbbé is igyekeznek tenni az elhangzottakat. Családi szabadidős programokat szerveznek: úszóversenyt, közös futást, kerékpártúrát, jó példa erre a vásárhelyi „tavaszi zsongás" cimet viselő vetélkedő, vagy a csongrádi Együtt a család. Makón, orvosi irányítással sikeresen működik a fogyókúrás klub, s fölmerült az igény diabetikus klub szervezésére is. A káros szenvedélyek elleni munkálkodásban újdonság, hogy nemcsak a hetedik-nyolcadik osztályos gyerekekhez, hanem a szüleikhez is igj/ekeznek szólni ez ügyben. Szentesen Szülök hetét rendeztek, a peremközségekben alkoholról, dohányzásról, narkózásról hallhattak az érdeklődő papák, mamák. Serdülők lelki bajainak útvesztőiben pszichiáterek, iskolaorvosok igyekeznek elkalauzolni a tanácstalan szülőket. S mivel a Vöröskereszt is egyre inkább „családban" gondolkodik, nem feledkezik meg az övéivel együtt élő idősödő, nyugdíjra készülő és nyugdíjas ember testi-lelki egészségének óvásáról, de a magányosan élő idősek, gondozásáról sem. Arról, hogy ésszel, szívvel s kétkezi munkával is hozzásegítsen az emberi méltóságot mindvégig megőrző élethez. Fejlett egészségkultúrája csak „jól nevelt" népnek lehet, annak, amely értéke szerint mindent megtesz a tökéletes életért, legyen az fiatal vagy élemedett korú emberé. Chikán Ágnes 1