Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-21 / 68. szám
Péntek, 1986. március 21. II Tanácskozik az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Somogyi László beszámolója A gondolat- és véleménynyilvánítási szabadság minél gazdagabb kiteljesedése gazdasági, társadalmi és szellemi-kulturális feltételek megteremtését, azok fejlesztését igényli Állandó kölcsönhatás van a nemzet anyagi és szellemi fejlődése, valamint a szabadságjogok, elsősorban a gondolat- és véleménynyilvánítási szabadság egyre kiteljesedőbb érvényesítése között A Központi Bizottság titkára a továbbiakban arról szólt a sájtó fontos feladata, hogy hiteles képet nyújtson hazánk politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életéről, segítse a társadalmi jelenségek közötti öszszefüggések megértését, és mozgósítson a társadalmi cselekvésre. Ennek a kötelességének azonban csak akkor felelhet meg, ha az állami szervek, a gazdálkodó és társadalmi szervezetek, egyesületek megadják a szükséges felvilágosítást a nyilvánosság tájékoztatásához. — A törvényjavaslat határozottan kimondja a tájékoztatásadás kötelezettségét és nem gondolom, hogy feleslegesen. A hiteles képhez szükséges információk híján az utóbbi időben is több kifogásolható tartalmú sajtóközlés látott napvilágot. Arról pedig nincs, nem is lehet adat, hogy a tájékoztatás elmulasztása miatt mennyi azoknak a cikkeknek vagy rádió- és tévéműsoroknak a száma, amelyek meg sem születtek, szegényílve ezáltal közéletünket. Mindenütt fel kell ismerni, hogy a tájékoztatás politikai kérdés, a tájékoztatás elmulasztása pedig politikai hiba. Tájékoztatás nélkül nem érvényesül az állampolgár — szintén törvénybe foglalt — joga a tájékozódáshoz. enélkül nem lehet teljesebb a szocialista demokrácia, enélkül akadozik a közélet, keményebben fogalmazva romlik a társadalmi tevékenység hatása. Csak akkor lehet — s akkor Kötelező is — megtagadni a felvilágosítást, ha az állami, szolgálati, üzemi (üzleti) vagy magántitkot sért. Aki ez utóbbiakra hivatkozással, de alap nélkül megtagadja a tájékoztatást, törvény ellen cselekszik, és politikai érdeket, közérdeket sért. Nem engedhetjük meg, hogy hibáját, gyengeségeit bárki is a „titok" pecsétjével leplezze. Rendkívüli mértékben megnőtt a jelentősége annak, hogy a sajtó idejében kapjon tájékoztatást, és ne késlekedjen az információk közreadásával. Politikai érdek fűződik ahhoz, hogy a közvélemény pontosan tájékozott legyen, és a tájékoztatás tekintélyén felesleges időhúzás miatt ne essen csorba. Biztosítanunk kell a tájékoztatás elsőbbségét, hogy az ezzel járó kétségtelen előnyöket még alkalomszerűen se használhassák ki a szocialista állaBerccz János munkkal szemben álló, ellenséges, idegen tájékoztatási szervek. Nincs olyan fontos kérdés, amelyről akár a belpolitikát, akár a nemzetközi politikát illetően hallgatni kellene, vagy amelyről indokolt lenne megkésve tájékoztatást adni A tájékoztatás kétoldalú folyamat. Fontos, hogy az állami, társadalmi szervek önmaguk is kezdeményezzék a közvéleményt érintő dolgaik megvitatását a sajtóban. Föl kell ismerniük, nem csupán társadalmunk egészének érdeke a közös gondolkodás, hanem hasznára lehet minden egyes szervezetnek külön-külön is. S nem csupán akkor kell nyilatkozni, ha valami jót, valami „reklámértékűt" lehet mondani. Az őszinteség, a nyíltság bizalmat kelt. S ez javára válhat mindenkinek. Épp ezért tartom kiemelésre méltónak, hogy a sajtótörvény előírja a közérdekű bejelentések és javaslatok közzétételének támogatását, valamint a tájékoztatást nyújtóknak és a sajtó dolgozóinak a jogi védelmét — Tények és tapasztalatik alapján mondom, hogy sok kiváló, elismert újságírónk van. Az újságírógárda élén állnak azok az ismert és a dolgozók által becsült újságírók, akik gazdag tudással, nagyfokú íráskészséggel kiválóan forgatják a tollat, nagy felelősséggel hasznosítják a mikrofont népünk jelenének és jövőjének, nemzeti ügyének szolgálatában. Eléggé elterjedt nézet, hogv a sajtó dolgozói a szenzációt keresik, annak tálalására törekednek. A hiedelmek szerint minden újságíró azt reméli, hogy egyszer olyan postást talál, aki kutyát harapott meg, mert az lenne az igazi szenzáció. Mi — remélem — ezen a fokon már túljutottunk. Nálunk a szenzációt az alkotó, a gondolkodó, a dolgozó ember munkájában, a hazát szolgáló állampolgár hétköznapi tetteiben kell keresni, fellelni és ábrázolni Hiszen közösen valljuk, hogy minden értékteremtés forrása az alkotó emberi munka. Ez esetben az igazi újságírói magatartást ennek az értékteremtő munkának, az alkotó embernek az életteli megjelenítése jelenti. Meggyőződésem, hogy elfogadása esetén a sajtótörvény hozzájárul a szocialista demokrácia fejlődéséhez, segíti a sajtót feladatainak ellátásában. A beterjesztett törvényjavaslat minden tekintetben összhangban áll pártunk tájékoztatáspolitikájával. Mindezek alapján a törvényt elfogadom és elfogadását javaslom a tisztelt Országgyűlésnek — mondotta befejezésül Berecz János. Elfogadták a sajtótörvényt A törvényjavaslathoz a képviselők hozzászólása után ismét Markója Imre kapott szót Az igazságügyminiszter megköszönte a képviselők értékes, tartalmas és alkotó jellegű hozzászólásait. Egyetértését fejezte ki a kulturális bizottság javaslataival, majd a képviselők néhány konkrét észrevételére válaszolt. Egyetértett azzal, hogy a Parlament elé kerülő témák előzetes bizotts'ági vitájára, a plénumra való felkészülésre az érdemi munkához elegendő időt kell adni A közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok, illetőleg az ezzel kapcsolatos jogi rendelkezések érvényesülésének tapasztalatait meg fogja vizsgálni a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, s ez a téma — szükség esetén a szabályok korszerűsítése —• csakúgy, mint a büntető törvénykönyv módosítása, szerepel a Minisztertanács ötéves jogkodifikációs programjában. A kiadóvállalatokkal kapcsolatos képviselői észrevételre Markója Imre azzal'reagált, hogy miként a vállalati önállóság növelése is fokozatosan valósul meg, ugyanígy lehet növelni a kiadók különféle Jogosítványait is. A miniszteri válasz után az Országgyűlés elfogadta a kulturális bizottság írásban beterjesztett módosító javaslatait, valamint több képviselőnek a plénumon elhangzott szövegpontosító indítványát Ezután az elnök kérdésére Csöndes Zoltárj képviselő úgy nyilatkozott, hogy egyetért a miniszteri válasz azon gondolatával, miszerint a kormány záros határidőn belül igyekszik, rendezni a kiadók jogosultságainak kérdését. A képviselő véleményét az Országgyűlés tudomásul vette Határozathozatal következett az Országgyűlés a sajtóról szóló törvényjavaslatot részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Csongrád megyei képviselők az ülésteremben — Iparágunk életét ma jó néhány teljesen új elem, megváltozott külső és belső körülmény határozza meg — mondotta Somogyi László. — Lényegében megszűnt az égető, és állandó ellentmondásokat szülő kapacitáshiány, amely, már a fővárosban is elmúlóban van. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy kisebb feszültségek sincsenek, hiszen esetenként együtt van jelen többletkínálat és kapacitáshiány Nincsenek az építőipar számára különlegesen nagy feladatokat adó központi fejlesztőprogramok, és úgy vélem, hogy ilyenek a közeljövőben sem várhatók. Ennek ellenére a szakmában dolgozóknak nem kell bizonytalannak látniuk jövőjüket, mert a fejlesztések, az országos célok, a mindennapi munkában jelentkező sokirányú igények egyértelműen bizonyítják ágazataink fontosságát — Természetesen, az építő- és az építőanyag-ipar sok szállal kapcsolódik a kiemelt népgazdasági fejlesztési programokhoz. Van a szakmának egy 1985-ben jóváhagyott koncepciója is, s ez fejlesztési tevékenységünk vezérfonala. A miniszter ezután az ágazat eredményeiről szólt. — Az utóbbi években országszerte pontosan, tervszerűen valósítjuk meg a kiemelt beruházásokat. Saját jövedelmezőségi gondjaink ellenére a nemzeti jövedelem tizenegy százalékát adja az ágazat. Több mint félmillió ember vesz részt az épílömun kában, többségük becsülettel teljesíti kötelességét. Sok megbecsülést jelentett ós jelent a szakmának az az elismerés, amelyet a különböző közintézményi rekonstrukciókért kaptunk, mind Budapesten, mind más városokban. Megnyugtató, hogy az utóbbi években minden tervben szereplő iskola, középiskola, főiskola és egyelem épíúíse vagy rekonstrukciója megvalósult, illetve az előírt ütemben folyamatban van. Az ország egész területén tervszerűen épülnek a kórházak, az egészségügyi létesítmények, és folynak azok rekonstrukciói. Több város — Sopron, Szombathely, Pécs, Eger, Székesfehérvár, Zalaegerszeg — Igen színvonalasan valósítja meg a belső történelmi városrészek rehabilitációját, felújítását. — Néhány területen jól érzékelhetően javult a minőség. Figyelemre méltó eredmények születtek az építőiparban az energiaracionalizálás területén. Kínálat van az építőanyag-ipari piacon, és szilárd elhatározásunk a kínálati-piac fenntartása. Végül, rendkívül lényegesnek tartom — a sok vita ellenére —, hogy a magyarországi lakásépítés eredményei — a VI. ötéves tervi 370 000 lakás — nemzetközi viszonylatban is előkelő helyet foglalnak el. — örvendetes jelenségnek tartom, hogy nagyon sok városban, községben a megépített lakások jó része esztétikusabb, jobban illeszkedőik a város, a környék hangulatához, a tájhoz és a meglevő épületekhez. Változás tapasztalható néhány új lakónegyed megjelenésében is — hangsúlyozta Somogyi László, majd így folytatta: A jövedelemtermelésben indokolatlan és objektív körülményekkel nem magyarázható differenciálódás következett be az ágazaton belül. Olyan helyzet állt elő, hogy a jól működő szervezetek döntő többsége javított eredményén, a lehetőségekhez mérten megerősítette pozícióját, míg a gyengébbek eredményei tovább romlottak, és sajnos, néhány korábban jól gazdálkodó vállalat is a tönk szélére került. Ennek a folyamatnak lesznek vérveszteségei, vállalati és vezetői szinten egyaránt, mégis azt tekintjük elsődleges feladatunknak, hogy a vállalati önkontroll alapján a. felesleges eszközök, ingatlanok értékesítésével, a vállalatok önerőből történő szervezeti korszerűsítésével, a felesleges létszám leépítésével, ha kell, szanálási eljárásokkal nyereségessé tegyük tevékenységüket. Ha ezek a kísérletek eredménytelenek, nem riadhatunk vissza egyes vállalatok felszámolásától. — Fokozza a nehézséget, hogy a bajba jutott cégek közölt országos jelentőségű nagyvállalatok is vannak, köztük a 43. Sz. Állami Építőipari Vállalat, a Duna—Tisza Közi Állami Építőipari Vállalat, a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalat, a HHHpf émm Dél-magyarországi Magasés Mélyépítő Vállalat, az Országos Szakipari Vállalat. Ezek munkája országosan is, s az adott térségben is nélkülözhetetlen. A szükséges gazdasági, szervezeti változtatásokat alapos elemzés után mégis végrehajtjuk, mert úgy véljük jobb ma a radikális lépés, mjnt egy későbbi, de már teljesen hatástalan intézkedés. Sem az építőipari, sem az építőanyag-ipari ágazatban nem tormelődik, illetve az adózás után az amortizációval együtt sem marad annyi érdekeltségi alap, hogy az eszközöket, gépeket jó színvonalon tartsuk, a fejlesztési szükségletről most nem is beszélve. Előkészítés alatt van az az előterjesztésünk, amely — a (Minisztertanács korábbi határozatának megfelelően — nz Állami Tervbizottság számára készül, hogy e gondokat iközös öszszefogással megoldjuk. Szeretném hangsúlyozni, hogy az Állami Tervbizottságtól nemcsak központi kedvezményeket várunk — hanem először a saját lehetőségeinket kell feltárni, mert reálisan segítségre csak az számithat, aki felesleges költségektől megszabadítja vállalatát. — A minőség — különösen a lakásépítésnél — az a jogos kritikai bázis, amely a közvélemény ítéletében olyan gyakran megjelenik — mondotta Somogyi László. — Ma mar világosan látjuk, sőt nyíltan ki is mondjuk, hogy kizárólag a munkaerkölcsre, az Öntudatra hivatkozás nem oldja meg ezt a problémát. Az emberi tényezők melleit folyamatosan jó minőségű, első osztályú anyagokra, szerkezetekre van szükség. A munka minőségét szabályozókkal, érdekeltséggel is javítjuk, de szükség van ezenkívül szigorú munkahelyi, vállalati és hatósági ellenőrzésre. Az ellenőrzéshez a büntetés, a megtiltás, a betiltás, vagy akár a munka leállítása is hozzátartozik. A lakásépítés, a lakásgazdálkodás helyzetéről szólva a miniszter elmondotta: — A VII. ötéves terv 320 —340 000 új lakás felépítésével számol. Egyértelműen kijelenthetem, hogy ezt a hazai építő- és építőanyag-ipar teljesíteni tudja. Az elmúlt Időszakban sajnos szinte minden évben visszatérő gond volt a rendkívüli ütemtelenség, vagyis az, hogy a lakások döntő része mind az állami szférában, mind a magánlakás-építésben a IV. negyedévben épült fel. őszintén meg kell mondanunk, hogy adataink szerint 198G-ban ezzel a feszültséggel még mindig számolni kell. Erőink, intézkedéseink itt még nem voltak elégségesek. — A minisztérium munkamódszerének egyik alapeleme a megyei politikai, tanácsi és szakmai vezetőkkel való rendszeres, folyamatos kapcsolattartás. Úgy látjuk, hogy szinte minden megye teljesíthetőnek tartja a VII. ötéves tervi lakásépítési feladatait — nzzni együtt, hogy általában mindenütt kevésnek tartják az állami lakásépítés arányát. Az érdekelt kivitelező szervezetek vállalásai alátám;usztják ezt a megállapítást. — Időnként szenvedélyes vita folyik hazánkban a paneles építésről, a házgyárakról. Sokszor olyan társadalmi konfliktusokat is a panelra fognak, amelyekhez ennek a jó szolgálatot tett technológiának semmi köze sincs. — Nálunk a minőségi és mennyiségi lakásigény párhuzamosan van jelen, és a panel szerepköre megváltozik. Tizenöt évvel ezelőtt 35—38 000 paneles, nagyelemes lakás gyártására épült ki kapacitás. 1985-ben viszont már a 18 000 darabot sem érte el az új paneles lakások száma, s reálisan számolnunk kell a további csökkenéssel. A panelt, az előregyártást azonban nem dobhatjuk ki, mert rengeteg példa van a szép, komfortot, jó életkörnyezetet adó paneles megoldásokra. Győr, Debrecen, Miskolc, Szeged, részben Budapest is tud ilyenekkel szolgálni. — A szakma nagy feladata, hogy megtalálja azokat a technológiákat, szerkezeteket és anyagokat, amelyek Iparosított módszerek segítségével az űj és még újabb igényeknek megfelelően színesítik a választékot. Fontos az is, hogy a vállalatok közvetlen piacra termeléssel is a lakásépítők rendelkezésére álljanak. A garancia,' a szavatosság kérdéseit taglalva Somogyi László kifejtette; Tudjuk, hogy vannak sorozatosan beázó épületeink, technológiai problémáink egyes lakástipusoknál. A helyzet felszámolására több intézkedést tettünk. Szorgalmazzuk, hogy paneles épületek is készüljenek magas tetővel. Ez a mi klímaviszonyainknak, szokásainknak sokkal jobban megfelel. Sajnos, e tekintetben egy kissé későn ébredtünk. — A kőtelező szavatosság helyetti kötelező jótállás ügye a Gazdasági Bizottság munkaprogramjában szerepel. Itt népgazdasági szintű áttekintésre van szükség. Végezetül Somogyi László, a tárca egyéb, tervezett intézkedéseiről 1s említést tett, majd hangsúlyozta a magyar építésztársadalom felelősségét az ország arculatának alakításában