Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-20 / 67. szám

Csütörtök, 1986. március 20. 5 Biotechnológia: van is, nincs is 4. Amit a gyakorlat bizonyított Azok a kutatási témák, amelyeknek a megvalósítására legalább hozzávetőleges gazdaságossági számitások készültek, új termék esetében pedig piackutatásra is sor került, általában zöld utat kaptak. S megtalálták a maguk anyagi erőforrásait, szervezeti kereteit. társulásait is. Az egész világon ismert eljárás a vágóhídi melléktermékek, a vér, « belső szervek megfelelő feldolgozása takarmányozásra és úgynevezett humán, tehát élelmiszeripari feldolgozásra. Magyar, országon évente 32 ezer tonna vér „keletkezik" a húsipari üzemekben, 10 ezer tonnányi a csatornákban folyik el. s csupán 4— 5 ezer tonna az a menynyiség, amit humán célra feldolgoznak. (Ugyanakkor 140 ezer tonna állati fehérjét importálunk!) Sze. Szakszovetkezet pedig fólia létre. Az egyetem, a vállalalatt, izolált körülmények kozó arra kapott megbíközött fölneveli őket. Egy zást, hogy vizsgálja meg: tőről fél kiló egészséges, vírusmentes burgonya is kikerülhet a szántóföldekre. A domaszékiek idén saját vállalkozásba fogtak: az OMFB Inveszt kisbankjától hitelt vettek föl saját laboratórium létesítésére, a szakemberek képzésére is vállalkoztak. A merisztéma-kutatás érdekli a Szegedi Konzervgyárat és a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatot is — természetesen paprika-témában Úgy tűnik, megkezdő, dik a talaj nélküli nö. vénytermesztés hazai bevezetése, mégpedig Csongrád megyében, a Szegvári Puskin Termelőszövetkezetben. S hogy ez mit is jelent9 Egészen leegyszerűsítve azt, hogy az üvegházakban a növényeket „vízkultúrában", tápoldatgeden, az élelmiszeripari ban termesztik, támasztófőiskola szakemberei sza- közegként pedig kőzetgyabadalmaztattak egy új tech- potot használnak. Ez a nológiát a vágóhídi vérfel- módszer több szempontból dolgozásra, különféle be- is kedvezőbb a primőrök avatkozások után nyerik az és a dísznövények termeszértékes végterméket, a tesére, mint a hagyományos vérport és vérplazmát. talajkultúra, mivel általa számos probléma kikerülhe. gyakor- t- ü,etve hatása minimá_ tekert lisra csökkenthető. Ilyenek lehetnek a talajeredetű betegségek, a levegőtlenség okozta károsodások, avagy a gyökérzóna hőmérséklemilyen technológiai vál. toztatást tart szükségesnek a sertéssperma aktivitásának meghosszabbítására. A probléma alapja a kővetkező: az állattenyésztésben a szarvasmarha spermája mélyhűthető, akár 10 évig is eltartható. A serté-' sé azonban csak 1—2 napig, továbbá nem bírja ki a mélyhűtést. Tehát lehetséges-e sertésspermát úgy hígítani, és konzerválni, hogy ezt a 24—48 órás eltarthatóságot 70—80 órára növeljük? Ha siker koronázza az anatómiai intézet kutatásait. akkor a vállalat tenyészállatot és benzinköltséget takarít meg (bármennyire is szokatlan ez a társítás). Jelenleg ugyanis a kecskeméti cég naponta szállítja a sper. mát a három megyébe, a sertésállomány száfnára. Amennyiben viszont hetente csak egyszer fordulnának az autók, akkor országosan 100 millió forintos megtakarítást lehetne elérni — üzemanyagban. A vállalat 100 ezer forintot fizet a SZOTE-nek a kísérleA szabadalmat a latban a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát kívánja megvalósítani: humán célú vérfeldolgozó, pontosabban vérporitó üzemet létesít, amelynek az tének szabályozása. Ezzel YniíócD tTlfiff nhhpn a? eV_ ... , ' , _ , az eljárá sal spórolni a építése még ebben az ev ben megkezdődik. Jelenleg a vállalat a külkereskede- szerekét lem devizavállaló nyilat- A Szegvári kozatára vár, amely azt hitelesíti. högy jó volt a piackutatás és a vérpor külső piacon eladható. A szalámigyár űj vágóhídján a steril vérvételhez nélkülözhetetlen feltételek mind is meg lehet növényvédő Puskin Tsz 1 hektáron szeretné megkezdeni a talaj nélküli növénytermesztést, holland licenc alapján. A szükséges anyagiak előteremtésére OMFB-pályázatot adott be. adottak. Érdekesek darázzsal sérletek nagyobb, a fürkészfolytatott Ez a légynél darázsnál kissebb rovar alkalmas az Szerződést mutat Bálint János, a Dél-alföldi Állattenyésztés Fejlesztő Vál. lalat Csongrád Megyei Állomásának vezetője. Szerződést, am^ly a kecs. keméti központú vállalat. illetve a SZOTE Anaüvegházi molytetü, az ugy- tómjai intézete között jött nevezett „lisztecske elpuszNem véletlenül említem utolsóként a rúzsai példát. A megyében az egyetlen felépült biotechnológiai üzemről van szó, amely jó ötlet, gazdaságossági számítások és tőke birtokában készült el. A Rúzsai Népszabadság Tsz fölismerte, hogy a baromfitrágyából elő lehet állítani a gyógyszergyártás nélkülözhetetlen alapanyagát, a húgysavat. A terméke nek ma már — a kezdeti nehézségek után — van piaca, a termelés felfutott. Eddig másfél millió tonna húgysav került ki az üzemből. Fekete Klára (Következik: Részvénytársaság) Biotechnika Vállalat títására. A szentesi térsegben máris alkalmazzák, nagyüzemben és háztáji gazdaságokban is. Az úgynevezett integrált védekezés továbbfejlesztésére gazdaságossági számítást az 1985-ös környezetvédelmi pályázatra a hódmezővásárhelyi Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás adott be. Ebben leírta. hogy fürkészdarázzsal mennyi permetező szert lehet megtakarítani. A további kutatások azért indokoltak, mert a jelenleT gi megfigyelések szerint alacsonyabb hőmérsékleten nem kielégítő a fürkészdarázs „hatásfoka" S ha az előző témánál esetleg vitatni lehet, mennyiben tartozik a biotechnológiához, és menynyire nem. az úgynevezett merisztéma-kutatás egészen bizonyosan az. A merisztéma szaporítás azt jelenti, hogy például egy krumpliból korlátlan menynyiséget lehet előállítani vegetatív szaporítással. Így kizárólag vírusmentes egyedeket darabolnak szét, és azokból, pontosabban szöveteikből steril körűimé, nyek között új növényeket regeneráltatnak. Jelenleg ilyen krumplipalántákat a budapesti Mericlon Gazdasági Társaság árul, darabját 8—9 forintért, a Domaszéki Szőlőfürt Esti beszélgetések „Közös töprengés tes- vedélyek elleni művészettetünkről-lelkünkröl" — ezt az rápia lehetőségeiről beszél, alcímet adták új vállalkozá- május 5-én pedig Ranschsuknak a szervezők: a me- burg Ágnes pszichológus a gyei Köjál egészségnevelési lelki egyensúly és alkotókéosztálya, valamint a Bartók pesség megőrzésének terápiBela Művelődési Központ ás lehetőségeivel ismerteti munkatársai. Elhatározták meg a résztvevőket, ugyanis, hogy kéthetenként, Kellemes és hasznos közös hétfőn este 6 órára szűkkö- töprengést kívánunk! rü beszélgetésre invitálják azokat, akik érdeklődnek egészségügyi kérdések iránt. A házigazdák az éppen aktuális témában igen járatos szakemberek lesznek, akik a tájékoztatás mellett szívesen válaszolnak a szűk körű társaság kérdéseire A rendezvények különlegességét éppen intimitásuk adja majd: 20-30, azonos érdeklődésű ember előtt őszintén, oldottan lehet beszélgetni mégoly „kényes" témákról is. A szervezők egyelőre a maguk kútfejéből merítettek, a későbbiek során az együtt töprengők maguk adnának ötleteket, miről szeretnének hallani, esetleg vitatkozni. Az első négy alkalom programja adott. Először március 24-én találkoznak az érdeklődők az újszegedi, odesszavárosi klubban (Szolgáltatóház 3., a Patyolatát vevő mellett), amikor is a tetanuszról lesz szó. Április 7-én az AIDS lesz a téma Április 21-én Csorba Simon László a káros szen Kiállítási napló A természet megkísértése A MÜLANDÖSÁG SZOB- műves korpuszt, a geleji reRAINAK nevezi Kunt Er- formátus temető koporsókönő, a miskolci Hermán Ottó vét vagy a teresztyenyei sírMúzeum főmunkatársa a te- keresztek erdejét. metök műalkotásait fény- A múlandóságban a maraképkiállításán. S nem téved, dandót ragadja meg, a teamikor tudós néprajzkutató- metők művészetében az álként a sírjeleket népünk landó elemeket, az azonos formákban megfogalmazott jelentésű, de sok formában halálélményeiként fogja fel, megjelenő s tűi a dokumentálás száraz szembesiti az és nyers tényközlésein, látványélményeket ragad meg művészi igényességgel. Ebben az attitűdben találkozik tudomány és művészet, népi alkotás, naiv ábrázolásművészet és feltáró, megörökítő, közkinccsé tevő szándék. Talán eddig csak Kunkovács László következetes fomotívumokat egyéni jegyekkel, a személyes emlékezés dokumentumaival. A múlandóság szobrai tulajdonképpen a tékozló emlékezet megőrző, figyelmeztető momentumai, emberjelei. Nemzedékek tudati üzeneteit és évszázados formaképző és díszítő törekvéseit hagyományozza ránk. S detóművészeti tevékenységében mokratizálja, népszerűsíti tapasztalhattuk azt a nép- Kunt Ernő nagyszerű fotograjztudományos felkészültsé- ráfiéinak segítségével, ameget és fotóművészeti alapállást, mely Kunt Ernő képei előtt megragadja a nézőt. A magyar nyelvterület temetkezési szokásai, halálélménye, emlékállítása, költői és plasztikai leleménye foglalkoztatja Kunt Ernőt, a néprajzost. A régi temetők sokszínű világa, ,a sirjelek változatossága — a kőjelektől a fejfákon át a pléhkrisztusokig és festett ábrályekből most a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály Utcai Képtárában láthatunk válogatást. MADÁRSZÁLLÁS ÉS MACSKAKETREC — én ezt a cimet adnám IVíráz János kiállításának, melyet a Bartók Béla Művelődési Központ B galériájában rendez-* tek B minap. Mráz — hol feltűnő jelenlétével, hol búvópatakszerű sejtetéseivel — mintegy másfél évtizede kízolásokig —, a természettel sérti a szegedi >képzőművaló kapcsolata, a nép téralakító kultúrája pedig a fotográfus énjét izgatják. Az aggteleki, kunmadarasig és egerszegi kopjafák változatos plasztikai jeleit éppoly gondossággal örökíti meg, mint- a csíksomlyói domborvész-társadalmat, s véleményem szerint már régen a „profi" alkotók között lenne a helye. (Hogy miért nincs ott. az megérne egy misét, különösen egy-két vendégkönyvi bejegyzés fényébenárnyékában?!) Mindenesetre a mostani tárlaton rendkívül karakteres tematikával, remek technikai felkészültséggel, szellemes megoldásokkal, szimultán szerkesztésmóddal, asszociatív lapokkal lepett meg. Olyan képekkel, melyek valóságmetszetek, precíz természettudományos ábrák, lexikonpontosságú bemutatások, ugyanakkor groteszk szembesítések, új dimenziókat nyitó, játékos képzettársítások, humoros illusztrációk, színes örömgrafikák. Nem elégszik meg a precíz megfigyeléssel, a tudományos alapossággal, hanem intellektuálisan is földolgozza, mi több, megjeleníti élményeit, gondolatait, szeretetét és véleményét a Szarkafészekről, a Didergő gerléről, a ketrecbe zárt kísérleti macskákról. A sasról mélylélektani portrét készít, a macskákat jellemük szerint osztályozza, s néhány művén szellemesen és komikusan állítja szembe az ember birtoklási vágyát, felsőbbrendűségi tévhitét a természet törvényeivel — Galambász postás. Fácánlesen, Az okos kos. Van egy ars poetica értékű lapja, címe: Balogh Péter emlékére. A nemrégiben tragikus körülmények között elhunyt kiváló művész példája biztos tájékozódási pontot és tiszteletre méltó mércét jelenthet Mráz Jánosnak. Méltó próbát! Tandi Lajos Visszaszámlálás 1 A negyvenéves úttörőmozgalomról Az idén országszerte ren. la és úttörőmozgalom napdezvényekkel, tanácskozó- jainkban" címmel tartott sokkal emlékeznek meg pe- előadást. Beszélt az iskolai dagógusok, úttörővezetők, s oktatás feltételeinek váltermészctesen a gyerekek tozásáról, a közeljövőben is az úttörőmozgalom meg- bevezetendő reformokról, alakulásának 40. évforduló- az iskolai demokratizmus járói. E sorba tartozik az fejlesztésének fontosságáaz emlékülés is, amelyet ról. A beszéd úttörőmozgal. tegnap, szerdán délután mat elemző részében szó tartottak Szegeden a városi volt az úttörővezetők legtanács dísztermében. A utóbbi konferenciája óta megjelenteket Ágoston eltelt időszak főbb ered. György, tanszékvezető egye- ményeiről. temi tanár, a Magyar Pe- Varga László előadását dagógiai Társaság tagozati követően Gácser József elnöke köszöntötte, majd tanszékvezető főiskolai taPapp Gyula, a városi ta- nár a pedagógusképzés és nács elnöke szólt az úttö- az úttörőmozgalom összerőmozgalom jelentőségé, függéseiről. Váriné Feró ről. Maria megyei úttörőtitkár Ezt követően Varga Lász- pedig az úttörőmozgalom ló, a Magyar Üttörők Sző. Csongrád megyei feladatai, vetségének főtitkára „Isko ról beszélt Magyar film. Irta: az utóbbi esztendők legnaKardos István. Fényké- gyobb hatású dokumen-tumpezte: Pap Ferenc és játékfilmje áll előttünk. JaSzabó Gábor. Zene: vaslom, hagyjuk most a műCzencz József. Rendezte: faji elnevezés körül régóta Erdöss Pál. Főbb sze- zajló értelmezési vitákat, és replök: Eperjes Károly, azt is, hogy az időközben Ozsda> Erika, Újlaki Dé- megszüntetett, a magyar doncs, Bezerédi Zoltán. kumentarista iskola központi A kedd esti Stúdió '86-ban műhelyévé lett Társulás Stúegyik legkiválóbb fiatal ri- dió egyik utolsó munkájáról porter-műsorvezetőnk, Baló van szó, amely még a gazGyörgy jóvoltából igen ere- dasági gondokból is funkciodeti előzetest láthattunk- nálisan profitálni tud, hiszen hallhattunk e filmről, amely a film fekete-fehér. Próbáiegyébként az idei magyar junk inkább csak egyszerüjátékfilmszemle KISZ-dijas en örülni ennek a másfél alkotása. A közgazdász órának. Mert először is: ritmondta a maga érveit, a kán tapasztalni azt a kifejerendező, Erdöss Pál szintúgy, zetten szeretetteljes, nagy fevégül Baló György is „be- lelösséggel és pompás valószállt" a disputába — ám ságismerettel rendelkező ábnem is az egyes vélekedések rázolásmódot, ahogyan a számítottak összegzésül iga- vállalkozásra. buzdított mázán fontosnak (noha roppant gyar nép egyedeit Erdöss Pál érdekesek és figyelemremél- megmutatni képes. A látletók voltak!), hanem az az let nem keserű, nem indulaösszkép, amely mindennél tos, éppúgy elkerüli a melovilágosabban mutatta meg dráma, mint a kimódoltság erre a műre igencsak oda buktatóit: feketén-fehéren kell figyelni. „csak" félelmetesen igaz, teMost. a Visszaszámlálás hát tiszteletet parancsolóan láttán legelőször is megálla- tisztességes műalkotás. A pitandó: méltán. Mert talán magánfuvarozásba kezdő Sándor (Eperjes Károly) mindazt végigéli, amit a mai, vállalkozáscentrikus Magyarországon a tisztességesen boldogulni akaró ember sok esetben tapasztalhat. Nem milliomos akarna ő lenni szegény, csak egy ház kéne, egy kicsi jólét, meg egy kis családi nyugi, hogy „jól álljunk" Találkozik embertelen maffiózókkal, napi 18 órás, szintúgy embertelen hajszával — a ház ugyan meglesz, ám végül szükségszerűen rokkan bele a nagy buliba. Hogy ez az igen nagy meggyőző erővel fölvázolt jelenség milyen mérvű erkölcsi és fizikai pusztítást végezhet társadalmunkban, alighanem a jövő dönti majd el — és teljes szívemből kívánom, adja a magyarok istene, hogy a komor jóslásokkal soha ne le. gyen igazam A rendező kedd este és a játékfilmszemlén e filmet bemutató tájékoztató füzetben egyaránt arról beszélt: a maga részéről mindenképpen támogatja persze a magyar reform egyik oszlopát jelentő, s egyben a normális,' jól működő gazdaságot fel is tételező vállalkozásokat, csupán „pontos, átgondolt" hasonlókat szeretne látni, és (így fogalmazott) nem kamikáze-akciókat. Csakhogy a Visszaszámlálás azt is megmutatja, hogy a Sándor nevű kamikáze-pilóta, a buszsofőrből maszekká lett főhős előtt jószerivel nem is igen van más út, mint a kamikáze-akciónak nevezhető eljárás. Esze ágában sincs neki kamikázénak lenni: a kényszerítő erők, a körülmények könyörtelen szorításában válik azzá, s nyitott marad a kérdés: van-e, lehet-e „az egyszerű", csak kicsit jobban élni szerető embernek más útja? Hiszen a gazdasági-társadalmi lehetőségek növekedésével erkölcsösen élni akaró ember így a szó szoros értelmében az életével játszik, szó szerint a saját bőrét viszi a vásárra, ha farkastörvények között tobzódó, palotában lakó „fővállalkozókkal" és sanda mészárosként sürgő-forgó „segítőtársakkal" teli világban akar lépni önmaga és családja boldogulása érdekében. JÓ néhány torokszorító jelenet. megindító szeretettel és életbölcsességgel hatni tudó ábrázolás, a kiszolgáltatottak iránt mélységesen alkötelezett szemlélet, igényes, pontos társadalomrajz: egy film, amely talán cáfolhatja a dokumentarizmus megtorpanásáról vallott nézeteket És egy egészen lenyűgöző alakítás: a feleséget játszó Ozsda Erikáé. Döbbenetes záró képsorok: az autót tovább már nem vezethető főhős a feleség által a lakásban szervezett varrodavállalkozásban segédkeziR. Igen, ha a férfiak kidőlnek, jönnek a nők, Sándor már a kisfiának is megmutatta a jogosítványt és a forgalmit, talán később majd ő következik. Ha nem fuvarozhatunk, varrunk. Vagy másba fogunk. Szívósak vagyunk, akár az indiánok. És vállalkozunk, ha vállalkozhatunk. Ha nem. akkor is, juszt is élünk tovább. Domonkos László