Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-18 / 65. szám

Kedd, 1986. március 18­5 Biotechnológia: van is, nincs is 2. Titkárnő nélküli bizottság A felismerések lassan pártbizottság osztályvezető- tudnak, hogy kit kivel kell megértek az alkalmazásra. helyettese. összehozni. Nálunk a kutató Magyarországon a bio- A koordináló bizottság 11- nem érdekelt abban sem, massza, illetve a biotechno- tagú. Az egyes szakterüle- hogy segítség híján akár sa­lógia korszerű felhasználásá- teket átfogó témaképviselő- ját maga házaljon az ered­ra vonatkozó első, igazán ként munkabizottságok tevé- ményeivel. lényeges intézkedésre — no- kenykednek, a számuk 7: „A biológiai és biotechni­ha kutatások „ösztönösen" talajtani, növényi mikrobio- kai tudományok rendkívül már folytak — 1982-ben lógiai és diagnosztikai; nö- gyors fejlődése a világ szá­került sor. Ekkor a Tudo- vénytermelési; állattenyész- mos pontján parancsolóan mánypolitikai Bizottság fel- tési; állategészségügyi és hozta létre azokat az úgyne­kérte- a Magyar Tudomá- élelmiszer-ellenőrző; élei- vezett Science Parkokat, nyos Akadémiát, az Orszá- miszeripari; biomassza fel- ahol a két tudományterület gos Műszaki Fejlesztési Bi- dolgozási és biotechnológiai; integrációja megvalósulhat, zottságot, a Mezőgazdasági környezetvédelmi és vízgaz- Az is jellemző, hogy e par­és Élelmezésügyi, az Ipari dálkodási munkabizottság, 85 kok elhelyezése közvetlenül és az Egészségügyi Minisz- szakemberrel. A koordináló az egyetemek mellett törté­tériumot, hogy vizsgálják bizottság átfogja a megye nik annak érdekében, hogy felül a biotechnológiai ku- egészét, 96 felkért szakem- az alapozó és fejlesztő mun­tatások helyzetét, valamint ber közreműködésével (a kát végzők között állandó a népgazdaság igényeinek megyén túl „csak" segíti a kapcsolat jöjjön létre, s ez­megfelelően dolgozzanak ki biotechnológiai módszerek által az információcsere javaslatokat a fejlesztésük- elterjesztését) szinte automatikussá váljék. re * Kitűnő példa minderre az E munka eredmenyeként Ez hát az úgynevezett USA-ban a Szilícium Völgy, született meg 1983. júliusá- szervezeti keret. Egy bizott- vagy Anghaban a Camb­ban a Biotechnológiai eljá- amelynek van bizonyos ridge-i Tudományos Park. rások kutatása fejlesztése j°§köre. „intézi" a biotech- (Az idezet Ferenczy Lajos és alkalmazása' a mezőgaz- ™lógia ügyeit, de - társa- professzor e témában írt daságban és az iparban cí- dalm> munkában Még jelentesebol valo.) mű OKKFT-programjavas- titkárnő sincs, aki az ugyan- Nos, tudományos parkról lat Majd lett kormányprog- csak tekintélyes méretű le- szóló elképzelések Csongrád ram is Ezt megtámogatta velezést gondozná, a kuta- megyében is vannak. Ezek az MSZMP XIII kongresz- tók és a munkabizottságok azonban sokak véleménye szusának (1985. március 25- írasos anyagait gépelné. szerint oly utópisztikus el­28) határozata amely a Azt várhatnank ezután, kepzelesek — anyagi fede­következöket mondja Meg ho§y a bizottság az eltelt zet, állami hozzájárulás néi­kell gyorsítani a műszaki év alatt nem is csinált kül —, hogy kár részletezni fejlesztést az érdekeltség semmit. Nos. nem így tör- őket. „Valami" azonban kel­fokozásával is növelni kell tént Ami annak köszönhe- lene, s nem csak egy épü­az eredményességet. Adott- tö' ho6y a tagok, az elnök- let, amelyre a „Tudományos ságainknak és a nemzetkö- ke' ®s a titkárral az élükön Park" tábláját kitűzhet­zi műszaki-gazdasági fejlő- szívügyüknek tekintik a nénk. Hanem olyan „inté­dési tendenciáknak megfele- biotechnológia helyzetét, zet", ahol félüzemi formá­lóén mindenekelőtt néhány Megtettek mindent, amit ban lehetne kipróbálni az kiemelt területre célszerű csal< lehetett: szerveztek, alapkutatások eredményeit, összpontosítani anyagi és tárgyaltak, partnereket hoz- Mert az eredmények nagy szellemi erőforrásaink jelen- tak össze, az alapkutatások része csak „lombik- és kém­tős részét- a biotechno- eredményeit próbálták a csőszinten" garantált. Fél­lógiai eljárások kifejlesztő- gyalcorlatban alkalmazható- üzemi kísérletek alapján le­sére és alkalmazására:...". va tenni- hetne gazdaságossági szá­Közben már elindult Sze- A saját árnyékukat azon- mításokat végezni, s lehetne geden a sZérvéző munka ban. ők sem léphették át. pénzt kérni — vállalatoktól • • pgnzt nem tU(jtak adni. A kutatókat nem tehették ér­— Az alapkutatások fel- dekeltté az alkalmazott ku­mérése a Szegedi Akadémiai tatásban, amikor ők „főál­Bizottság biológia szakbi- lásban" alapkutatásaikkal zottságában kezdődött meg, vannak elfoglalva. (Egy ér­amelynek Barabás Zoltán dekes összehasonlító adat: akadémik us az elnöke — Nyugat-Európában az egye- alakulóban lévő országos és mondja dr. Molnár József, temeken folyik az alkalma- regionális biotechnológiai — Később erre a célra még zott kutatások 30 százaléka, koncepció. Van bizottság, de SZAB-keretekben bizottsá- nálunk pedig mindössze 5.) indulótőke és valódi szerve­got hoztunk létre. Ez a Nyugat-Európában van- zeti keretek nincsenek, munkabizottság ezután az nak szakértők, vannak me- Fekete Klára MSZMP Csongrád Megyei nedzserek, akik fölkarolnak (Következik: Álmodozások Bizottságával, az MTESZ témákat, vagy csak annyit kora?) Műszaki Kutatási—Fejlesz­termelőszövetkezetektől, ál­lami szervektől. Elvi elkép­zelésekre ugyanis senki se ad tőkét. Van ram, tehát kormányprog­párthatározat, ki­m MR 10-14 Az MR 10—14 című ifjú- Lele József néprajzkutató a sági műsor a Magyar Üttö- szegedi és tápéi gyermekjá­rök Szövetségének 40. szüle- tékokról. Simái Mihály fő­tésnapja alkalmából körbe- szerkesztő-helyettes a Kincs­jár az országban: Szegeden, kereső-táborokról, Török Miskolcon, Szekszárdon, Béla válogatott vízilabdázó Jászberényben, Kecskemé- az egykori VVinnetou őrs ten és Zalaegerszegen. Ke- hírneves búvóhelyéről me­rek egy óra műsoridőt kap- sélt. Borbola István, a Szé­nák a gyerekek, hogy be- ged-Tarján IV. számú ál­mutassák csapatuk, úttörő- talános iskola igazgatója a házuk múltját s mai életét, számitógépek, Molnár Gyula, A sort szerdán délután a szegediek nyitották. Bizo­a róla elnevezett Dixieland Band frontembere pedig a dixieland világába kalauzolt. nyára sok fejtörést okozott Bagi Adámné Kazinczy-dí­Domonkosné Kaizer Márta jas tanárnő a Beszélni ne­és Tóth Jánosné szerkesz­héz kör vezetője elmondta, a helyes magyar beszéd ap­tőknek, kit, mit prezentál- .,,, rolekos napi munkával ala­kítható ki. Szót kaptak iskolatársak, janak az országnak az ugyancsak gazdag „anyag­ból". Hiszen kevés olyan várost találni, ahol annyi diákok is, a csillagász Barcs diák él, s oly színes az úttö­rőélet, mint éppen Szegeden. Tamás, a külföldet járt olasz tagozatosok, a jugo­Az ügyes kis 6—7. osztályos szláviai felderítők s a tanár­riporterek „híres személyi- kepzö főiskola 1. számú ségeket" szólaltatnak meg, gyakorló általános iskolában akik ma is kapcsolatban állnak a gyerekekkel: ifj. működő Bartók kórus tag­jai. Kicsit talán kevés gye­rekhangot hallottunk: 11—5 a felnőtt-diák nyilatkozók aránya. Pedig gyanítom, gyerekeinkre is épp eléggé büszkék lehetünk. A nagyok számára nyitva sok más fó­rum . . . Egyáltalán, bízhatnánk többet rájuk (s jobban ben­nük), nem kéne mindunta­lan láthatatlan felnőtt ke­zeknek igazgatni minden megnyilvánulásukat. Ide ké­redzkedik a gondolat: a gye­rekek teljesítményét is álta-. Iában eszerint mérjük, mennyire tudják megközelí­teni a felnőttek színvonalát. Milyen kicsi még. s máris hogy szaval, hegedül, prog­ramoz vagy — uram bocsá'! — riporterkedik. S elégedet­ten ontjuk a magunk min­tájára alkotott (s persze tö­kéletesnek ítélt) gyerekver­seket, játékokat, műsorokat. Pedig tudhatnánk, „felnőt­teskedni" lesz még idejük, elég. Varjú Erika • • Ünnepi Ezekben a hetekben két­ségkívül az ünnepek szerve­miért is lehet megint, újra és újra végignézni az olyan zik a tévés programot: ta- filmeket, mint a Butaságom vaszi ünnepeink és a Feszti­vál. Március 15-re a megszo­története vagy a Sziget a szárazföldön, egy felelet kott zenés-verses összeállítá- mindenképpen kínálkozik: a sok. mellé több portré-do- színészek játékáért. A tüne­kumentum is jutott: Noszlo- ményes Kiss Manyiért, aki py Gáspár és Bem apó kö­ré font legendáink részesül­tek tudományos megvilágí­tásban, az Arany és Petőfi sündörög a Elek Judit filmjében olyan kétségbeejtően egyedül, szo­rongva és önmagát biztatva lakáscserés levelezését feldolgozó szín- nyüzsgésben, hogy összeszo­mű pedig Horváth Adám rul a szívünk: micsoda ki­rendezésében tévésíttetelt, szolgáltatott az ember, ha méghozzá a 'szegedi stúdió magára marad a világban! munkatársainak közreműkö- Az ügynevezett jobb idejkét désével. s a mostani ünne- megért öregasszony-figurák pi alkalommal másodszor — ézeket'tüdtu Kiss Manyh került a műsorba — bárha utánozhatatlanul. Amint a erre senki és semmi, csak az Butaságdm történetében elő­adja a Kaméliás hölgyet — á la Kaposvár — egyszerű­en ellenállhatatlan. És Rutt­figyelmezte­emlékezetünk tett. Sebaj, Geréb Attila Fazekas István remek elő- ^ai. és Básti . . Az jut adását megnézhetjük akár eszembe, szegény mai ifjú többször, megéri A színészi színésznők és színészek! Oly fegyelem és alazat példáit kevés. egyre kevesebb film adják a költőbarátok meg­személyesítőiként — mint régi filmekben a „régiek", készül manapság! Mi lesz az ő életműsorozatukkal? A Budapesti Tavaszi Fesz­Básti Lajos, Kiss Manyi, tivál idején két csoportra Mert ha fölteszi az ember: osztódnak a műsorok. Hely­tési Koordinációs Bizottsá­gával, valamint a Teszöv-vel közösen munkaértekezletet szervezett a biotechnológiá­ról, vállalatok, szövetkeze­tek képviselőinek. E megbe­széléseken kimunkálásra érdemesnek tűnő témákat gyűjtöttünk össze, s azokat a biológiai kutatóhelyeknek ajánlottuk föl A kérdések súlya és az állandó szerve­ző tevékenység azonban in­dokolta koordináló bizottság létrehozását. A megyei pártbizottság munkabizottságként jött létre, 1985-ben, a Biológiai Kutatást és Termelést Ko­ordináló Bizottság azzal a céllal, hogy összekötő sze­repet vállaljon magára a tudomány és a gyakorlat között. Elnöke Barabás Zol­tán akadémikus (Gabona­termesztési Kutatóintézet), titkára dr. Molnár József docens (SZOTE Mikrobioló­giai Intézet). Tagjai: Bátyai Jenő, a Zöldért főmérnöke, Ferenczy' Lajos, a JATE Mikrobiológiai Intézetének egyetemi tanára, Haskó Pál, a Csongrád Megyei Teszöv titkára, Maróy Péter, a Bio­technika Vállalat Rt. tudo­mányos igazgatója, dr. Mécs Imre, a SZOTE Mikrobioló­giai Intézetének címzetes egyetemi docense, Papdi Jó­zsef, a Csongrád Megyei Tanács elnöke, Prohászka Ottó, a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat igazgatója, Szeberényi Sándor. az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának munkatársa és Vegh Gyula, a megyei Witkacy '86 Muszáj néhány színház­történeti jellegű evidenciá­val kezdeni. Azzal, hogy a lengyel színházművészet pár évtizede nálunk is fogalom. Azzal, hogy 1986-os esztendő magyar, ból is. Gombrovicz vagy Mrozek vagy éppen közép-európai amikor nagy sorozatai a magyar valósága? Witkiewicz, vagy- belső színpadokon nem is feltét- ahogyan művésznevén az lyiségébe hagyja szinte Walpurg na­gyon is normális megnyilat­kozásait, az olyan lágyabb­komolyabb, az örök értel­miségi tragikumát, tömör­éppen most, ségében szívszorítóan meg­a színészklub fogalmazó szövegrészeket, klubszinpadi he- mint az alkotás démonának, beözönlő kö- vagy az „egyszerűen csak Csak lenül a közép-európai ab- egész világ ismeri, Witkacy, zönség a Döglött nyu- élni" akaró embernek sza­szurd szívós továbbélését, elméletileg azért „vehető szihoz címzett bolondokháza vai. A Szabadkai Népszin­hanem e tágabb hazánk let- elő" bármikor, örök érvényű gumifejű Fantomasokká ház művésznője, Gyenes Zi­helyzet-paradoxonjainak vál- tükröztetésként és „őrült" maszkírozott ápolói jóvoltá- ta sem tud igazán mit kez­tozatlanságát bizonyítják, jelzőlobogóként — mert ból precíz SZOTE-leltárral deni a dramaturgiai kulcs­Azzal, amit Eörsi István úgy műveiben kellő invenciózus- ellátott fehér köpenyekbe szerepet jelentő Anna nő­fogalmazott meg, hogy a sággal és megjelenítő erő- büjattatik — valami nyűg- vérrel: többször érezni egy­modern lengyel színház leg- vei érhető tetten mindaz a talanító érzésünk támadha- síkúnak és színtelennek ala­szembeszökőbb sajátossága, vonzóan emberi „normális tott. És távolról sem a Sze- kítását, mint felzaklatónak hogy fantasztikus építmé- őrület", amely Leartől Ken geden különösen jól ismert, és megejtően nőinek. Gal­nyeit szinte szétfeszíti a va- Kesey nagy regényéig a yi- közönségaktivizáló, -bevonó kó Bence (Grün), Szántó lóság. (Tegyük hozzá rög- lágirodalomban annyi pom- szcenikai megoldás eme új- Lajos (Burdygiel), Szabó vest: a közép-európai való- pás, mélységesen humánus sütetű alkalmazása miatt. Ildikó (Barbara nővér) és ság és annak időnkénti gondolatiság felmutatására Hanem mert később, midőn Kató Sándor (Waldorf) drasztikuma.) A világ ab- alkalmas. szép rendben, Witkacy szel- együttesen és koncentráltan szurditása itt parttalanul A szegedi színház klub- leméhez már sajna, túlságo- illusztrálják a stúdiószínpa­árad, burjánzik, mint a rák, színpadára vasárnap este san is „hűen" zajlott az elő- di kritériumokkal, váltako­ugyanakkor szervesen illesz- ugyanaz a Sándor János ál- adás, mindinkább kiderült zó sikerrel birkózó egész kedik a nemzeti hagyomá- lította Witkacy Az örült és ezúttal mintha a puszta kül- előadás teljesitmenyeinek nyokba és az európai kultú- az apáca című művét, aki sőségek sora, nem pedig a színképet rába egyaránt. Ami pedig egy emlékezetesen invenció- belülről áradó tűz, meggyő- Azon a Kórlap-műsorfü­Witkiewiczet, a korszerű zus Witkiewicz-rendezés- ző erő, invenció és eredeti- zetecskén, amit a klubszín­színház ma már legendássá sel 1974-ben Szegeden Az ség lett volna hivatott iga- padi premierre érkezett né­lett egyik alapítóját, e tö- anya című darabot mutatta zi Witkacy '86-ot varázsolni ző a fehér köpennyel együtt rekvések egyik nagy ősét be, Barta Máriával és Cser- elénk. megkapott (bár ezt az utób­illeti, róla joggal írhatta nák Árpáddal a főszerep- Jakab Tamásról tudjuk, a bival ellentétben nem kel­Martin Esslin, hogy darab- ben. A „Witkacy-érzéssel" szegedi színház legfrissebb lett visszaadni), a homo jai jelentős részben a kép- teoretikusan most sincs fiatal felfedezettje, kitűnő sapiens „káderlapja" épp­telenségek és a szürrealista bai: Sándor János kitűnően teljesítményére a Hairben úgy olvasható, mint a kité: huszárcsínyek végletesen ki- érzi a narko- és grafomán, alighanem sokáig emlékez- tel, hogy „a városban, ahol élezett sorozataira épülnek, a második világháború ki- ni fogunk. Most Walpurg. egykoron embereket boszor­A döntő kérdés: ebbe a törésekor öngyilkosságot el- az őrült költő figurájával kánvként égettek el", mu­zsúfolt, túlfűtött, ugyanak- követett lengyel művész vi- csak felemás módon tud tatják be a 86-os Witkacyt kor mélységesen megszen- láeát. Mi több. még azt a megbirkózni: amennyire jól Hogv őszinte legyek. — én vedett és roppant eredeti roppant magával ragadó kö- érzi a „klasszikus" örült- minderről nem a négyolda­színpadi világba miként, zép-európai univerzumot is, ségnek a színészmesterség- las füzetecske jóvoltából mennyire illeszthető ponto- ami időnként mindent el- ben mindig rendkívüli fel- szerettem volna igazán meg­san (azaz: hatásosan) a né- söprő áradatként zúdul fe- készültséget, követelő eleme- győzetni, ző jelenidejűsége, vagyis az lénk Az örült és az apácá it annyira érintetlenül Domonkos László színi közvetítések vol­tak és lesznek zenei eseményekről, • riportok, portrék az események főszereplőiről — valamint egyes, jó színvonalúnak ítélt tévés programok elé odate­szik a Fesztivál emblémáját. Ilyen volt Madarász Lipót Lót című operája, Maár Gyula rendezésében, s ez utóbbi név önmagában je­lezte, hogy különleges képi világra számíthatunk. A Capek-novellából készült szövegkönyv tartalmi külön­legessége, hogy a bibliai történetnek valóban Lót, s nem a kővé vált nej a fő­szereplője, méghozzá a bü*­nös Szodomával szolidáris Lót, aki kimentvén család­ját, a kénköves pusztítás, az „isteni önkény" áldozataival vállal közösséget. Jelezve gesztusával, hogy az önkény mindenféle formában az maradi, ami; a dolgunk: lá­zadni ellene. Parádés sze­reposztás. és Maár Gyula emlegetett, erőteljes hatású, látványközpontú rendezése emelte tényleg „fesztiválos­sá" a produkciót, s aligha­nem így vagy hasonlókép­pen szükséges eljárni, ha a modern, mai operát széles közönségnek kívánjuk „elad­Mindazonáltal egy teljesen hétköznapi műsor viszi „a hét legérdekesebb produk­ciója" címet, a Doktorrá fo­gadom, Mivel tartozom? el­nevezésű dokumentum, amelyhez szerdán éjszaka volt szerencsénk. Az egész­ségügyi ellátás „ingyenessé­géről" folyt a szó — az idé­zőjel többek jogos kételyeit van hivatva jelezni. S ez a jel mostanában oly sokszor publicisztikai főszereplő, hogy bízvást jósolhatjuk, hamarosan történik valami ezen a fronton is. Nem arra gondolok, hogy mi leszok­hatnánk a hálapénz átadásá­ról, az orvosok meg az át­vételéről. A paraszolvencia ügyeinél sokkal átfogóbb problémát iell sürgősen megoldani — az orvosok béremelésétől az ellátás másfajta szervezéséig, az egyei szolgáltatásokért való fizetés legálissá tételéig. Sze­repelt a műsorban egy ro­konszenves aneszteziológus, olyan okosan beszélt, nem is tudom, hogy' aludnék el, ha, ne adja isten, olyan nexus­ba keverednénk; svájci pél­dákat emlegetett... öt ké­ne részletesebben kikérdez­ni, mondaná az ember nagy naivan, ha nem tudná, hogy koncepciónak e téren is bő­viben vagyunk, csak a meg­valósítás. az döcög mifelénk, ahogv már Kossuth apápk is sejtetni engedte. . Sulyok Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents