Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-03 / 52. szám

f Hétfő, 1986. március 3. 7 Az SZKP kongresszusáról jelentjük (Folytatás az 1. oldalról.) vei csaknem két kilométeres gyalogsétát tett a Kádár Já­nos vezette magyar küldött­ség. Moszkva egyik legis­mertebb, legpatinásabb ut­cáján, az Arbaton haladtak végig. A moszkvaiak korében csak régi Arbatként ismert utcát a XV. századtól kezdve említik a krónikák. ¡Ma kife­jezetten központinak számít, jóllehet valaha a város szé­le húzódott itt. Az egykori kereskedőutcát ma is az üz­letek sokasága jellemzi. Nagy gyalogos forgalma, sa­játos hangulata miatt a kö­zelmúltban sétálóutcává ala­kították. Felújítása, burkola­tának cseréje, a környező épületek tatarozása három évvel ezelőtt kezdődött, és még mintegy másfél évig tart. A sétálóutca körvo­A magyar partküldöttség megtekintette a szovjet képző­művészek kiállítását. (Telefoto—MTI—KS) nalai azonban már teljes szépségükben kibontakoztak. Kádár János, Lázár György, Szűrös Mátyás és Rajnai Sándor a Prága étte­remtől indult. Útközben megtekintették az 53-as szá­mú házat, amely valaha Pus­kin moszkvai lakása volt. Natalja Goncsarovával kö­tött házassága után költözött ide a nagy orosz költő, már az esküvői ebédet is itt tar­tották. Néhány perces megállót tartottak a Vahtangov-szín­ház épületénél. Az alapitójá­ról elnevezett híres moszk­vai színház az orosz és szov­jet klasszikusok műveinek sikeres színreviteléről híres. A séta közben Kádár Já­nos érdeklődött az egyes épületekről, a különböző boltokról, éttermekről, s megállt néhány kirakatnál. Egy élelmiszerbolt ízlésesen berendezett portálján ke­resztül közelebbről is szem­ügyre vette a magyar, kon­zervipar termékeit. A félórás séta a szovjet külügyminisztérium felhő­karcolójának tövében ért vé­get. Este az Olimpiai Sport­komplexum sportcsarnoká­ban Kádár János megtekin­tette a kongresszus küldöt­teinek és vendégeinek tiszte­lilére rendezett nagyszabá­sú művészi sportbemutatót. Baráti találkozók Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, Moszk­vában találkozott FidzlCast­róval, a Kubai KP KB első titkarával, a Kubai Állam­tanács és Minisztertanács el­nökével. A kubai vezető rámuta­tott, hogy az SZKP KB po­litikai beszámolójában ki­fejtett gondolatoknak nem csak a Szovjetunió számára van jelentősegük, hanem a szocializmus, mint társadal­mi és világrendszer pers­pektívái bővítése szempont­jából is, s ezek a gondola­tok széles körű visszhangot váltanak ki a fejlődő or­szágok körében is. A két testvérpárt vezetői elégedettséggel szóltak a szovjet—kubai kapcsolatok valamennyi téren tapasztal­ható fejlődéséről. Megvizs­gálták, hogyan lehetne nö­velni a két ország gazdasági együttműködésének haté­konyságát. Szovjet részről hangsúlyozták, hogy válto­zatlan támogatásban részesí­tik a kubai kormány és nép erőfeszítéseit biztonsága megőrzésében, tekintettel az amerikai imperializmus fe­nyegetéseire és provokációi­ra. A két testverpárt vezetői határozottan elítélték a neoglobalizmus imperialista koncepcióját. Hangsúlyozták, hogy szoros szövetségre van szükség a többi szocialista országgal, az el nem kötele­zett országokkal, és vala­mennyi békeszerető erővel a nukleáris veszély elhárítása elleni harc fokozása, a világ különböző részein felmerülő válsághelyzetek politikai ren­dezése, a szabadságukért és függetlenségükért küzdő né­pek megsegítése és a nem­zetközi gazdasági rend igaz­ságos, demokratikus alapo­kon történő átalakítása ér­dekében. Mihail Gorbacsov és Fidel Castro találkozója a testvéri barátság és a teljes nézet­azonosság légkörében zajlott. Mihail Gorbacsov szomba­ton, Moszkvában megbeszé­lést folytatott Wojciech Ja­ruzelskivel, a LEMP KB el­ső titkárával, a lengyel ál­lamtanács elnökével, az SZKP kongresszusán részt vevő lengyel pártküldöttség vehetőjével A baráti találkozón Woj­ciech Jaruzelski tájékoztat­ta Mihail Gorbacsovot a LEMP-nek a szocializmus lengyelországi pozícióinak megerősítése érdekében vég­zett tevékenységéről, a LEMP X. kongresszusának előkészületeiről. Mihail Gorbacsov megerör sítette, hogy az SZKP és a szovjet nép szolidáris a len­gyel kommunisták és len­gyel dolgozók erőfeszítései­vel. amelyek a szocialista vívmányok megszilárdítását szolgálják. Szovjet részről to­vabbra is készek segítséget nyújtani e cél megvalósítá­sához. Wojciech Jaruzelski a LEMP és a Lengyel Népköztársaság támogatásáról biztosította az SZKP által előterjesztett programot, amely előirá­nyozza a nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyverek ma­radéktalan felszámolását, a fegyverkezési hajsza meg­szüntetését a Földön, és megakadályozását* a világ­űrben. • Mihail Gorbacsov szomba­ton találkozott Dzsambin Batmönhhek a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtit­kárával, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnökével. A szívélyes, baráti találkozón Dzsambin Batmönh nagyra értékelte az SZKP XXVII. kongresszusának munkáját, méltatta a párt új szöve­gezésű programjának nem­zetközi jelentőségét. Teljes támogatásáról biztosította a béke, a társadalmi haladás és a népek nemzeti felszaba­dítása széles körű és konst­ruktív koncepcióját, ame­lyet a kongresszus dolgo­zott ki. Az időszerű nemzetközi kérdések megvitatása meg­erősítette: a felek azonosan értékelik a világhelyzetet, és azonos módon határozzák meg a nemzetközi légkör egészségesebbé tételének út­jait. Mindkét részről kife­jezték eltökéltségüket, hogy a két ország a jövőben is szorosabban együttműködik a világszocializmus állásainak erősítése érdekében, vala­mint a békéért és biztonsá­gért vívott küzdelemben. A szovjet—mongol kapcso­latokról folytatott vélemény­csere során elégedetten ál­lapították meg, hogy sikere­sen halad a két vezető 1985 augusztusi találkozóján szü­letett megállapodások vég­rehajtása. Különösen nagy figyelmet fordítottak a gaz­dasági és tudományos-mű­szaki együttműködés ebben az ötéves tervidőszakban történő elmélyítésére. Kitüntetések Hat testvéri kommunista párt vezetőinek nyújtotta át a szovjet állam magas ki­tüntetéseit szombaton a moszkvai Kremlben Andrej Gromiko, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke. A kitüntetettek a békéért, a demokráciáért, a társadalmi haladásért vívott harcban, valamint a szovjet nép és országaik népei közötti ba­rátság erősítésében szerzett érdemeikért, születésnapjuk alkalmából kapták meg a magas kitüntetéseket. Lenin-renddel tüntették ki Athos Favát, az Argentin Kommunista Párt főtitkárát, Aztz Mohamedet, az Iraki Kommunista Párt KB első titkárát, az Októberi Forra­dalom Érdemrenddel Jorge de pradót, a Perui Kommu nista Párt KB főtitkárát, a Népek Barátsága Érdemrend­del Giocondo Diast, a Bra­zil Kommunista Párt KB fő­titkárát, Guy Daninthét, a Guadeloupei Kommunista Párt főtitkárát és Juszef Feiszalt, a Szíriai Kommu­nista Párt KB főtitkár­helyettesét. Gromiko az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a Legfel­sőbb Tanács Elnöksége és a szovjet kormány nevében köszöntötte a kitüntetette­ket, s tolmácsolta nekik Mihail Gorbacsov jókívánsá­gait. A testvérpártok kitünte­tett vezetői szívélyes köszö­netet mondtak az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének, a szov­jet kormánynak munkájuk elismeréséért Megdöbbenés világszerte Meggyilkoltál! Olof Palmét O Stockholm (Rcr.fer) Gyilkos merénylet áldoza­ta lett Olof Palme: a svéd miniszterelnököt péntek éj­jel Stockholmban lelőtte egy ismeretlen férfi. A politi­kus kórházba szállítása után nem sokkal belehalt sérülé­seibe. Az egyelőre ismeretlen in­dítékú merénylet kevéssel éjfél előtt történt Stockholm belvárosában, a nyílt utcán. Palmét azonnal kórházba szállították, de már nem tudtak segíteni rajta. Az 59 éves miniszterelnökre egy­szer lőtt rá egy — szemta­núk vallomása szerint — negyven év körüli férfi. A közvetlen közelből leadott lövés a hasán érték a poli­tikust. Palme a támadás pillana­tában feleségével egy mozi­előadás után gyalogosan in­dult hazafelé. A rendőrség közlése szerint Lisbeth Pal­me asszony is könnyebben megsebesült a merénylet so­rán. Mindenhol a világon, mély megdöbbenéssel vették tudomásul Palme halálhírét. A Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt központi bizott­sága szombaton egyhangúlag Ingvar Carlsson miniszter­elnök-helyettest, környezet­védelmi minisztert válasz­totta a' meggyilkolt Olof Pal­me helyére a párt új elnöké­vé és az ország miniszter­elnökévé. * Az esztelen terror olyan politikusra sújtott le, aki egész politikai pályafutását a békének, a különböző rendszerű államok párbeszé­dének, egy igazságosabb nemzetközi gazdasági rend­nek szentelte. Olyan állam­férfit gyászol most a világ, aki nemcsak hazájában ör­vendett évtizedek óta töret­len népszerűségnek, ha­nem megbecsülést szerzett Keleten és Nyugaton egy­aránt a svéd aktív semleges­ség politikájának. A világ minden tájáról özönlenek a részvétnyilvánítások a svéd fővárosba. Svenn Olof Joachim Pal­me 1927. január 30-án szü­Magyar részvéttáviratok Olof Palme svéd miniszterelnök tragikus halála alkalmából Lázár György, a Minisztertanács elnöke részvéttávira'.ot küldött a svéd kormánynak. * A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága ugyancsak táviratban fejezte ki részvétét a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt Végrehajtó Bizott­ságának Olof Palme pártelnök elhunyta alkalmából. letett Stockholmban. Bete­ges, de igen jóeszü gyermek volt: már négyéves korában beszélt a svéd mellett néme­tül és franciául. (Később anyanyelvi szinten tanult meg angolul is.) Sitgunában. Svédország egyik legjobb magániskolájában érettségi­zett. majd az Egyesült Álla­mokban, az ohiói egyetemen bölcsészdiplomát szerzett. A kiváló képességű, hatalmas munkabírású fiatalemberre felfigyelt Tage Erlander pártelnök és kormányfő, a háború utáni svéd politika legkiemelkedőbb alakja, és titkárává fogadta. Gyors karriert futott be. A Tage Erlander mellett eltöltött évek alapvetően meghatározták Olof Palme politikai programját. Tanító­mestere volt az, aki lerakta a svéd jóléti állam alapja­it. művét Palme vitte to­vább. Kormányzása alatt — a tartós gazdasági világvál­ság ellenére — Svédország megőrizte stabilitását: az ország egy főre jutó bruttó nemzeti terméke 15 000 dol­lár, a fejlett tőkés államok között a harmadik helyen áll. Olof Palme életműve a nemzetközi politikában is maradandó. Willy Brandt és Bruno Kreisky mellett a Szocialista Internacionálé legelismertebb vezetője volt, 1976 óta alelnöke. A legjelentősebbek azok az erőfeszítések, amelyeket Palme a békéért, a fegyver­kezési hajsza megfékezésé­ért. a nukleáris leszerelésért fejtett ki. A 60-as évek vé­gén a vietnami háború el­leni tiltakozásával hívta fel magára a figyelmet. Aktívan támogatta, a Nyugat- és Ke­let-Európa között létreho­zandó atomfegyvermentes folyosó elképzelesét. 1980­ban alakult meg a leszerelés előmozdítására a nemzetkö­zi Palme-bizottság, amely­nek fontos szerepe volt a stockholmi biztonsági és bi­zalomerősítő konferencia előkészítésében. Palme egyi­ke volt annak a hat kor­mányfőnek, akik 1984 január­jában az új-delhi nyilatko­zatban felszólították az atomhatalmakat: fagyasszák be nukleáris arzenáljukat. (Az aláírók egyike, Indira Gandhi néhány hónappal ké­sőbb szintén merénylet ál­dozata lett.) Ugyancsak Pal­me volt a fő szervezője 1985-ben a Szocialista Inter­nacionálé bécsi leszerelési tanácskozásának. Olof Palme 1985 júniusá­ban kormányfői minőségben ellátogatott Magyarországra is. A törékeny alkatú Palmét munkatársai rendkívül ha­tározott, szinte katonásan fegyelmezett, ám nagyon szenvedélyes embernek is­merték, aki a vita hevében nemegyszer elragadtatta ma­gát. A miniszterelnök nem bújt el hivatala mögött, gyakran vett részt utcai megmozdulásokban is — kü­lönösen ha a békéről • volt szó —, nem szerette a szi­gorú őrizetet. Nem voltak vele testőrei akkor sem. ami­kor március 1-jére virradó éjjel egy moziból kijövet meggyilkolták. A merény­lőik) az erőszakmentesség egyik legnevesebb harcosá­val végeztek aljas módon. NATO­tanácskozás S Bonn (MTI) A NATO-tagországok, mintegy 150, leszerelési kér­désekben jártas politikusa, szakértője, tudósa kétnapos müncheni tanácskozásán el­sősorban a közép-hatótávol­ságú nukleáris rakéták euró­pai leszerelésével, illetve ez­zel összefüggésben a hagyo­mányos fegyverkezéssel és az amerikai SDI-vel kapcsola­tos kérdéseket vitatott meg. Sarlós István Japánban D Tokió (MTI) A japán parlament meghí­vására vasárnap egyhetes lá­togatásra Japánba érkezett a magyar Országgyűlés kül­döttsége. A delegációt Sarlós István, az Országgyűlés elnö­ke vezeti, tagjai pedig Kará­csonyi Sándor, Szabóné Ka­kas Irén és Vida Miklós kép­viselők. Tokió nemzetközi repülő­terén Sarlós Istvánt és az ál­tala. vezetett küldöttséget Kuvagata Akimasza, a kép­viselőház — a japán parla­ment alsóháza — külügyi fő­V ii mm m 111!" RADIOTELEX DÉL-KOREAI TISZT SZÖKÖTT A KNDK-BA A KCNA hírügynökség jelentése szerint harmadik országon keresztül a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságba szökött egy dél-ko­reai hírszerző tiszt. A hír­ügynökség rámutat, hogy a hírszerző, aki a közelmúlt­ban érkezett a KNDK-ba, az 52 éves Szezsong Idzso a tengerentúlon teljesített szol­gálatot a dél-koreai központi hírszerző ügynökség tisztje­ként. Korábban a katonai rendőrségnél, illetve a szöuli városi rendőrségnél szolgált. VIETNAMI—AMERIKAI MEGBESZÉLÉSEK Hanoiban újabb megbeszé­léseket tartottak azok a vi­etnami és amerikai szakér­tők, akik részt vesznek a há­ború idején eltűnt amerikai katonák földi maradványai­nak felkutatásában. Mint emlékezetes, a két ország ta­valy nyáron 2 éves munka­programot írt alá az e terü­leten folytatandó együttmű­ködésről. Ennek alapjan időről időre közös munkacso­portok végeznek kutatáso­kat. IZRAEL ELÍTÉLÉSE A Nemzetközi Polgári Re­pülésügyi Szervezet, az ICAO végrehajtó tanácsa ha­tározatban ítélte el azt, hogy Izrael február 4-én nemzet­közi légtérben elfogott és Iz­raelben leszállásra kénysze­rített egy libanoni polgári re­pülőgépet. A határozat fel­szólítja a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a polgári légiforgalom biztonságának megőrzésére osztályának igazgatója, vala­mint az alsóház más vezető képviselői fogadták. Jelen volt Szarka Károly, hazánk tokiói nagykövete is. Japáni tartózkodása során az Országgyűlés küldöttsége látogatást (esz a japán par­lament két házában, s tár­gyalásokat folytat a képvise­lőház, illetve a Tanácsosok Háza — felsőház — vezetői­vel. Sarlós Istvánt fogadja Nakaszone Jaszuhiro minisz­terelnök es Abe Sintaro kül­ügyminiszter is. Ezenkívül a küldöttség találkozik Kono Johei államminiszterrel, a Japán—Magyar Baráti Tár­saság elnökével, a Japán— Magyar Gazdasági Klub ve­zetőivel, továbbá Szuzuki Su­nicsival, a japán főváros kor­mányzójával. A látogatás programjában vidéki körút is szerepel. A magyar parlamenti kül­döttség japáni látogatása je­lentős esemény a két ország közötti kapcsolatok fejlődé­sében. A magyar és a japán törvényhozás képviselői kö­zötti magas szintű találkozók régóta rendszeresek, így pél­dául magas rangú japán par­lamenti küldöttség legutóbb 1983 augusztusában járt ha­zánkban. A parlamenti talál­kozók szervesen kiegészítik a kormányközi érintkezéseket, amelyek legutóbbi és egyben eddigi legjelentősebb esemé­nye Lázár György miniszter­elnök tavaly szeptemberi ja­páni látogatása volt. A két ország közötti kapcsolatok történetében első kormány­fői látogatás nagymértékben hozzájárult a baráti viszony és együttműködés erősödésé­hez

Next

/
Thumbnails
Contents