Délmagyarország, 1986. március (76. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-15 / 63. szám

Szombat, 1986. március 15. * 3 Újfajta elemes bútorok Hosszú ideje keresett ter- akik korábban már megvá- ban kezdik meg az első 200 mék a belföldi fogyasztók sárolták a régebbi típusok garnitúra gyártását. valamelyikét és újabb elem- A Kanizsa Bútorgyár háméi akarják kiegészíteni a rorn típusú elemes bútorára garnitúrákat. Az év végéig Q gyar 10 márkaboltjában, ugyanis az újak mellett, a Bútorkereskedelmi Vállalat üzleteiben, valamint a Domus Áruházakban megrendelést vesznek fel. A gyár az ezt követő egy hónapon belül tudja szállítani körében az elemes bútor, amelyből az ipar még mindig nem tudja teljes mértékben kielégíteni az igényeket. A bútorkészítők a piac utánrendelés alapján, leigényeihez igazodva — ki- gyártják a régi típusok danálat fokozására — a régiek rabjait is. mellett új, a korábbiaknál A mátészalkai korszerűbb elemes termékBútorgyárban Szatmár ugyancsak új családok gyártására töreked- elemes bútorcsalád gyártását a kívánt bútorokat. Az egyik nek. A Budapesti Vállalat az idén forint értékben kezdték meg. Harminchat típus, az évek óta gyártott féle elemből az idén 20 ez- svédfal iránt csökkent a 300 millió ret készítenek, ami 5 ezer kereslet, ezért gyártását röhárom új hagyományos szekrénysor- videsen megszüntetik. HeBútoripari daló elemek gazdag választéka lehetővé teszi, hogy a vásárlók az egyéni igényeiknek, lakásuk méretének és típusú elemes bútorcsaládot nak felel meg. A kisebb-nakészít. A gyár korábbi vari- gyobb szekrényrészek, polálható, bővíthető szekrény- cok, ágynemútartók, áthisorai iránt csökkent a kereslet, ezért gyártásukat leállították, és új típusokkal jelentkeznek a piacon. A méretrendszeren nem vál- anyagi lehetőségeiknek legtoztattak, bővítették viszont inkább megfelelő darabokat az elemek számát, növelve a vásárolják meg. A folyamavariálhatóságot. Az új tipu- tos alapanyagellátás biztosísú elemeket, polcokat és tására a bútorgyár megállaszekrényeket a vállalat meg- podást kötött a vásárosnamélévó gépein készítik, de új nyi forgácslapgyárral. Az technológiával, s korszerű- üzemben máris elkészítették sítették a munkahelyek ki- e termékek továbbfejleszteti alakítását is. Gondoskodtak változatát. A fehér betétekkel arról, hogy a termékváltás díszített ívelt sarkú, mutatós ne legyen gond azoknak, és divatos bútorból áprilisIyette azonban két új elemes bútort ajánlanak majd a kereskedelemnek. Ikarusok Angliába Az I'karus mátyásföldi gyárában megkezdték az első, angliai exportra készülő Ikarus távolsági autóbuszok gyártását. A megrendelés alapján Volvo-alvázakra szerelik az autóbuszgyár új, 300-as típusának karosszéria-elemeit, s a járművek végső szerelési, festési és fényezési munkáira a helyszínen, Angliában kerül sor. A közelmúltban aláírt szerződés alapján egyelőre 21 távolsági járatokra alkalmas buszt szállít az Ikarus a szigetországba. Budapesti Tavaszi Fesztivál Utazás '86 kiállítás Pénteken a kőbányai vásárvárosban Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter ünnepélyesen megnyitotta a VI. Budapesti Tavaszi Fesztivált, és egyben a fesztivál legjelentősebb rendezvényét, az Utazás '86 kiállítást. Megnyitóbeszédében hangsúlyozta: a Budapesti Tavaszi Fesztivál és az^Utazás kiállítás belföldön és határainkon túl egyaránt elismerést vívott ki magának; ezt a tavaszi programsorozatot mindenütt az idegenforgalom és a kultúra egyik rangos eseménysorozatának tekintik. A mostani Utazás kiállítás egyben lehetőséget teremt az elmúlt öt év idegenforgalmi eredményeinek bemutatására. Az Utazás '86 kiállításon, a fesztivál idegenforgalmi rendezvényén húsz ország — köztük első ízben Kanada — 139 turiszlikai, utazási cége mutatja be idegenforgalmi kínálatát. A magyar utazási irodák több mint háromezer hazai és külföldi túrát kínálnak, köztük több százat 10—50 százalékos kedvezménnyel. Elsősorban a fiatalok, a nagycsaládok és a nyugdíjasok utazásához nyújtanak árkedvezményt. Az Utazás kiállítás március 19-ig naponta 10-től 18 óráig tekinthető meg, kivéve a hétfői napot, amikor csak délután 2 órakor nyitják meg a kapukat a nagyközönség előtt, a délelőtti, déli órákat szakmai tapasztalatcserére, üzletkötésekre használják fel a kiállító cégek. A MÁV 50 százalékos kedvezményt nyújt a tavaszi fesztivál — s így az Utazás kiállítás — látogatóinak, a BKV sűrítetten indítja az Örs vezér térről a 100-as járatot a BNV kapuihoz. Ái Universal útjai Százszor is leemeltük már sikeres gazdálkodás egyik fürdőszobánk polcáról, száz- alapfeltétele. Tudják ezt Szeszor vissza is tettük oda, geden is, hiszen az elmúlt öt mégsem biztos, hogy azon- évben 6 olyan termék esett nal vágnánk rá a készítője ki a fogyasztók rostáján, nevét. Hamar hálátlannak is amelyik korszerűtlenné vált, kiálthatnánk ki magunkat s nem biztosított kellő nyeérte, de nem lenne igazunk, reséget az előállítójának mert egy dolog mégsem ke- Sem. Harminckét újabbat rüli el senki figyelmét — a gyártanak ma már helyette. Méta. S mielqtt tovább ját- Az elmúlt években> ügy szanank a talalos kerdesek- tűnik sikerült helyesen vál kel, ideírjuk, nem messziről kerül ez a kozmetikum a polcainkra, hiszen, „hazaiak ' készítik az Universal Vegyipari Szövetkezetben. toztatniuk a termelési struktúrán úgy is, hogy kevesebb anyagot használnak ma már egy-egy termékhez, mint azelőtt. így a nyereségüket is uZ jelentősen növelni tudták „ ».. ^^ ígértük, hogy kerüljük , .,. . a számokat, most mégis ide kezet elmúlt nehany észten- 'kivánkoziki hogy 12,7 százahetne glédába állítani, ha be akarnánk mutatni a szövetdejót, de most inkább kerül juk el ezeket... Ott kezdjük lékos javulást sikerült elérniük ezen a téren tavaly.) talan, hogy a hetvenes evek Természetesen ez az itt dole.ejeig sok apro telepen dol- gozók zsebén js megiátszik. cop kollektíva, az elmúlt Bérfizetésben is az országos masfel evtizedben nőtte ki é,vonaiba verekedték magumagat középszintű, de orszagosan is számon tartott szövetkezetté. A termékeiket legalábbis mindenütt ismerik: az „család" A jövőben — terveik szerint — jelentősen csökkenteni szeretnék a növényvéítt gyártott Méta de szerek termelését, a ház-a Bellady hajfes- tartás-vegyipari, a kozmetitck. a dauerviz az ország tűi- kai .. , .. ,,„ és a testápolási cikkeket so csucskeben elo hölgyek vifizont valtozatlan mennyiszepsegtarabol sem - hiány- ségben és minőségben készítik továbbra is. Éppen ezen mint a területen jelentkeztek a zik. Ez az iparág is — mindegyik, amelyiknek a di- ref'öbb""új' termékkel"az elvat gyors valtozasa diktálja nlúlt néhány évben. Három Vf.T ulgenesak szem évvel ezelőtt vágtak bele a előtt kell, hogy tartsa, mi fertőtlenítőszer-gyártásba, kelendő a piacon. Közgazdá- Jó üzletnek bizonyult, mert szabbul mondva, a termék- termékeiket az ország legszerkezet folyamatos átalakítása, piachoz igazítása a ország több egészségügyi intézményében megismerték, megkedvelték azóta. Hogy többet gyárthassanak belőle egy új, három hektáros telephelyet vásároltak, hogy jobb feltételek mellett dolgozKássanak. A következő öt esztendőre szóló terveik sem szerényebbek az eddigieknél. A termelési értékük 11—17 százalékos növelése mellett a rubelelszámolású piac további bővítését és a tőkés piacokra való „betörést" tűzik most maguk elé a szövetkezet tagjai. Az Universal útjait a merész tervek és a józan kockázat vállalás mellett a sikeres üzleti elképzelések szegélyezték eddig — az itt dolgozók bíznak benne, ezután sem lesz másként., * Az Universal Vegyipari Szövetkezet kollektívája tegnap, pénteken délután tartotta mérlegzáró közgyűlését, ahol a vezetőség beszámolója mellett sor került az 1ÜR6-OS terv ismertetésere, és á VII. ötéves terv elképzeléscinek megvitatására is. R. G. Negyven egyenlő harminccal? H

ozzáértő statisztikusok kiszámították, hogy nálunk már megvalósult az iparilag legfejlettebb országok egyik álma: a harmincórás munkahét. Nem tőrvényesen, csak ugy, zugban; nem állami akaratból, hanem privát ügyeskedéssel. A napi nyolc órából ugyanis kettőt általában elszórakozunk a nekikészülődéssel, a kávézással, az ebédidő meghosszabbításával, a futballmeccs megvitatásával, magánügyeink intézésével, névnapozással, totpval, bevásárlással ..., szinte mindenütt, ahol nem zárt munkaszalag diktálja a tempót. S ebben nincs különbség: munkás, hivatalnok, kutató, asszisztens, adminisztrátor, osztályvezető — egyre megy. Találékonyságunk pedig végtelen. Ki kell ugrani a hivatalba, be kell adni az útlevélkérelmet, haza kell ugrani a beteg gyerekhez, most lehet olcsón ablakot venni, ünnep lesz úgyis, ünnep volt, front jön, tatarozzák az óvodát, már elment a főnök is ... Egy nagyüzem portáján megfigyelték, hogy egyetlen délelőtt kilencven ember ment ki a gyárból a legkülönbözőbb, de a munkával erőltetve sem összehozható indoklással, szabályos kilépővel vagy anélkül És bizony, a szabályos esetek legnagyobb részét is magánügyek motiválták. Hogy valami rendre szokjunk, s ne- kényszeredjünk diákos cselekre, immár minden hivatal, közintézmény csinált nekünk késő délutáni vagy akár szombati szolgálatot is. S mi történik a meghosszabbított hivatali vagy szolgáltató intézményekben? A szabadidőben biztosított ügyintézés irodái konganak. A hivatalnokok és a szolgáltatók sóhajtoznak: miért tartják ott őket, ha egyszer bebizonyosodott, hogy a polgárok inkább sort állnak munkaidejükből, semhogy a munkaidő utáni szabad órákból tíz percet áldoznának? Így aztán mintha velük is mesterségesen és intézményesen szaporíttatnánk az üresen eltelt munkaórákat. Már elég messze van időben a legutóbbi ünnep ahhoz, hogy véletlenül se tessen rosszízű gúnyolódásnak: én a nőnapi munkáért minden száz forintból legalább ötvenet jogtalanul felvett pénznek minősítek. Négy-öt helyen kerestem telefonon különböző beosztású embereket, de beszélni egyikkel sem tudtam. A világ legtermészetesebb hangján közölték velem mindenütt: a keresett személyt nem tudják kapcsolni, mert tart a nőnap... De mi volt karácsony és szilveszter előtt? S utón? Ilyenkor mindenki házon kivül van. És mi lesz húsvét elölt? Még nincs sonka, megy a vonat, jönnek az unokák, el kell ugrani borért a téeszbe, kiengedik a nagymamát a kórházból... — mind előbbre való a munkánál? Nem panaszolnám én úgylehet ekkora lendülettel mindezt, ha ugyanakkor nem hallanám szüntelenül azt a „kemény" és „bátor" szöveget, azt a mindig másnak címzett fölháborodást, hogy: „Bizony, nem megyünk mi ötről a hatra, mert nincs hozzá koncepció..." — „Nem elég céltudatos és határozott a vezetés ..." — Tehetetlen a gazdaságpolitika ..." Effélé lazaságot semmiféle csodás elképzelés, terv, semmilyen zseniális vezetés nem tud pótolni. Belátjuk-e már egyszer, hogy a legtöbb gazdasági gondunkra szinte mindennél jobb gyógyszer lehetne a példás személyes munkahelyi igyekezet? Jöhet új technológia, műszaki fejlesztés, bármi, ha az a belátás nem erősödik meg bennünk és nem válik cselekvőkészséggé, hogy azt az időt, amit a termelés mai színvonalán ténylegesen munkával kellene eltöltenünk, jó részben trécseléssel, kószalással, üres kézzel múlatjuk. De közben a motor megy, a lámpa ég, a tégely melegszik, hogy mindenki lássa: itt azért a munka szakadatlan. .. Vagy mondjam-kérdezzem: hány másodállás telik ki a negyven órából? Tudjuk mindnyájan. De szólni... azt nagyon nehéz. Mert ahhoz először is olyan példa kellene! Hogy ne szólhassunk rá vissza: neked szabad?... És ahhoz olyan közhangulat kellene! Márpedig amíg a „megértés" annyira bokrosán terem? Biztos vagyok benne, hogy ezen a gondolatmeneten is sokan elmosolyodnak. Mondjad csak, mondjad!... Az pedig egyenesen meggyőződésem, hogy önmagában semmiféle ilyen agitáció nem túl hatásos. Intézményes garanciákra van inkább szükség, akár rendelkezésekre, ellenőrzésekre, számonkérésekre. Nemzeti programot, közboldogulást nem lehet ilyen tangókkal vámolni. Ha egyszer a negyvenből valóban szeretnénk harminchatot, s valamikor harmincat is csinálni, akkor ma negyvennel, éspedig szigorú, kemény negyvennel tartozunk gazdaságunk és a magunk anyagi stabilitásának. Azt a szót, hogy szocializmus, szocialista gazdaság pedig még ki sem ejtettem. Lehet, azért, mert van gazdaság, amelyben ilyesmiről nem győzködik az embert; arra ott, munkáról szólva, sem idő, sem energia. T

udjuk és számon tartjuk, hány milliárddal kellene hízni a nemzeti jövedelemnek, hogy megsegíthesse a társadalom a kisnyugdíjasok népes seregét; mennyire lenne szükség, hogy jobban fölszerszámozzuk a fiatalságot; listáink vannak valóságos szociális, egészségügyi, oktatási, művelődési igényekről; s mindenki lefitymálja a bérét... De vajon tudjuk-e, kalkuláljuk-e. őrölgetjük-e az értelem kis malmain, hogy mekkorát lendíthetnénk égető ügyeinken, ha tényleg negyvenként tisztelnénk a negyvenet? Az itt elvesztett milliárdokat soha és sehol vissza nem szerezhetjük. Sz. Simon István Kirakatversenydijak Pénteken a Duna Intercontinental Szállodában kiosztották a budapesti tavaszi fesztivál alkalmából rendezett kirakatverseny díjait. Budapest Belvárosában az elmúlt napokban magyar, szovjet, csehszlovák és osztrák szakemberek összesen 52 versenykirakatot komponáltak meg, hogy összemérjék tudásukat. Munkájukat Heini Wegmann-nak, a Kirakatrendezők Nemzetközi Szövetsége elnökének vezetésével szakmai zsűri bírálta el. Első díjat kaptak: Tarján József székesfehérvári dekoratőr a Haris köz 3. szám alatti Azúr bolt kirakatáért, Koroknai Endréné debreceni kirakatrendező a Kossuth Lajos utca 10. szám alatti Azúr üzlet kirakatáért, valamint Vaskor Miklós és Dobák Tibor szolnoki versenyzők a Ruházati Bolt Rákóczi út 16. szám alatti üzletének kirakatáért Egészségügyi tanácskozás Egészségügyi aktívaértekezletet tartottak pénteken — Horváth István altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes elnökletével — a Honvédelmi Minisztériumban. Áttekintették a néphadsereg egészségügyi helyzetét, egészségügyi ellátásának további feladatait