Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-10 / 34. szám

Hétfő, 1986. február 10. 7 Akik élnek, nem visszaélnek lehetőségekkel Tisztul ?_»» Gyenes Kálmán felvétele Aranyosi Péter és Szosznyák Attila, akiken mindig sok múlik Sikerül kilépni a nemzet­közi porondra, vajon indul­hatnak az ETTU (Európai Asztalitenisz Unió) Kupá­ban— mostanában ez foglal­koztatja leginkább a Szeol­Délép SE NB l-es férfi asz­taliteniszezőit. Várakozásuk jogos és érthető, hiszen a rájuk váró 5 mérkőzésből álló sorozatot a 4. helyen várják. Mégpedig nem is akármilyen pozícióban, a ri­vális Ceglédi VSE-vel szem­ben 4 pont az előnyük! A fórt említve viszont nem szabad elhallgatni, a szege­diek négy alkalommal vi­déken játszanak, de itthoni összecsapásukon éppen em­lített vetélytársukkal talál­koznak. Az egyesületnél a legegyen­letesebö teljesítményt nyújtó csapatok egyike az övék, így aztán a SZEOL AK és a Delép SC összevonása után sem kellett lejjebb tenni a mércét, ezért az első 6 kö­zötti szereplést, pontosabban a legreálisabbnak tetsző 5. hely megszerzését tűzték célul. Másként tervezni nem lett volna ésszerű, mert a „három nagy", a Bp. Spar­tacus Klampár, a BVSC Gergely nélkül is, a Postás pedig jelentősen megerősöd­ve jobb csapat, a Harczival felálló Cegléd pedig „pszi­chés alapon", versenyezni tudásban jár előttük. Jól kezdődött a tavalyi ősz. A hasonló tudású csa­patok ellen sikeresen vették az akadályokat a kék-fe­hér-feketék, 8 mérkőzésük­ből csupán egyszer szenved­tek vereséget. Ilyen előz­mények után következett 8 nap alatt 3 találkozó, sor­rendben a BVSC, a Bp. Spartacus majd a CVSE Cegléden. — Az első két meccsen a papírforma érvényesült, kikaptunk — emlékezett a pénteki edzésen, a másnapi forduló előtt az őszi idény fináléjára Rozsnyói Tibor vezető edző. — Tudtam, hogy nem számíthatunk si­kerre, mégis elkeserítettek a tapasztaltak, mert csapatom akaratgyengének bizonyult. Mondtam is, harmadik, szá­munkra nagyon lényeges összecsapásunkon csak ak­kor reménykedhetünk, ha a társaság képes ugrásszerű javulásra. Szerencsére így történt. Szoros, nagy küzde­lemben 13:12-re nyertünk a végig nyílt csatában. Szosz­nyák Attila, aki ősszel re­mekelt, most önbizalmát vesztve játszott, látszott raj­ta a vizsgaidőszak miatti edzéskihagyás, az idegi fá­radtság. Még jó, hogy az előzőekben is kimagaslót nyújtó Berta Zoltán ellen­súlyozta a megingásokat, rengeteget vállalt magára. — Es a többiekről mi a véleménye az edzőnek? — összességében nincs miért elégedetlenkednem. Még úgy sem, hogy Aranyo­si Péter talány a számomra. Képes bárkit legyőzni, pél­dául a válogatott Harczit, de megszerezte már Molnár és Kriston „skalpját" is, ugyanakkor nála lényegesen szerényebb tudásútól — nyerési állásból! — is ké­pes kikapni. Ha rejtélyét megfejtenénk, a csapat to­vábbi előrelépését segíte­nénk elő. Kovács János ősz­szel elmaradt a megszokot­tól. Pótári Mihály, amikor kellett — a rangadókorr is — „hozta" magát, bizonyí­totta, változatlanul számít­hatunk rá jelentős felada­toknál. Kánai József, a szakosz­tály vezetője a lejátszott 11 mérkőzés vetületében a je­lent és a jövőt ecsetelte. — A mostani csapat 1982­től van együtt, akkor a 9. helyen végzett, onnan lépe­getett a máig. Szoktuk mon­dani, evés közben jön meg az étvágy, így vagyunk ez­zel mi is. Minden vágyunk, hogy megtartsuk a 4. he­lyet! Nagyon kell nekünk ez az .eredmény, mert a nyártól, sajnos, változás várható a csapatnál. A sor­köteles Szosznyákot valószí­nű elviszik katonának, a Kilián FSE gárdáját erősí­ti másfél évig. Részben ezért, no meg azért is, mert a mostani biztos csapattagok felett egyszer eljár az idő, nagyon oda kell figyelni az utánpótlásra. Örömmel új­ságolhatom, e téren sem ál­lunk rosszul. Az országos korosztályos ranglistán a legjobb 16 között van Kal­már Tamás, Ágoston Ró­bert és Gera István. Már a közeljövőben foglalkoztatni szeretnénk őket az első csa­patnál, de nem adomány­ként, hanem úgy, hogy tu­dásukkal követeltek helyet maguknak legjobbjaink kö­zött. A szakosztály elnöki tisz­tét 5 éve Sipka Imre, a Délép Magas- és Mélyépítő Vállalat üzemigazgatója töl­ti be. Fél évtizedes meglá­tásait így summázta a „me­cénás". Azon vagyok, hogy tőlem telhetően messzemenően biz­tosítsam a szakosztálynak a gondtalan léthez, verseny­zéshez szükségeseket. Ná­lunk jó talajba hullt a mag, bízom, ezután is lesz mit aratni. Megédemlik a támo­gatást, a játékosok és veze­tőik élnek, és nem visszaél­nek a lehetőségekkel, ezért is álltam a csapat mögé!" Gy. E. a „tengervíz A fábiánsebestyéni geoter­mikus kitörést — mint is­meretes — január utolsó napján elfojtották. A fel­színre tört, csaknem a ten­gerekkel azonos sótartalmú víz elvezetésével kapcsolatos problémák azonban még nem oldódtak meg. Mint annak idején közöltük a kút által 46 napon keresztül ontott forróvizet a Kórógyér és a Kurca nevű főcsatornákon keresztül vezették Mind­szentnél a Tiszába. Mivel a főcsatornák öntö­zésre is szolgálnak, a sóle­rakodást mindenképpen meg kell akadályozni. Az Alsó­tiszavidéki Vízügyi Igazgató­ság környezetvédelmi intéz­kedésként idejében másod­fokú vízminőségi kárelhárí­tási készültséget rendelt el és a Körösből folyamatosan kivett vízzel hígították a sós termálvizet. Ilyen szempont­ból ugyancsak jó szolgálatot tettek az enyhe időszakban, az olvadáskor felgyülemlett csapadékvizek. A kárelhárítási munkák­nak természetesen határt szab az elvezető rendszer áteresztőképessége, valamint a pár napja bekövetkezett jégképződés és az a körül­mény, hogy a Tisza magas vízállása miatt szivattyúkkal kell átemelni az öblítő vizet. Mindig az adott természeti viszonyok között legeredmé­nyesebbnek ítélt imódszert alkalmazzák. Az összehangolt, tervszerű környezetvédelmi intézkedé­sek eredményeként a helyzet lényegesen javult. Dr. Fekete Endre, az AtiVizig vízgaz­dálkodási osztályvezető-he­lyettese arról tájékoztatott, hogy most már mintegy fe­lére, literenkint 1 ezer 200 milligramm kórüli értékre csökkent a főcsatornák vi­zének sótartalma. Ezt az ér­téket az öntözési idény kez­detéig ötszáz milligramm alá kívánják leszorítani. Ad­dig azonban fenntartják a jelenlegi másodfokú készült­séget. A jegesedés megszűnte után újból intenzíven átmo­satják az érintett több mint ötven kilométernyi csator­naszakaszt. Addig is rend­szeresen ellenőrzik megha­tározott távolságokon a víz minőségét, majd a későb­biekben iszap- és talajvizs­gálatokat végeznek. Mindez hozzátartozik ahhoz, hogy a tavasztól őszig tartó öntözési idényben teljesen kitisztí­tott csatornák szállítsák a folyók éltető vizét a mező­gazdasági kultúrákra. Külö­nösen fontos ez megyénk hí­res zöldségtermelő vidékén, a szentesi tájkörzetben. T. B. Egy különös visszaeső Ez az a történet, amelyet nem szabad hasonlítgatni másikkal. Szokványos moz­zanatokat találni benne épp eleget, ám egészében véve oly primitív és brutális, hogy szinte méltatlan a nor­mális átlagember érzelmei­hez. Pedig először még oly­bá tűnik az egész, mintha mindenáron felelősöket kel­lene keresni. Kin múlott az, hogy a 30 éves férfi a bör­tönből kedvezménnyel sza­badulva, még egy évet sem töltött a szabad világban? Hogy míg az első esetben tartásdíj fizetésének elmu­lasztása miatt vonták fele­lősségre, a második eset­ben már gyilkossággal vá­dolták? Szokás a környezet felelősségét emlegetni, min­denáron bűnbakot keresni. Ebben az esetben talán fö­lösleges. De döntsék el ol­vasóink. Géczi Tibor (Hódmezővá­sárhely, Szög utca 7.) elvált feleségétől. Két gyermekét az asszony nevelte, Géczi tartásdíjat fizetett, míg el nem mulasztotta oly mér­tékben, hogy 6 hónapnyi szabadságvesztésre ítélték. Tavaly áprilisban kedvez­ménnyel szabadult, idén ja­nuárig tartott (volna) felté­teles szabadsága. Az ország másik végéből — mintha csak szakítani akart volna „előéletével", addigi körül­ményeivel — hazaköltözött Vásárhelyre az édesanyjá­hoz, munkát is keresett ma­gának. Mindent együttvéve, új startjáról kedvező pozí­cióból indulhatott (volna). Ám hamarosan ráunt a do­logra, otthagyta munkahe­lyét, az anyjától is elköltö­zött. Előfordult, hogy na­pokig a szabad ég alatt haj­totta álomra a fejét. Min­den vagyonát magán hord­ta, ugyanis a ruháján kívül semmi egyebe sem maradt. Hiába, sokba kerül az ital, még az olcsó fajta is. Tavaly augusztusban léte­sített szorosabb kapcsolatot egy nálánál 18 évvel idősebb asszonnyal. Akit arról is­mertek — elég sokan —, hogv nem veti meg az al­koholt. ' De legalább lakása is volt. úgyhogy Géczinek nemcsak alkalmas társa(sá­ga) akadt szórakozásához, hanem fedél is lett a feje fölött. Az elmúlt év szep­temberében (23-án), ahogy az gyakran előfordult velük, egész napjukat ital mellett töltötték. Estefelé a Bandu­la-féle (ezen a néven köz­ismert) italboltban kötötte'; ki. Ott, az asszony egyik is­merősének, Sz. S.-nek aján­lottak megvételre egy lo­pott kerékpárt. Az üzlet megköttetett. Gécziék 200 forint előleget kaptak, a fennmaradó százast, amint megegyeztek, Sz. S. másnap fizette volna ki nekik. Ter­mészetesen az áldomás nem maradhatott el, úgy döntöt­tek, hogv a Szög utcában ünnepelnek tovább, hármas­ban. Tanúk látták is elmenni őket, úgv este 8 óra felé. Ami a későbbi események kiderítését illeti, nos, az igen nehéz feladatnak bizo­nyult. Szemtanú ugyanis nem segíthetett, Géczi pedig minduntalan megváltoztat­ta vallomását. Sz. S.-t aznap éjszaka idegenek látták a földön heverni, de senki nem vélte, hogy halott. Gon­dolták, megint többet ivott a kelleténél, s ha részegsé­gét kialussza, majd haza­megy. Sz. S. a szakértői vé­lemény szerint este 10 és hajnali 2 óra között halha­tott meg. Az arcát ért rú­gástól súlyos, erősen vérző sérülést szenvedett, halálát fulladás okozta. Ha időben orvoshoz kerül, életét még meg tudták volna menteni. A nyomozás során Géczi a gyilkossággal kapcsolat­ban olyan momentumokat említett, amiket csak szem­tanú, vagy elkövető tudha­tott, beismerő vallomást tett. Kihallgatták az asz­szonyt is, tanúként, aki azt vallotta, hogy nem volt ott az esetnél. Később Géczi em­lékezetkiesésre hivatkozott, majd a tárgyaláson ismét változtatott az általa elő­adott történeten. Állította, Sz. S. a vendéglőben ma­radt, tehát nem ment vele az asszony lakására. Maid alibit is kieszelt magának. Azt mondta, este 10 után otthon megszomjazott, ú.ira elment inni, s közben hivat­kozott egv idős asszonyra, aki tanúsíthatja: fiával tár­gyalt a biciklieladás ügyé­ben, lakásukon. A bíróság tanúskodni hívta Szegedre az idős asszonyt, aki azonban súlyos beteg volt, úgyhogy a bíróság Vásárhelyre uta­zott, hogy meghallgathassa a „tanút". Otthon volt a fiú is. Anyja és fia elmondta, sose látták Géczit, a gyil­kosság estéjén és máskor sem. A valóságban a követke­zők történtek szeptember 23-án este. Hárman indul­tak a Szög utcába 8 óra után. Ütközben Géczi és élettársa összevitatkozott, Sz. S. kéretlenül közbeszólt, a nőre sértő megjegyzést tett. Erre Géczi úgy arcul ütötte, hogy a földre zuhant. Majd a fekvő sértettet még arcon rúgta. Személyi iga­zolványát és 150 forintját elvette, ezek után otthagyta. Egyébként Géczi körme alatt megtalálták a sértett zakó­jának és ingének elemi szá­lait is. A Csongrád Megyei Bíró­ságon Exterde Tibor taná­csa halált okozó testi sér­tés. kifosztás bűntettében, valamint közokirattal való visszaélés vétségében Géczi Tibort bűnösnek találta. Mint különös visszaesőt. 9 évi börtönbüntetésre ítélte; Az ítéletet az ügyész tudo­másul vette, vádlott és vé­dőié fölmentésért fellebbe­zett. Mag Edit Megkérdeztük az ügyeletet „Bárcsak minden hét vé­ge ilyen lenne" — mondta Balogh Sándor őrnagy, a Csongrád Megyei Rendőr­főkapitányság központi ügye­letének vezetője, akitől teg­nap, vasárnap késő délután érdeklődtünk hírek felől. Reméljük, mára virradóra is érvényes marad minősíté­se. Szombaton a kemény hi­deg jeget fagyasztott az utakra. Szerencsére csak ki­sebb koccanások, súrlódá­sok adódtak, említésre mél­tó következmények nélkül. Vagy talán óvatosabban közlekedtünk? A csongrádi rendőrkapitányságon csalá­di veszekedés miatt kértek szombaton segítséget; após és vő szólalkozott össze (az Eötvös utca 16-ban) ittasan. Az após késsel támadt hir­telen dühvel vejére, aki nyolc napon túl gyógyuló, súlyos, életveszélyes sérülést szenvedett. Vasárnap reggel 9 óra 45 perckor a Szegedi Építőipari Szövetkezet Fonógyári úti telepén a február 6. óta üzemelő konténerszállító ki­gyulladt és elégett. Az eddi­gi adatok szerint 15 köbmé­ter vegyes fűrészárut tárol­tak itt, körülbelül 100 ezer forint értékűt, s ez elégett. Az épületben, illetve a ka­zánban mintegy 200 ezer fo­rint kár keletkezett. (A szükséges meleg levegőt gázzal működő kazánnal biztosították, ami túlhevült.) A tűz okáért, a felelősség megállaDításáért a szegedi rendőrkapitányság folytatja a nyomozást. Szintén tegnap, vasárnap délelőtt kisebb baleset tör­tént Mórahalom központjá­ban. Elsőbbség meg nem adása miatt két autó ütkö­zött össze, a vétlen vezető utasai közül ketten könnyeb­ben sérültek meg. AZ ORSZÁGOS SZAKIPARI VÁLLALAT VII. fö-épitésvezetőség 73. szegedi kirendeltsége felajánlja szakismeretét és kapacitását felújítási és beruházási munkák kivitelezéséhez az alábbi szakterületeken: TETŐFEDÉS BÁDOGOZÁS FESTÉS-MAZOLAS KORRÓZIÓVÉDELEM. SZIGETELÉS HIDEGBURKOLÁS TAPÉTÁZÁS Várjuk megrendeléseiket a Pf.: 488 6701 címen, tele­fonon a 22-088/580 számon. Személyes megkeresésü­ket Szeged, Komócsin Zoltán tér 9. szám alatt. A tél még sokáig tarthat> sőt lesz jövőre is! Téli vásár még most is! Ezen a héten vásárolhat még 30—40 százalékos árengedménnyel RUHÁZATI OSZTÁLYAINKON. Ajánlatunk a választékból: —szövetek, jersey méteráruk, kordbársony és frottír méteráruk, bútorvászon, vászontörülközök; —gyermekcsiz­mák; — férfi, női és gyermek télikabátok, férfi és fiú kordbársonypantallók; — férfi-, női és gyermekpulóverek gazdag választékával: —női és bakfis műszőrme sapkák, gyermek kötöttsap­kák, férfi és női bőrkesztyűk. A DIVAT CENTRUM ajánlata Széchenyi tér 15. — női és bakfis télikabátok, ruhák, valamint kötöttáruk. \ 4

Next

/
Thumbnails
Contents