Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-10 / 34. szám

8 Hétfő, 1986. február 10. '—1 Látni sem akarja ? Fekete a fehér — Látszategyezség — Válások árvái Anita dossziéja méretei- Látszatra egyezségre jutnak nemcsak hivatali kötelessége •ben és tartalmában nagyre- a gyerekelhelyezésben és a — hanem beszélgetésünkből gényre emlékeztet. Anita láthatásban, de a válást kö- úgy tűnik — szive ügye még csak ötéves. A válást vetően azon nyomban a minden egyes láthatási tor­követően az édesanya rend- gyámhatósághoz fordulnak túra. re lehetővé tette, nem a'ka- a láthatás újrarendezése Jobb belátásra bír, kér, dályozta, hogy az édesapa okán. tanácsol, meggyőz, hadako­láthassa gyermekét. Az apa ...aztán indul a lavina, a zik, figyelmeztet és bírságol — jó anyagi körülmények láthatás körüli viták véget — s ezen közben igen jól között lévén — elhalmozta nem érö sora, s a dossziék tudja: az így kicsikart lát­ajándékokkal, kérését pa- csak telnek-telnek újabb és hatások az egymás elleni rancsként teljesítette. Ezen- újabb iratokkal. E gyűlölkö- hadakozás módján és eti­közben arra is jutott ideje dő harc közben vajon me- 'kátlanságán keveset változ­ós energiája, hogy szívós és lyik félnek jutna eszébe, mit tatnak. Hallgatja és szánja a fokozatos aknamunkával a érez a gyerek, milyenné tor- hazugságra tanított gyereke­gyerekét az anyja ellen han- zítják békére és nyugalom- ket, akik minden meggyőző­golja. Mígnem egy napon a ra vágyó lelkét? A lenyeg: dés nélkül szajkózzák a be­kislány, átformált tudatának ütni a másikon, méghozzá tanított, a másik szülőt be­és érzelmeinek hangot ad- jó nagyot, övön alul. feketítő monológokat, vagy ván, kijelentette: „Gyűlöllek 'Ki ne tudná, ismerné azt csupán értetlenül és tehe­anya, s ezentúl apával aka- a statisztikai adatot, mi sze-. tetlenül szemlélik a körüiöt­rok élni.". Láthatás újraren- rint Csongrád megye az or- tük, de nem értük zajló csa­dezését kérő per. Édesapa szágban első helyen áll a tarozásokat, megnyeri, a gyerek hozzá válások számát tekintve, kerül. A láthatást az anyá- Mégis megdöbbentőbb, ha tói megtagadja, mondván, a újra halljuk: 1985-ben min­kislány őt látni sem akarja, den második házasságot fel­Most az édesanya fordul a' bontottak. Ezek 70 százaié­gyámügyhöz. kában a gyerekeken is ,,osz­A gyámhatóság és a pszi- tozkodtak". Az elmúlt évben — Na, és azt megkérdez­te? — kérdi izgatottan az édesanya, amikor a kisfiú kilép a pszichológus szobájá­ból. A gyerek zavartan vá­laszol, jelentőségteljesen citológus szakértő alapos 218 esetben kellett a gyám- megny0mva az első szót VÍ 7Ctfú]t n C7orin( M-, nrloi' 'h^lric/uínolr n láihntácl vizsgálata szerint, az édes- hatóságnak a láthatást sza­anyának és a gyereknek jó bályoznia, és 112 úgyneve­Azt, nem. — Valóban „azt" nem kér­kapcsolata volt. Az apa szí- zett végrehajtói cselekményt deztem _ ,ke'zdi' beszélgeté vós és kitartó, anya ellen foganatosítania. E borzasztó -' ­anya ellen foganatosítania hangoló munkája, a sok- elnevezésű hatásági intézke­sok ajándékkal, és a „mjn- désre akkor van szükség dent megengedek nek^d" amikor a gyermek nevelésé- Z'"Nem" direkt" mó­2- re kötelezett. gondviselo . .. ....... • • sünket Kiss Ferenc pedagó­giai szakpszichológus, a ne­velési tanácsadó osztályve­szabadság illúziójával meg- re kötelezett, gondviselő ^tudakozódtam'akisfiú­spekelve, kellően erősnek szulo minden eszközzel aka­bizonyult ahhoz, hogy a kis- dályozza a láthatást, a má­lánnyal elhitesse: a fehér sik szülővel a kapcsolattar­tulajdonképpen fekete. Mi tást. vezérli? Nem a gyerek bir- — Mit tehet a gyámható­toklásának vágya. A bosz- ság olyan fékevesztett szú, volt élete párja ellen. szülőkkel szemben, akik a , bosszú eszközének tekintik saját vérüket? A közös megegyezésen — 'Megpróbálja megértet­alapuló válások esetében a ni a szülővel: a gyerekén jen~"testiZös2»nynai""Ko­felek megegyezhetnek a csattan az az ütés, amit ré- rántsem ritka e.set az', ami­gyermek elhelyezeseben, a gen volt parjanak szánt. Ha ,kor a gondviseiő szülő faj­permektartásdíjban és a a józan és szülte érvek sem- talankod;Lssal v4dolja a má­lathatasban. Ilyenkor a leg- mit sem érnek, akkor a KÍkat a/ esetek dontő tóbb_ fontosabb szamukra, hogy többszöri figyelmeztetest ko- ségében alaptalanul A- ok minél hamarabb megszabu- veti a 10 ezer forintos pénz- teljes elidegenítés érzelmi dúljanak a másiktól, mene- büntetés - mondja Nacsa elszakítás, a láthatás megta­kuljenek a sokszor elvisel- Laszlone, a gyamhatósag gadásanak akadályozása tói arról, valóban igaz-e, amit az anyja állit, hogy a láthatások alkalmával az édesapja fajtalankodni akart vele. Játszottunk, s közben ö észre sem vette, mennyi mindent elmondott az .apjá­val való kapcsolatáról, az együttlétekről, amelyben nyoma sincs az egészségte­hetetlenné vált kapcsolatból, csoportvezetője. akinek Ma este a kávéházban Vendégvárók Móra írja Pósa Lajos sze- Hét pacsirta vendéglőről, gedi éveire emlékezve: „A melyben a nagy bugyellári­Kiss Palcsi piros abroszos sú rókusi disznóhizlálók csárdájában ül a költő, akit reggelig verték az asztalt, azonban piros képe, korom- Önozó Poldi — mert hogy a fekete szakálla, hatalmas ét- Lipót a keresztlevelén szere­vágya inkább gazdatisztnek pelt utoljára — Tisza-parti sejtet, a Pallavicini-urada- kisvendéglőjéről, melyben lomból szaladhatott be egy néhai való Tömörkény Ist­kicsit a városba. Sült halat ván a Kossuth-kép alatt ül­vacsorázik, és kapros túrós dögélvén azt figyelmezte, lepényt, világos sillert iszik hogy a vízen járók és a két­rá, feketével is leöblíti, vir- keziek hogyan adják föl zsíniafiistöt is szippant utá- egymásnak a szót. Persze, a na, aztán barátságosan bó- siller csillogása mellől a né­lint a söntés felé: gi Szeged jókedve sem ma­— Fizetek, Palcsi bácsi! radhat el. Kanizsai (Csuka) — Lőhet, Pósa úr. Ferenc (1879—1914), a korán És mikor' Palcsi bácsi ösz- elhalt szegedi újságíró és szeád halat, lepényt, sillert, novellista csupa élet tárcá­fehér kenyeret, fekete kávét jában tette halhatatlanná az és fekete virzsíniát, ami 1906-ban elhunyt Poldi bá­együttvéve nem kevesebbet csit- akinek ugratásához leg­kóstál, mint harminc kraj- jobban Tömörkény István cárt, Pósa Lajos kihúzza a <Kiss Palcsi bácsi veje) ér­zsebéből a legújabb vers- tett­kötetét, leteszi Palcsi bácsi A két házigazda. Apró Fe­elé az asztalra, Palcsi bácsi renc és Csongor Győző ka­pedig üzleti komolysággal lauzolásával bárki sétát te­visszaszámlál belőle hetven het a régi Feketesas utcá­krajcárt, mert rá van nyom- ban, melyben egymás mél­tatva a szép külső zöld bo- lett sorjáztak a híresebbnél rítékú könyvre, hogy az ára híresebb fogadók, mint a egy forint. .." Feketesas, a Hétválasztó, az Vajon ki tudja manapság, Aranysas és az Aranypáva. hol volt Kiss Palcsi vendég- Az utóbbi kettő épülete — lője? Egyáltalán, mi volt a átalakítva — ma is áll. Meg­csárda, mi a kocsma, mi a tudhatjuk, hogy ki volt a vendéglő és mi a vendég- legnevesebb szekérbíró, és fogadó? Szeged múlt száza- 'hogyan cselekedte a szekér­di és század eleji vendéglá- bírói hivatalt a Hét választó tó helyeiről lesz szó ma este előtti karas padon. 6 órakor a Royal Szálló iro- Szó esik majd a régi prí­dalmi kávéházában. Ki ne másokról, Erdélyi Náciról, hallott volna a Kárász utca Erdélyi Kálmánról, és a hí­és a Kölcsey utca sarkán res Kukacról (Urbán Lajos­álló Prófétáról, melyben ról), akire még a vaskezű óselnlk 1869 és -1923 ¡között Ráday gróf ragasztotta a kergették fejük fölül a bút. Kukac nevet. A Kossuth sugárút és a Pa- Ennyit előre, kedvcsináló­csirta utca sarkán létezett nak. minden áron, a távol levő szülő értékének kisebbítése. Mit tehet a nevelési ta­nácsadó? Mindenekelőtt fel­térképezi a széthullott csa­lád érzelmi kapcsolatát, az ütköző pontokra próbál megoldást keresni, felügyel a láthatási randevúkon. Persze, kérdés, mit és meny­nyit érnek a kívülállók se­gítségével ideig-óráig össze­boronált szülök és gyerekek, a kierőszakolt, mesterséges láthatások. — Mit jelenthet a gyerek számára a lélekgyötrő Gol­gota? — kérdem a pszicho­lógus szakértőt. — A bosszú eszközei, a gyerekek, akiknek a család illúziója sem adatik meg, előbb-utóbb hihetetlen ci­nizmussal szemlélik majd a világot. Meggyülölik nem­csak a befeketített szülőt, hanem a rágalmazót is. Vá­lási árváknak nevezi a szak­irodalom az ilyen sorsú kis emberkéket. De amig a meg­halt szülő emléke megszé­pültén él tovább, addig az elvált szülő — sok-sok fel­bomlott családban — mint kísértet rémisztgeti a gyere­ket. Kalocsai Katalin Játékfilm­szemle Szombaton kezdődött meg a Budapest Kongresszusi Központban a XVIII. ma­gyar játékfilmszemle. A fesztivált Kőhalmi Ferenc, a Művelődési Minisztérium film-főigazgatóságának ve­zetője nyitotta meg. Az idén először adták át a szervezőbizottság által oda­ítélt életműdijakat Radvá­nyi Gézának, Fábri Zoltán­náJc, Illés Györgynek és Jan­csó Miklósnak. Ugyancsak először osztották ki a Mo­kép közönségdíját is a négy legsikeresebb film rendező­jének: Szabó Istvánnak a Redl ezredes, Kovács And­rásnak a Vörös grófnő, Lu­gossy Lászlónak a Szirmok, virágok, koszorúk című já­tékfilmért, és Dargay Attilá­nak a Szaffi című animá­ciós alkotásáért. A szemlén a filmek ver­senyében 16 alkotást vetíte­nek. ebből tíznek az ősbe­mutatóját tartják a Buda­pest Kongresszusi Központ­ban. A filmek többsége a jelenkor kérdéseivel foglal­kozik. A korábbiakhoz ké­pest műfaji változás jellem­zi a produkciókat: sok víg­játék, humoros, groteszk történet és több dokumen­tumfilm szerepel közöttük. Érdekesség az is, hogy öt alkotó első alkalommal ál! rendezőként a közönség elé: Horváth Péter Bobray Györggyel rendezte a Szere­lem első vérig című (Szege­den is forgatott) játékfil­met, Timár Péter Egészséges erotika, Mihályfy Sándor Gyermekrablás a Palánk ut­cában című műve mellett Bereményi Géza A tanítvá­nyok és Bujtor István Elva­rázsolt dollár című alkotása is első rendezői próbálko­zás. A , játékfilmszemle ünne­pélyes díjátadó ünnepségét — a társadaltni és szakmai zsűri ítélete alapján — szer­dán este rendezik meg a Budapest Kongresszusi Köz­pontban. Sikertaktika? Kíváncsiskodók a Dáni-házban Hetek óta az első szom- — Kétségtelen, más a >rrü batján pihenhetett volna. Ha helyzetünk, mint mondjuk tudom, nem fosztom meg egy áruházé. A szokásos családjától. Bár az is igaz, módon hírt adtunk magunk­Visfct Árpád, Szeged legfia- ról, vagyunk, létezünk. Az­talabb utazási irodájának a óta pedig? Minden ügyfelet Volántouristnak vezetője igyekszünk magunknak lelkesen vállalta a beszélge- megnyerni. Sikerességünk tést, s lelkiismeretem hamar szempontjából döntő hetek, megnyugodott. Most, nyitás hónapok ezek. Lényegesnek után két héttel is a Dáni- tartom, ezért hangsúlyozom: ház átalakítási munkálatai- nem csak újdonságok kinál­val, vagyis az iroda születé- gatásával akarunk törzskö­sével kezdjük. Oly nagy él- zönséget szerezni, nem akar­mény: az építők ez esetben juk másképp csinálni, mint minőségi munkát végeztek, a többi utazási iroda. Egy­határidőre. Fúrtak-farag- szerűen jók szeretnénk len­tak, talán többet bontottak, ni. Esélyt ad erre talán az mint építettek a Csomiép is, hogy négy munkatársunk mesterei — tegyük hozzá — közül hárman még nem fer­a műemléképület javára és tőződtek szakmailag, s azt is nem kárára. tudják, próbaidejük a mun­Házigazdám büszkén mu- kaviszonyukig tart. Egyéb­tatta, ne kerülje el az Önök kí>nt ágy hiszem, induló for­figyelmét sem, a Lapis And- galmunkra nem lehet pá­rás által készített, újonnan nasz. is patinásnak tetsző, szép • — Ügy értsük, kollégái betűkkel írott ügyfélcsaloga- pályakezdők? tó felirat, a kis portálokon, _ Harminchat jelentkező benn pedig a kovácsoltvas Volt az állásokra. A legfon­csillar, amelyen, mint kívül tosabb fölvételi szempontok a homlokzaton, ott díszeleg között szerepelt a nyelvtu­az oroszlán. das a rátermettség. Nem — Ragyogó ötletek, kevés számított előnynek a szak­még az ilyen jó példa váró- mában eltöltött idő. Egy biz­sunkban. A kuncsaftok is tos- gyakorlatlanságukat lel­észreveszik biztosan, de hát kesedésük ellensúlyozta. nem gyönyörködtető építé- _ Terveik között szerepel­szeti és iparművészeti meg- nek.e újdonságok•> oldásokért jönnek önökhöz. _ Természe{esen< a ,kfsér. — Egy ev múlva mar bi- létezéseké is az első eszten­zonyosan nem, ám, az el- dg. Magunk között például mult napokban többször is családi hétvégéknek hívjuk elofordult, hogy amolyan te- azokat az egy-két napos ki­repszemlét tartottak nálunk rándulásokat, melyeken a vendegeink. Kíváncsiak vendégváró kastélyokat láto­voltak, hogy nézünk ki a gathatják meg majd az ér­szo szoros ertelmében, per- deklődők. Most térképezzük sze, azért utak iránt is ér- fftl a lehetséges útvonalakat, deklődtek. Főként az idő- Az ország szép, ám, kevésbé sebb korosztályhoz tartozók ismert tájegységeibe termé­kerestek bennünket, olcsó szetíáró túrfkra, * szervez: nenk csoportokat. Tervezünk utakról kérdeztek. néhány napos romániai uta­— Hogyan alakul a for- kat. Központunk külföldi galmuk"> Egyáltalán, egy új partnerekkel is komolyan utazási iroda, elég nagy kon- t„árgyal, ahaZaÍ- utaztatasi " gyakorlattol eltero megolda­kurenciaval, miként tudja soknji azt befolyásolni, tudja-e? M. E. Szegediek a Fészekben Vántus István szerzői estje Elnémulások (Kései üzenet szülőfalumba), s a legfris­sebb, az eddig ismert hang­vételtől eltérő, újabb alkotá­sok, a zenekar számára az Puha hóesésben haladt az Ikarus Budapest felé. A busz utasai: a Liszt Ferenc Zene­művészeti Főiskola szegedi tagozatának diákjai s né­hány művész-tanára akik a ... . .. . , , . üde, kedves hangulatú As­fővárosi koncert 'előadói tóvárosi muveszeKneK. AZ PEKTUSOK: >IDUNÁNTÚLI» PEN. voltak. A finoman duruzsoló ltteal rendezvenyeket első- tatónia_ s a gordokára-zon­motorzúgás zsongítva oldotta sorban a szigorúan szakmai gorára komponált, invenció­az idegekben vibráló, a fel- közönség látogatja. A s.kert lépésekkel járó mindenkori ™gy s.kertelenseget ez a feszültséget Ezen a feb- teny hatvanyozza A nezo­teren itemercs arcok. Kompo­nisták, előadóművészek és a ruári estén különösen szépen kellett szerepeinlük, hiszen , . . . , . . nemcsak a "táját előadói selöi. Például Szöllösy And­rás, Kalmár László, Decsé~ nyi János, Balassa György, Bozay Attila zeneszerzők, presztízsükről volt szó, ha­nem a mester, a tanár, a kolléga műveinek méltó tol­mácsolásáról is. Megérkezés, hangszerek kipakolása. A Fészek Mű- , , .. résztvevöibelc " v^zklub bensőséges, elegáns [ermSSÍ adásába": VégÜ1 aZ ^ zus Hommage a Bach. Sin Katalin és Bódás Péter ne­mesen emelkedett tolmácso­lásában. Szép elismerés kí­sérte a mester gazdag érze­lemvilágát feltáró dús, szí­nes harmóniában tobzódó két vegyeskari művét S's, a Tóth Árpád s Juhász Gyula verseire írt Jöjj, vihar! s Szabó Orsolya zongoramű- Húsvetra címü áldásokat veszno es meg sokan mások, a főisko,ás kamarakórus el6. otthona, találkozóhelye a Eltemették Hincz Gyulát Hincz Gyula, Kossuth- és nem azzal a lebírhatatlan Munkácsy-díjas festő, gra- kíváncsisággal és közlési fikus, kiváló múvész, 82 éves vággyal tevékenykedett, ami korában hunyt el. Rudnay a legnagyobbak sajátja — Gyula és Vaszary János ta- mondotta. Hincz Gyula pá­nítványát, az Iparművészeti lyája 1928-ban kezdődött, Főiskola egykori rektorát, a amikor Berlinben megren­magyar képző- és iparművé- dezték első kiállítását, majd szet külföldön is elismert egy évvel később itthon mu­képviselőjét, számos magas tatták be műveit. Azóta pá­kitüntetés tulajdonosát a lyája felfelé ívelt, kiállítá­Mező Imre úti temető mű- sainak sorát az 1983-ban vészparcellájában helyez- Vácott megnyílt állandó ték örök nyugalomra. gyűjteménye koronázta meg. A ravatalnál Kiss István, A mintegy hat évtizeden át Kossuth-díjas szobrászmű­vész, a Magyar Képző- és Iparművészek szövetségé­nek elnöke méltatta Hincz Gyula életútját. „Nem kény­szeres megszállottként, ha­alkotó művésztől Vác váro­sa nevében Bakonyvári Ág­nes művészettörténész, a Hincz-gyüjtemény vezetője búcsúzott. nincs mód. Az est főszereplőjével Kocsár Miklós zeneszerző, a rádió zenei főosztályának vezetőhelyettese beszélge­tett. Ö is, mint a jelen levő komponisták legtöbbje, érté­kes alkotói kapcsolatban állt már Szegeddel, hiszen a vá­rosi tanács jóvoltából — lelkes, értő képviselője, Papp Györgyné ide is elkísérte a pozáns zárószámaként Sinkó György (szólóénekes), Bódás Péter (orgona) és Pintér Attila (főiskolai hallgató, trombita) közreműködésével a Weiner Kamarazenekar és a kamarakórus, a történelmi ihletésű Fragmenta Batho­riana kisoratóriatnot szólal­tatta meg. A pesti publikum azonban nemcsak a zeneszerző mú­szegedi muzsikusokat — veit hallgatta szíves Ielke­részben a szokásos évenkénti sedéssel, hanem Vantus /si­mái magyar zene hetén mu. van megnyerő, szuggesztív tatkozhattak be szerzői est- emberi megnyilatkozásait is. tel részben a kamarazenei A baráti beszélgetés során napokra rendeltek tőlük e8y röPke villanásra az al­kompozíciókat. kotói műhely, a tépelődő, A bensőséges, oldott han- vívódó gondolkodó szellem gulatú esten a Weninger rejtett titkaiba is betekin­Richard főiskolai igazgató tést kaphatott a hallgatóság, vezette Weiner Kamaraze- S ezt legalább olyan érdek­nekar kitűnő előadásában lődéssel, elismeréssel fogad­hangzott el Vántus Concerto ta, mint a vántusi muzsikát grossója (Nella nőtte), az Berényi Bogata t I i

Next

/
Thumbnails
Contents