Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

Szombat, 1986. február 1. 9 ^ MAGAZIN KATONA JUDIT Uj magyar anyasiralom Súlyos keresztje készen, áll vérben, verítékben, adják hóhér kezére. Viszik a fiamat, egyetlen, édes fiamat Pilátus elébe. Megbotozzák veséjét, rúgják, ütik heréjét vérző sebe nem hegged, védd meg fiamat, egyszülött, édes fiamat, ki megteremtetted. Oltalmazz meg népemért, kit múltért és vétkekért szenvedéssel gyaláztak. Védd meg fiamat, egyetlen, édes fiamat, öl, pusztít a bánat. Mosom sebeit könnyel, világ nézi közönnyel gyászom az anyák gyásza. Ragyog magzatomon, Messiás édes fiamon Dózsa koronája. LEHOCZKI KAROLY Alvás előtt Éjjel kettőre jár, fáradok, rád is csak erőből gondotok. Logikusan, lefoszlott szavakkal. Jnzanun. Vagy alvó indulattal' Tíz percem sincs összerakjalak, sietve, könnyűn simítsalak, szétszereljelek, mint a kirakót fiam, ha alváshoz mamája szólt Megbújjak előled mint a vad, mint te bújsz előlem napra-nap, mert aludnom kell, kibírjam reggel farkasszemet nézzek a szemeddel. Brauswetterek Szegeden T. Knotik Márta január 20-án e hasábokon ismertette azt a vaskos képes árjegyzéket, melyben a híres szegedi műórás, Brauswetter János reklámozta áruit. Jómagam néhány családtörténeti adatot szeretnék közreadni a Brauswetterekről, akiknek nevével bizony egyre távolabb jár az idők hajója. A hugenotta család eredeti neve Bellon volt. Egyik ősük Lyonból Königsbergbe vándorolt, és ott katolikus vallásra tért át. Németesitett nevük Brauswetter lett. Munkájukkal, szorgalmukkal tekintélyt vívtak ki, volt köztük fejedelemválasztó junker is. A breslaui Johann Carl Brauswetter volt az, aki az 1700-as évek végén, az 1800-as évek elején megtelepedett Szegeden. A Dömötör templomban kötött házasságot 1807-ben Auer Annával. Az anyakönyvi bejegyzés szerint ekkor 27 éves volt, tehát 1780-ban születhetett. Gyermekét (gyermekeit?) már nem itt, valószínűleg Fölsővároson tartotta keresztvíz alá. János fia, a hires órásdinasztia megalapítója 1817-ben születeti. Harmincéves korában,? 1847. március 9-én kötött házasságét a palánki öregterhplomban a gengenbachi illetőségű Schwarz (némely forrásban Schwanz) Vilmával (1828—1922). Ez évben nyitott órásüzlete a század végére Szeged legvirágzóbb vállalkozásai közé tartozott. Műhelyében későbbi jónevű mesterek raja tanulta a szakmát. Ő volt városunkban az első, aki nemcsak javította az órákat, hanem kereskedett is velük. 1893ban saját gyártmányú aranyórát küldött Kossuthnak. A turini remete, aki nem szokott ajándékot elfogadni, 1893. november 2-án kelt, Szegedre küldött levelében meleg szavakkal köszönte meg Brauswetter mester kedvességét. Oskola utca 23. számú házának kapuja fölött egy, kapubejárójában pedig két-két, díszes keretben levő, nagyméretű B. J. monogram még ma is látható. Kitűnően biliárdozott, a város legjobb játékosai közé tartozott. Utolsó éveiben visszavonult az üzlettől. Élete 86. évében, 1903. november 23-án hunyt el végelgyengülésben. A Belvárosi temetőben nyugszik. Négy gyermeke volt: Vilmos, Ottilia, Mária és Ottó. A legidősebb gyermek, Vilmos (1849—1921) Svájcban tanulta az órásszakmát. Első — bárónővel kötött — házasságából nem volt gyermeke. Második házasságából született Brauswetter János, a szintén jónevű szegedi órásmester, Károlyi Lajos egyik támogatója- Élete 83. évében halt meg, 1973. március 2-án temették a Farkasréti temetőben. (Özvegye, az 1975-ben elhunyt Czibere Mária a Kossuth-levelet a szegedi múzeumnak ajándékozta.) E Brauswetter Jánosnak két leánya született: Nóra (Vinklerné, később Balassyné) és Alice (Bachné, később Lángné). Vinklerné Brauswetter Nóra gyermeke volt Vinkler György, a tévé szerkesztő-riportere, aki 1972-ben többedmagával (köztük Hódos Judit bemondóval) gépkocsibálesetben vesztette fiatal életét. Vilmos harmadik neje Prámer Paula volt. E házasságból született Borbála, Emil, Béla, Jenő és Vilmos. Csak arra van helyünk, hogy a szegedi születésű Brauswetter Béla (1904—1982) újságíróról megemlékezzünk. Tagja volt a 10-es évek végén, a 20-as évek elején induló fiatal yzegedi irodalmi társaságnak ^József Attilával, Berezeli A.\,.káh<i'lly'al. Hont Ferenccel és másokkal együtt* írói neve Borús Béla voít. Berezeli Kámüszok című regényében-részben róla mintázta Tóth Béla alakját. Szegeden két verseskötete jelent meg: Alkonyatkor (1922) és Korai bánat (1923). Az utóbbiba Móra írt előszót. Nekrológját a Délmagyarország 1982. április Í7-i számában találhatja meg az érdeklődő. Vilmos negyedszerre a gazdasszonyát vette feleségül. Kitört a családi vihar, Ottótól végkielégítést kapott, és kilépett a cégtől. A második .gyermek, Ottilia (1851 — 1898) Jámbori Lajosnak lett a felesége. Qyermekei: Jámbori Mária (Kubissy Béláné) és Jámbori Lajos. Kubissyné Jámbori Mária, házasságából két gyermek született: Béla és Mária (sz. 1898.), a későbbi Réti Béláné, akinek ritka élességű memóriája sok mindent megőrzött a család történetéből. Brauswetter Jánqs harmadik gyermeke, Mária (1855—1934) nem ment férjhez. Ő látta Genoában azt a szárnyas angyalalakkal díszített síremléket, melynek Mahr Lajos készítette mását a Belvárosi temetőben levő Brauswetter-sírbolton helyezték el. Mahrnak a műhelyalapitó Brauswetter Jánosról készített portrészobra a múzeumban van. A negyedik gyermek, Ottó (1858—1919) majdnem 50 éves volt, amikor feleségül vette Jonacsik Jeanettet. Két lánya született. Ilonka, aki Párizsba ment férjhez, és Vilma, akit férje Belgrádba vitt. Ottó prökölte apja üzleti érzékét. Reklámhirdetéscire Japánból és az USA-ból is érkeztek rendelések. Keze alatt a cég 1914-ben érkezett fejlődése csúcsára. Az alkatrészeket Svájcban gyártatta, beleüttétve a híres Brauswetter nevet. Műhelyében 24 segéd végezte az órák izzasztását és fagyasztását. Becsületes üzletember volt. Alkalmazottainak a legegyszerűbb javítást is a legnagyobb gonddal kellett végezniük. Élvezte vagyonát: kitűnő lovakat tartott, vadászott, szívesen sportolt. Állítólag ő hozatta Szegedre az első angol WC-t, az újdonságnak számító gumikerekű lovaskocsit. A Demke-palotában lakott, nyaralója volt Kamaráserdőn, övé volt a Dózsa utca és a Lenin körút sarkán álló villa is, melyben ma óvoda van. Egyetlenegyszer hibázott csak. Az első háborűbáb áhnjJíÖ$ rzoií Iműnkben, hogy hatalsüj®, vagyonát magyar Rb'fb.iiábab fdrteftfí,"é3fván annak erősödését. 1919-ben Összecsaplak feje fölött a hullámok, a Kass kerékasziálának - vígkedélyű . Spinglíje búskomor lett, május 14-én pedig lakásán főbe lőtte magát. Vilmos két évvel később költözött .,ki aszégedi őskertbe.Csak ott békéltek meg. APRÓ FERENC r Ivek, lépcsők, korlátok SIPOS ISTVÁN FÉNYKÉPÉI