Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-08 / 33. szám

12 Szombat, 1986. február 8. • • Ötven sor Nem értem magunkat. Hogyan is érteném, mikor e kétéltű társadalomban annyi még az ellentmondás, az értem és ellenem egyszerre ható jelenség, s ami ne­kem tán előnyös, az másoknak felhősiti homlokát és fordítva Itt állok most egv jelenséggé terebélyesedő eset előtt, s bármerről közelítem, nem lelek rá az igazságra. Arra a megnyugtató egyértelműségre, amely elsimíthatná az érzelmek hullámveréseit összebékítené az egymásnak feszülő érdekeket, amelyben feloldód­na az égvén, a kisebb kollektíva és az össztársadalom konfliktusa. A vágányok és váltók szociálist,i tartalmú, a változásokhoz dinamikusan al­kalmazkodó, a közösség érdekeinek elsőbbséget kíná­ló működéséről gondolkodtam el egy eset kapcsán De talán kezdjük az elején. . Néhány esztendeje nem egy indulatos cikket ol­vastam (s írtam is) arról, hogy káderpolitikánk egyik gyengéje az életfogytig tartó mozgalmi díszmenet. Az ugyanis, hogy ha teszem azt egy ifjú szakmunkásta­nuló közéleti rátermettségével, okos vitakészségével, politikai felkészültségével függetlenített KISZ-titkár, majd apparátusi munkatárs lesz, nincs az a váltóke­zelő, mely visszavezethetné tanult szakmájába, újra oda irányítaná szárnyra bocsátó közösségéhez — akár melósnak, akár vezető beosztásba. Mert ha a szak­mából ki is esett, affinitása és rálátása, politikai ta­pasztalata gyarapodott, értékes lehetne a szakmájá­ban is. S mivel ezek a váltók akadozva működnek, gyakran vakvágányra terelnek, szaporodnak a kü­lönféle apparátusok, sűrűsödnek a kádertemetők Ám az elgondolkodásra sarkalló példa más. Az évtizedes apparátusi munka után a vezető tisztviselő szeretne visszamenni eredeti szakmájába, tanult hi­vatását gyakorolni. Némileg megkopott szakmai tu­dással, de átfogó tapasztalatokkal, szerteágazó isme­retsegi körrel, nagy közéleti gyakorlattal rendelkezik. S hol ütközik ellenállásba? Abban a kollektívában, ahol a nagy többség várja, igényli munkáját. Mintha nem lennének túl azon a korlátolt szellemű korsza­kon, amikor a rossz emlékek hatása alatt ferde szem­mel néztek a „karriert feladót", bukott embereknek bélyegeztek, akik otthagyva a politikai pályát vagy vezetői beosztást dolgozni akartak. Azok zárkóztak el, akik más esetben a holtodiglan széket bírál jáR. Emlékezzenek, mennyi híradás kelt szárnyra az elmúlt hónapokban a vállalati igazgatóválasztásokkal kapcsolatban. S egy-egy, kiváló eredményeket produ­káló cég leszavazott direktora éppúgy értetlenül állt a döntés előtt, mint ahogy a szavazók is, hiszen — mint elmondták nemegyszer — „csak" figyelmeztetni akarták kisebb emberi hibáira a főnököt „Nem"-sza­vazataikkal. Természetesen nem nyíltan, hanem ano­nimitásba menekülve. Arról nem is beszélve, hogy jó magyar szokás szerint valaki ellen még a legádázabb ellenségek is véd- és dacszövetséget szoktak kötni. Mondjam ki, mint már annyiszor? Tanulnunk kell még a demokráciát! S az iskolapénzt is meg kell fizetni! De egyáltalán nem mindegy, hány tisz­tességes embert feketít be egy kis csoport pillanatnyi érdeke, nem lehet mindegy, mennyi idegszál borzoló­dik hiába, mennyi szellemi, eszmei, erkölcsi csata­vesztés hozza el a szocialista demokrácia győzelmét. Melyben fölértékelődik az emberi helytállás és tisz­tesség, méltó helyére kerül mindenfajta munka, le­gyen az felsőszintű vezetés vagy szerényebb beosztás Amelyek között a pályákon ésszerűen működnek a váltók, s minden irányban állnak a jelzők! Tandi Lajos Dalos esten Budapesti szegediek A Budapesten élő szegedi­ek népes csoportja jött is­mét össze baráti találkozóra, hogy tovább építsék a hidat a kiröppentő fészek és je­lenlegi otthonuk között. A Szegediek Baráti Körének szervezésében ezúttal száz­nál is többen jöttek össze a fővárosi Zrínyi klubban, va­csorával egybekötött műso­ros estre. Az est kezdő eseménye: Simonovits Imréné és a kon­feráló Keresztesi József olyan művészeket jelentettek be, akiknek pályájuk kezde­te szorosan összefonódott Szegeddel. Erre emlékeztek és nyújtottak nagy sikerű ajándékmúsort: Moldóván Stefánia és Szalma Ferenc, az Állami Operaház tagjai, Madarasi Albertnek, az Operaház karnagyának zon­gorakíséretével. Külön is meleg ünneplés­ben részesítették ez alkalom­mal Bakos Géza zeneszerzőt, akit közeledő 75. születés­napja alkalrnával Lökös Zol­tán köszöntött a baráti kör nevében. Megemlékezett ar­ról, hogy a felszabadulás után az elsők között vett részt a város közigazgatásá­nak újjászervezésében, és a kulturális élet megindításá­ban, miközben kibontako­zott zeneszerzői munkássá­ga. Azóta a Budapesten élő Bakos Géza dalait a rádió­ból. zenés játékokból, hang­lemezekről százezrek ismer­ték, szerették meg, különö­sen a legutóbbi — Búcsúzik a nyár című — nagylemeze óta A baráti kör melegen fogadta a jubiláló muzsikus­nak az esten előadott szer­zeményeit. Kedvező változások Mezőgazdasági könyvhónap Hegyei megnyitó a gabonakutatóban A könyvesboltokba beté­rők most, februárban dús­kálhatnak a mezőgazdasági szakkönyvekben. Az. idei ki­adványok nem kötődnek egy-egy témakörhöz, mond­hatjuk úgy is, hogy minden­kinek, mindenről szólnak. Aki nem rest a válogatásra, találhat belőlük az érdeklő­désének megfelelőt. A Gabonatermesztési Ku­tatóintézet üvegházában teg­nap, pénteken délelőtt ün­nepélyes keretek között meg­tartott. megyei megnyitón Tóth Imre, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezé­si osztályvezető-helyettese köszöntötte az érdeklődő szakembereket. Elmondta, hogy a mezögazdasagi könyv­hónapok közel három évti­zedes könyvtermése nagy­mértékben hozzájárult ag­rárértelmiségünk nevelésé­hez, s megbízható szakisme­reteket nyújtott. Szániel Imre, a Gabona­termesztési Kutatóintézet vezetője előadásában az in­nováció, a könyv és a ter­melés kapcsolatát elemezte. Elmondta, a megnyitó hely­színe is jelképes, kifejezi a kutatómunka megbecsülését. Negyedszázad alatt meredek pályát futott be mezőgazda­ságunk, s ez a kiváló szak­embergárda- nélkül elképzel­hetetlen lett volna. A tudas­vágv, a szívós akarat, s a magyar föld. a természet szeretete tette lehetővé, hogy némely ágazat ered­ményeit a világ élvonalában jegyzik A 16 millió tonnás évi gabonatermés, az egy főre jutó gabona- és húster­melés intenzív gazdálkodás­ról árulkodik. A szakmai munka elismerése például, hogy kukorica-vetőmagból a világon mi exportálunk a legtöbbet. A kutatók nem juthattak volna a termelés megújítá­sában el a mai szintig, ha a termelési rendszerek, ag­ráripari egyesülések nem vállalták volna a közvetí­tő szerepet. így a legújabb fajtákat, hibrideket és a technológiákat késedelem nélkül lehet üzemi méretek­ben kipróbálni, honosítani és köztermesztésbe fogni. Itt egy helyben megtalálható a szakismeret, a szervezési készség, az alkatrészbázis és a szervizhálózat. Növényeink genetikai tu­lajdonságaiban még akad tartalék, jelenleg csak 60 százalékban használják ki azokat. A kísérleti parcellá­kon már 10 tonnás búza- és kukorica-átlagtermés se ritka. A köztermesztésben 1-2 százaléknyi előrelépés is tízezer tonnákban mérhető A szabályozások, a külpiac hatásai egyre magasabbra srófolják azt a határt, ame­lyet minden üzemnek el kell érnie. hogy gazdaságosan termeljen. Ha romlanak eredményeink, abban benne foglaltatnak fogva tékossága­ink é^ tehetetlenségünk is. A könw is segítőnk lehet, alkalmassá tesz bennünket az új ismeretek befogadásá­ra. s azok hasznosítására ösztönöz. A távolabbi jövőben ag­rárértelmiségúnknek többet kell tennie a mezőgazdasá­gi dolgozók, a falun és ta­nyán élők közművelődéséért, mert az jelenleg még elma­rad a kívánatos színvonal­tól. T. Sz. I. A pénzügyminiszter febru­ár 1-jei hatállyal módosí­totta az egyes szociális és kulturális juttatásokról szó­ló rendeletet. Ennek alapján lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok és intézmények a nem fizikai állományú dolgozóikat időkorlátozás nélkül magánszálláson is el­helyezhessék. Azoknak a dol­gozóknak, akik albérletben laknak, meghatározott fel­tételek szerint albérleti hoz­zájárulást fizethetnek. Az intézkedéssel többek között a pályakezdők, a kistelepü­léseken dolgozó gyógyszeré­szek, tanítók szociális hely­zetét kívánják javítani, s megkönnyíteni az idénysze­rűen működő élelmiszerüz­letek üzemeltetését. Kedvezően változott a vál­lalatok, intézmények rendel­kezésére álló fizetésielőleg­keret is. A rendelet lehető­vé teszi, hogy a korábbiak­hoz képest mintegy kétsze­resére növeljék az ilyen cí­men történő kifizetést. A keretből a vállalatok és in­tézmények dolgozóiknak ké­résükre fizetési előleget nyújthatnak. Ugyancsak a rendelet alapján lehetővé vált az is, hogy a költségvetési szer­vek segélykeretüket a bér-, illetve jutalommaradványuk­ból kiegészítsék. A változásokat a Magyar Közlöny idei 2-es száma közli. Az igazi életrajz: a kotta Éppen két évtizede állt először közönség elé Cser Miklós, a Szegedi Nemzeti színház első karnagya. Ha valaki, nos, ő igazán el­mondhatja. gyerekkora óta erre a pályára készült. Ti­zenhat évesen már karmes­teri tanfolyamra járt, s egy híján húsz volt, mikor a Ha­lászbástyán az ÉDOSZ szimfonikusokat vezényelte. — Honnan a zeneszeretet? — Édesapám zenekarveze­tő volt, mellette dolgoztam kiskoromtól. Szinte a próba­teremben nőttem fel. Zongo­rázni, orgonálni tanultam, harsonán, ütőhangszereken játszom. — Melyiket szereti legjob­ban? — A csellót! Mindig ez volt a vágyam, de sosem jött össze. A sikeres szabadtéri kon­cert után vették fel a Ze­neművészeti Főiskolára, énektanár képzőbe. A diri­gálás izgatta, s úgy vélte, a kórusvezetés hasznos tapasz­talatokat nyújt, utat nyit a zenekarvezényléshez. Na­gyot lendített pályáján a salzburgi karmesterverseny, melyet akkor nyert meg — 1971-ben —, mikor még nem is járt karmesterképzőbe. A következő évben — talán a siker hatására — vették fel. Kétéves operaházi korrepe­títorkodás után került Sze­gedre. nagyobb lehetőségek­ben bízott. Pál Tamás rög­tön a mély vízbe dobta, Gyulán dirigálhatta el a Don Carlost. A siker újabb fel­adatokat hozott: a Borisz Godunovot, a Cosi fan tut tét, s- az első operettet, a Szabad szele t. Nemsokára azonban külföldi szerződés szakította meg a felfelé íve­lő szegedi karriert. — Milyen a bagdadi kö­zönség zenei ízlése? — Hagyományos klasszi­kus zenét kívántak. Viszony­lag szabadon dönthettem, mit játsszunk. Ha kedvem támadt, akár Bartókot, Ko­dályt — szeretettel fogad­ták. Nemzetközi zenekarral dolgoztam. Nehéz dolgom Cser Hiklós két évtizede csak azért volt. mert ki kel­lett egyenlíteni a színvonal­beli különbséget a muzsi­kusok között. — Meddig maradt? — Két évig. Nyolcvanban jöttünk vissza, az utolsó géppel. Másnap már bom­bázták a repülőteret. — Azóta folyamatosan itt dolgozik. — Vezényelem a Carment, a Lammermoori Luciát, a Viktóriát. Nemrégiben átvet­tem a Juhász Gyula Mun­káskórus vezetését, besegí­tek Gyüdi Sándornak is, az egyetemi kórusba. Most ké­szülök a 17. operabemuta­tómra, a Macbethre. — Ez azt jelenti, legalább ennyi operát fejből ismer? — Hát bizony, megtanu­lom mindegyiket, mire a próbák elkezdődnek. Az egészet kell látni, hogy a részletekben dönteni tudjon az ember. A betanítás tár­sasjáték, egyenrangú a ze­nész, . énekes, karmester. — Hogyan nyomja rá bé­lyegét egy-egy produkcióra a karmester egyénisége? — Tulajdonképpen, más­más aspektusból bár, de minden dirigens a zene­szerző elképzeléseit, álmait próbálja megközelíteni. Sa­ját magán átszűrve persze. A művet nem lehet függet­leníteni alkotójától. Ez a ze­nei divattól függetlenül: mindig érvényes. — Honnan tudhatjuk, mit is akart a szerző valójában? — Az életét kell tanulmá­nyozni. De nem irodalmi életrajzok alapján, mert ezek befolyásolják az em­bert, az író egyéni vélemé­nyének megfelelően. Az igazi életrajz: a kotta. — Mitől nehéz vagy ép­pen könnyű valamit diri­gálni? — Nos, például Verdi fia­talabb kori szerzeményeiben több a séma; bizonyos típu­sú hősre egy vagy kétféle kíséret jellemző. Ez meg­könnyíti a dolgom, mert egyszerűbb a bevésés. A Carmen viszont keményebb dió. Mozaikszerű, drámai szempontból kihegyezettebb, a szituációk villanásszerűen változnak. — Tervei? Marad Szege­den? — Igen. Szeretnék minél többet dirigálni, hogy egyen­letesen. mindig legyen mun­kám. Jó lenne minél többet koncertezni. Tíz év alatt csak két filharmóniai hang­versenyem volt. Aztán sze­retnék egyszer Wagnert ve­zényelni — ez még a főis­koláról maradt —. talán az új színházban nyílik rá al­kalom. Varjú Erika A nemzetiségi kultúráért A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége arra serkenti a német nem­zetiségi lakosokat, hogy a továbbiakban is tevékenyen vegyenek részt az ország gazdasági, társadalmi életé­ben, ugyanakkor tudatosan ápolják anyanyelvüket, kul­túrájukat. Beszéljenek töb­bet németül, olvassanak né­met nyelvű könyveket, fo­lyóiratokat. gyermekeikkel ismertessék meg anyanyel­vúkpt, a magyarországi né­metek történelmét — hang­súlyozták a szövetség orszá­gos választmányának pénte­ken, az MSZMP KB Politi­kai Főiskoláján tartott ülé^ sén. Tavalyi tevékenységük és idei munkatervük megvita­tásakor elmondták: a szö­vetség igyekszik még szoro­sabban együttműködni a párt-, állami és társadalmi szervekkel, támogatja a nem­zetiségi politika megvalósí­tását. Szükségesnek tartják a németnyelv-oktatás sze mélyi és tárgyi feltételeinek javítását. A szövetség a nemzetisé­gi kultúra megőrzését, gya­rapítását is előmozdítja. Újabb művelődési csoporto­kat, klubokat szerveznek. A Hazafias Népfront, a taná­csok helyi szerveivel, műve­lődési intézményekkel együtt lehetővé teszik, hogy mű­kedvelő együtteseik még több előadást tartsanak. Az idén is több könyvet jelentetnek meg, A tan­könyvkiadóval együttmű­ködve kiadják a többi kö­zött a hazai német dalgyűj­temény második, a magyar­országi németek néprajza tanulmánykötet ötödik köte­tét. A szövetség közzéteszi Bellér Béla munkáját, A magyarországi németek rö­vid történetét. Újabb alko­tásokra ösztönzik a német nemzetiségi írókat, költőket, képzőművészeket, és előse­gítik műveik publikálását, bemutatását (MTI) Műsorajánlat Nagyszabású TÉLBÜCSÜZ­TATÖ farsangi játéksoroza­tot rendeznek ma, szomba­ton Zsombón. A résztvevők fúvószenekar hívogató hang­jaira délután 2-kor gyüle­keznek a József Attila Mű­velődési Ház előtt, fél 3-tól mókás-zenés felvonulás kez­dődik a falu utcáin, 4 óra után télbúcsúztató tűz gyul­lad ki a művelődési ház előtt, ekkor díjazzák a fel­vonulókat, sőt, mi több, még farsangi fánkot is osztogat­nak. Este 7 órakor pedig megkezdődik a farsangi maszkabál — szintén a mű­velődési házban. CSINN-BUMM CIRKUSZ címmel a Szegedi Nemzeti Színház művészei zenés gyermekműsort mutatnak be holnap, vasárnap délelőtt fel 10 órai kezdettel az Ifjúsági Házban. ÉTTERMEK ÉS VENDÉG­LŐK A RÉGI SZEGEDEN — ez a címe a SZEGEDI IRODALMI KÁVÉHÁZ leg­közelebbi, február 10-én. hétfőn este 6 órakor a Ro­yalban megrendezendő fog­lalkozásának. A házigazda Apró Ferenc és Csongor Győző lesz, a résztvevők többek között hallhatnak a most 90 éves fennállását ün­neplő Hágiról, és részletek hangzanak el szegedi írók­nak szegedi vendéglőkről szóló írásaiból is A MARXISTÁK ÉS HÍ­VŐK PÁRBESZÉDÉNEK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEIRŐL tart előadást Lukács József akadémikus az MSZMP me­gyei bizottsága oktatási igaz­gatóságának és a TIT me­gyei szervezetének Korunk kérdései címmel rendezett társadalomtudományi fóru­mán, február 10-én, hétfőn délután fél 5 órai kezdettel a Somogyi Könyvtár Dóm téri épületének harmadik emeleti természettudomány: kutatótermében. A fórumon részt vesznek az Egyházközi Békebizottság képviselői is. A TIT ELEKTRONIKAI KLUBja február 10-én, hét­főn este fél 6 órai kezdettel rendezi meg soron követke­ző foglalkozását, ezúttal a Tarján IV. Sz. Altalános Is­kolában. Bemutatkozik a Proper 10 címmel Rorbola István tart előadást. A SZEGEDI REGIONA­LIS TÉVÉADÁSt február 11-én, kedden este fél 7-től láthatják legközelebb a né­zők a 2-es műsorban. Némi ízelítő a kínálatból: új pénz­befizetési rendszer a Dé­másznál; induló KRESZ­tanfolyam; a dél-alföldi me­gyék úthálózatának fejlesz­téséről, s az adás * vendége lesz Szenti Tibor, a Paraszt­vallomások című, nemrégi­ben megjelent nagy sikerű könyv szerzője

Next

/
Thumbnails
Contents