Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-06 / 31. szám

Csütörtök, 1986. február 6. 5 Kun Béla-centenárium Kun Béla születésének 100. évfordulójáról centenáriumi rendezvénysorozattal emlékeznek meg a következő napokban Budapesten. A jubileummal kapcsolatos eseményekről szerdán az MSZMP KB Párttörténeti Intézetében tájékoztatták a sajtó képviselőit. Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója elmondotta: a centenáriumi megemlékezések a nemzeti önismeret elmélyítését is szolgálják, A rendezvénysorozat február 11-én nemzetközi tudományos ülésszakkal kezdődik. A kétnapos konferenciának — amelyen Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tart bevezető előadást — a Magvar Tudományos Akadémia ad otthont. Az ülésszak .előadói — szovjet, csehszlovák i a i, j u goszlá v i a i. NDK-beli, lengyel, bolgár történészek — legfrissebb tudományos eredményeiket ismertetik, s arra törekszenek, - hogy a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjáról alkotott kép áz eddiginél teljesebb legyén. A szimpözion felöleli a magyarországi Tanácsköztársasággal kapcsolatos alapvető kérdéseket. Kun Bélának a Kommunisták Magyarországi Pártjával összefüggő tevékenységét, képet ad azok gól a viszonyokról, amelyek nemzetközileg meghatározták azt a történelmi korszakot. A Munkásmozgalmi Múzeumban február 14-én Kun Béla életét bemutató emlékKonferenciák, nagygyűlés, kiadványok kiállítás nyilik. A tárlatot Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára nyitja meg. A politikai megemlékezések központi esemenye az a nagygyűlés, amelyet február 18-án a Csepeli Munkásotthonban rendeznek. Ezen a fórumon Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, a Kun Béla-emlékbizottság elnöke mond ünnepi beszédet. Február 20-án a Munkásmozgalmi Panteonban koszorúzási ünnepséget rendeznek Kun Béla emlékhelyénél. A centenáriumi év eseménysorozata ezzel nem zárul le: több megyeszékhelyen is konferencián idézik fel c nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő aiakjanak tevékenységét, s tanácskozást rendeznek a Külügyminisztériumban Kun Bélának, a külügyi népbiztosnak a Tanácsköztársaság idején játszott szerepéről. Az év Végén, novemberben a Vérmezőn leleplezik' a Kun Béláról készített szobrot, Varga Imre alkotasát. A centenáriumi kiadványokkal kapcsolatban Erényi Tibor, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatóhelyettese, a Kun Eéla-emlekbizottság titkára kiemelte: a tudományos igényű munkák közül a legjelentősebb a magyarországi Tanacsköztársaság forradalmi kormányzótanácsának jegyzökönyveiből összeállított könyv, amely az Akadémiai Kiadó gondozásában lát napvilágot. A közeljövőben jelenik meg A proletarforradalom élén című tanulmánykötet, amely sok szempontból újszerű kepét ad Kun Béla munkásságáról. a Kominternben végzett, illetve a Kommunisták Magyarországi Pártjában kifejtett tevékenységéről. Kun Béla az egységfrontért és a népfrontért címmel válogatás ad ízelítőt a kiváló internacionalista utolsó írásaiból. A kommunista ifjúsági mozgalommal foglalkozó publikációit közli a Kun Béla és az ifjúság című kiadvány. A kutatómunka segítésére közreadják Kun Béla müveinek bibliográfiáját, s a Zrínyi és a Corvina Kiadó közös gondozásában megjelenik a Kun Béla élete képekben és dokumentumokban című könyv. A sajtótájékoztatón elmondották: a Szovjetunióban is tudományos ülésszakot rendeznek február 17én, a jubileum alkalmából A Komintern régi épületének falán emléktáblát helyeznek el, s Moszkvában teret neveznek el Kun Béláról. A külföldi magyar kulturális központok is megemlékeznek a nemzetközi munkásmozgalom •kiemelkedő alak iáról. Csehszlovákiában. Lengyelországban és Jugoszláviában tudományos konferenciákon elevenítik fel tevékenységét. Állattenyésztés '86 naipar szemszögéből Amikvitáséban- más ,adalékanyap Csongrád megyei Gabona.- gokkal. A zsír-por például forgalmi és Malomipari Valiidat igazgatójától az állatállomány lakarmányeüatása ügyében érdeklődtünk, először a rekordévekre emlékezett. — Az 1983-as esztendő volt számunkra a legkritikusabb. Ha a közismert ollóhasonlatot használ <c v azt mondhatom, a legnagyobbra ekkor nyílt a két szára: az állatállomány az utóbbi hét év legnagyobbika volt, az aszály miatt pedig a takarmánygabona-termés a legkisebb. S ez az aszály — és hatása — áthúzódott '84-re is ... ... — Abban az évben is sok volt a ..fogyasztó"-.. — Sok, de mégis bírtunk vele, kielégítettük a takarmányigényeket. . — Ha a termés nem volt elég, miből sikerült? — Miután itt a legfontosabb szemes takarmányról, a kukoricáról van szó. abban már sajnos ..gyakorlatunk van", hogy máshonnan, a t ársyá 1 la latok tót szere/.zü k be. — Belföldi import? " — Ha úgy tetszik, az. Legfontosabb, hogy a követe Ibién y ek n ok meg fele 1 j ü n k. — Elhiszem hogy elegendő volt a takarmány, ennek ellenére tavaly a termelök panaszkodtak. Főleg a tápkeverékekkel volt gondjuk. Drágának, gyengének tartották ... — Árváltozás valóban volt, az alapanyag-drágulások miatt. Ami pedig a minőséget illeti, nos. hát a tápokat mindig előirt receptűrák szerint készítjük. Így történt tavaly is. _ Megfeleltek a tápok az előírásnak? — Természetesen. — Akkor csak az lehet a magyarázat, hogy az előírás nem felelt meg a termetük igényének! — Nem én mondtam ... Tény az, hogy a megrelelő energiatartalomról gondoskodtunk. — Legföljebb a kedvezőtlen időjárás okozta kisebb szemcstakarmánv.termés szomásképp hasznosul az állatban, m'rt a kukorica. Nézzük inkább a mai és a holnapi helyzetet! — Ha annak idején a rekordévekben elláttuk a megyét. most, amikor a mi ismereteink szerint 1(> százalékkal csökkent az állatlétszám, biztosíthatom a termelőket, hogy nem lesz fennakadás takarmány-utánpótlásban, — A felvásárlási árak növelése. a kedvezményes lerí yészá llat-k ihelyezés nyomán oldódni látszik a tavalyi feszültség. Mig 1985-ben ebben az időszakban száznál kevesebb tenyészkocát adtak ki, jelenleg túlvannak a négyszázon. „Elbírnak" majd a — remélhetőleg ismét — megszaporodó állomány étvágyával? — A gabonaiparon nem fog múlni, akár az 1984-os állatlétszám ellátása sem. Egyébként a szemestakarmány-ke.szletről szólva, meg merőm kockáztatni a kijelentést, hogy a termelők jelenleg is rendelkeznek a megfelelő mennyiségű tartalékkal. — Mire alapozza? — A termelői kedv javítását szolgálja az az intézkedés, hogy a húsiparnak leadott sertés után 30(1 kilogramm szemes takarmány vásárlására kapnak biztosítékot. A tapasztalatunk, hogy ezt a gazdák nem igénylik. A megye az idén is deficites a tápalapanyagként és szemes takarmányként legfontosabb kukoricából . . . — Az 1985-ben már átvett 30 ezer tónna kukoricán felül lekötöttünk 53 ezer tonnát. amelyet a Baranya. Tolna. Somogy, Veszprém és Békés megyei társvállalatok visszaigazollak számunkra, sőt Jugoszláviából is hozunk. egy kisebb mennyiséget... — Import? — Árucsere, mert helyette búzát adunk. — Jobbak lesznek-e a tápok? — Jobbak is, olcsóbbak is. A tervezett kukoricamenynjaaéK mindkét fajta takarmányszükséglethez elegendő lesz. Jó hír az is. hogy a fehérjetakarmány árcsökkenése miatt mérséklődik a tápok ára. Kedvező, hogy tovább ösztönözzük a megyében a kukoricntermelést. A feltört gyepek helyén termelt búza után — átlagtermés-tonnánként' — 1000 forint felárat fizetünk az idén. A többi termelőnél pedig 1986-ban is érvényesítjük az 5 százalékos kukoricafel vásárlási felárat. — Mit üzen a malacaimnak? — Sokasodjatok! Igriczi Zsigmond Látogatás Borisz Szlukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete szerdán látogatást tett a Magyar Rádióban. Találkozott a rádió vezető munkatársaival, és tájékoztatta őket a Szovjetunió Kommunista Pártja közelgő kongresszusának előkészületeiről. (MTI) Tájékoztató Dr. Medve László egészségügyi miniszter szerdán a SZOT-ba látogatott. Az egészségügy VII. ötéves tervi fejlesztéséről, a betegségek megelőzését szolgáló társadalmi program kialakításáról és megvalósításáról, továbbá a szakszervezeti választások során felvetett, s a tárcát érinlö kérdésekről, valamint a minisztérium ezekkel kapcsolatos álláspontjáról tájékoztatta a SZOT, az iparági, ágazati szakszervezetek, valamint a szakszervezetek megyei, budapesti tanácsainak vezető tisztségviselőit. (MTI) Zárszámadó közgyűlés Szerdán tartotta zárszám' adó közgyűlését a kápolnásnyéki Vörösmarty Termelőszövetkezet. A 4250 hektáron gazdálkodó nagyüzem Fejér megye legeredményesebben működő szövetkezetei közé tartozik. A szövetkezel 1985. évi gazdálkodásának eredményeként 14 millió 688 ezer forint tiszta nyereséget ért el, így a tagság egy főre jutó részesedése 61 ezer 860 forint volt. A zárszámadó közgyűlésen leköszönő és nyugdíjba vonuló Lázár Dezső tsz-elnököt Váncsa Jenő miniszter köszöntötte, s kimagasló munkája elismeréséül átnyújtotta neki az Elnöki Tanács állal adományozott Április Negyedike Érdemrendet. A Kápolnásnyéki Vörösmarty Termelőszövetkezet új elnöke, az eddigi elnökhelyettes, Slrkó Tibor lelt. (MTI) Vásári menetrend A Hungexpo tájékoztatója Körösvölgyi László, a Hungexpo vezérigazgatója szerdán tájékoztatta az újságírókat a vállalat idei hazai és külföldi vásári programjáról, s az 1985-ös esztendő eredményeiről. Elmondotta, hogy sikeres évet zárt a Hungexpo. Az elmúlt esztendőben Magyarországon összesen 13 szakkiállítást, külföldön 33 országban 52 hivatalos kiállítást szervezett, amelyek jól szolgálták a magyar vállalatok külkereskedelmi kapcsolatainak bőv í tését. Annak ellenére, hogy mind több más vállalat is bekapcsolótok a kiállítások rendezésébe, a Hungexpo megtartotta, sőt erősítette korábbi pozícióját. Ezt bi zonyítja. hogy a múlt énben első alkalommal a vállalat több mint kétszáz vásáron szervezte meg a magyar kiállítók részvételét. Bővült a Hungexpo külföldi üzletköre is. Magyarországon átlagosan hetente szerveztek egy-egy szimpóziumot, árubemutatót. Az idei program fontos eseménye a Nemzetközi Vásárok Szövetségének (UIF) 53. kongresszusa, amelynek színhelye ezúttal a magyar főváros lesz októberben. A hazai vásári program márciusban kezdődik az Utazás '86 szakkiállítással, amelynek jelentősége évről évre nő, s a szocialista országokban a legnagyobb utazási börzévé- vált. Az idén négy tavaszi szakkiállítást. tartanak Kőbányán: a gépjármüfennlartással foglalkozó Autoservice-t, a repüléstechnikai Avláexpót, a Buspartexpo nemzetközi autókiállitást és a Konslruma nemzetközi építőipari kiállítást. A tavaszi BNV-l május 21—29-e között rendezik meg. Az idén is szeptemberben lesz a hagyományos őszi BNV, a fogyasztási javak vására, amellyel egy időben kerül sor a Hoventa nemzetközi kereskedelemtechnikai és vendéglátó-ipari kiállításra, valamint a Protenvita nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi kiállításra. Az idei utolsó szakkiállítás az októberben sorra kerülő Budátranspack nemzetközi anyagmozgatási és csomagolási kiállítás lesz Vita és munka A

pénzügyi szféra évek óta szeizmográfként jelzi a gazdálkodás zavaiait. Nem véletlen, hogv az alacsony hatékonyságú vagy veszteséges vállalatok sorsának rendezésére külön jogszabály készül. S mind több cég kényszerül várni a pénzére, mert adósa átmenetileg nem fizet. Mindez felületi jelenség, amelyet különböző hitelekkel, támogatásokkal csak átmenetileg lehet kezelni. De az már húsba vágó kérdés, hogv a fejlődés perspektívái mind több vállalat előtt szűkülnek be, s ez nagyon gyakran azt is jelenti: a cég hosszú időre kiszorul az itthoni piacról, és olykor a külföldiről is. Bár a vállalatvezetők, önkritikusan, mindig saját hibáikat is felsorolják, azért egy-egy beszélgetésből a legritkábban marad ki a szabályozás kritikája. Az, hogy, hovatovább, ekkora elvonás mellett már nem marad sem bérfejlesztésre, sem beruházásra. S minél jobban, eredményesebben gazdálkodik manapság egy vállalat, — kis túlzással élve — csak. adóforintjainak számát, és nem a nyereségét gyarapítja. De nézzük meg a m'isik oldal érveit is. Az állami költségvetés elsőrendű kötelezettségeit tartja szem előtt; ügyel a külső és belső egyensúly megőrzésére, a külföldi adósságok pontos törlesztésére, A külső ós a belső egyensúly kettős követelményének szorításában. nem választhat teljesen szabadon, döntéseit elsősorban a gazdaság teljesítménye determinálja. Ha a tervezettnél kevesebbet termel a népgazdaság, akkor bevételei sem érik el a várt szintet, így növelni kell az elvonást. Nem véletlen, hogy ősszel a pesszimistáknak lett igazuk, akik a vállalati jövedelemszabályozás szigorítására tippel .ek. Igaz, visszatekintve az. elmúlt évek közlönyéire, nemigen mondhatjuk, hogy jóslataik nem Váltak be, hiszen szinte mindig szigorodtak az általános szabályok. Dc, szerer csere, mind több jele mutatkozik a szelektív fejlesztésnekfejlődésnek is, idén az exportcélú beruházások után már kevesebb felhalmozási adót fizetnek majd a vállalatok. Persze, így is igaz, hogy a vállalati jövedelmek lobb mint 60 százaléka immár a költségvetés rovataiba olvad be. Ezért minden egyes változás, akár csak egy százalékkal növekvő elvonás, élénk tiltakozást vált ki. Még akkor is, ha a vállalati jövedelmek évtől évre meghaladják a tervezettel. A globális számok azonban eltakarják azokat a cégeket, amelyek évek óta a csőd szélén egyensúlyoznak. S ne feledkezzünk meg azokról sem, amelyek különböző támogatások révén tartják fenn magukat. (Éppen az irányításra nehezedő vállalati nyomás miatt is. nagyon nehéz ezeket megszüntetni.. .) A vállalatok alkalmazkodását az is gátolja, ha minden évben a szabályozóváltozásra készülnek, mert vannak helyek, ahol ilyenkor nem a termelést tartják a legfontosabb feladatnak. De az elmúlt esztendő nóvuma: az igazgatóválasztás. a vállalati tanács alakítása sem zajlott ¡e mindenhol zökkenőmentesen. A példákat, pro és kontra, még sokáig folytathatnánk. S bizonyára tavasszal, az első negyedéves számok ismeretében újból fellángolnak majd a viták. A felsorolt problémákkal az. idén is szembe kell nézniük a vállalatoknak, s csak remélhetjük, hogy az első félév majd nem szolgál olvin kellemetlen meglepetésekkel, mint 1985-ben. A VII. ötéves terv sikere az első esztendők eredményes voltától nagymértékben iügg. hiszen az utolsó három év nagyobb növekedését az. indulás esztendejében kell megalapozni. S valóban sorsdöntő a népgazdaság számára, hogy sikerül-e meggyorsítani a növekedést. Ehhez viszont másféle munkastílusra van szükség, mint amihez az. elmúlt években hozzászoktunk. Annak a belátására: vitatkozni lehet ugyan a szabályozókon. azok milyenségén, de ez sem változtathat — és nem is változtat — azon a lényen, hogy az adott közgazdasági környezetben kell dolgoznunk. Akák tetszik a szabályozók egyik, másik vonása, akár nem. S

ok vállalat eredményes munkája, sül jó néhány gazdálkodószervezet kiugrói sikere igazolja, hogy még a nehéz körülmények között is meg lehet találni a dinamikus fejlődés útját, módját. Csak nem a szabályozókról folytatott vitákra, hanem a munkára, a gazdálkodásra kell helyezni a hangsúlyt. Lakatos Mária A baromfitenyésztés gépesítéséről A baromfitenyésztés gépesítéséről kezdődött kétnapos tanácskozás szerdán, Mosonmagyaróváron, a Gépipari Tudományos Egyesület helyi szervezetének rendezésében. A konferencián a baromfitenyésztéssel foglalkozó tsz-ek, állami gazdaságok, továbbá a baromfifeldolgozó vállalatok. Illetve a baromfitenyésztésben érdekelt kutatóintézetek szakemberei vesznek részt az ország minden részéből. A szeminárium első napján elhangzott előadások a Rába Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárának a baromfitartás gépesítését szolgáló törekvéseiről tájékoztatták a résztvevőket. A Rába a ketreces tojóházak és a húscsirkenevelő berendezések különféle változataiból, továbbá ketreces berendezésekből, valamint a hozzájuk készülő pótalkatrészekből évente mintegy 1,5—1,6 milliárd forintos termelési értéket állít elő. A baromfitartó borendezések több mint 96 százalékát külföldön értékesítik, legtöbbet a Szovjetunióban. A VI. ötéves tervidőszakban más vállalatokkal közösen Algírban és Egyiptomban felszereltek tojó-, broilerlarmokal, jércenevelő telepeket. A gyár nagy gondot fordít a baromfitartás gépesítésének fejlesztésére — hangoztatták a tanácskozáson. A fejlesztések a tartási körülmények javítására, a szárnyasok genetikai képességének optimális kihasználására, a fizikai munka és a berendezések árának csökkentésére irányulnak. A cél, hogy gyártmányaik révén csökkenjen a takarmány-és energiafelhasználás, gazdaságosabb legyen a baromfihús és a tojás előállítása. (MTI)