Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-05 / 30. szám

Szerda, 1986. február 5. .ijilflOijitKffWHi Törvényesség, felügyelet szövetkezeti demokrácia A megyei tanács végrehajtó bizottságának megállapítása szerint Csongrád megye mezőgazdasági szövetkezeteiben a törvényesség javult, és a felügyeleti munka hatékonysága érvényesült. A törvényességi felügyelet úgy fejlődött, hogy szórásán kapcsolódott a mezőgazdasági szakágazat irányításához. Valószínű, hogy az intézkedések, rendeletek, jogszabályok erdőrengetegébe ritkán kiránduló állampolgár ezzel a megállapítással nemigen tud mit kezdeni. A mezőgazdaság világából erkező információkat ugyanis a legtöbben igy osztályozzák ha termelő, vagy hobbi kerttulajdonos, akkor azt latolgatja, mit érdemes ültetni, minek az ára csökken vagy emelkedik. Legtöbben pedig arra gondolunk. lesz-e elegendő hús, zöldség, tej, gyümölcs, gabona. Valószínű köztudott, hogy a fogyasztás színvonala és a mezőgazdasági üzemek működési rendszere nem választható el egymástól. Az azonban, hogy a szövetkezeti demokrácia és az állami törvényességi felügyelet között milyen a kapcsolat, már kevesek előtt közismert. Pedig ez is fontos, hiszen a mezőgazdaság nemzetközi ló híréhez, a kitűnő termelési eredményekhez elengedhetetlenül szükséges, az állami irányítás úgy segítse a szövetkezeti demokrácia kibontakozását, hogy egvúttal az alkotó energiákat megsokszorozza. Ehhez az kell: az állami felügyelet segítségnyújtása valóban segítés és ne adminisztratív beavatkozás legyen. Nos, az értékelések szerint ez utóbbiról egyáltalán ném beszélhetünk. •• '" A mezőgazdasági szövetkezetek állami irányításának továbbfejlesztése keretében 1979-töl az állami felügyelet megyei szintű lett. Rövid időn belül ezt a tevékenységet a nagyobbszakmai felkészültség, a megfelelő szakosodás és az egységes szemlélet jellemezte. Ennek köszönhető, hogy a törvényességi felügyelet tekintélye nagyobb lett a szövetkezeteknél, és a helyi közösségek megsüvegelték a segítséget. Egyébként a megyei tanács mezőgazdasági osztálya szinte „mindennapos kapcsolatot" alakított ki a téeszek kel. Változott az ellenőrzés rendje is. A megyei ellenőrzési program részeként a vizsgálatokat évente összehangolják a PM Ellenőrzési Főigazgatóság megyei szervezetével, a Teszöv ellenőrzési irodával, így nem fordulhat elő. ami miatt tobb téeszelnök is panaszkodott a hetvenes évek elején, hogy a különböző helyekről delegált reviíorok egymásnak adják a kilincset. A korábbi két-három éves vizsgálati periódusokat felváltotta a négy-öt évenkénti ellenőrzés. Természetesen, ahol a hiányosságok indokolják, ott rendszeres utóvizsgálatokat tartanak. A megfelelő forma és szervezeti háttér egyenes következmenye a jó tartalom. Ennek is köszönhető, hogy ritkán fordulnak elő nagyobb gondok, hiányosságok a szövetkezetek működésében. A kisebb bajok azonban többször és gyakrabban ismétlödnek. Az ellenőrzések tapasztalatai között tallózva az is kiderül, a közgyűlések, de. különösen a küldöttközgyűlések jelentősége megnövekedett a szövetkezeti demokrácia fórumrendszereben. A kis közösségek fórumai jól szervezettek, a küldöttek azonban nem eléggé aktívak, keves az érdemi hozzászólás. Általában a téeszelnökök eleget tesznek tájékoztatási kötelezettségüknek, mégis előfordul, hogv a két ülés közötti időszakban hozott intézkedésekről részletesen nem informálják a vezetőséget. Csongrád megye szóvetkezeti demokráciájának általános képét ez jellemzi: a mezőgazdasági szövetkezetek önkormányzati rendszere jól bevált, a testületek hatékonyan végzik feladataikat. A közgyűlések, küldöttközgyűlések határozatai törvényesek, a vezetőség munkája, illetve az irányítás színvonala sokat fejlődött, emelkedett. (Zárójelben jegyzem meg, az utóbbi időszak személycseréi a téeszelnöki posztokon kedvezően hatottak a gazdaságok életére.) Az eredmények között könyvelhető el, hogy a társadalmi tulajdon vedelme is javult csak a vagyonvédelem technikai színvonala marad el a követelményektől. Amin változtatni lehetne többen mondják, a vezetők prémiumfeltételei ma már nem eléggé osztönzéek. Előfordul, amikor a téeszek bizonyos földekről lemondanak (mert nagyüzemileg nem művelhetők) és részes művelésre kiadják magánszemélyeknek, akkor néha nyerészkedés történik. (A KNEB egy országos vizsgálat keretében ezt a kérdést az idén tanulmányozza, s a megnyugtató megoldást keresi.) Az állami törvényességi felügyelet javaslatait, megállapításait döntő tóbbsegében elfogadják a szövetkezetek. No persze, volt olyan eset is, amikor fegyelmit kezdeményeztek a szövetkezet vezetője ellen, de a téesz közgyűlése nem indított eljárást. Halász Miklós Űrkutatás 1986 elején Már január során több hírt ofovtaishaittunlk, hulllhaktunk az űrkutatás eseményeiről. Ezek ikozott sajnos ,nagyon szomorú is volit: január 28-án, az indítás után 72 másodperccel felrobbant a Chiaililenger űrrepülőgép. A hét amerikai űrhajós, két nő és ot férfi hősi h0lái!a megrázta az egész világ közvéleményét. A tragédia okát nagyon nehéz megáO lapítana. Bi zonyos, ihogy az erre az évre tervezett 15 (!) felszállás többsége elmarad. Az űrrepülőgép csak személyzettel együtt képes kijutni a viilágürtbe, automataként nem. Így amíg a katasztrófa oka nem ismert, rendkívül kockázatos lenne az ujabb indítás. Már eddig is sok szakember úgy vélekedett, hogy az űrkutatásban kizárólag automatikus, emiberek nélküli eszközöket kellene használni. Legalábbis addig, míg a személyes biztonságot nem lehet szavatolni. Másrészt az is igaz. hogy az űrhajókon, űrállomásokon dolgozó személyzetet szinte lehetetlen pótolni műszerekkel. Többek között a helyzetfelismerés, a váratlan kisebb meghibásodások kijavítása területén nem versenyezhetnék a Sikeres volt a drámapályázat A színházi évad végéig négy új magyar drámát mutatnak be a hazai színtársulatok. s további két újonnan született alkotást láthat nyáron, illetve az 1986—87es évadban is a közönség. Ezek a drámák arra az országos, meghívásos, felszabadulási drámapályázatra készültek, amelyet a Művelődési Minisztérium hirdetett meg 1984 őszén, s amely még ma sem zárult le. ' A pályázat eredményeként eddig 12 új magyar dráma született. Elsőként ezek közül Hernádi Gyula Hagyaték-at mutatták be a pécsi Nemzeti Színházban január 10-én. A következő premierre február 28-án kerül sor: a Madách Kamarában Szirtes Tamás viszi színre Szakonyi Károly Ki van a képen című színmüvét. Március 14-tól tűzi műsorára a Vidám Színpad Görgey Gábor színművét Huzatos ház címmel, április 14én mutatja be a győri társulat Karinthy Ferenc Hol az az utca cimű darabját, májusban állítják színpadra a Katona József Színházban Spiró György Csirkefej cimű alkotását. Nyáron a Gyulai Varszínház programjában kerül sor Gyárfás Miklós Császári futam cimű színművének premierjére. Fejes Endre Pihenjünk a csöndben című művét a Vígszínház, Gyurkovics Tibor A harmadik című darabját — valószínűleg megváltozott címmel — a Pesti Vigadó, Vészi Endre Le az öregekkel című drámáját a Nemzeti Színház tűzi műsorára a következő, 1986—87-es évadban Három drárha — Gfispár Margit Csillagára, Páskándi Géza Tükörkereszt és Schwajda György Ludas Matyi — sorsa még nem dőlt el. de több színház érdeklődik iránluk. gépeik az emberekikel. Nagyon messze vagyunk még az olyan robotok megalkotásának lehetőségétől, amelyek minden szempon tból 'helyettesíthetnék az űrhajósokat A tragédia jelentősen kihal. a csillagászat fejlődésére is. 1986-ba.n terveztek Fold körüli pályára állítani a 2.4 méter átmérőjű űrtávcsövet. A légkörön túli megfigyeléseiktől joggal várunk óriási eredményeket. Az űrből sokkáli halványabb égitestek is vizsgál hot ók, onnan mintegy tíziszer messzebbre Játba tünk majd él, mint a Fold legnagyobb távcsöveivel. Több igen fontos űrszondát is útnak indítottak válnia az űrrepülőgéppel. Az egyik legjelentősebb a Galileoterv, melynek során egy automata szonda a Jupiterhez repülése után leereszkedne annak légkörébe. Az eddigi meresek es számítások szerint. a Jupiter légkörének egyik rétegében a hőmérséklet és a légnyomás hasonló a földiihez, igy a biológusok szerint ott elképzelhető az élet kialakulása. Persze nem értelmes civilizációt feltételeznek, hanem egysejfüeket, esetleg primitívebb többsejtűeket. Remélhetőleg megtalálják az űrrepülőgép .tragédiájánlak okát. biztonságossá teszik az űrhajósok utazását, és a békés célú űrkutatási programokat végrehajtják. Az űrtávcső és az űrszonda merete olyan nagy, hogy más hordizoeszközzel, rakétával nem lehet felbocsátani, csak az űrrepüi ögéppel. A másik januári hír már örvendetes, jelentős sikerről számolt be. Az 1977-ben indított Voyager—2 amerikai űrszonda a Jupiter és a Szaturnusz után az Uránusz bolygóiközeiébeérkezett.. Jan. 24-en 80 ezer kim-re megközelítette az Uránusz légkörét. Bár a Földié visszasugárzott, milniíegy 4000 televíziós kép kíertekelese még tol yaga a tibm.9, ráúr ü'g js szenzációs felfedezéseket tett az űrszonda. Sikerült elkülönülő felhőket találni a légkörben, melynek immár a kémiái összetételét is megállapíthatták. Felfedeztek a/. Uránusz körüli tizedük porgyűrűt, és a korábban már isimert öt hold mellett még ötöt találtak. Különösen érdekes az óriásbolygóhoz legközelebb keringő holdak felszíne, melyeken gyűrődések, ároikrendszerek láthatóik. A Földtől iilyen nagy távolságban ilyen részlétgazdaig képek eddig még nem készültek. A fény — ami a mii Holdunikróil alig több mint egy másodperc alatt ér hozzánk — az Uránuszról majdnem 3 óra alatt ér csak ide. A Voyager—2 repül tovább, és ha minden jól megy, akkor 1989 augusztusában a Neptunusz bolygóról es holdjairól is sokká! többét tudunk m'ajd. Közismert, hogv a Halúeyüstökos felé ütban van két szovjet (Vega 1 és Vega 2), két japán (Sakigáké és Suisei). valamint ogv nyugateurópai (Giotto) űrszonda. A találkozók 1986. március 6. és 14. között lesznek, amikor 500 km-föl 7 millió"km-es távolságokban repülnek el az üstökös magja mellett. A randevú ideje alatti mérésék alapján várhatóan sokszorosára bővülnek ismereteink a Naprendszer e kicsiny, de fontos égitestjéről. Sajnos éppen most, amikor a Hiattey-üstökös a legfényesebb. tőlünk nem látható. mert a Nap a Föld és az üstökös között helyezkedik el. Február 9-én kerül legközelebb a Naphoz, majd április 11-én a Földhöz (ekkor 60 millió Tcrn-me lesz bolygónktól). A Halley-üstokos Magyarországról január 25-ii.g volt megfigyelhető. Az előrejelzéseknél sokkal halványabbnak mutatkozott, szabad szemmél derült éjszakákon is alig lehetett látni. Március második felében hajriatbao 1-2 órán át délkelet felé, és április második felében alkonyatkor 3-4 órán keresztül déli irányban tőlünk is látható lesz. A Vega-szondák február végétől már próbaméréséket végeznek. Március 6-án remélhetőleg a ív egyenes adásban közvetíti a Vega 1 nek a tőle 10 ezer km-re levő Ha litey- üstökösről készített képeit. Szatmáry Karoly Á februári Tiszatáj Simái Mihály négy verse olvasható az űj szám élén. „Mivé lesz végül/az Ember Pia? / világunk véres / zord halál-virág / végezni készül / a komédiát" — mondja a Jeanne d'Arc a gyöngyvirágban lírai hőse. Valamennyi Simai-versben a „holnap tán elvérző" „hemofíliás csillag" szülöttének sóvárgása fogalmazódik meg: „gondolj ki innen/egy jobb világba uramisten!" Tornai József, Kiss Dénes, Sárándi József, Szöcs Géza es Kodolányi Gyula szeretjei még a versrovatban. A pozsonyi G rendel Lajos Egy ponyvaregény vége című elbeszélése ezzel a mondattal kezdődik: „Milyen szerencse, mondhatnám, hogy a valóság és fikció határán nincs útlevélellenőrzés, se vámvizsgálat." Az író-olvasó találkozóra érkező hős-elbeszélő egyik regénytervének alakjaiba botlik: „a valóság és a fikció találkozik egy pontban". A Kolozsvárott élő, nagy sikerű regényeiről (például a Zokogó majomról) ismert Bahnt Tibor Családi ház, kerttel című novellája egy élethelyzet (szorongató magány, reménytelenség) hiteles, elmélyült ábrázolása. Kubinyi Ferenc a Sólyomper egyik életben maradt vádlottjának, dr. Aranyi Sándor orvos ezredesnek a visszaemlékezéseit közli. Aranyi a katonai ellenállás tagjaként került Sopronkőhidára. Tanúja volt a Bajcsy-Zsilinszky-pernek, majd a kivégzésnek. 1945 után. Aranyit a demokratikus honvédség reaktiválta. 1950ben letartóztatták, s csak 1954-ben rehabilitálták. Aranyi ezután már nem tért vissza a honvédség kötelekébe. így lett a csongrádi szülőotthon főorvosa. — A népi írók kiadóját, Püski Sándort Péter László köszönti a lapban hetvenötödik születésnapján. A Tiszajárásban Tóth Béla igazi hajóst, vízi embert szólaltat meg. A tiszai fahajókon dolgozók kemény életének szociográfiai hitelességű leírását kapjuk itt. A Szegedi tudósportrék sorozatban Lázár István beszélgetése Koch Sándor (1896— 1983) Kossuth-díjas minei'alógus pályáját idézi föl. Koch professzor 1940-től 1969-ig vezette a szegedi egyetem ásvány- és kőzettani tanszékét. (A beszélgetés 1979-ben készült.) A Nézőben Kiss Gy. Csaba Nemesi polgárosodás a századfordulón című tanulmányában két regényt (a lengyel Maria Dabrowska: Éjjelek és nappalok, Babits Mihály: Halálfiai) hasonlít össze: az a meggyőződésünk, hogy a két író nagyszabású tablójából tanulságos adalékokat kaphatunk a lengyel és a magyar mentalitás történetéhez". A Kritika rovatban Benkö Samu művelődéstörténeti tanulmányairól (őrszavak) Vekerdi László ír. Kifejti, hogy Benkö azokhoz a történészekhez tartozik, „akik egyszerre tudják közvetíteni az olvasás örömét s a tudás hasznát". A Művészet rovatban Gy. Szabó Bélának, a fametszés mesterének munkásságát Kántor Lajos méltatja. A Tiszatáj februári számát Beliczai Mária rajzsorozata („Kozmikus magány") illusztrálja. Az elö/ő évfolyam tartalommutatóját (Gyuris György munkáját) is most veheti kézbe az olvasó. Zenei naptár A Bartók-kórus koncertje Kétségtelenül az idei hangversenyévad legkiemelkedőbb koncertjeinek egyikét hallották mindazok, akik helyet sz.oritottak maguknak hétfőn este a Tisza Szálló termeben. A Rozgonyi Éva vezette Bartók BeLa Vegyeskar önmagában is tekintélyes műsorát — a kórushangversenyeken szokásos mórion — jó néhány hangszeres kamarazenei műsorszám egészítette ki. Előrebocsátva, hogy Beethoven Esz-dúr szeptettje — a szegedi szimfonikusokból alakult alkalmi kamaraegyüttes, illetve Nagy Ágnes előadásában — csakúgy, mint a Szegedi' Rézfúvósegyüttes szünet előtti PeczcLműsorblokkja számos jelentékeny értéket villantott fel. mégiscsak úgy vélem, hogy a Kézfúvósegyüttes nyitó produkciója — az Erzsébet-kori táncokat felvonultató Holborne-szvit — volt az. amely átgondoltságával, technikai megoldottságával, árnyalt és fényesen meleg tónusaival minden tekintetben méltó kiegészítője volt a kórusszámoknak. Ami 'az est fövonulatát illeti, nyilvánvaló, hogy a Bartók Vegyeskar hallhatólag mintaszerűen képzett és karban tartott hanganyagával, mindenfajta erőszakolt nagyhangúságot, görcsös hangzást messze elkerülő éneklé'.smódjávai, szuggesztív zeneiségével permanensen nagy kifejezésben lehetőségek birtokosa. Karnagyuk, Rozgonyi Éva. a pódiumra állástól a levonulásig töretlen kontaktust tart énekeseivel, így művészi elképzeléseinek és a „visszakapott" megoldásoknak aránya — ¡ha űgv tetszik, dirigensi tevékenységének hatásfoka — példásan jó. Éppen ezért az ö egyéniségének ka rak téri sztikumai mélyen áthatják muzsikálásukat. Utóbbiról tágasságánál fogva nehéz hiteles képet adni; fővonásának tartom mindenesetre azt az elmélyülten hivő és hitet osztó alapállást, amely kizár mindenfajta parlagiságot, ugyanakkor — más oldalról nézve — apollói emelkedettséget áraszt, és nem tart igényt a zene dionüzoszi eleméire, a mámor és extázis kifejezésvilágára. Minden erény egy bizonyos ponton túl korláttá válhat, de e bjktató mélyreható önismerettel elkerülhető. Ennek megfelelően a gyönvörű és kizárólag magasrendű értékeket felvonultató műsor zenetörténeti tagolódása egyúttal előadói-minősegtagolódást is jelentett — a jó. a kiváló és az egészen kiemelkedő minőségek tago-1 ledását. A művek érzelmigondolati sajátságait feltárni, í.zok velejéig hatolni legkevé-sbé a „velencei stílusú" Schiitz- és Gabrieít-alkotások esetében sikerült. E darabok végletes kifejezésvágyával, kora barokk hangzási mámorával — márcsak a választott tempók méltóságtel.iessége révén is — adós maradt az egyébként harmonikusan szép előadás. A második réteget Brahms világa jelentette emelkedett szenvedélyességével — e jellegzetesen brahmsi belső ellentmondás, a kifejezésvágy es annak elfojtása, mint e müvek belső feszültségforrása bizonyára nehezen tanulhatóvá teszi ezt a stílust a nagyreszt nem szakképzett ztnészekből álló kórus számára. Annál érdekesebb a Rozgonyi Éva útmutatása nyomán kibontakozott igazán magaval ragadó interpretáció, melyben Bódás Péter, Lucz Ilona, Felletár Melinda, Bodacz Cyözö és Király István működött közre. A legmaradandóbb élményt a reneszánsz stíluseszményt képviselő Weelkes-, Lassus- és Taíüs-kompozíciók életre keltésével nyújtotta a Bartók Vegyeskar. Megdöbbentő, milyen elmélyülten bensőséges kapcsolatban állnak a kórustagok műsoruknak éppen ezen végletesen elvont, átszellemített, az élet egészével csak sokszoros áttételeken keresztül érintkező, páratlan mesterségbeli' szigorral megalkotott rétegévél. Ezt az ütemek nélkül lebegő művészetet olyan — nagy létszámát meghazudtoló — egyakaratú intenzitással idézte elénk a kórus, hogy ügy tetszett: a hangversenyterem néhány pillanatra templommá változik. Günczy László