Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-27 / 49. szám

H tl I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 76. évfolyam, 49. szám 1986. február 27., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Tanácskozik az SZKP XXVII. kongresszusa Megkezdődött a vita Testvérpártok üdvözletei Az SZKP kongresszusának szerda délelőtti ülésén meg­kezdődött a párt Központi Bizottsága politikai beszá­molójának és a Központi Revíziós Bizottság jelentésé­nek vitája. A tanácskozás első felszó­lalója Vitalij Vorotnyikov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Sz.ov­jetunió legnagyobb tagköz­társasága, az Oroszországi Föderáció Minisztertanácsá­nak elnöke volt. Az Oroszországi Föderáció miniszterelnökét Vlagyimir Scserbickij, ugyancsak a Politikai Bizottság tagja, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára követte a szónoki emelvényen. A moszkvai pártszervezet problémáiról és terveiről szólt a szerda délelőtti ülé­sen Borisz Jelcin, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a főváros pártbi­zottságának első titkára. Nyikolaj Szljunykovnak, a Belorusz KP KB első titkára beszámolt a köztársaság öt­éves tervének maradéktalan teljesítéséről, de kívánalma­kat fogalmazott meg a mun­ka termelékenységének eme­lésével, a műszaki fejlesztés­sel és a köztársaságban elő­állított termékek minőségé­vel szemben. A köztársasági első titká­rok felszólalásának soroza­tát Gyinmuhamed Kunajev, az SZKP KB PB tagja., a Kazah KP KB első titkára folytatta. Dzsumber Patias­vili, a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára e soknem­zetiségű kaukázusontúli szovjet köztársaság életéről adott képet. Anatolij Alekszandrov, a Szovjet Tudományos Aka­démia elnöke felszólalásá­ban ironikusan szólt az akadémia és intézetei által kidolgozott eljárásokról, a kutatási eredményekről, a találmányokról, amelyek százszámra várják, ¡hogy az iparban és más népgazdasá­gi ágakban meghonosításra kerüljenek. Alekszandrov akadémikus rámutatott: a szovjet tudomány dolgozói nagyon jól el tudják kép­zelni egy esetleges nukleáris katasztrófa következménye­it, ezért is nagyra becsülik a szovjet vezetés békekez­deményezéseit. Mihail Skabardnya auto­matizálási és műszeripari miniszter arról számolt be, hogy a most lezárult 5 éves időszakban a szovjet számi­tógépipar termelése 40 szá­zalékkal nőtt. A mostani 5 éves tervben az ágazat iránt megkülönböztetett állami érdeklődés nyilvánul meg, s ez reálissá teszi a tervezett 70 százalékos további terme­lésnövekedést. Az SZKP XXVII. kong­resszusának szerda délelötli ülésén megkezdődtek a test­vérpártok küldöttségvezetöi­nek felszólalásai. (Beszédei­ket lapunk 2. oldalán ismer­tetjük.) Egymás után üdvö­zölte a szovjet kommunisták fórumát Fidel Castro, a Ku­bai KP KB első titkára, a köztársaság államtanácsá­nak és minisztertanácsának elnöke, Le Duan, a Vietna­mi Kommunista Párt Köz ponli Bizottságának főtitká­ra és Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a lengyel állam­tanács elnöke. A délutáni ülés első szó­noka Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségé­nek elnöke volt. A gondok­ról nyíltan beszélni és eze­ket a gondokat az egész nép segítségével megoldani csak a szocialista rendszer kime­ríthetetlen lehetőségeiről, a forradalmi eszmék múlha­tatlan erejéről meggyőződött párt tudja. Ez a párt külpo­litikájában békét javasol valamennyi országnak és népnek, ezért küzd minden­nap, minden órában — mon­dotta többek között a Leg­felsőbb Tanács Elnökségé­nek elnöke. A volt szovjet külügymi­niszter beszédét követően egy koszlromai szövőnő szenvedélyes hangú felszóla­lásban bírálta azokat a ve­zetőket, akik szavakban a korszerűsítés hívei, valójá­ban azonban régi módon dolgoznak. Gennagyij Ve­gyernyikov,_ a cseljabinszki területi pártbizottság első titkára egyebek között an­nak a kívánságának adott hangot, hogy az SZKP KB vezetői, egyebek között tit­kárai gyakrabban keressék fel a helyi pártszervezete­ket. Inamzson Uszmanhodzsa­jev, az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára a közép-ázsiai köztársaság gazdasági, tár­sadalmi és kulturális életé­nek irányításában feltárt torzulások helyreigazításá­ról adott tájékoztatást. Be­számolt arról, hogy máris sikerült aktivizálni Üzbe­gisztán hatalmas termelési és tudományos-műszaki po­tenciálját. Ugyancsak gaz­dasági sikerekről adott szá­mot Karlo Vajno, az Észt KP KB első titkára, aki az észtországi új gazdasági me­chanizmus kísérleti eredmé­nyeit elemezte. Ezután Erich Honecker, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államta­nácsának elnöke üdvözölte a kongresszust, majd Gustáv Husák, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, köz­társasági elnök emelkedett szólásra. Az SZKP XXVI1. kongresszusa szerdán este hallgatta meg a magyar párlküldöttség vezetőjét, Kádár Jánost, az MSZMP főtitkárát. A szovjet pártkongresszus ma, csütörtökön folytatja munkáját. Kádár János fölszólalása Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége nevében tisztelettel köszöntöm a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának küldötteit és minden részt­vevőjét. Átadom önöknek és személyükben minden szov­jet kommunistának, a Szov­jetunió népeinek a magyar kommunisták, népünk forró üdvözletét és legjobb kíván­ságait. Elvtársak! A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának XXVII. kong­resszusa, amely kiemelkedő fontosságú az egész szovjet nép életében, egyben nagy nemzetközi jelentőségű poli­tikai esemény is. Mindenki, aki a valóságosnak megfele­lően látja a Szovjetunió sze­repét a világhelyzet alaku­lásában, érti azt is, hogy a kongresszus állásfoglalásai nemcsak e hatalmas ország további fejlődését fogják meghatározni, hanem sokfé­le módon hatni fognak nem­zetközileg is, nem utolsósor­ban az egész emberiség szá­mára legfontosabb kérdés, a béke megőrzése szempontjá­ból A magyar kommunisták, a magyar dolgozók élénk ér­deklődéssel követték a kong­resszus előkészítésének me­netét. Megismerkedtünk a kongresszusi dokumentu­mokkal, és küldöttségünk nagy figyelemmel hallgatta meg a Központi Bizottság politikai beszámolóját, ame­lyet Mihail Gorbacsov fő­titkár elvtárs terjesztett elő. Felelősen kijelenthetjük: a szocialista eszmék minden magyar híve a legmelegeb ben, fenntartás nélkül üd­vözli azokat a marxista—le­ninista, szigorúan elvi, ugyanakkor reális és nyílt politikai állásfoglalásokat, a szovjet társadalom dinami­kus fejlődését előirányzó cél­kitűzéseket, amelyeket a Központi Bizottság beszámo­lója, a beterjesztett okmá­nyok magukban foglalnak, és áthatják a kongresszus ta­nácskozását is. (Folytatás a 2 oldalon) Á megyei neb ülése Ellenőrzési tervek, kereskedelmi fejlesztés A népgazdaság középtávú célkitűzéseinek megvalósí­tásához a népi ellenőrzés a gazdasági és társadalmi fo­lyamatok, okok és összefüg­gések mélyebb feltárásával, a társadalmat irritáló je­lenségek elleni hatékonyabb fellépéssel járulhat hozzá — állapították meg a me­gyei népi ellenőrzési bizotf ság tegnapi, szerdai ülésén. A testület a XIII. kong­resszus határozatainak vég­rehajtását segítő középtávú munkaprogramjának kidol­gozásakor arra törekedett, hogy az értéktermelés dina­mikus növekedéséhez, a szellemi és anyagi erőforrá­sok jobb felhasználásához, a lakosság közérzetének javí­tásához, a törvényesség, az állampolgári fegyelem erő­sítéséhez és a visszaélések csökkentéséhez a maga sa­játos vizsgálati módszerei­vel járuljon hozzá a követ­kező öt esztendőben. Mind­ehhez az ellenőrzési és rea­lizálási munkamódszerek fi­nomítása, továbbfejlesztést szükséges — hangsúlyozták a munkaprogram vitájában résztvevők, közlük Petnk István, a megyei tanács el­nökének általános helyet­tese, Martonosi Imre, a me­gyei pártbizottság munka­társa és Tóth István, a KNEB szakértője is. A népi ellenőri munka szakszerű­ségének, a felelősség meg­állapításakor tanúsított kö­vetkezetes magatartásnak hangsúlyozása mellett a tes­tület tagjai arra is felhívták a figyelmet, hogy az önkor­mányzati szerepkör bővülé­sével az ellenőrzésnek segí­tenie kell a tanácsok tevé­kenységét, a bürokrácia el­leni harcot. Támogatnia azt a törekvést, hogy az állam­polgárok ügyeinek intézése szolgálat legyen és ne hiva­tali hatalom. A megyei neb tagjai az­után tájékoztatót hallgat­tak meg az V. és a VI. öt­éves terv kereskedelmi háló­zatfejlesztéseiről. 1976 és 1980 között Csongrád me­gyében a tervezett 52,5 ezei négyzetméter helyett 44,2 ezer nyégyzetméternyi terü­lettel bővült a hálózat. Az elmúlt öt évben a tervezett 24 ezerből 3600 négyzetmé­ter építése áthúzódik az 1986-ban kezdődő tervcik­lusra, több mint négyezer négyzetméternyi bővítés pe­dig elmaradt. (A megvaló­sult egységeknél a tervben szerepelt és a ténylegesen megépített terület közti kü­lönbség ezer négyzetmé­ter.) Az elmaradt fejlesztések oka többnyire a fejlesztési alap hiánya (a szegedi ta­nácsi beruházásoknál ka­pacitáshiány), vagy az idő­közben szükségessé vált fontosabb fejlesztések meg­valósítása, esetenként háló­zatrendezés, profilmódosí­tás). A szegedi tanácsi be­ruházásokat a kivitelező Délép évről évre halasztot­ta — mindig kapacitáshi­ányra hivatkozva. A terve­zett hét ABC közül egyetlen egy sem készült el a terv­időszak végére Az ABC-áruházakon kívül egvéb létesítmények sent épültek meg 1985 végéig. A Komócsin téri üzletek, a Kossuth Lajos sugárúti, a Jókai utcai boltok, a Rókus bisztró sem. Tanácsi forrá­sok hiányában a Rókusi bisztrót a VII. ötéves fej­lesztési tervben sem vették figyelembe, mivel a lakóte­lepi élelmiszer-ellátást kel­lett előtérbe helyezni. A Nemestakács utcai ABC megépítésére azért nem volt szükség, mert a körzet ellá­tása a Zöldért Petőfi Sándor sugárúti bisztrójából átala­kított ABC-vel megoldódott. A 600 négyzetméteres mó­rahalmi vendéglő építésének elmaradását az új ABC üzembe helyezése, profilvál­toztatás, a meglévő vendég­lő bővítése indokolta. Mindezek figyelembe vé­telével a megyei neb meg­állapította: a szűkös pénz­eszközökkel való gazdálko­dás minden esetben nagyobb figyelmet igényel, annál is inkább, mivel a fel nem használt tanácsi pénzeszkö­zöket a tervidőszak végén elvonják, illetve más terü­leten használják fel. Így az áthúzódó fejlesztések a kö­vetkező tervidőszakban ren­delkezésre álló ágazati pénz­eszközöket terhelik. Ellátási problémák egyéb­ként döntően a városok pe­remkerületeiben, valamint a kistelepüléseken jelent­keznek. Ezek megoldása a kereskedelemnek és a taná­csoknak ezután is egyik ki­emelt feladata. Indokolt az a törekvés hát, hogy a tele­püléskategóriáktól függet­lenül minden helységben biztosítsák az alapvető napi cikkek beszerzési lehetősé­gét. A községek ellátottsá­gában még sok a kívánni­való. Ebből az is adódik, hogy a községek lakossága tarlós fogyasztási cikkek, il­letve ruházati termékek vá­sárlása esetén hosszabb uta­zásokra kényszerül, ugyan­akkor az uluzasi költségek emelkednek. Ami a kereskedelmi szol­gáltatások színvonalát ille­ti, a központi források csök­kenő tendenciája, a saját erőforrások gazdaságos fel­használása miatt a rendel­kezésre álló anyagi eszkö­zök egyre inkább a nyere­séget biztosító területeken koncentrálódnak, és így a személyi, szociális feltételek terén és a kiszolgálás szín­vonalában lényeges javulás nem következelt be. Rá­adásul az alapellátáshoz tar­tozó kiskereskedelmi egy­segek jövedelmezősége igen alacsony ahhoz, hogy az ed­d giektöl eltérő szolgáltatá­sokat vezessenek be. (Példá­ul az alapvető élelmiszerek előrendeléses árusítási rend­szerét, házhoz szállítást, slb.). A megyei neb tagjai e tá­jékoztató megvitatása után hatásköri kérdésekben dön­töttek, majd néhány, koráb­ban lezárult vizsgálatuk utóéletéről hallgatták meg Kakuszi László elnöki be­számolóját

Next

/
Thumbnails
Contents