Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-04 / 29. szám

jíVtXQ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 29. szám 1986. február 4., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Egy fonna találmány Még mindig bizakodnak Rúzsán Találós kérdést is lehetne faragni belőle Finom, mint a liszt — mi az? Raktáron van, de nem keresi senki — mi az9 Mindenféle impex- se akarja az Ígéretekben ez a találmányféle csak ak­cegek azt ígérték, piaci si- élenjáró külkereskedelmet, kor virágozhat ki igazán, ha ker lesz, mert ilyet termé- Az egy tonna fehér por ára meg is veszik Ugrásra ké­szetes anyagból sehol nem mindenesetre hárommillió szen áll egy másik szövet­gyártanak — mi az? Bel- forint, kilónként körülbelül kezet is, tőlünk egy kicsit SL kétszáz márkát lehet számi- távolabb, és éber szemekkel zak, jóval dragabban, meg- nyugatnémet pénzben .. ' .. . . , , . se kell — mi az? Az egyik figyeli, mikor vaghat bele o öszvérszavu vállalatunk Az ,s lebet. csak egy ke- IS Tyúkja is, tíz embere is szerződésben vállalta, ót resztapát kellene választa- van rá évig bemutatóüzemnek te- niuk azonnal menne min­kinti a rúzsait, és korlátlan den mint a karikacsapás. Mi mást tehetnénk, biz­mennyiségben értékesíti — Csakhoev a kerresztapák ZUnk mi is, együtt az elnök­mi az? Egy másik öszvér- Sükba kerülnek, és a szó- ke] nevű cégünk is nyilatkozott, vetkezetnek legális pénze hogy kizárólag ő szeretné erre sincsen Horváth Dezső Az nem lehet, hogy szükség is van valamire, van értékesíteni, de most nem Azt se lehet mondani, 15 belöle' mégse viszi senki­kell neki — mi az? hogy hitvány portékát akar Maid csak begyűrűzik hoz­Amikor tavaly fólavatták rásózni a világra, hiszen a zánk az üzleti mechanizmus a Népszabadság Termelő- minőséget állandóan vizs- ls és nem járunk úgy vele, SSSTSJSSSt iSt SÜSS r» • «j"*­ható kis üzemét, az acidum a Kicsike üzemben, és min- ha sok ('! terem belőle. urikumot gyártó akármit, den lyuk a szomszédban. lelkesedésben és ígéretekben Mert az acidum urikum nem volt hiány Sokaneljöt- "em más, minta tyúktrágya tek az avatóra, a kíváncsi- mellekanyaga, amelyet a ság is hozta őket. Attól tar- gyógyszergyártás es a koz­tok, személyükben sérteném metikai ipar is keres. Ma­azokat, akik akkor a nagy gFar neve ls van> de kicsit ígéreteket tették, ha most gusztustalanul hangzik ,. ., ... . húgysav Rendes körűimé­idéznék mondoka.kbol, ezt nygy közöw ebbe ke„ene pedig most se »korom meg- belefulladnia a szövetkezet­tenni Mintha visszafelé al- nek Nem érdemes várni rá, kudnának mostanában, egyelőre ki se billenti a egyik-másik azt állítván, gazda.ság ™rlcget az egy?n­súlyából. Akkor is megáll a hogy a világpiacnak legfol- laban ha az el nem adolt jebb 10-50 kilóra lenne mert egyelőre el nem adha­szüksége, és ezt egyikük tó porért nyolc százalék föl­halmozási adót vetettek ki Kádár János fogadia Viktor Kolikovot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke hét­főn a Központi Bizottság székházában fogadta a ha­zánkban hivatalos, baráti látogatáson tartózkodó Vik­tor Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerző­dés tagállamai Egyesített) Fegyveres Erőinek főpa­rancsnokát. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón részt vett Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter, Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár és Pacsek József altábornagy, vezérkari fő« nők. Viktor Kulikov hétfőn el­utazott Budapestről. írásba is adta Nem volt igaza, természetesen, mert ra Egyik oIdalró1 tehát tud kétszáz kiló már elfogyott de egy tonna még megvan juk már, mekkora érték, és ösztönözni akarunk, hogy ne halmozzák föl, a másik ol­dal viszont nem akarja ész­Van olyan cég is, még mindig, amelyik több száz tonnára becsüli a világpiac revenni. hogy itt értékek igényét, de eladni ö se tu- gyűlnek a zsákokban Meg­dőlt belőle Lehet, hogy csu- ]ehet) ^ elásnák jó mélyen, pan ki akarjak éheztetni a szövetkezetet, és evvel rá- expedíciót ind.tananak ki­szorítani, hogy még olcsób- bányászására, mert nemzeti ban adja a portékáját? Az érték nem heverhet kihasz­is gyanítható nagyon erősen, náiatUinul a föld alatt Csak hogy hajiandok lennének ..... ....... . . . aláírni bárkivel a kereske- a fold folott heverhet, delmi szerződést, ha nekik Ideghúzogató állóháború csak aláírniuk kellene, két alakult ki tehát körülötte. A kávé kavargatása közben, de szövetkezet elnöke még min­keresse meg a partnerét ma- dig bizakodik Hat-nyolc ga a szövetkezet Nem tehe- cégnél van állandóan minta, ti, mert neki külföldi kap- hogy kínálgatni tudják, he­csolatai nincsenek, és ilyen tekén belül várja a használ­felületes módon eltartani ható visszajelzéseket. Mert Ikarus összeszerelő üzem Törökországban Az Ikarus Jármű- és Ka­rosszériagyár, valamint kül­kereskedelmi partnere, a Mogürt kooperációs szerző­dést kötött a török Otomotív Endüstrileri AS. járműgyár­tó vállalattal városi autóbu­szok törökországi összesze­relésére. A szerződés, amely várhatóan megteremti a tar­tós együttműködés alapjait, előirányozza, hogy a török vállalat 20U-as típusú ma­gyar autóbuszokat szerel össze üzemében, s a szüksé­ges alkatrészek egy részét maga állítja elő. Az Ikarus már eddig is szállított jármüveiből tö­rökországi cégeknek. 1980­ban 400 buszt, majd rövi­debb szünet után az elmúlt év végén újabb autóbuszo­kat adtak át, rendkívül ro­már több mint 750 magyar autóbusz járja a törökorszá­gi utakat. A közös munka, s a helyi gyártás révén kedvezőbb ár­ajánlattal, előnyösebb felté­telekkel vehetnek részt a magyar vállalatok a török­országi felhasználók által ki­írt versenytárgyalásokon. Amennyiben a török közle­kedési vállalatok nagyobb megrendelést adnak Ikarus­buszok szállítására, úgy a magyar jármúvállalat mű­szaki segítséget nyújt a he­lyi összeszerelés gyors meg­szervezéséhez. Arról, hogy az összeszerelő üzemben mi­kor és hány Ikarus-buszt ál­lítanak majd elő, az ajánla­tok elfogadása, illetve a konkrét megrendelések után vid határidő alatt Jelenleg születik döntés (MTI) fejlődik a magyar hűtőipar A Magyar Hűtőipar az A Magyar Hűtőipar tér­idén belföldön a megszokott mékeinek mintegy a fele a ellátást ígéri mélyhűtött hazai fogyasztókhoz jut el. gyártmányaiból Az elmúlt évihez képest 9—10 száza­lékkal növeli konvertibilis exportját Az üzemek több mint 90 ezer tonna termé­ket adnak Gulyás Béla, a Magyar Hűtőipari Vállalat vezér­igazgatója az MTI munka­társának elmondotta a vál­lalat tíz gyárában, hűtőhá Az áruk jó része a jobban felszerelt városi és a megfe­lelő hűtve tároló pultokkal rendelkező szövetkezeli bol­tokba Az értékesítési, ellátási le­hetőségek fokozására a hű­tőipar folyamatosan korsze­rűsíti gyárait. Jelenleg a székesfehérvári üzem régi zában mintegy 300-féle árut hűtőházát újítják fel, Baján állitanak elő, termékeik fe- jövőre kezdik meg a re­lét külföldön értékesítik, konstrukciót. Üj épülelet Tervezett árbevételük az kap a budapesti gyár, míg idén valamivel meghaladja a csepeli és a győri üzem a 3,5 milliárd forintot. rekonstrukcióját a tervidő­A hűtőipar gyárainak több szak végéig szinten befeje­mint ötven bázisgazdasága zik- A Dunakeszi Hűtőház van. Szoros a kapcsolatuk a zöldséget és gyümölcsöt ter­mesztő rendszerekkel, s egyre több háztáji termelő áruja jut el a hűtőiparhoz. Ilyen például a többihez ké­pest kisebb mennyiségben igényelt, ám jó exportcikk­nek számitó zöld spárga, francia borsó, póréhagyma és a mini kukorica A hűtőipar legnagyobb mennyiségben az idén is zöldségféléket vásárol fel, árujának 80 százalékét ezek teszik ki. A gyümölcsök 17 százalékban részesednek a termelésből. Javában tart a szerződések kötése a gyá­rak ebben önállóan tevé­kenykednek, segítik a ter­melőket a vetőmagok, a nö­vényvédő szerek és a műtrá­gyák beszerzésében is. Tizenöt éve annak, hogy közvetlen exportot bonyolit le a Magyar Hűtőipar, s je­lenleg 25 országba szállít. Legnagyobb vevőjük az NSZK, ahova egyebek mel­lett nagyobb mennyiségben adnak el zöldborsót, cseme­gekukoricát és bogyós gyü­mölcsöt. A skandináv orszá­gok is megrendelőik közé tartoznak, továbbá Kuvait­ba, az Egyesült Arab Emi­rátusokba és Japánba is szállítanak, A legújabb ve­vőjük — gyorsfagyasztott málnára — egyesült álla­mokbeli és kanadai cégek új 8—10 ezer tonnás hűtőhá­zi szárnnyal bővül. Előkészületek a szakszervezetek kongresszusára Sólyom Ferenc, a SZOT titkára hétfőn tájékoztatta az újságírókat a szakszer­vezeti küldöttértekezletek, valamint, az iparági-ágazati kongresszusok tapasztalatai­ról és a magyar szakszerve­zetek február 14—16-a kö­zött ülésező XXV. kongresz­szusának előkészületeiről. Elmondotta, hogy a kü­lönböző szintű szakszervezeti tanácskozások sorozata jó politikai légkörben és a tagság nagy aktivitásával zajlott le. Szinte a teljes tagság részt vett a szakszer­vezeti munka ötéves szám­vetésében és több százezren mondták el véleményüket az ország helyzetéről, a szakszervezet tevékenységé­ről és a legfontosabb em­beri gondokról. A tanácsko­zásokon elismerték azokat az eredményeket, amelyet a szakszervezetek a nehéz Vi­szonyok között is elértek, de sok bírálat is elhangzott a gazdasági, a szociális helyzet alakulása, továbbá a bérezés visszásságai, a munkát nehezítő tényezők, s egyes, a társadalmi rend­szerünktől idegen jelenségek miatt. A XXV. kongresszus­ra készített okmányok ki­dolgozásakor valamennyi észrevételt figyelembe vet­tek, ezek alapján készült el a kongresszusi beszámoló, a határozati javaslat és az alapszabály módosításának tervezete. Az okmányokban foglaltakról természetesen a kongresszus dönt majd. A tagság javaslatai alap­ján a kongresszusi beszá­moló részletesen foglalko­zik majd a szakszervezetek társadalmi helyével, szerepé­vel, amelynek elvei tisztá­zottak ugyan, de a tagság joggal várja el, hogy a szakszervezeti munka gya­korlata jobban igazodjék az életben gyorsan változó kö­vetelményekhez. A magyar szakszervezetek eddig is in­tézményes és tevékeny ré­szesei voltak politikai rend­szerünknek, s nemcsak a politika végrehajtásában, hanem annak alakításában is közreműködnek, vagyis az állami szervek már a különböző jogszabályok ki­dolgozásakor figyelembe ve­szik a tagságnak a szakszer­vezet által képviselt érde­keit. A dolgozók érdekeinek védelme a napi gyakorlat­ban. mégsem konfliktusmen­tes, az érdekek állandóan ütköznek. A küldöttértekezleteken és az iparági ágazati kongresz­szusokon jó néhány fontos társadalmi, gazdasági, élet­színvonalpolitikai és szociál­politikai kérdésben hangzot­tak el észrevételek, bírála­tok, javaslatok, s a közelgő szakszervezeti kongresszus ezeket a kérdéseket is rész­letesen megvitatja. A kulcs­kérdés , az. hogy hazánkban hogyan bánjanak az embe­rekkel, hogyan lehet az em­bereket érdekeltebbé tenni a munka eredményességé­ben. Éppen a bérezés kérdé­sében érte a szakszervezete­ket a legtöbb kritika. A szakszervezetek álláspontja az, hogy a személyes érde­keltségnek olyan formáit kell érvényesíteni, amelyek azonnal honorálják a több­letteljesítményt. A szociál­politikai kérdések közül várhatóan nagy hangsúllyal foglalkozik majd a kong. resszus az időskorúak hely­zetével, továbbá azzal, hogy a fiatalokat hogyan lehetne hatásosabban segíteni az otthonteremtésben. A kongresszuson 803 kül­dött képviseli a magyar szer­vezett dolgozókat, ezenkívül 478 vendéget hívtak meg a tanácskozásra. (MTI) Szegeden is téli vásár Tegnap kezdődött a ha­gyományos téli vásár. Álta­lában 30-40 százalékos áren­gedménnyel kínálnak a bol­tok téli holmikat. Szeged két legnagyobb áruházában, a Szeged Nagyáruházban és a Centrumban érdeklődtünk a kereslet-kínálat felől. A Centrumban — ahol ké­pünk is készült — szintén közel 20 millió forintos áru­készletet vontak be az ak­cióba. Óriási az érdeklődés itt is: a női csizmáknál az első nap után mércthiány­nyal küszködnek. A konfek­cióosztály árukészletének egyharmadát csak a Cent­rumnál kapható egyedi mo­dellek teszik ki, kaphatók dzsekik, mellények, férfi- és női kabátok. Slágercikk a jersey, a szövet a méteráru­osztályon. Mintegy 10-12 millió forintos bevételre szá­mítanak, ez a lakosság szá­mára több mint 4 millió fo­rint megtakarítást jelent. Bő választék a szegcdi Centrum Áruházban

Next

/
Thumbnails
Contents