Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-25 / 47. szám

2 Kedd, 1986. február 25. Ma kezdődik az SZKP XXVII. kongresszusa Sajtótájékoztató Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról.) nvid Zamjatyin. — A társa­dalmi fejlődés további vál­tozásokat és átalakításokat tesz szükségessé. A belső élet alapvető, gyö­keres feladataival elválaszt­hatatlan kapcsolatban áll a párt nemzetközi politikája. Ez kifejezi a szovjet nép­nek azt a törekvését, hogy békében éljen, és végezze al­kotó munkáját. Mihail Gor­bacsov 1986. január 15-i nyi­latkozatában tükröződik az SZKP-nak az a törekvése, hogy kieszközölje a nemzet­közi feszültség enyhülését, a fegyverkezési hajsza meg­szüntetését, a leszerelest, il­letve biztosítsa a békét és a biztonságot. Az SZKP ar­ra törekszik, hogy a fegy­verzetkorlátozásnak, a hár borús veszély elhárításának kérdéséit becsületes és szi­gorúan betartott megállapo­dások révén oldják meg, a felek egyenlősége es egyenlő biztonsága alapján. A jelen­legi időszak áttörést követel meg a nemzetközi kapcsola­tokban, a külpolitikai gon­dolkodásban és gyakorlatban — mulatott rá Zamjatyin. A kongresszust megelőző beszámolási időszakban a pártszervezetek megvitatták a kongresszusi dokumentu­mokat, a párt új szövegezésű programjának, módositott szervezeti szabályzatának tervezetét, az ország társa­dalmi és gazdasági fejleszté­sének fő irányait. A vitában részt vevő milliók számos értékes javaslatot és meg­jegyzést tettek. A politikai bizottság megbizta a párt-, tanácsi, szakszervezeti és más szerveket, hogy hozza­nak megfelelő intézkedése­ket a 'különböző javaslatok hasznosítása érdekében. Az SZKP káderpolitikájá­nak célja politikailag érett, hozzáértő, erkölcsileg fedd­hetetlen és kezdeményező vezetők kiemelése a pártta­gok és a párton kívüliek se­regéből. Az alapszervezeti titkárok 23 százaléka elő­ször tölti be e2t a tisztsé­get Sok új vezető került a járási, városi és más párt­bizottságokba. A párt gon­doskodik arról is, hogy a/ idősebb nemzedék képviselői mellett fiatalok is dolgozza­nak a különböző pártszer­vekben, megszerezzék a szükséges tapasztalatokat és hozzáértést. Vagyim Zaglagyin, az SZKP KB nemzetközi osztá­lya vezetőjének első helyet­tese a tájékoztatón el­mondta. hogy a kongresszus­ra 153 küldöttséget várnak 113 országból. Tizenkettő a szocialista országok kom­munista es munkáspártjait, 83 a világ többi kommunista és munkáspártjait, 37 a for­radalmi-demokratikus párto­kat és a nemzeti felszabadi­tó mozgalmakat képviseli. Az SZKP kész együttmű­ködni minden demokratikus és békeszerető erővel, amely a népek biztonságáért és a nukleáris háború megakadá­lyozasaert száll síkra. Ezt bizonyítja, hogy erre a kong­resszusra meghívtak tobb szocialista es szociáldemok­rata pártot. E pártok kül­döttségeinek a többi küldött­ségével azonos lesz a statu­sa. összesen 21 ilyen kül­döttség érkezik a kongresz­szusra. Vagyim Zaglagyin beszá­molt arról is, hogy hétfőig 89 küldöttség már megérkezett Moszkvába, várják 61 lo­vábbi küldöttség érkezését, három delegáció érkezésenek időpontjáról a tájékoztató kezdetéig nem volt hir Kérdésre válaszolva, Zag Közvéleményünk üdvözli a szovjet kommunisták tanácskozását A béke és a társadalmi haladás erejé­be, a szocializmus építésébe vetett hit tükröződik azokban a levelekben és táv­iratokban, amelyek a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXVII. kongresszusa előtt érkeznek az Országos Béketanácshoz. Vállalatok és intézmények kollektívái, a világ sorsa iránt felelősséget érző embe­rek mondják el véleményüket az SZKP programtervezetéről és a Szovjetunió ja­nuárban bejélentett leszerelési tervéről. Az állásfoglalásokból kitűnik, közvéle­ményünk a legmesszebb menőkig egyetért abban, hogy a társadalmi rendszerek vitá­ját nem fegyverekkel, hanem békés épi­tömunkával, a békés egymás mellett élés elveinek érvényesülése útján kell megol­dani. Reményt keltő perspektíva a Szov­jetunió nagyszabású társadalomfejlesztó programja, amely a szocialista országok közösségének sokrétű együttműködésével és a műszaki-gazdasági fejlődés meggyor­sításával számol. ,,A tudomány eredmé­nyeit a társadalmi rendszerek békés ver­senyében, az emberiség javára, boldogu­lására használják fel, ne az elpusztításá­ra!" — hangsúlyozzák többek közt a Mik­roelektronikai Vállalat gyöngyösi üzeme munkáskollektivájának dolgozói. — A békeszerető magyar közvélemény aggodalommal tekint a világ másik felén folyó csillagháborús készülődésre — irják többek között a Fűtöber csongrádi gyára Eötvös József szocialista brigádjának dol­gozói, s hangsúlyozzák: — A leszerelés nyomán felszabaduló anyagi és szellemi erőforrások az egész emberiség javát szolgálhatnák. A táviratokban kifejezésre jut az a re­mény is, hogy az SZKP XXVII. kongresz­szusa — melyre várakozással tekint a vi­lág haladó közvéleménye, újabb fontos lé­pést jelent majd a világbéke megőrzésé­ben és a szocialista közösség fejlődésében. (MTI) lagyin szólt arról, hogy az SZKP XXIII. kongresszusa óta a kínai párt úgy vála­szolt az SZKP érdeklődésé­re, hogy mivel a két párt között nincsenek kapcsola­tok, a kínai pártnak nem áll módjában delegációt külde­ni az SZKP kongresszusára. Az Albán Munkapárttal nincs kapcsolata a szovjet pártnak, és nincsenek' ál­lamközi kapcsolatok a Szov­jetunió és Albánia között, igy nem küldtek meghívót az albán párt részére. Leonyid Zamjatyinhoz kér­dés érkezett arra vonatko­zóan, hogy mit tud Reagan elnök Mihail Gorbacsov ja­nuár 15-i javaslataira kül­dött válaszáról. Zamjatyin a következőket mondta: „Min­den, amit erről a ikérdésröl tudok az. hogy vasárnap es­te az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének egyik m|sodtitkara átnyúj­tott egy lezárt csomagot a Szovjetunió Külügyminiszté­riuma ügyeletes munkatár­sának. Valószínűleg ez a csomag tartalmazta Ronald Reagan Mihail Gorbacsov­hoz intézett válaszát." A párt nemzetközi irányvonala Párizs, Genf, Moszkva an­nak a komplex békeprog­ramnak az állomásai, amely­lyel a Szovjetunió Kommu­nista Pártja felvezette ma kezdődő XXVII. kongresz­szusát. E program lényege, hogy nincs olyan fegyver­fajta, amelynek korlátozá­sáról, csökkentéséről, meg­semmisítéséről a szovjet ál­lam ne lenne kesz megálla­podni az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján Az SZKP kongresszusa a nemzetközi élet rangos ese­ményének ígérkezik. Nem­csak arról van szó, hogy az internacionalista lenini ta­nítás minden ország mun­kásosztályát felvértezi a tár­sadalom megismerésének és átalakításának tudományos módszerével. A szocialista világrendszer kialakulásá­ban, a szocialista közösség formálódásában és erősödé­sében, tehát a nemzetközi erőviszonyokat meghatározó tényező létrejöttében és mű­ködésében alapvető szerepe van a Szovjetuniónak, am^ly kizárólag békés vi­szonyokban érdekelt. A szovjet párt központi bizottságának 1985. áprilisi ülése feladatul tűzte ki a szovjet békepolitika aktivi­zálását a nemzetközi kap­csolatok valamennyi front­ján. Abból kiindulva, hogy a termonukleáris katasztró­fa veszélyének kiküszöbölé­sére korunk kategorikus imperatívusza, a szovjet párt minden eszközzel szorgal­mazza a béke biztosítását a jelen és az eljövendő nem­zedékek számára. Felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi körülmények között már nemcsak a ket társadalmi rendszer szembenállásáról van szó, hanem az életben maradás, a túlélés és a köl­csönös megsemmisítés kö­zötti választásról is. A gazdaság és a politika, a bel- és külpolitika közötti törvényszerű összefüggés­ből adódóan a Szovjetunió belső életének új dinamiz­musa, a tudományos-műsza­ki haladás felgyorsulása a szovjet külpolitika aktivi­zálódását eredményezte Erőfeszítéséi éppúgy irá­nyulnak a nemzetközi élet demokratikus elveinek erő­sítésére, mint a hadászati paritás megszilárdítására, a civilizált államközi politikai kapcsolatok ápolására épp­úgy, mint a kölcsönösen elő­nyös gazdasági együttmű­ködés építésére, amelynek stabilizáló szerepe vitatha­tatlan. A pártkongresszust meg­előző szovjet sajtókommen­tárok ezeknek a tételeknek a sorba fejtésekor változat­lanul a külpolitikai priori­tások élére helyezik az SZKP, a szovjet állam pro­letár, szocialista internacio­nalizmusát, amely a szocia­lista országok viszonylatá­ban a kölcsönös segítést, a mindenoldalú együttműkö­dést jelenti a népek közele­dése érdekében. Hangsúlyt tesznek a függetlenségükért, és a társadalmi haladásért küzdő népek támogatására, ami az SZKP-nak a forra­dalmi-demokratikus pártoki kai fenntartott kapcsolatai­ban is kifejezésre jut. Érthetően nagy részletes­séggel tárgyalták ezekben a hetekben szovjet elemzők a különböző társadalmi-politi­kai rendszerű államok bé­kés egymás mellett élésé­nek elméletét és gyakorla­tát, ezen belül az államok egyenlőségének és egyenlő biztonságának követelmé­nyeit. Az SZKP KB főtitká­rától a hírmagyarázókig ki­mutatták: a mai körülmé­nyek között egyetlen állam sem építheti biztonsági kon­cepcióját akár létfontossá­gúnak minősített érdekel elsődlegességere. Nemzetközi biztonság csakis valamennyi állam erdekeinek, egyre erősödő kölcsönös függősé­gének figyelembevételével lehetséges. Az egyetemes béke sorsa természetesen jelentős mér­tékben függ a szovjet— amerikai viszonytól. A két nagyhatalomra — katonai, gazdasági, műszaki-tudomá­nyos potenciáljukra és nem­zetközi súlyukra való tekin­tettel — különös felelősség hárul a világfejlődésért Míg azonban az Egyesült Államokban a nyolcvanas években olyan erők kere­kedtek felül, amelyek szakí­tottak az enyhülés irányvo­nalával. és konfrontációs politikát választottak, rop­pant. fegyverkezési progra­mokba kezdtek a katonai fő lény visszaszerzése érdeké­ben, addig a Szovjetunió a szocialista vívmányok vé­delme, az esetleges agresszió elhárítása, a katonai egyen­súly fenntartása érdekében reagáló módon volt kényte­len komoly védelmi erőfe­szítéseket tenni. Szovjet részről a fegyver­kezés bizonyos hasonló külr sö jegyei ellenére felhívják a figyelmet egy változatlan tényre: a Szovjetunióban nincsenek olyan osztályok és társadalmi tényezők, ame­lyek számára profitot jelen­tene a fegyverkezés. Ugyan­ezt a másik félről nem lehet elmondani. Rámutatnak egyszer­smind, hogy az atomkor­szakban az állig felfegyver­zett világnak szembe kell néznie egy nukleáris háború kirobbanásának eshetőségé­vel, még akkor is, ha ezt esetleg senki sem akarja. Az SZKP XXVII. kong­resszusa minden bizonnyal továbbviszi azokat a leszere­lési kezdeményezéseket, amelyeket Mihail Gorbacsov neve fémjelzett, s amelyeket őszinte helyesléssel fogad­tak szerte a világon. Moszk­vában természetesen nem írják le az erőpolitika meg­szállottjainak ellenállását, nem számítanak a szovjet javaslatok gyors elfogadásá­ia, de bíznak abban, hogy ezek a javaslatok megnehe­zítik a leszerelés ellenfelei­nek helyzetét. A lenini békedekrétumtól az SZKP új szövegezésű piogramjáig vörös fonalként húzódik végig az a gondolat, hogy a háborúkat ideje ki­zárni az emberiség életéből — mutat rá a szovjet sajtó, ezzel is illusztrálva a párt nemzetközi vonalának kö­vetkezetesseget és humánu­mát Fülöp-szigetek Utcai harcok Manilában 0 Manila (Reuter. MTI) Hírügynökségi jelentések szerint hétfőn harcok rob­bantak ki a manilai repülő­tér közelében a lázadók és a Marcost támogató fegyveres erők között. A harcok köz­pontja a repülőtér melletti Villamor légibázis. Az APés a Reuter jelentése szerint a nap folyamán tűzharc volt a Fülöp-szigeteki elnöki palota körül, ahol — szemtanúk be­számolója szerint — páncélos egységek cirkálnak. Az amerikai kormány szó­vivője hétfői nyilatkozatában egyértelműen Ferdinánd Marcos Fülöp-szigeteki elnök távozását szorgalmazta. Lar­ry Speakes — kilátásba he­lyezve az amerikai katonai segély megvonását, ha Mar­cos katonai erőt alkalmaz a vele szemben fellépők ellen — kijelentette: „Minden kí­sérlet hiábavaló a jelenlegi (Fülöp-szigeteki) rendszer erőszak segítségével történő meghosszabbítására". Hoz­zátette, hogy „a válság meg­oldása csak egy új kormány­záshoz vezető békés átmenet útján lehetséges". A Fehér Ház szóvivője a Manilából érkezett legutób­bi jelentéseket nyugtalaní­tóaknak nevezte, mert egyre valószínűsítik Marcos erős emberének, Ver tábornoknak lehetséges támadását a láza­dókhoz átállt erők ellen. Speakes ezúttal is a vérontás, az erőszak elkerülésére szólí­tott fel. Egyidejűleg — mint azt az MTI tokiói tudósítója hétfőn jelentette — az Egyesült Ál­lamok a Japánhoz tartozó Okinavára telepítette át azo­kat a vadászgépeit, amelyek eddig a Fülöp-szigeteki Clark légitámaszponton állomá­soztak. Az elmúlt negyven­nyolc órában a clarki bázis­ról 35 amerikai vadászgép érkezett az Okinava-szigeten levő kadenai támaszpontra, amely az Egyesült Államok egyik legnagyobb japáni tá­maszpontja. Értesülések sze­rint az Egyesült Államok a Fülöp-szigeteken kialakult válságos helyzet nyomán ha­tározta el magát erre a lé­pésre. Washington ugyanis fontolóra vette iFülöp-szigete­ki támaszpontjainak áthe­lyezését, s új helyszínként Japán, Dél-Korea, valamint Guam szigete vetődött fel. Katonai incidens Kuvait és Irán között £2) Kuvait (AFP) Az iraki—iráni háború kezdete óta első ízben, szom­baton katonai incidens zaj­lott le Irán ós Kuvait között. A kuvaiti illetékes forrás­ból származó közlés szerint két iráni helikopter kuvaiti felségvizeken „megzavart" egy kuvaiti haditengerészeti egységet. A kuvaiti sajtó ál­tal hétfőn ismertetett közlés nem tért ki a történtek rész­leteire, mindössze annyi vált ismeretessé, hogy az iráni helikopterek által „megza­vart" kuvaiti naszád az ese­mény idején a Kuwait vá­rosától hatvan kilométerre levő Kubar szigete közelé­ben tartózkodott. Az inci­dens kapcsán vasárnap a kuvaiti külügyminisztérium­ba kérették Irán ügyvivőjét, és tiltakoztak nála az eset miatt. Abdullahal-Ganem tábor­nok, a hadsereg vezérkari főnöke hétfőn kijelentette, hogy a kuvaiti fegyveres erők - megtették a szükséges intézkedéseket az ország te­rületének és szuverenitásá­nak védelmére. A tábornok az iráni—kuvaiti incidens hírének napvilágra kerülte után nyilatkozott a kuvaiti hírügynökségnek. Közölte, hogy az ország haditengeré­szete és szárazföldi erői biz­tosítják a sejkség védelmét, Német Szövetségi Köztársaság Vizsgálat Helmut Kohl kancellár ellen « Bonn (MTI) Hétfőn a koblenzi állam­ügyészség ténylegesen meg­indította a vizsgalatot Hel­mut Kohl kancellár ellen a mainzi vizsgálóbizottság előtt tett hamis tanúvallo­mása tárgyában. Amint azt a koblenzi államügyészség bejelentette, szerdán elküld­te a megfelelő értesítést Philipp Jenningernek, a Bundestag elnökének, tájé­koztatva öt arról, hogy Ot­tó Schily képviselő (Zöldek) panaszának helyt adva vizs­gálatot indít a kancellár el­len. Miután a parlamenti el­nöktől az ügyben ellenvetés nem hangzott el, az állam­ügyészség megkezdi az eljá­rást, és azt igyekszik felde­ríteni, hogy Kohl tudatosan válaszolt-e —amint azt Ottó Schily állítja — nemmel ar­ra a kérdésre, tudott-e Raj­na-Pfalz tartomány minisz­terelnökeként a Staatbürger­lichen Verein elnevezésű szervezet pártokat megvesz­tegető tevékenységéről. A pártok törvénytelen pénzelését, pontosabban pénzadományok ellenérté­keként élvezett meg nem engedett előnyök kérdéseit felderítő tartományi vizsgá* lóbizottság a nyáron hall­gatta ki Kohl kancellárt, aki szóbeli válaszát később írásban pontosította ugyan, de a jegyzőkönyv a helyszí­nen rögzített meghallgatást tartalmazza. Schily vádja szerint képtelenség volna, hogy Kohl ne tudott volna az illető szervezet közvetítő tevékenységéről, és a kap­csolatos törvénysértésekről. Egyelőre nincs olyan hír, hogy Kohlt ismét megidézik a vizsgálóbizottság elé. Amint azt Rajna-Pfalz tar­tomány parlamenti vizsgáló­bizottsága közölte, „időt hagynak a kancellárnak, nem jut-e időközben eszébe valami közölnivaló". Ugyan­csak teljesen nyitott, vajon Ottó Schily másik panaszá­nak helyt ad-e az illetékes bonni államügyészség, és meginditja-e a nyomozást a Flick-bizottság előtt két év­vel ezelőtt tett Kohl-vallo­más ügyében. Ott arról len­ne szó, mi lett a sorsa egy 30 — más források szerint 55 — ezer márkás adomány­nak, amely a Flick-konszern könyveléséből kimutatható­an Kohl titkárnőjéhez ke­rült „tetszőleges felhaszná­lásra", azonban a CDU pénztárkönyveiben nem sze­repel a bevetel oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents