Délmagyarország, 1986. február (76. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-22 / 45. szám

Szombat, 1986. február 22. 3 Pártnapokról jelentjük Fejlesztjük az egészségügyi ellátást Bartha Ferenc előadása a SZOTE-n A VI. ötéves terv főbb jellemzőivel, jelenlegi gazda­sági feladatainkkal és az egészségügy néhány aktuális kérdésével foglalkozott teg­napi, pártnapi előadása so­rán Bartha Ferenc, a Mi­nisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Inté­zete tikárságának vezetője. A SZOTE Dóm téri épületé­ben az egyetem dolgozói és hallgatói előtt elmondta: nép­gazdaságunk az elmúlt öt évben bár mennyiségileg el­maradt a tervezett teljesít­ményektől, minőségi muta­tókat tekintve előbbre lépett. 1978-hoz képest (ekkor volt ugyanis gazdaságunk külső egyensúlyát tekintve mély­ponton) sikerült javítanunk fizetési mérlegünkön és össztársadalmi méretekben megőriztük életszínvonalun­kat is. Ha figyelembe vesz­szük, hogy mindez feszült politikai helyzetben, a nyu­gati országok által diktált protekcionista gazdaságpo­litikai légkörben, megnehe­zedett hitel- és kamatfelté­telek között történt, teljesít­ményünk egyértelműen si­kerként könyvelhető el. Gazdaságunk terhelését bizonyítandó elmondta: mintegy 250—280 milliárd forintot killett fordítanunk fizetőképességünk megőrzé­sére. Ezt úgy érhettük el, hogy miközben nemzeti jö­vedelmünk tíz százalékkal nőtt, a belföldi felhasználás mértéke csökkent. Termé­szetesen ezért bizonyos árat is kellett fizetnünk. így csökkentek 20 százalékkal a beruházásra fordított össze­gek, s ez azt bizonyítja, hogy államunk gazdasági problé­máinkat nem az életszínvo­nal rovására kívánta megol­dani. Az eddig elért eredmé­nyek sem elegendőek azon­ban ahhoz, hogy megkezdőd­jék hazánkban egy dinami­kusabb gazdasági fejlődés, — mutatott rá az előadó a VII. ötéves terv céljainak ismertetésekor. A termelés hatékonyságát például úgy kívánjuk növelni, hogy egy­százalékos nemzetijövede­lem-gyarapodáshoz legföl­jebb 0,3—0,4 százalék ener­gia- és anyagfelhaszálás­növekedést tervezünk. Szin­tén gazdaságunk fejlesztését szolgálják majd azok az in­tézkedések, amelyek a piac­képes termékek előállítását biztosító gazdasági egysé­geink támogatását irányoz­zák elő. Mindezek mellett szükséges jobban összpon­tosítani erőforrásainkat is, mint ahogy napirenden levő feladat gazdaságunk irányí­tási rendszerének további átalakítása. Tekintettel a pártnapi elő­adás hallgatóságára, Bartha Ferenc részletesebben is be­szélt az egészségügyi ágazat elmúlt öt évéről. az elkövet­kező feladatokról. A beruhá­zások országos átlagához ké­pest e területre többet for­dított államunk. így például gépekre és műszerekre 6 milliárd forintot költöttünk. 1986—90. között közel 30 milliárd forint jut egészség­ügyi beruházásokra, míg a gyógyítás feltételeinek javí­tása érdekében gépekre és műszerekre 6,5—7 milliárd forintnyi összeget irányzott elő népgazdaságunk. E ke­vésnek nem mondható pénz­ből tekintélyes összeg jut Szegednek is, hiszen az új, 410 ágyas klinikai tömb központi beruházásból való­sul meg. A pártnapi előadás végén Bartha Ferenc összefoglal­ta, milyen célok alapján képzeli el hazánk a tudo­mányok általános fejleszté­sét. Szólt a tizenöt éves KGST-programról, amely­ben Magyarország aktív részt vállal úgy, hogy ezzel egy időben a tudomány és technika területén is igyek­szünk tovább erősíteni a tő­kés országokkal kialakított jó kapcsolatainkat. B. Z. Előadások a gazdaságpolitikáról A jövő héten folytatódik a pártnapi rendezvénysorozat. Szegeden február 24-én, hét­főn 7 órakor a Röszkei Vámhivatalban (előadó­Adamik András), 14 órakor a Vízgazdálkodási Társulat­nál (ea.: Szűcs Gyula), a BudaLakk Vállalatnál (ea. Sántha László), 14 óra 30­kor a kendergyárban (ea. Kapás Sándorné), 15 órakor a szatymazi községi pártbi­zottságon (ea.; Faragó Mi­hály), 16 órakor a vám- és pénzügyőrségen (ea. Daró­czi Ferenc), a belvárosi II/A, II/B lakóterületi alapszerve­zetnél (ea.. Papdi József), a Röszkei Kossuth Tsz-ben (ea.: Molnár Albert). Február 25-én, kedden 9 órakor a megyei bíróságon (előadó: Szabó Sándor), 10 órakor az OTP megyei igaz­gatóságán (ea.; Perjési Lász­ló), 14 órakor a Számítás­technikai Vállalatnál (ea.: Mészáros László), a Móra Ferenc Tsz-ben (ea,: Bagi Sándor), a Zöldértnél (ea. Bánszky János), a Minőségi Cipőgyárban (ea.; Karsai László), 14.30-kor a Csomi­épnél (ea.: Rátky Pál), 15 órakor a MÁV-nál (ea.: Saj­tos Péter), a pincegazdaság központjában (ea. Gáspár László), 17 órakor az algyői lakóterületi pártalapszerve­zetnél (ea.. Juratovics Ala­dár). Február 26-án, szerdán 11 órakor a Folyami Kavics­kotró Vállalatnál (előadó­Dávid Attila), 13.30-kor a konzervgyárban (ea.. Záho­nyi István), 14 órakor az egészségügyi főiskolán (ea.: Málovics János), a Doma­széki Szőlőfürt Szakszövet­kezetben (ea. Kalivoda Im­re), 14.30-kor az Új Élet Tsz-ben (ea. Boros Péter). Február 27-én, csütörtö­kön 9 órakor az Agrobernél (előadó Szalai Sándor), a Dél-Tisza Menti Áfésznél (ea.: Gémes József), 10 óra­kor a KSH megyei igazgató­ságán (ea.: Klonkai László), az ügyészségen (ea.: Komó­csin Mihály), az MHSZ me­gyei vezetőségénél (ea.- Ter­mózes János), 14 órakor a Zöldért szatymazi üzemében (ea. Faragó Béla), a pince­gazdaság palackozójában (ea. Márta István), 15 óra­kor az Algyői Rákóczi Tsz­ben (ea. Parónai János) Február 28-án, pénteken 12 órakor a Munkás Áfész­nél (ea.: Ács Lajos), 14 óra­kor a Konkordia Vállalatnál (ea.: Pintér Jenő), a pince­gazdaság márkaüzemében (ea.: Nagy László), 14.30-kor a Sándorfalvi Ruházati Szö­vetkezetnél (ea.: Solymosi András), 15 órakor a Mé­szövnél (ea. Ocskó Imre). Békepark és országos találkozók Az idei esztendőt az ENSZ nemzetközi békeévvé nyil­vánította. Így hát 1986-ban az eddiginél is jobban a fi­gyelem központjába kerül majd a béke és szolidaritás kérdése. Mindennek tudatá­ban és jegyében készítette el ez évi munka- és prog­ramtervét a HNF Csongrád megyei béke-barátsági bi­zottsága, amely tegnap, pén­teken ülésezett. A tervjavaslat mindenek­előtt hangsúlyozza, hogy megyénk csatlakozik a nem­zetközi békeév országos rendezvénysorozatához, va­lamint több jelentős hazai és nemzetközi eseményhez, évfordulóhoz. A béke-barátsági mozga­lom részt vállal a KISZ XI. kongresszusának előkészítő munkájában is, annak érde­kében, hogy fiataljaink is mélyebben megismerjék or­szágunk békét szerető és akaró embereinek törekvé­seit. Megemlékezéseket szer­vez a helsinki záróokmány aláírásának 11. évforduló­járól, ezzel is segítve e do­kumentum céljainak megva­lósulását. Az ősszel megren­dezésre kerülő koppenhágai béke-világkongresszus és a XI. országos békekonferen­cia előkészítését több me­gyei politikai rendezvény gazdagítja. i A kiemelkedő jelentősé­gű programok közül említést érdemel a békemunkában élen járó szocialista brigá­dok megyénkben megrende­zendő 11. országos találko­zója, az országos szövet­kezeti kongresszusi béke­emléktúra, a kisiparosok és kiskereskedők országos és a nemzetközi eszperantista béketalálkozó. A nemzetközi békeév tisz­teletére tervezik szűkebb pátriánkban békepark léte­sítését, valamint o békefa­ültetési akciót. Mint minden esztendőben, így az idén is, a béke- és barátsági hónap számos ren­dezvényével emlékezünk meg a fasizmus felett ara­tott győzelem évfordulójá­ról. Pártbizottsági ülés Tegnap, pénteken dél-' után ülést tartott a megyei tanács apparátusi pártbi­zottsága. A testület megvi­tatta Tóth Imrének, a párt­vb tagjának írásos előter­jesztése alapján az elmúlt évi tanácsi gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítését, és az idei feladatokat. Megfe­lelő hangsúlyt kapott, hogy a tanácsok mind eredmé­nyesebben segítették a la­kosság ellátását. Nagy fi­gyelmet fordítottak az élet­körülményeket javító infra­strukturális fejlesztésekre, amely jelentős szervezőmun lkát igényelt, mert az anyagi erőforrásokat a lakosság társadalmi munkájának igénybevételével kellett ki­egészíteni. E napirend vitá­jában szót kért Füleki Lász­ló, Szekeresné Makra Ibolya, Bencsik né Bagány Júlia, Nagy Ferenc, Katona Ist­ván és Martonosi Imre, a megyei pártbizottság mun­katársa. A pártbizottság ez évi és a párt-vb első félévi mun­katervét Bába Imre, a párt­vb tagja terjesztette elő. A testület az előterjesztéseket a kiegészítésekkel együtt jó­váhagyta, elfogadta Tizenegy bányászt gyászolunk Megrendüléssel jelentjük, hogy a Mecseki Szénbányák vasasi bányaüzemében február 18-án bekövetkezett omlás után hősi halált halt: Bartók Béla 37 éves vájár, Brandt József 26 éves vájár, Joscf Cvvikla 28 éves vájár. Gémes Illés 35 éves lakatos, Horváth János 39 éves vájár, Klajbár Mihály 33 éves vájár, Ryszard Kurczak 33 éves vájár, Jan Kurzacz 39 éves vájár, Szanda László 49 éves csapatvezető vájár, Franciszek Strej 39 éves vájár, Stanislaw Ziaja 45 éves vájár. Szénbányászatunk hősi halottai embert próbáló hivatásuk, áldozatos munkájuk teljesítése közben, a termé­szettel vívott nehéz küzdelemben áldozták életüket. Mély részvéttel osztozunk a hozzátartozók gyászában. Az el­hunytak emlékét kegyelettel megőrizzük, cs emberséggel, segítő akarattal mindent megteszünk, hogy enyhítsük a hozzátartozók fájdalmát. Az elhunytakat a Mecseki Szénbányák Vállalat saját halottjának tekinti, temetésükről később intézkednek. Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Ipari Minisztérium Mecseki Szénbányák Kapolyi László ipari miniszter Czcslaw Piotrowski len­gyel bányaügyi cs energetikai miniszterhez cs Jcrzy Zic­linskihez, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagyköveté­hez intézett táviratában részvétét fejezte ki a lengyel bá­nyászok hősi halála alkalmából. Péntekre virradó éjszaka befejeződött a Vasas bányai fejtésomlásban rekedt bá­nyászok kimentése. A Me­cseki Szénbányák bánya­mentői a nap első órájában emelték ki az omlás mögül — sajnos, már holtan — Bartók Béla 37 éves pécs-so­mogyi vájárt és Gémes Illés 35 éves pécsi bányalakatost A Bányaüzem V/A szint­jén kedden délután történt omlás tizenöt dolgozót zárt el a ¡külvilágtól. Közülük 11 hősi halált halt. Az egymást váltó bányamentőrajok élve mentettek ki négyet- Ber­zsenyi Géza csillést — telje­sen épen; súlyosan sérülten Wladislaw Straczynskit, könnyű sérüléssel Bogumil Marczak, valamint Jung Miklós vájárokat. Megtörtént a Vasas bányai fejtésomlás első részletes, helyszíni hatósági vizsgálata. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség, az Ipari Mi­nisztérium, a Ránvaipari Dolgozók Szakszervezete és a Baranya Megyei Rendőr­főkapitányság képviselői a pénteki szemlén megvizsgál­ták a biztosítószerkezetek állapotát, helyzetét, a kőzet­viszonyokat, az omlás körül­ményeit és az okának meg­állapításához szükséges többi tényezőt. A vizsgálat még a baleset idején észlelt föld­mozgásokra is kiterjedt, s többek között megállapítot­ták, hogy a tragédia előtt fél órával a bányától ezer kilométernyire észlelt, kis erősségű földrengésnek nem volt szerepe az omlás be­következtében. A beépített acél-, illetve fémtámok te­herbírását még utólagos mé­résekkel is ellenőrzik. Meuberger Antal, az Or­szágos Bányamüszaki Főfel­ügyelőség elnöke a sajtó munkatársainak elmondta, hogy a helyszíni szemle után hozott intézkedések értelmé­ben a fejtést felhagyják, azaz iszappal elárasztva meg­szüntetik. Erre elsősorban azért van szükség, mert az omladékban levő szénben melegedés jelei tnutatkoz­nak, s a fejtés huzamosabb nyitva hagyása esetén bá­nyatűztől lehet tartani. Emel­lett a főte — fedökőzet — fellazulása miatt a helyre­állítás nem látszik eléggé biztonságosnak. A Mecseki Szénbányák sa­ját halottjaiként gondosko­dik elhunyt Vasas bányai dol­gozóinak temetéséről. A fej­tésomlás lengyel halottaitól a jövő héten Pécsett tartan­dó gyászszertartáson vesznek végső búcsút hazánkban dol­gozó honfitársaik, a magyar bányászok és az elhunyt hozzátartozók ¡hamvainak hazakísérésére érkező csa­ládtagjaik. A Pécsi Honvédkórházban ápolt Wladislaw Straczynski állapota már nem súlyos, a másik két bányász, Bogumil Marczak és Jung Miklós pe­dig hétfőn el is hagyhatják a kórházat. (MTI) Egészségügy, szociálpolitika és ipar Képviselők tanácskozásai Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága dr. Pesta László elnökleté­vel pénteken ülést tartott a Parlamentben Az ülésen részt vett és felszólalt Sar­lós István, az Országgyűlés elnöke. A testület a szociá­lis ellátás fejlesztésének he­tedik ötéves tervi fő céljai­ról, a családsegítő közpon­tok működésének tapaszta­latairól tanácskozott. Az Országos Tervhivatal és az Egészségügyi Minisz­térium írásos tájékoztatója megállapítja: az elmúlt év­tizedben tovább nőtt a szo­ciálpolitika szerepe a szo­ciális biztonság erősítésében, a jövedelemegyenlőtlensé­gek mérséklésében, főként a gyermeknevelés, a lakás­hoz jutás szociális támoga­tása révén. A következő esztendőkben is a most mű­ködő ellátórendszerek jelen­tik a szociálpolitika alapját, ezeket azonban ki kell egé­szíteni a rétegek, a családok szociális helyzetéhez, a la­kossági szükségletekhez iga­zodó támogatási formák ha­tókörének fokozatos bővíté­sével. A családsegítő központok működésének tapasztalatai­val kapcsolatban az előter­jesztés kiemeli: indokolt megkezdeni a hálózat or­szágos kiépítését. Ez csak fokozatosan, a fejlesztési le­hetőségekhez igazodóan tör­ténhet. A Művelődési Mi­nisztérium vezetésével meg­kezdődött az ilyen irányú közép- és felső fokú képzés előkészítése. Az írásos beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítőjé­ben dr. Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnök­helyettese hangsúlyozta: a jövőben a szociális ellátás reálértékének megőrzése, a rászorultságéivá támogatá­si politika kerül a figyelem homlokterébe. A VII. ötéves tervben fontos cél, hogy a szociális alapellátások reál­értékének megőrzése auto­matikus legyen E tekintet ben a fokozatosság elvét követi a terv. Dr. Juszt Lajos egészség­ügyi miniszterhelyettes szó­beli kiegészítőjében egyebek közt elmondotta- a szociális gondoskodásban a család egészét érintő rendszer ki­dolgozása kívánatos. A csa­ládsegítő központok a külön­böző gondozói hálózatok kö­zötti koordinációt is ellát­ják. Célszerű, hogy ezek a helyi tanácsok irányításával működjenek. Az ülésen felszólalt dr. Karácsonyi Sándor Csong­rád megyei képviselő is, aki a szociális ellátásban alapvető fontosságú kérdés­nek jelölte meg a fiatal há­zasok első lakáshoz juttatá­sát. A képviselők által felve­tett kérdésekre, gondolatok­ra Juszt Lajos és Craveró Róbert válaszolt. A bizott­ság dr. Pesta László zársza­vával fejezte be munkáját. Az Országgyűlés ipari bi­zottsága pénteken a diós­győri Lenin Kohászati Mű­vekben kihelyezett ülést tartott. A testület tagjait és a meghívottakat, közöttük Pulai Miklóst, az Országos Tervhivatal elnökhelyette­sét, Vörös Árpád ipari és Gombocz Zoltán külkeres­kedelmi miniszterhelyettest, valamint a kohászati válla­latok vezető munkatársait a házigazdák nevében Dró­tos László, az LKM vezér­igazgatója köszöntötte. Ezt követően az ülésen kegye­lettel emlékeztek meg a pé­csi bányaszerencsétlenség áldozatairól. A Gorjanc Ignác elnökle­tével megtartott ülésen Vö­rös Árpád adott tájékozta­tót a magyar vaskohászat jelenlegi helyzetéről, és a VII. ötéves tervben szerep­lő fejlesztési célkitűzések­ről. Utalt arra, hogy elju­tottunk egy olyan időszak­ba, amikor a kormányzat­ban megvan az elhatározás azoknak a döntéseknek meg­hozatalára, amelyek hosszú távon biztosítják a vasko­hászat jövőjét. Az adósság­állomány jelentős részének törlésével egyben olyan feltételeket írtak elő a ko­hászati vállalatok számára, hogy javaslatokat dolgozza­nak ki a megújulásra. A vaskohászat évi bruttó termelési értéke meghalad­ja a 65 milliárd forintot, az ágazat adja a hazai ipari termelés 6,5 százalékát, ter­mékeit a népgazdaság min­den ágazata igényli. Az ága­zat mérlege a VI. ötéves tervidőszakban összességé­ben pozitív, de a teljes kép­hez hozzátartozik, hogy a támogatások ellenére csök­kent a hazai vaskohászati termelés jövedelmezősége. A VII. ötéves terv idősza­kában — hangsúlyozta a miniszterhelyettes — a fej­lesztési munkákon kívül, amelyekre 9 milliárd forin­tot irányozlak elő, a leg­fontosabb feladat a helyi források jobb kihasználása. A magyar vaskohászat alap­vető feladata a jövőben a belföldi minőségi igények ki­elégítése, a minőségi acél­gyártás fejlesztése, az anyag­és energiafelhasználás jelen­tős csökkentése, s mindehhez elengedhetetlen az acélfel­dolgozó berendezések meg­újítása. Az iparágban igen jelentős szerkezetváltozásra van szükség A vitában hangot kapott az a vélemény, hogy a ma­gyar vaskohászatban nem várható alapvető változás a VII. ötéves terv során, mert a gyökeres megújuláshoz hosszabb idő kell. A vitában felszóialt Juratovics Aladár (Csongrád m.) képviselő is. Az ülés résztvevői a ta­nácskozás után gyárlátoga­táson ismerkedtek a Lenin Kohászati Müvek modern termelő berendezéseivel és felújításra váró részlegei­vel (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents