Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-15 / 12. szám

Szerda, 1986. január 15. 3 Szövetkezetek a libikókán (2.) Kisebb-nagyobb újdonságok Tervek és eredmények A sokezernyi kiskerttulajdonos körében a következő tavaszon egészen bizonyos, hogy keresett, slágercikk lesz a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet (Szevafém) tolikapája. Ebből a termékből nincs óriási választék az üzletekben. De a szövetkezet újdonságának lesz néhány előnye a már meglevő konstrukciókkal szemben. Könnyen szállítható, kis helyen tárolható. Több száz darab fér fel belőle egy teherautó platójára, de egy bőven elfér egy személygépkocsi csomagtartójában is. Gyorsan összeszerelhető. Kapálni és töltögetni egyaránt lehet vele, de rászerelhető a szemet vető gép is. A termelői ára az előkalkulációk szerint egyezeregyszáz forint körül lesz. Persze, ehhez még a boltokban felszámítják az árrést. Lehet, hogy at árcéduláját látva majd néhányan felsóhajtanak: bárcsak lenne mintaboltja a Szevafémnek! A Szegedi Bútoripari Szövetkezet (Szebisz) működésének talán a legnagyobb újdonsága az utóbbi időszakban, hogy a korábbinál nagyobb súlyt kapott a kereskedelmi tevékenység. A bútorszalonjuk teljes értékesítésének 30 százaléka saját termék. A többit vásárolták különböző szövetkezetektől, valamint az Agria és a Bácska Bútorgyártól. Ebben az évben kezdődött kapcsolatuk a Kanizsa Bútorgyárral. Látványos, sok érdeklődőt vonzó bemutatókat szerveztek a Déléppel társulva frissen épült lakásokban. A kapcsolat első évének eredménye 4 és fél milliós többletforgalom lesz. A forgalom növekedése pedig emeli a nyereség összegét. Érdekes megállapítás, hogy a drágább bútorokra volt vevő. (Egyes rétegek talán értékmegőrzőként is vásárolják ezeket a lakószobákat.) A közepes árú garnitúrák nehezebben eladhatók. Míg az olcsó termékek kereslete megegyezik az egy évvel korábbival. — Szinte a teljes hazai bútoripar értékesítési nehézségekkel küzd. Juthat-? valamilyen módon előnyös helyzetbe egy olyan jó nevű szövetkezet, mint a Szebisz? Frank László elnök: —Ma már egyetlen dologgal nem lehet mutatványt csinálni. Az egyes területek látványos változásának időszaka lejárt. Évekig nem volt gond piacot találni sem belföldön, sem külföldön. Ez volt a vevők szempontjából a hiány időszaka. Ekkor kellett ki érdemelni a megrendelőknél egy „jó fiú státust". Ez a szűkös helyzetben kamatozik. Ha több gyereket ugyanazon a csínytevésen érnek, ugyanolyan mértékben kell büntetni őket. De a tanító bácsi a számára kedves gyermeket kevésbé erősen pofozza, mint azt, akire igazán haragszik. r— Lehettermékszerkezet-váltásról beszélni a szűcsiparban? A laikus szemlélő számára bunda és bunda között legfeljebb csak a prém eredeti tulajdonosában, és a szabás módjában van különbség. — Azért a dolog nem ilyen egyszerű — tiltakozik Gerendás József, a Szegedi Szűcs- és Szabóipari Szövetkezet elnöke. — A szőrme- és a bőrszakmában is állandóan újítani kell. Hoszszű időn át ugyanazt a terméket nem veszik meg. Gyakoriak a formai újítások. A tervező apparátus a mindenkori divatirányzatnak megfelelően alakítja a szabásvonalakat.. A különböző szakvásárok jó tájékozódást jelentenek. Az export pedig Somogyi Károlvná felvZtr'e A Szcvafémncl van egy termékcsoport, ahol minden egyes darab újdonság. Ez az egyedi gépgyártás jó fokmérője a termékeink korszerűségének. A külföldre küldött termékek gyártásával kapcsolatos követelpiényeket a hazai modellek készítésekor sem feledhetjük el. Bors Győző, a Szegedi Ruházati Szövetkezet elnöke egy kicsit másképp értelmezi a termékváltás fogalmát: — A divat változásaihoz való alkalmazkodást nem biztos, hogy termékszerkezet-váltásnak nevezhetjük. A gyökeres megújulásnak feltétlenül vannak anyagi konzekvenciái is, feltételezi a termelés szervezési formáinak megváltoztatását és speciális gépek beszerzését is. Ilyen vállalkozásba csak akkor szabad belefogni, ha van rá pénz, és legalább 3-5 évre előre látszanak megfelelő piaci lehetőségek. Az előbbi két szövetkezet próbálkozásai alátámasztják vezetőik véleményét. Az elmúlt év végén és az idei év elején a ruházati szövetkezetnél egy új szervezési módszert vezettek be, amelyben 900 ezer forintértékű szellemi terméket használtak fel. A tárgyi segédeszközök beszerzésére 1 millió 100 ezer forintot költöttek. Ez utóbbi összeg még nem tartalmazza a gépvásárlások költségeit. Pályázaton 71 ezer dollárt nyertek, amit speciális berendezések beszerzésére fordítanak. így adódik lehetőségük arra, hogy a következő év márciusától évi 30—40 ezer férfiöltöny készüljön majd. Közel jutottak egy svájci céggel is a megegyezéshez. Ha aláírják a szerződést, legalább öt évig a kintről érkező nyersáruból évi 150 ezer darab autóülés-huzatot készítenek. Az elengedhetetlen kapacitásbővítéshez a gépeket is a partner küldi. A Szűcs- és Szabóipari Szövetkezet idejében felismerte, hogy az egy partnerre jutó forgalom csökken. Ezért is igyekezett minél tobb megrendelőt megismertetni termékeivel. Most már sokkal alaposabb a piackutató munkájuk is. Körültekintőbb a piac-előkészítő munkájuk. Minden vevőt egyenlő partnerként kezelnek. Vallják, hogy a több külkereskedelmi vállalatból egy legalább mindig tud vevőt hozni. Ez persze több energiát és több munkát követel, de a siker megéri a plusz ráfordításokat. Ebben az évben háromnegyed év alatt tudták teljesíteni tőkés exporttervüket. No, nem azért, mert könnyen teljesíthető mutatókat írtak a dokumentumba. Horváth János, a Csongrád Megyei Kiszöv elnöke' — A szövetkezeti ipar állandó mozgásban van Immár történelmi tapasztalat, hogy e nyugalmi állapotok itt rövid ideig tartanak. A szövetkezetek könnyebben megragadják a rövid távú piaci lehetőségeket is, de természetes törekvésük, hogy ha bizonyos termékstruktúrára felkészülnek, azt szeretnék, minél tovább gyártani. Bőle István (Következik: Arak és költségek.) Január az értékelés és a tervezés hónapja. Különösen igaz ez munkásőregysé-' geinknél, hiszen hosszú évek hagyománya már, hogy ebben a hónapban tartják értékelő tanácskozásaikat, ilyenkor ismerik el a legkiválóbbak jó munkáját. A Csongrád megyeil törzs elmúlt hét péntekén megtartott egységgyűlése nyitotta megyénkben a tanácskozások sorát, s e szombaton értékelnek a szegedi Gera Sándor egység tagjai. Ebből gz alkalomból kértük meg Körmöczi Lászlót, a szegedi munkásőrség parancsnokát, szóljon 1985. főbb eseményeiről, a jelentősebb feladatok végrehajtásáról. * — Az MSZMP XIII. kongresszusán így hangzott el: „A munkásörségnél jól ötvöződik az önkéntes, mozgalmi, politikai és fegyverestestületi jelleg". Ezt az általános megállapítást milyen sajátosságok színezik városunkban? — Az önkéntességre gondolva kezdjük talán a munkásőr-utánpótlás szegedi la-' pasztalataival. Ügy érzem,' a munkahelyi pórtszervezetekkel közösen sikerült/ tervszerűen bekapcsolni ai fiatalokat testületünk munr kájába. Sok segítséget kapunk a város nagyvállalat taitól, ígv például az olajipartól, a ruhagyártól, a konzervgyártól, a KSZV-től; a Textilművektől, a kábelgyártól és a Húskombináttól — hogy csak a legtöbN Egységgyűlésre készülnek a szegedi munkásőrök munkásőrt küldő vállalatokat soroljam. Politikai munkánk igazodott 1985 legfontosabb eseményeihez. Munkásőreink, aktívan részt vettek a pártkongresszus irányelveinek megismertetésében. az MSZMP küldöttgyűlése, az országgyűlési képviselő és tanácstagi választások előkészítésében, biztosításában. A felsorollak mellett jó színvonalon teljesítették, •munkásőreink a kiképzési és szolgálati feladatokat is. S ami legalább ennyire fontos: a testület tagjai, munkahelyükön is a legjob-: bak között végezték napi feladataikat. — Fogalmazhatunk ',?hál így: a munkásőrnek kettős terhet kell vállalni. Jelentősebb segítség nélkül ez aligha lehetséges. — Szerencsére támogatókban ma sincs hiány. Jó együttműködési kapcsolatot/ építettünk ki az üzemekkel éppúgy, mint a társ fegyveres testületekkel. A segítők között kell szólnunk a családról is, hiszen a feleség,vagy a férj megértése, támogatása nélkül aligha teljesíthetnék feladataikat; munkásöreink. Ezt figyelembe véVe alakult ki az a hagyomány, hogy a 20 illetve 25 éves szolgálattal ren-, delkező munkásörök feleségeit az országos parancsnok is köszönti a januári egységgyűlések idején. Végül hadd szóljak arról a baráti hangulatról, JA kollektív szellemről,' ami igazi közösséggé kovácsol! egy-egy munkásőregységet, így a miénket is. Feladataink végrehajtása soráa igazgató, pedagógus, gyári munkás egyenrangú félként teljesíti kötelezettségét, s minden bizonnyal ez is hozzájárul ahhoz, hogy évről évre új jelentkezők keresnek meg bennünket. Bátyi Zoltán Állattartás — ahogy érdemes csinálni Az" ötlet nem új, efféle pályázatot öt évvel ezelőtt is hirdettek az állattenyésztés fellendítésében érdekelt vállalatok és intézmények. Csakhogy azóta már egészen más gondok foglalkoztatják a kistermelőket, s ezeket papírra vetni mindenképp érdemes. A jövedelmező állattenyésztés ötletek és céltudatosság nélkül manapság elképzelhetetlen. Ha valaki egyszer kitalált magának egy "jó módszert, miért ne -hasznosítsák mások is — gondolták a pályázat kiírói. Az elmúlt évben az állatElektrotechnikai program Az MTESZ Magyar Elektrotechnikai Egyesülete erre az évre nagyszabású programot dolgozott ki, amelynek legfőbb célja az, hogy az egyesülethez tartozó szakemberek az erőműépítéstől a közvilágításig ismerjék meg és segítsék bevezetni a legkorszerűbb technológiai eljárásokat. A 6500 tagot tömörítő egyesület több szakértői munkabizottságot alakit, amelyek tanulmánytervekkel közreműködnek a vállalatok fejlesztési elképzeléseinek kidolgozásában, majd azok megvalósításában. Az egyesület nagymértékben segíti a hazai erőműépítés távlati elképzeléseinek kidolgozását. Legjelentősebb ezek közül a Paksi Atomerőmű további építése. Az idén átadják a IH-as, jövőre pedig a IV-es blokkot. Az elkövetkezendő években az erőmű újabb bővítésére kerül sor. Az elektrotechnikai egyesület az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesülettel együttműködve felkutatja azokat a berendezéseket és technikai eljárásokat, amelyeket az eröműbövítésnél a legcélszerűbben alkalmazhatnak. A legkorszerűbb megoldásokról tanulmánytervet készítenek az Erőműés Hálózattervező Vállalat számára. Bekapcsolódnak az egyesület szakemberei a bös— nagymarosi vízlépcsőrendszer energetikai üzemirányítási koncepciójának kialakításába is. A feladat végrehajtására az energiagazdálkodási, a híradástechnikai, valamint a mérés- és automatizálási tudományos egyesület szakembereivel közös munkabizottságot alakítanak. Hazánkban több hőerőmű rekonstrukciója folytatódik: felújítják a visontai Gagarin, valamint az oroszlányi erőmüvet. Az egyesület szorgalmazza, hogy az erőműveket lehetőség szerint hazai gyártmányú műszaki eszközökkel szereljék fel. Részt vesz a MEE abban a nagyszabású programban, amelynek célja a közvilágítás korszerűsítése. Jelenleg az utak és terek világítására túlnyomórészt higanygőz és hagyományos izzólámpákat használnak. A feladat az, hogy ezeket a korszerűtlen lámpákat folyamatosan kicseréljék nagy fényhatású, energiatakarékos sárga fényű nátriumlámpákra. Az egész országot érintő terv kidolgozásában az egyesület szakemberei több feladatot vállalnak. Az egyesület szakértői a hazai mélyművelésű bányák villamos energia ellátásának korszerűs'tésére is kidolgoznak tanulmányterveket. Az országos program első lépése-kén? most készült el az Oroszlányi Szénbányák három bányaüzemének villamosítási terve tenyésztés problémái olyannyira felhalmozódtak, hogy komoly veszélybe került a biztonságos termelés. A jövedelemcsökkenésre a kistermelők a legérzékenyebbek, sokan felhagytak a serlés- és a juhtenyésztéssel, tojástermeléssel. Megyénket különösen érzékenyen érintette ez a tendencia,, hisz nálunk az országos átlagot meghaladó a kistermelés részaránya. A szarvasmarhaállomány negyede, a sertések és baromfik több mint fele, s a juhállomány egyharmada a ház körüli gazdaságban található. Az 1985-ös év végén született jövedelemnövelő intézkedések nem teljeskörüen oldották a feszültségeket. A termelökben kialakult bizalmatlanságot nehéz eloszlatni, a gyanakvás él. A termelő hosszú távú garanciákat, anyagi biztonságot vár. Mondhatjuk úgy is. hogy az irányító szerveknek maradt még az idénre is tennivalója. A helyi lehetőségeket azért addig is illő kihasználni, s a pályázat talán segíthet, ebben. Tegnap, kedden délelőtt a Csongrád Megyei Tanács épületében megtartott feladategyeztető megbeszélésen Kiss Lajos, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetőhelyettese ismertette a pályázat feltételeit. Az értékelőket elsősorban a termelők saját tapasztalatai érdeklik.Kíváncsiak a termelés legapróbb részleteire, a tenyésztett fajtákra, a férőhelyek berendezésére, az alkalmazott takarmányra, és az értékesítési lehetőségekről kialakult véleményekre. A jeligés pályázatra háromtól tíz oldalig terjedő, kézzel írt munkákat is elfogadnak március 12-1 határidővel. Az elsődijasok hatezer, a másodikok négyezer, a harmadik díjasok kétezer forintot kapnak, a különdíjak mellett. A legjobb pályamunkákat a sajtóban is közölni fogják. A pontos nevezési feltételeket írásban a termelőszövetkezetekben, áfészeknél. teibegvűUő helyeken, állatfelvásárlóknál, takarmányboltokban, az Agroker üzleteiben és az állatorvosoknál lehet kérni. A szervezők remélik, hogy legalább annyi értékelhető pályamunka érkezik be, mint öt éve. Akkor ugyanis natvenen tették közkinccsé saját ötleteiket, tapasztalataikat. Magvar—NSZK gazdasági megbeszélések Beck Tamásnak, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökének meghívására január 11-^14. között hazánkban tartózkodott Ottó Lambsdorff, az NSZK volt gazdasági minisztere, a Szabaddemokrata Párt (FDP) gazdaságpolitikai szóvivője. A kamara elnökével a magyar és NSZK-vállalatok együttműködésének továbbfejlesztéséről, az újonnan külkereskedelmi jogot szerzett magyar vállalatok és az NSZK-beli középvállalatok kapcsolatfelvételéről tárgyalt. A megbeszélésen szó volt a harmadik piaci együttműködés lehetőségeiről, valamint az NSZK-beli működő tőke magyarországi telepítési lehetőségeiről is. Ottó Lambsdorffot fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Marjai József miniszterelnök-helyettes. Megbeszéléseket folytatott Kapolyi László ipari és Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel, továbbá Fekete Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettesével (MTI) % »