Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-15 / 12. szám

Szerda, 1986. január 15. 3 Szövetkezetek a libikókán (2.) Kisebb-nagyobb újdonságok Tervek és eredmények A sokezernyi kiskerttulaj­donos körében a következő tavaszon egészen bizonyos, hogy keresett, slágercikk lesz a Szegedi Vas- és Fém­ipari Szövetkezet (Szevafém) tolikapája. Ebből a termék­ből nincs óriási választék az üzletekben. De a szövetke­zet újdonságának lesz né­hány előnye a már meglevő konstrukciókkal szemben. Könnyen szállítható, kis he­lyen tárolható. Több száz darab fér fel belőle egy te­herautó platójára, de egy bőven elfér egy személygép­kocsi csomagtartójában is. Gyorsan összeszerelhető. Ka­pálni és töltögetni egyaránt lehet vele, de rászerelhető a szemet vető gép is. A ter­melői ára az előkalkulációk szerint egyezeregyszáz fo­rint körül lesz. Persze, eh­hez még a boltokban fel­számítják az árrést. Lehet, hogy at árcéduláját látva majd néhányan felsóhajta­nak: bárcsak lenne minta­boltja a Szevafémnek! A Szegedi Bútoripari Szö­vetkezet (Szebisz) működé­sének talán a legnagyobb újdonsága az utóbbi idő­szakban, hogy a korábbinál nagyobb súlyt kapott a ke­reskedelmi tevékenység. A bútorszalonjuk teljes érté­kesítésének 30 százaléka sa­ját termék. A többit vá­sárolták különböző szövetke­zetektől, valamint az Ag­ria és a Bácska Bútorgyár­tól. Ebben az évben kez­dődött kapcsolatuk a Kani­zsa Bútorgyárral. Látvá­nyos, sok érdeklődőt vonzó bemutatókat szerveztek a Déléppel társulva frissen épült lakásokban. A kapcso­lat első évének eredménye 4 és fél milliós többletfor­galom lesz. A forgalom nö­vekedése pedig emeli a nye­reség összegét. Érdekes meg­állapítás, hogy a drágább bútorokra volt vevő. (Egyes rétegek talán értékmegőrző­ként is vásárolják ezeket a lakószobákat.) A közepes árú garnitúrák nehezebben el­adhatók. Míg az olcsó ter­mékek kereslete megegyezik az egy évvel korábbival. — Szinte a teljes hazai bútoripar értékesítési ne­hézségekkel küzd. Juthat-? valamilyen módon előnyös helyzetbe egy olyan jó nevű szövetkezet, mint a Sze­bisz? Frank László elnök: —Ma már egyetlen dologgal nem lehet mutatványt csinálni. Az egyes területek látványos változásának időszaka lejárt. Évekig nem volt gond pia­cot találni sem belföldön, sem külföldön. Ez volt a ve­vők szempontjából a hiány időszaka. Ekkor kellett ki érdemelni a megrendelőknél egy „jó fiú státust". Ez a szűkös helyzetben kamato­zik. Ha több gyereket ugyanazon a csínytevésen érnek, ugyanolyan mérték­ben kell büntetni őket. De a tanító bácsi a számára kedves gyermeket kevésbé erősen pofozza, mint azt, akire igazán haragszik. r— Lehettermékszerke­zet-váltásról beszélni a szűcsiparban? A laikus szemlélő számára bunda és bunda között legfeljebb csak a prém eredeti tulajdonosá­ban, és a szabás módjában van különbség. — Azért a dolog nem ilyen egyszerű — tiltakozik Gerendás József, a Szegedi Szűcs- és Szabóipari Szö­vetkezet elnöke. — A szőr­me- és a bőrszakmában is állandóan újítani kell. Hosz­szű időn át ugyanazt a ter­méket nem veszik meg. Gya­koriak a formai újítások. A tervező apparátus a minden­kori divatirányzatnak meg­felelően alakítja a szabásvo­nalakat.. A különböző szak­vásárok jó tájékozódást je­lentenek. Az export pedig Somogyi Károlvná felvZtr'e A Szcvafémncl van egy termékcsoport, ahol minden egyes darab újdonság. Ez az egyedi gépgyártás jó fokmérője a termékeink korszerűségének. A külföldre küldött termékek gyártásá­val kapcsolatos követelpié­nyeket a hazai modellek ké­szítésekor sem feledhetjük el. Bors Győző, a Szegedi Ru­házati Szövetkezet elnöke egy kicsit másképp értel­mezi a termékváltás fogal­mát: — A divat változásaihoz való alkalmazkodást nem biztos, hogy termékszerke­zet-váltásnak nevezhetjük. A gyökeres megújulásnak fel­tétlenül vannak anyagi kon­zekvenciái is, feltételezi a termelés szervezési formái­nak megváltoztatását és spe­ciális gépek beszerzését is. Ilyen vállalkozásba csak akkor szabad belefogni, ha van rá pénz, és legalább 3-5 évre előre látszanak megfelelő piaci lehetősé­gek. Az előbbi két szövetkezet próbálkozásai alátámasztják vezetőik véleményét. Az el­múlt év végén és az idei év elején a ruházati szö­vetkezetnél egy új szervezé­si módszert vezettek be, amelyben 900 ezer forintér­tékű szellemi terméket hasz­náltak fel. A tárgyi segéd­eszközök beszerzésére 1 mil­lió 100 ezer forintot költöt­tek. Ez utóbbi összeg még nem tartalmazza a gépvá­sárlások költségeit. Pályá­zaton 71 ezer dollárt nyer­tek, amit speciális berende­zések beszerzésére fordíta­nak. így adódik lehetőségük arra, hogy a következő év márciusától évi 30—40 ezer férfiöltöny készüljön majd. Közel jutottak egy svájci céggel is a megegyezéshez. Ha aláírják a szerződést, legalább öt évig a kintről érkező nyersáruból évi 150 ezer darab autóülés-huzatot készítenek. Az elengedhetet­len kapacitásbővítéshez a gé­peket is a partner küldi. A Szűcs- és Szabóipari Szövetkezet idejében felis­merte, hogy az egy part­nerre jutó forgalom csökken. Ezért is igyekezett minél tobb megrendelőt megismer­tetni termékeivel. Most már sokkal alaposabb a piacku­tató munkájuk is. Körülte­kintőbb a piac-előkészítő munkájuk. Minden vevőt egyenlő partnerként kezel­nek. Vallják, hogy a több külkereskedelmi vállalatból egy legalább mindig tud ve­vőt hozni. Ez persze több energiát és több munkát kö­vetel, de a siker megéri a plusz ráfordításokat. Ebben az évben háromnegyed év alatt tudták teljesíteni tő­kés exporttervüket. No, nem azért, mert könnyen teljesít­hető mutatókat írtak a do­kumentumba. Horváth János, a Csong­rád Megyei Kiszöv elnöke' — A szövetkezeti ipar ál­landó mozgásban van Im­már történelmi tapasztalat, hogy e nyugalmi állapotok itt rövid ideig tartanak. A szövetkezetek könnyebben megragadják a rövid távú piaci lehetőségeket is, de természetes törekvésük, hogy ha bizonyos termékstruktú­rára felkészülnek, azt sze­retnék, minél tovább gyár­tani. Bőle István (Következik: Arak és költségek.) Január az értékelés és a tervezés hónapja. Különösen igaz ez munkásőregysé-' geinknél, hiszen hosszú évek hagyománya már, hogy ebben a hónapban tartják értékelő tanácsko­zásaikat, ilyenkor ismerik el a legkiválóbbak jó mun­káját. A Csongrád megyeil törzs elmúlt hét péntekén megtartott egységgyűlése nyitotta megyénkben a ta­nácskozások sorát, s e szombaton értékelnek a szegedi Gera Sándor egység tagjai. Ebből gz alkalomból kértük meg Körmöczi Lász­lót, a szegedi munkásőrség parancsnokát, szóljon 1985. főbb eseményeiről, a jelen­tősebb feladatok végrehaj­tásáról. * — Az MSZMP XIII. kongresszusán így hangzott el: „A munkásörségnél jól ötvöződik az önkéntes, moz­galmi, politikai és fegyve­restestületi jelleg". Ezt az általános megállapítást mi­lyen sajátosságok színezik városunkban? — Az önkéntességre gon­dolva kezdjük talán a mun­kásőr-utánpótlás szegedi la-' pasztalataival. Ügy érzem,' a munkahelyi pórtszerveze­tekkel közösen sikerült/ tervszerűen bekapcsolni ai fiatalokat testületünk munr kájába. Sok segítséget ka­punk a város nagyvállalat taitól, ígv például az olaj­ipartól, a ruhagyártól, a konzervgyártól, a KSZV-től; a Textilművektől, a kábel­gyártól és a Húskombináttól — hogy csak a legtöbN Egységgyűlésre készülnek a szegedi munkásőrök munkásőrt küldő vállalato­kat soroljam. Politikai munkánk igazo­dott 1985 legfontosabb ese­ményeihez. Munkásőreink, aktívan részt vettek a párt­kongresszus irányelveinek megismertetésében. az MSZMP küldöttgyűlése, az országgyűlési képviselő és tanácstagi választások elő­készítésében, biztosításában. A felsorollak mellett jó színvonalon teljesítették, •munkásőreink a kiképzési és szolgálati feladatokat is. S ami legalább ennyire fontos: a testület tagjai, munkahelyükön is a legjob-: bak között végezték napi feladataikat. — Fogalmazhatunk ',?­hál így: a munkásőrnek kettős terhet kell vállalni. Jelentősebb segítség nélkül ez aligha lehetséges. — Szerencsére támoga­tókban ma sincs hiány. Jó együttműködési kapcsolatot/ építettünk ki az üzemekkel éppúgy, mint a társ fegy­veres testületekkel. A segí­tők között kell szólnunk a családról is, hiszen a feleség,­vagy a férj megértése, tá­mogatása nélkül aligha tel­jesíthetnék feladataikat; munkásöreink. Ezt figye­lembe véVe alakult ki az a hagyomány, hogy a 20 illet­ve 25 éves szolgálattal ren-, delkező munkásörök felesé­geit az országos parancs­nok is köszönti a januári egységgyűlések idején. Végül hadd szóljak arról a baráti hangulatról, JA kollektív szellemről,' ami igazi közösséggé kovácsol! egy-egy munkásőregységet, így a miénket is. Felada­taink végrehajtása soráa igazgató, pedagógus, gyári munkás egyenrangú félként teljesíti kötelezettségét, s minden bizonnyal ez is hoz­zájárul ahhoz, hogy évről évre új jelentkezők keres­nek meg bennünket. Bátyi Zoltán Állattartás — ahogy érdemes csinálni Az" ötlet nem új, efféle pá­lyázatot öt évvel ezelőtt is hirdettek az állattenyésztés fellendítésében érdekelt vál­lalatok és intézmények. Csakhogy azóta már egé­szen más gondok foglalkoz­tatják a kistermelőket, s eze­ket papírra vetni minden­képp érdemes. A jövedelme­ző állattenyésztés ötletek és céltudatosság nélkül manap­ság elképzelhetetlen. Ha va­laki egyszer kitalált magá­nak egy "jó módszert, miért ne -hasznosítsák mások is — gondolták a pályázat kiírói. Az elmúlt évben az állat­Elektrotechnikai program Az MTESZ Magyar Elekt­rotechnikai Egyesülete erre az évre nagyszabású progra­mot dolgozott ki, amelynek legfőbb célja az, hogy az egyesülethez tartozó szakem­berek az erőműépítéstől a közvilágításig ismerjék meg és segítsék bevezetni a leg­korszerűbb technológiai el­járásokat. A 6500 tagot tö­mörítő egyesület több szak­értői munkabizottságot ala­kit, amelyek tanulmányter­vekkel közreműködnek a vállalatok fejlesztési elkép­zeléseinek kidolgozásában, majd azok megvalósításában. Az egyesület nagymérték­ben segíti a hazai erőműépí­tés távlati elképzeléseinek kidolgozását. Legjelentősebb ezek közül a Paksi Atomerő­mű további építése. Az idén átadják a IH-as, jövőre pe­dig a IV-es blokkot. Az el­következendő években az erőmű újabb bővítésére ke­rül sor. Az elektrotechnikai egyesület az Energiagazdál­kodási Tudományos Egyesü­lettel együttműködve felku­tatja azokat a berendezése­ket és technikai eljárásokat, amelyeket az eröműbövítés­nél a legcélszerűbben alkal­mazhatnak. A legkorszerűbb megoldásokról tanulmány­tervet készítenek az Erőmű­és Hálózattervező Vállalat számára. Bekapcsolódnak az egye­sület szakemberei a bös— nagymarosi vízlépcsőrend­szer energetikai üzemirányí­tási koncepciójának kialakí­tásába is. A feladat végre­hajtására az energiagazdál­kodási, a híradástechnikai, valamint a mérés- és auto­matizálási tudományos egyesület szakembereivel közös munkabizottságot ala­kítanak. Hazánkban több hőerőmű rekonstrukciója folytatódik: felújítják a visontai Gaga­rin, valamint az oroszlányi erőmüvet. Az egyesület szor­galmazza, hogy az erőműve­ket lehetőség szerint hazai gyártmányú műszaki eszkö­zökkel szereljék fel. Részt vesz a MEE abban a nagyszabású programban, amelynek célja a közvilágí­tás korszerűsítése. Jelenleg az utak és terek világításá­ra túlnyomórészt higanygőz és hagyományos izzólámpá­kat használnak. A feladat az, hogy ezeket a korszerűtlen lámpákat folyamatosan ki­cseréljék nagy fényhatású, energiatakarékos sárga fé­nyű nátriumlámpákra. Az egész országot érintő terv kidolgozásában az egyesület szakemberei több feladatot vállalnak. Az egyesület szakértői a hazai mélyművelésű bányák villamos energia ellátásának korszerűs'tésére is kidolgoz­nak tanulmányterveket. Az országos program első lépé­se-kén? most készült el az Oroszlányi Szénbányák há­rom bányaüzemének villa­mosítási terve tenyésztés problémái oly­annyira felhalmozódtak, hogy komoly veszélybe ke­rült a biztonságos termelés. A jövedelemcsökkenésre a kistermelők a legérzéke­nyebbek, sokan felhagytak a serlés- és a juhtenyésztéssel, tojástermeléssel. Megyénket különösen érzékenyen érin­tette ez a tendencia,, hisz ná­lunk az országos átlagot meghaladó a kistermelés részaránya. A szarvasmarha­állomány negyede, a serté­sek és baromfik több mint fele, s a juhállomány egy­harmada a ház körüli gazda­ságban található. Az 1985-ös év végén született jövede­lemnövelő intézkedések nem teljeskörüen oldották a fe­szültségeket. A termelökben kialakult bizalmatlanságot nehéz eloszlatni, a gyanak­vás él. A termelő hosszú tá­vú garanciákat, anyagi biz­tonságot vár. Mondhatjuk úgy is. hogy az irányító szer­veknek maradt még az idén­re is tennivalója. A helyi le­hetőségeket azért addig is illő kihasználni, s a pályázat talán segíthet, ebben. Tegnap, kedden délelőtt a Csongrád Megyei Tanács épületében megtartott fel­adategyeztető megbeszélésen Kiss Lajos, a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztály vezetőhelyettese ismertette a pályázat feltételeit. Az érté­kelőket elsősorban a terme­lők saját tapasztalatai érdek­lik.Kíváncsiak a termelés legapróbb részleteire, a te­nyésztett fajtákra, a férőhe­lyek berendezésére, az alkal­mazott takarmányra, és az értékesítési lehetőségekről kialakult véleményekre. A jeligés pályázatra háromtól tíz oldalig terjedő, kézzel írt munkákat is elfogadnak március 12-1 határidővel. Az elsődijasok hatezer, a másodikok négyezer, a har­madik díjasok kétezer forin­tot kapnak, a különdíjak mellett. A legjobb pálya­munkákat a sajtóban is kö­zölni fogják. A pontos neve­zési feltételeket írásban a termelőszövetkezetekben, áfészeknél. teibegvűUő he­lyeken, állatfelvásárlóknál, takarmányboltokban, az Ag­roker üzleteiben és az állat­orvosoknál lehet kérni. A szervezők remélik, hogy leg­alább annyi értékelhető pá­lyamunka érkezik be, mint öt éve. Akkor ugyanis nat­venen tették közkinccsé sa­ját ötleteiket, tapasztalatai­kat. Magvar—NSZK gazdasági megbeszélések Beck Tamásnak, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnö­kének meghívására január 11-^14. között hazánkban tartózkodott Ottó Lambs­dorff, az NSZK volt gazda­sági minisztere, a Szabadde­mokrata Párt (FDP) gazda­ságpolitikai szóvivője. A ka­mara elnökével a magyar és NSZK-vállalatok együttmű­ködésének továbbfejlesztésé­ről, az újonnan külkereske­delmi jogot szerzett magyar vállalatok és az NSZK-beli középvállalatok kapcsolat­felvételéről tárgyalt. A meg­beszélésen szó volt a har­madik piaci együttműködés lehetőségeiről, valamint az NSZK-beli működő tőke ma­gyarországi telepítési lehető­ségeiről is. Ottó Lambsdorffot fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára és Marjai József miniszterelnök-he­lyettes. Megbeszéléseket folytatott Kapolyi László ipari és Veress Péter külke­reskedelmi miniszterrel, to­vábbá Fekete Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettesével (MTI) % »

Next

/
Thumbnails
Contents