Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-15 / 12. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 12. szám, 1986. január 15., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Milliárdos eredmény Egy év az olajmezőn Nehéz, küzdelmes éve volj 1985 a Nagyalföldi Kőolaj­és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzeme dolgozóinak. Az év eleji kemény tél üzem. zavarokat és műszaki bale­seteket okozott. A hibák Ideiglenes elhárítása termé­szetesen azonnal megtörtént. De a pótlólagos munkákat csak az őszi hónapokban tudták befejezni. A kemény tél után egyes régebbi tech­nológiák tökéletesebb téliesí­tését is elvégezték. Tavaly terven felül 65 millió köbméter^földgázt ad­tak a szegedi szénhidrogén­mező dolgozói az országnak. A hazai földgáztermelésnek több mint felét a város kö­zelében levő kutakból nyer­ték. Ugyanez az arányszám a kőolajtermelésben 72 szá­zalék. A propán-bután gáz gyártása 8 százalékkal el­maradt a tervezettől. Egyik csökemence a nagy hideg­ben meghibásodott, s javítá­sával csak szeptemberben végeztek. Hatvanöt kőolaj­(termelő és vizbesajtolást se­gítő új kutat helyeztek üzembe. Üj gyűjtősor is dol­gozik az olajmezőn, részle­gesen már használják a do­rozsmai gyűjtőállomást, több tankállomás rekonstrukció, ját fejezték be, az üllési gázüzem hat új kutat kap­csolt az országos rendszerre. Még 1983-ban kezdődött meg a 2 milliárd forintot érő beruházás, amellyel a visz­szaesett rétegnyomást pótol­ják. Hat kompresszor már ta­valy dolgozott a föld alól negy­ven atmoszféra nyomással érkező gázt 63 atmoszférával továbbítja az országos háló­zatba. A beruházás nélkül naponta két és fél millió köbméterrel kevesebb gázt tudna adni az országnak a szegedi üzem. Az elmúlt évben kezdték használni a 30 ezer köbméteres propán­bután gáztárolót is. Huszonkilencmilliárd fo­rintos árbevétele volt 1985­ben az NKFV szegedi üze­mének. Termelési költség­ként 7 millárd forintot szá­moltak el. A költségvetés részére befizettek 18 és fél milliárdot. így a vállalati eredmény 1,3 milliárd forint lelt. Az üzem dolgozói átlago­san 112 ezer 100 forintot ke­restek az elmúlt évben. Ez havi 9 ezer 200 forintos fize­tésnek felel meg. Folytatták a 400 fős munkásszálló épi. tését, amit várhatóan az idén nyáron adnak át. ötvenegy dolgozójuknak nyújtottak 5 és fél millió forint értékben lakásvásárlási támogatást. A vállalat az idei évben 50 ezer tonnával több kő­olaj felszínre hozását terve­zi, mint tavaly. A többlet­termelésnek a felét a Kis­kundorozsma környékén be­lépő új kutak adják. Algyő környékén több kútra alkal­mazzák a vízbesajtolásos technológiát. A földgáz ter­melése viszont várhatóan 150 millió köbméterrel csök­ken. Ennek az az oka, hogy a régebben használt gázte. lepek nyomása ma már je­lentősen kisebb. Vizesednek is a kutak. Annak ellenére sem tudják szinten tartani a termelést, hogy az üllési A szegedi szénhidrogénmezőről tavaly terven felüli mennyiségű gázt termeltek ki gázmezőből az idén már 1 kenését a Szeghalom kör­milliárd köbmétert termel- nyékén új mező fogja pó­nek ki. Propán-bután gázból, tolni. gazolinféleségekből, izopen- Az idej terv jól indult a tanból az egy évnél korábbi di oLajbányaszok szá_ mennyiség elerese a cél. A mára Köolajból a tervezett­nepgazdasag részerői es a nel löbbet termeltek. A külföldi megrendelőktől föidgáztermelésben Kis le­igény erkezett be normál- maradás van tervtol. En_ pentán izohexán es izobutan nek a j6 idő az oka. Csak vasarlasára. Ezekből az anya. érdekességképpen említjük gokbol mintegy 15-20 ezer megi hogy a karácsony elöt. tonnát készít az iden a sze- tj enyhébb napokban az or­gedi üzem. sz^g fogyasztói óránként Ebben az évben folyta- 600 ezer köbméter iöldgázt tódik a kompresszoros prog- igényeltek a szegedi szén­ram a gyüjtőállomások re- hidrogénmezőről. A mosta­konstrukciója. Mintegy száz ni hidegebb időben ez a új kutat kapcsolnak be a mennyiség 1 millió köbmé­termelésbe, tovább terjesz- ter. tik a vizvisszanyomásos Az NKFV szegedi územé­technológiát. Befejezik a nek tavalyi eredményeiről dorozsmai szenhidrogenme- ^ terveirői tegnap, kedden zők termelésbe állítását. juratovics Aladár olajmér­Űránként 40 ezer kobmeter nökj üzemigazgató tajékoz­földgáz átbocsátására alkal- talta az újságírókat. A Dél­mas előkészítőt is üzembe magyarország munkatársá­helyeznek. Hütőkompresszo- nak kérdése: rok kezdenek dolgozni az ' üllési gázmezőn, összesen — A harmadlagos kiter­mintegy 1,6 milliárd forintot ™66si módszerek közül kí­költenek a fejlesztésre. Lét- serleteznek-e valamelyikkel számukat 6-8 fővel szeretnék a szegedi üzemben? növelnj. A vállalati ered- — Az etándús gáz vissza­ményt a tavalyihoz hasonló sajtolásával és a vegyszeres szinten, tervezik. Várhatóan oldószeres eljárással már 5 százalékos béremelésre lesz túl vagyunk a laboratóriu­lehetőség. Nagy gondot for- mi kísérleteken. Kiielöltünk dítanak az anyaggal, ener- egy-egy területet, ahol az giával, vegyszerekkel, javí- idén már iparszerü kísérle­tási költségekkel való taka- tekét végzünk rékosságra. A lakásvásárlá­sok támogatására 5 millió forint áll rendelkezésre. A most kezdődő hetedik öteves lerv időszakában a Szeged környéki szénhidro­génmezőkről várhatóan 6-8 százalékkal kevesebb föld­gázt és kőolajat termelnek majd ki. A teljes készlet­nek már több mint 50 szá­zalékát kitermeltek. A fo­gyó készletek, az olajmezó öregedése, a vizesedes nehe­zítik a munkát. Csongrád megye föld alatti keszleteit már jórészt az elmúlt év­tizedek kutatófúrásai során felmérték. De Makó, Rúzsa, Zsombó, Fábiánsebestyén térségében — főként a mély­rétegeket — tovább vallat­ják. Nagy szénhidrogénme­ző fejfedezése termeszetesen már nem várható. A szege­di üzem termelésének csök B. I. H magánkisipar jelene A magánkisipar és a táp­pénzes helyzet szerepelt fő témaként a megyei tanács végrehajtó bizottsága tegna­pi, keddi ülésének napirend­jén. A testület, amely Papdi Józsefnek, a megyei tanács elnökének vezetésével ta­nácskozott, egyéb kérdése­ket is megvitatott, s átte­kintette korábbi határoza­tainak megvalósulását. Pit­w m • • rru es invoie Tanácskozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága működő kisiparosok mű­ködési feltételei, s mi­ként szilárdult — a koráb­biakhoz képest — társadal­mi és gazdasági szerepük. varos és Üllés tanácselnökei Megállapítható, hogy 1980­adtak számot arról, hogy a tói nőtt létszámuk megyénk­megyei testület által koráb­ban megjelölt községpoliti­kai feladatokat miként tel­jesítik. A vb ipari osztályá­nak »vezetője árellenőrzési Lehetőség van arra, hogy a műszaki fejlesztésre szánt összegek adómentesen legye­nek elszámolva, de az elmúlt években 131 kisiparos élt ez­zel a kedvezménnyel — mintegy 23 millió forinttal gyarapítva az állóeszközöket. ban. Főként a munkaviszony JS gLdaS^Íe^et jtó ben is, elsősorban a városok­megtartása és a nyugdíj melletti ipargyakorlók let­jellemzl a következő két adat: termékeik, illetve szol­feladataikról, szervező és irá- fek többen melynek egyik gáltatásaik teljesítményérté­változásai- fö Qka t'ársadalombiztosí. "" rol, egyebek kozt az arellen­őrző munka megelőző jelle- tási járulék fizetési kotele­gének erősítéséről számolt zettségének bevezetése, be. A vb — a testnevelési és A különféle szolgáltatási igények kielégítésében az el­múlt négy-öt évben megnőtt a magánkisiparosok szerepe. 1980 végén összesen 4843 fő­állású, munkaviszony meg­tartása melletti és nyugdíjas kisiparos tevékenykedett, a múlt év közepén pedig 6277­en voltak. Körülbelül 2500 műhelyben, illetve üzlethe- kifogástalan szolgáltatással ke 1980-ban még 1,2 milliárd forint volt, és 1984-ben el­érte a 2 milliárdot. Ez még akkor is jelentős gyarapo­dás, ha leszámítjuk belőle az áremelkedéseket. A la­kosság részére végzett szol­gáltatásokból a magánkis­ipar 80 százalékos aránnyal részesedik, vagyis e tevé­kenységben meghatározó a szerepük. A kisiparosok a lakosságot lyiségben dolgoznak. A fal­vakban saját műhelyben, il és áruval lássák el — ezt a Kiosz kiemelt feladatnak letve üzletben, a városokban tartja. Megítélésük szerint az többnyire bérelt helyiségek- évi egyharmados létszám­fluktuáció ellenére sem rom­250 panasz érkezik — zöm­mel a városokból —, amelyet sporthivatala javaslata alap­ján — felosztotta a rendel­kezésre álló 7 millió forintot az egyesületek között. Fi­gyelembe vették ennek során az eredményességet, és az utánpótlás nevelésében, a szabadidősport szervezésé­ben kifejtett tevékenységü­ket. A döntést megnehezítet­te, hogy a valós igény jóval nagyobb a rendelkezésre ál­ló összegnél. Legutóbb 1981-ben tanács- ben. A bérleti díjak emelke­kozott a testület a kisipar dése nehezíti a szolgáltató j0ü a vevőkapcsolat kultu­tevékenységének alakulásá- iparosok helyzetét. Mühe- raitsága sőt egy-egy terű­ről — utalt erre is Budai lyeik, üzleteik nagy része ,eten emelkedett ¡s. A Kiosz Antalné, a Kisiparosok Or- technikailag szerényen fel- szervezeteihez évente 200 szágos Szervezetének megyei szerelt, munkagépeik több­titkára írásos beszámolójá- sége korszerűtlen, nem rit­ban. Ebben összegezte azt is, ka az ötven évnél régebbi szakértők segítségével, tár­hogy a helyi és az országos gép sem. Ennek ellenére — gyalással tisztáznak a szak­intézkedések hatására mi- az állapotokhoz mérten — ként javultak a megyében kevés baleset történik. (Folytatás a 2. oldalon.) Megkezdődtek a magyar-szovjet gazdasági, tárgyalások Kedden a Parlamentben polyi László ipari, Váncsa tették az egyes iparágakban plenáris üléssel megkezdő- Jenő mezőgazdasági és élei- — így az autóiparban, a ve­dött a magyar—szovjet gaz- mezésügyi miniszter, Ballai gyí és kőolajipari gépgyár­dasági és műszaki-tudomá- László, az MSZMP KB gaz- tásban, a vegyiparban, az nyos együttműködési kor- daságpolitikai osztályának elektronika, a mütrágya­mányközi bizottság 34. ülés- vezetője, szovjet részről Bo- gyártás terén, a szerszám­szaka. A küldöttségeket risz Balmont szerszámgép- gép- és szerszámiparban, a Marjai Jóisef és Alekszej gyártási és szerszámipari műszeriparban és az elektro­Antonov miniszterelnök-he- miniszter, Vlagyimir Lisztov technikában — a gyártássza­lyettesek, a bizottság társ- vegyipari és Alekszej Petris- kosítási elnökei vezetik. A bizottság csev műtrágyagyártási mi­munkájában részt vesz Ka- niszter, valamint a napiren­den levő kérdésekben érin­tett minisztériumok és főha­Mirelitexport Ütnak indították az új percenként 20-60 tasakot esztendő első exportszállít- tö)t meg Munkába állításá­mányait a székesfehérvári ,, . , . . - , , , 0 ... . val nemcsak tetszetősebb hűtőházból Svajcba es az NSZK-ba küldtek hét ka- lesz a székesfehérvári hűtó­mionnyi — mintegy 140 ton- ház termékeinek külleme, na — sárgarépát, zellert, hanem várhatóan 30-50 szá­szilvát és vegyes zöldséget. zalékkal „„kken - csoma­Külp'iaci versenyképességé- 23168831 csökken a csoma nek növelésére a székesfe- g°Iás költségé is. hérvári gyár az év első nap- Az új berendezést a hűtő­jaiban új csomagológépet ház immár második éve állított munkába. A jelenleg tartó rekonstrukciója kereté­próbaüzemelő masina a ben állították munkába, megszokott kartondobozok Székesfehérvárott ugyanis 3 , , , . . ,. évi munkával, s mintegy helyett színes nyomású fo- „„ mimd fonntos köluéKgy liaba csomagolja a melyhu. gsl felújítják, korszerűsítik tött zöldséget és gyümölcsöt, a mirelitüzemet es kooperációs együttműködés továbbfej­lesztési lehetőségeit. Vizs­gálták a két ország közötti együttműködés egészét és egyes területeit érintő meg­tóságok felelős munkatarsai. állapodások előkészítését. A tárgyaláson áttekintet­ték a két ország párt és. ál­lami vezetőinek találkozóin, valamint a KGST-tagálla- szej Antonov mok felső szintű gazdasági nök-helyettest, értekezletén szuletelt megál Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke kedden a Parlamentben fogadta Alek­miniszteicl­a magyar— szovjet gazdasági és műsza­lapodásokban célul tűzött ki-tudományos együttműkü­feladatok megvalósítását. Megvitatták a Magyar Nép­dési kormányközi bizottság szovjet társelnökét, aki kül­köztársaság és a Szovjetunió döttség élén részt vesz a közötti gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkó­bizottság 34. ülésszakán. Ha­vasi Ferenc, az MSZMP dés 2000-ig szóló hosszú tá- Központi Bizottságának tit­vú fejlesztési programjának kára a nap folyamán ugyan­megvalósítására irányuló in tézkedési tervet. A két or­szág népgazdasági terveinek 1986—1990-es évekre szóló rü megbeszéléseken egyeztetett feladataival kap- vett Mariai József. csak fogadta Alekszej Anlo­novot. A szívélyes, baráti légkö­részt jelen csolatban meghatározták az volt Borisz Sztukalin, a érintett minisztériumok és Szovjetunió budapesti nagy­főhatóságok teendőit Egyez követe (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents