Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-03 / 2. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 2. szám, 1986. január 3., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Értékmentő kisszövetkezet Kivágták a rezet Túl nagy becsülete nem lehetett a réznek, ha ilyen mondást faragtak róla. A valamirevaló pénzt is aranyból vagy ezüstből verették egykor, a rézgaras szerencsejátékra volt alkalmas leginkább. Arra utal a közmondás is, hogy játékos hulladékot. A vasra a kohászat, a színesfémre a Metalloglobus a legnagyobb vevő. Ha rézbe számolnánk át mindenféle fémet, ami tavaly itt megfordult, akkor hetvenöt tonnát kellene elképzelnünk, ami a körúti kis udvaron talán el sem kedvű elődeink hetyke férne egyszerre, ötvenkilós könnyelműséggel vágták ki a rezet az asztalra, ha szórakozni támadt kedvük. létei éppen úgy van ebben, mint húsztonnás. Mindenért házhoz mennek, mert az az Messzire nyúlik a szólás elvük, hogy a kic*i is üzlet, eredete, sokat kellett, hogy ha gyorsan, rugalmasan kemára változzon, míg ez lett zelik. A nagyvállalatok nebelőle, amit mi értünk alatta. Olyan emberre mondjuk, aki kitesz magáért, ha a szükség úgy hozza. Időközben a réznek ¡sakkóra becsülete lett, hogy el is felejthetnénk a szólást, ami ennyire mostohán bár.lk vele. Azt mondhatnánk inkább, becses holmi lett belőle, hiszen az ára nőtt, az ép eszű ember nem vágja ki egykönnyen. Szakemberektől tudom, hogy a sárga fém tonnájáért annyit adunk, hézkedési törvényét nem nekik találták ki. Hamar szóba kerül, meg lehet-e élni a mások pazarlasából? Türelemre intenek, mert így a kérdés rossz. Nem mintha ők még nem láttak ket is nyernek belőle. A híradástechnikai ipar a legnagyobb szállító. 670 ezer tonnát „termelnek" az ország vállalatai ebből évente. Ebben az évben már 1500—2000 tonna veszélyes hulladék feldolgozására vállalkoznak itt, Szegeden, de úgy tervezik, hogy később 10 ezei tonnát tudnak majd feldolgozni. Míg a teljes üzem be nem indul, maguk tárolják a savas, lúgos folyadékot. Azt mondják, ha több kedvezmény segítené ezt a munkát, biztos mások is szívesen vállalkoznának rá. így azonban kevés a bátorság. Szerencsére az ő lendületük egyelőre töretlen. A három év alatt közel tízszeresére emelkedett termelési értékük voksol amellett, hogy volna gyárudvaron „rotha- egyre életképesebb a kisszödó" gépeket. Megveszik azt is. ha útjukba kerül, de leginkább a termelés során keletkező hulladékok, melléktermékek kerülnek ide. mintha dollárért vennénk egy Egyébként nem tagadják : Trabantot. Azt mondták a Fémszelekt Ipari Kisszövetkezetben, ha megmaradok a hasonlatomnál, akkor ők a négy kerék áráért termelik meg azt', amit eredetileg az egész kocsi sem fut ki mindig. Az egyszerű igazságok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy ha a hulladék fémet újra használhatóvá akarjuk tenni, tizedannyiba kerül, mintha elsődleges nyersanyagból állítanánk elő ugyanazt. Világos beszéd, azt gondolhatnánk, mostantól akkora ázsiója lesz a hulladéknak, hogy piros betűkkel kerül a hiánycikkek listájára. De nem így van, mert más országokhoz képest kevés fémhulladékot nemesitünk újra nyersanyaggá. Miért? Vegyük az apró kábeldarabkát példának: hogy értéke van, azt mindnyájan tudjuk, de hogy ebben az állapotban használhatatlan, azt is. A rézhuzal köteget előbb ki kell szabadítani a műanyagburkából, majd tömöríteni is kell, hogy szállítható legyen. Ahány helyről jön a hulladék, anynyiféle. Gépesíteni ezt a munkát olyan reménytelen, mint kanállal kimerni a Tiszát. Aki mégis vállalkozik erre a munkára, jobb. ha zálogba teszi az idegeit. Baráth István vezetésével tanakodtak össze néhányan 1962-ben, hogy a fémszelektáló kisszövetkezetet megalakítsák. Száznyolcvanezer forintot adtak össze. Induló tőkének nem tűnt valami soknak, de a lelkesedésükkel megtoldva már elégnek bizonyult. Az igazi ötletük abban van, hogy nemcsak kítottak ki maguknak egy meg lehet élni abból, amit mások már kidobnak. Negyvenháromfelé osztják a munka hasznát, mert mára már ennyien lettek, „tokkalvunóval" mindpnestül. A legtöbben a szakmájukat cse. célték fel erre a munkára, no meg a vastagabb borítékra. Cukrász, technikus, lakatos is akad a bontók között — de felesleges egy sem. Eddig a fémes munka adta a kenyerük javát, de jó ideje másfajta terveket is szövögetnek. A környezetre veszélyes vegyi anyagokat kezdték el összegyűjteni. Azzal szeretnének kezdeni valamit, amiért bárki szívesen fizet, hogy megszabaduljon tőle. Vegyük példának a galvániszapot, aminek olyan barátságos neve van, azt hinnénk róla, a légynek sem tud ártani, A földnek annál inkább. Ahova kilocsolják, ott még a gazt sem kell kapálni, mert nem terem meg jó darabig az sem. A szövetkezet tagjai szerkesztették azt a gépsort, ami megszabadít bennünket ettől az alattomos folyadéktól, nekik pedig hasznos anyagokat termel. Végletesen leegyszerűsítve azt mondhatnánk a masináról, hogy egyik végén beöntjük a mérget, a másikon meg kijön belőle a réz, a nikkel és a maradék víz, ami már nem fenyeget senkit sem. így kétszeresen is jót cselekszenek. A saját erejük ekkora terv valóra váltásához már kevésnek bizonyult. Állami támogatást,, hitelt vettek fel, 17 százalékos kamattal megrakva. Algyö határában aiavesznek és eladnak, hanem szétválogatják és anyagfajtelepet belőle, ahol a szervetlen, nehézfém tartalmú tanként, feldolgozásra alkal- anyagokat semmisíthetik mas formában értékesítik a meg, de közben színesfémeLosonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön az Országházban fogadta a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit. A diplomaták újév alkalmából jókívánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak. A fogadáson részt vettek Gáspár Sándor és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnökei, valamint Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára is. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. (MTI) vetkezet. Az 1984. évi 3,5 milliós nyereségük az elmúlt évben 4,5 millió fölé emelkedett. Erre már mondhatjuk: kivágták a rezet, és nem is akárhogyan... Rafai Gábor Eredményekről, tervekről Hunkásgyűlések nagyüzemekben A Csepel Autógyárban megtartott munkásgyűlésen részt vett Kapolyi László ipari miniszter is. Nóvák Béla vezérigazgató egyebek között megállapította: az autógyár eredményes esztendőt tudhat maga mögött, csaknem 13 milliárd forint árbevétele 13 százalékkal, több az 1984-esnél. Javult a gazdálkodás hatékonysága, a vállalat tavalyi nyeresége meghaladja a 800 millió forintot. Az elképzelések szerint a hetedik ötéves tervidőszakban mintegy 30 százalékkal lesz nagyobb az autógyár termelése, s ezt 2,5 milliárd forintos beruházással kívánják megalapozni. A székesfehérvári VideoAz esztendő első munkanapján, csütörtökön immár hagyományosan az ország több nagyüzemében rendeztek munkásgyűlést, amelyen a vezetők értékelték az elmúlt esztendő eredményeit, ismertették az 1986-os év legfontosabb feladatait, s körvonalazták a most kezdődő hetedik ötéves terv tennivalóit. (A szegedi üzemek évkezdetéről később számolunk be.) 13,7 százalékkal növelte a termelékenységet. Sikerült , ., . . megőrizni termékeik vértan Elektronikai Vallalat fo- senyképességét; ezek hetrumán — amelyen ott volt Bognár Sándor ipari miniszterhelyettes is — Papp István vezérigazgató elmondta, hogy a csaknem húszezer fős kollektíva tavaly a tervezettnél mintegy 700 millió forinttal több, 15,6 milliárd forint árbevételt ért el, s ven százalékát exportálták a múlt évben. Eredményesen teljesítette a Videoton kollektívája a hatodik ötéves terv célkitűzéseit is: a tervezettnél csaknem ötmilliárd forinttal több, 59,4 milliárd forint termelési értéNagypostának kis hibái Egy helyet városunkban akarattal sem lehet elkerülni. Ez pedig a posta, amit hívunk egyesnek is, főnek is, meg nagynak is. Csak szépnek nem. Schmidt Andrea képriportjából egyértelműen kiderül, miért nem. A kőkorszaki szaki postaládába ékelt téglaleveleit még úgy ahogy elrejti a ki tudja mi okból és meddig felállított állványerdő, de a harmadik emeletre beépített, valószínűleg rúdugróknak és légtornászoknak szánt ajtó már...! Ami viszont okot adhat a bizakodásra — találtunk felújításra u'aló feliratot. A befejezési határidő természetesen hiányzott. Ezért hát — bár az újévi jókívánságok osztogatásának ideje lassan lejár — kívánjunk 1986-ra vastag pénztárcát, gyors kezű kőműveseket a postának, a Széchenyi térnek és persze önmagunknak. ket állított elő. A következő ötéves tervben 71 százalékkal akarja növelni árbevételét a vállalat, s a tervek szerint több mint 101 milliárd forint értékű terméket ad el hazai és külföldi megrendelőinek. Termékeinek csaknem háromnegyedét exportálni kívánja. Nagykanizsán, a Dunántúli Kőolajipari Gépgyárban Tornyos Ferenc igazgató egyebek között arról számolt be, hogy 1985-ben megkezdődött a gyárban az integrált termelésirányítási rendszer bevezetése. Jelentős exportsikereik is voltak. Az új évben és a hetedik ötéves terv időszakában is, az átlagosnál nagyobb termelésnövekedést terveznek, több új terméket gyártanak majd. A hazai mezőgépipar legnagyobb vállalatánál a SzoínoKi Mezőgép Vállalatnál Sziráki András vezérigazgató bejelentette: sikeres esztendőt zártak, 2 milliárd 670 millió forint értékben gyártottak speciális szálastakarmány-betakarító gépeket, eszközöket, ezekkel ellátták a hazai mezőgazdaságot. A koráDbinál többet szállítottak a tőkés piacokra. Tervbe vették, hogy az idén magyar —NSZK közös vállalatot alapítanak korszerű tümegtakarmány-betakaríló és melléktermék-feldolgozó eszközök gyártására, és harmadik piaci értékesítésére. A technikailag egyre magasabb színvonalon dolgozó vállalat termelési értékét 6—700 millióval szándékozik növelni az idén, s éves produktuma a VII. ötéves terv végére eléri a 3,4 milliárd forintot. Debrecenben, a Magyar Gördülőcsapágy Müvekben munkásgyűlésen bejelentették, hogy tavaly harminc és fél millió gördülőcsapágyat gyártottak, csaknem öt százalékkal többet, mint a megelőző esztendőben. 1985-ben húsz új típusú csapágyat fejlesztettek ki az MGMben, ebből tizenötöt tőkés exportra gyártottak. Az idén a tavalyinál egymillióval több csapágyat készítenek. Két és félszeresére növelte öt év alatt a tőkés országokba irányuló félgyártmányexportját, 40 százalékkal az árutermelését a Székesfehérvári Könnyűfémmű — jelentették be az itt öszszehívott fórumon. A nagyvállalat a következő ötéves tervben 30 százalékkal növeli majd a termelését, várhatóan 65 százalékkal a tőkés és 85 százalékkal a szocialista országokba irányuló exportját. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban a termelés tavaly 8, az export 11, a bérszínvonal mintegy 10 százalékkal emelkedett a vállalatnál. Gyártmányaik értéke meghaladta az egymilliárd forintot, a nyereség pedig elérte a nyolcvanmilliót. A vállalat az idén termelését hét és fél, nyereségét tizenkét százalékkal kívánja növelni. ll