Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-10 / 8. szám

2 Péntek, 1986. január 10. Visszatér a Szabadság Újabb kihívással kell szembenéznie a mozinak: a televízió — most már csak valamikorinak nevezhető — „fergeteges nagy ellenszele" után a videózás rohamosan terjedő magyarországi jelen­léte különleges feladatok elé állítja a Csongrád. Megyei Moziüzemi Vállalatot is. E szavakkal kezdte mon­dókáját tegnap, csütörtökön, a Sajtóházban tartott tájé­koztatón Horváth Lászlóné, a vállalat igazgatója. S rög­vest megfogalmazta a vá­laszt is: a mozisok, úgy tű­nik, időben „kapcsoltak", léptek — a kihívásra úgy lehet válaszolni, ha a lehető legrugalmasabban a film­szakmába integrálják a vi­deodivatot. A vállalat keze­lésében Hódmezővásárhe­lyen már jó néhány hónap­ja működik videotéka, ahon­nan mintegy hetven kazet­tát kölcsönözhetnek az ér­deklődők, rrragyar és szov­jet filmeket napi 130, a tő­kés országok alkotásait na­pi 170 forintért. A követke­ző hónapokban Makón nyit­nak hasonló tékát, s köztu­dott, hogy Szegeden, a Kis­kőrössy halászcsárdában is „fut" már a videoakció, itt kazettákat láthatnak az ér­deklődők. Ami pedig még Szegedet illeti — a közeljö­vő legnagyobb szabású ter­vei éppen városunkra vo­natkoznak. Ismeretes, hogy a követ­kező évadot már a felújí­tott nagyszínház épületében kezdi meg a szegedi teát­rum társulata, így tehát a hosszú évekig Zenés szín­házként működő Szabadság mozi az idei évad végén, jú­niusban visszanyeri eredeti funkcióját. Egyféle mozi­centrumot alakít ki a visz­szakapott épületben a mo­ziüzemi vállalat: lesz itt kü­lön művész-, mese- és vi­deomozi és videotéka is. ha persze, nem is azonnal. A szükséges átalakítások kb. 6 millió forintot kívánnak — a leendő nézőktől meg (az átalakításhoz szükséges két-három évre) némi türel­Videokihívásra válaszolva - Eredményes évet zárt a moziüzemi vállalat met. S ha nem is a türel­metlenséget fokozandó, de kedvcsinálónak elárulhat­juk: kettős cél vezeti a vál­lalatot a leendő szegedi vi­deotéka kialakításában. Részben olyan régi nagy si­kereket kívánnak elérhető­vé tenni videón, mint pél­dául az És hamarosan a sötétség, vagy a Folytas­sa .. .-sorozat, részben pe­dig kizárólag videoforgal­mazásra átvett alkotásokat bemutatni. Például az Egy­millió évvel időszámításunk előltet Raquel Welch-csel. a Drakula grófnőt, vagy a Keleti kényelem című fil­met. Egyébként az utóbbi kategóriából már az idén 60-80 darab kerül az or­szágba, közöttük húsz (!) hongkongi karatefilm. Te jó isten, tehetnénk hozzá néhányan.. Egyébként igen jó évet zárhatott 1985 végén a Csongrád Megyei Moziüzemi Vállalat: míg az egész or­szágban két öt százalékkal csökkent a moziba járók száma, a megyében az 1984­es esztendőhöz képest 112 ezerrel többen váltottak je­gyet a filmszínházakba. A magyar filmeket 62, az esz­meileg-politikailag külön­legesen fontosnak minősí­tett, úgynevezett A kategó­riás alkotásokat 46 ezerrel többen látták, mint egy év­vel korábban, s például emelkedett a szovjet filmek látogatottsága is. összesen 196 filmet mu­tattak be tavaly szűkebb pátriánk mozijaiban (is), közülük 11Q szocialista, 86 pedig tőkés országban ké­szült mű volt. Idén 176 friss mozidarab kerül a közönség elé, közöttük húsz magyar film. összesen 97 alkotás pereg majd a vásznon a szo­cialista országok termésé­ből. tizenkettő fejlődő, 67 pedig tőkés országból érke­zik. Fontos feladat hogy a lehetőségek szerint a leg újabb, s a rangos filmfesz tiválokon díjakat nyert mű­vek eljussanak a filmkedve­lőkhöz. így például játsszák majd a moszkvai fesztivál nagydíjasát, a Jöjj és lásd című szovjet s a velencei nagydíjas A nyugodt nap éve című lengyel filmet, s éppígy látható lesz a can nes-i díjas Utazás Küteiára, s egy-két nyugati kasszasi­ker is: így például ion a Mary Poppins és a Földren­gés című amerikai film, és — csak Szegeden! — vetí­tik majd a korábban a bu­dapesti Filmmúzeumban nagy sikerrel játszott. El­fújta a szél című, a világhí­rű Mitchcíí-regényből ké­szült, háború előtti szuper­produkciót is. D. I,. Tibi és sorstársai Tibi görnyedt háttal, ma­gába roskadva ül a széken. Sapkáját zavartan gyűrögeti. Hiába, szokatlan számára ez a szituáció. Pedig lökte, sodorta az élet sokfelé, egyik nevelőotthonból a má­sikba került. Hallomásból tudja, egy testvérét a négy­ből elveszítette, a többi szin­tén intézetben él. Szülei el­váltak, azért mindkettőnek szokott írni, nem akarja végleg megszakítani minden családi kapcsolatát — bár az édesapja levelére évek óta hiába vár ... Most, a ki­hallgatáson készséggel vá­laszolgat az ügyész kérdé­seire. Nem javíthatatlan el­vetemült. Nem cinikus, se nem nagyhangú. Tettét, a rablást azonnal elismerte, s igyekszik meggyőző lenni afelől is, többet soha nem tesz. a törvény ellen. A Csongrád Megyei Fő­ügyészség ügyésze, Tóth Pé­ter, igen nagy tapasztala­tokkal rendelkezik, hisz régóta foglalkozik a fiatal­korú bűnelkövetőkkel. Azt Zenei naptár Városavató Boglárlellén Csütörtökön, a helyi pos­tásüdülőben rendezett ün­nepi tanácsülésen várossá avatták a két Árpád-kori somogyi település egyesíté­sével létrejött Boglárlellét. A várossá nyilvánításról szó­ló okmányt Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese adta át az új vá­ros vezetőinek. Az ünnepsé­gen jelen voltak Somogy megye párt- és tanácsi ve­zetői, a megye többi váro­sának küldöttei. (MTI) Zongoraest a Tisza Szállóban Vegyes érzelmekkel hagy­tam el a Tisza Szálló nagy­telmét Székely István zon­goraestje után. Reménydús indulását, nacionáléját ol­vasva. a jó hírének megelő­legezett várakozásom hűtötte le kissé — nem fagypontra persze, csupán tűnődésre késztető középhőmérsékletre. Mintha versenydíjakkal ki­rakott pályaíve pillanatnyi­lag az útkeresés nehéz perió­dusával küzdene. Zongorá­zása olykor tört lendületű, szárnyaszegett madár bátor­talan mozgására emlékeztei. Nincs vész azért, igen fia­tal még. Már maga a műsor össze, állítása sem tűnt szerencsés­nek. Bemutatkozó (már­mint e helyt bemutatkozó) koncerten „csak" romantiku­sokat játszani, azokból is zömmel meditativ miniatű röket — nem az a viharos ajánlólevél. Kivált ilyen fia­tal embertől — mondom —, akinek korosztályos jellem­jegye az „ide nekem az oroszlánt is". Tulajdonkép­pen programjának két tartó­pillérét. Chopin b.moll szo­nátáját és Liszt I. Mefisztó keringőjét keveselltem. Kö­röttük ugyanis csupa apró­szentek: Schuberf-impromtu, Chopin-keringő, mazurka, Brahms-i n te rmezzók, L'iszt­gyászgondola. Azaz kurtább esélyt engedett magának, hogy minél többet fölmutat­hasson magának. Marad te­hát, amennyit láttatni ha­gyott. Tegyem hozzá sürgő­sen, az Viszont rokonszen­ves. Lírai fogantatású, mé­Iven muzikális (még ha az Asz-clúr keringőt el is hud­lizta). Csakhogy imitt-amott túlságosan visszafogott, le­tompított, erőtlen. Valójában inkább csak a két föntemlí­tett tartópillérnél engedted igazán fantáziáját. merült bele a zongorázásba. S ilyenkor fölmelegedett a le­vegő? bizonyságául annak, manuális képességek dolgá­ban sincs szerénykedni va­lója. Ezúttal mindenesetre in­kább ízelítőt adott. Kíván­csivá tett mondjuk egy szim­fonikus est versenymű-szóló­jára. Jó lenne legközelebb így látni viszont. N. I. mondja, Tibi és társa tipi­kus bűneset könnven jelle­mezhető szereplője. A csa­ládi élet fogalmát csupán hírből ismerik, mesterséges, állami intézetek „közösségé­ben" cseperedtek föl. Oda­adó szeretet, gondoskodás nélkül. 16-17 évesen szinte törvényszerűen " a társada­lom perifériájára szorultak, s ilyen körülmények között bizony nehéz erkölcsi nor­mákat találni, vagy azok érvényesülését számon kér­ni. Inkább természetesnek hat: a csonka családban, a hátrányos vagy veszélyezte­tett helyzetben élő fiatalok­nak nagyobb esélyük van bűnözővé, óiint tisztességes emberré válni. De vajon csak róluk van-e szó min­den esetben? Az utóbbi években föltűnő, hogy a bűnügyi tudósítások hír­anyagában egyre több a rö­vidített vezetéknevü bűn­elkövető, vagyis a fiatalko­rú. Sajnos a statisztikai ada­tok is erről győznek meg. (De még akkor is, ha a fia­talok — tessék a demográ­fiai hullámra gondolni — eleve többen vannak, mint mondjuk hét évvel ezelőtt.) A megyében például 1981­ben 21 ezer 801 fiatalkorúból 270 követett el törvénysér­tést, 1984 -ben a 23 ezer 733­ból 326. Sorolhatnánk to­vább a számokat: emelkedő tendenciát mutatnak. S a tettesek között ott találni (mintegy 50 százalék­ban) a „rendes családban" élő ifjakat is. Ugyan mi inspirál apa, anya mellett felnövő gyerekeket a bűn­re? Azt, akinek . például márkás holmikat vesznek, akinek a bicikli, a kismotor sem hiányzik, ráadásul lát­ja szorgos szüleit dolgozni, túlórázni, géemkázni. Tehát van környezetében minta, követendő, gondolná az em­ber. A dolog viszont ép­pen fordítva igaz. A szü­lők valójában kényszerűsé­gen és nem nagyravágyáson alapuló pénzhajszája riasztó a7. utódok szemében. Ha másért nem. hát azért, mert ilyen életmódban átlagosan naponta mindössze hét perc jut a szülőknek gyerekeik­re. Tessék elképzelni, mi férhet hét egész percbe! Nos, ami kimarad, érzelmi kötődés, bizalom, azt más­hol igyekszik % megtalálni minden fiatal. Leggyakrab­ban meg is találja a hason­ló gondokkal küszködő sors­társainak alkalmi bandái­ban. Rendkívül érdekes tényt is közölt a szakember, mégpedig azt, hogy a neve­lőszülőkre bízott állami gon­dozott gyerekek nagyon rit­kán kerülnek a vádlottak padjára. Tanulság a valóság isme­retében ma már, hogy dő­reség továbbra is hinni, az iskolázottság, a műveltség mértéke fordítottan ará­nyos a bűnözésével. A bi­zonyítvány nem ad garan­ciát a helyes erkölcsi isme­retekre, betartásukra, néha még a tantárgyi tudásra sem. Ezt maguk a gyerekek tették szóvá tavaly nyáron Győrött, ahol országos csa­ládvédelmi tanácskozást tar­tottak. A kis meghívottak elmesélték: gondjaikkal, problémáikkal a tanárokhoz sem fordulhatnak, mert azok is ugyanolyan idegesek, s tulajdonképp ugyanolyan el­foglaltak is, mint a szülők. Persze, a/.t sem titkolták el, sok esetben nem is tartják követendőnek tanáraik tu­lajdonságait, szimpátia hiá­nyában bizalmas kapcsolatot nem igényelnek velük. Az iskolák, a pedagógusok túl­terheléséről a gyerekek vaj­mi keveset tudhatnak, ezt nem is lehet rajtuk számon kérni. De azért vajon ki von­ható felelősségre, hogy a fiatalkorú elítéltek fele visz­szaeső bűnössé válik. Ma­gyarán, a felnőtt bűnözők táborát szaporítják, leg­alábbis biztos utánpótlást adnak. Szabadulásukat kö­vetően az elítéltek rendsze­rint ugyanoda, ugyanabba, ha nem, a bűnözés szem­pontjából veszélyesebb kör­nyezetbe kerülnek vissza. Ezekben az esetekben nem használ az ítélethozatalkor alkalmazott rendkívüli kö­rültekintés, a differenciálás, a nemes elv szem előtt tar­tása, miszerint nem a bün­tetés a cél. Túl egyszerű len­ne elintezni az ügyet a köz­ismert igazsággal: teltéért mindenki maga felelős. A gyerekekért, a fiatalokért, azokért is, akik lopnak, ra­bolnak, garázdálkodnak — körükben ezek a leggyako­ribb bűnelkövetési formák — az egész társadalom fe­lelős. Mag Edit A januári Tiszaláj Sürü szövésű, pontos és kifejező képszerkesztésű ver. sekkel indul az új Tiszatáj. Döbrentei Kornél, Aczél Gé­za. Kovács István müveiben a köznapi valóságban átélt történelmi jelen tidő mutat­kozik meg. Horgas Béla, Pintér Lajos és Kukorelly Endre versei mellett új köl­tői hangokkal is barátkozhat az olvasó: Háy János és Kurdi Fehér János most publikálnak először irodalmi folyóiratban. A két fia­talembert Zalán Tibor mu­tatja be. Temesi Ferenc Por című regényével korábban már a Tiszatájban is jelent­kezett. A régi és újabb Sze­gedet megidéző „szótáríró" újabb címszavaiból íme né­hány: halászlé, határváros, Hatcsöcsű, hid, hírek, ho­roszkóp. A h betűs „szócik­kek" is , Temesi szuverén epikai világát igazolják, s prózánk egyik eredeti, iz­galmas vállalkozásáról ad­nak hírt. A „filológusnak, irodalom­történésznek és helytörté­nésznek egyaránt kiváló" Péter Lászlót Tasi József köszönti hatvanadik szüle­tésnapján. A Hazai Tükörben Tóth Béla sorozata Pap Mik. lós pincemúzeumába, a to­kaji borászati tudományokba kalauzol bennünket. ..Tokaj falu. na, jó. nagyközség, va­lamiképpen miért nem ré­szesedik jobban a megter­melt értékekből. Csak nem ráfizetéses talán? Ahogy futó felhőként átsuhantunk tör­ténelme fölött, mintha az tűnne szemembe, hogy egyre jobban elkaparódik alóla a iuss. a megtermeltböl neki iáró részesedés" — írja Tóth Béla. A Tanulmány rovatban a nyolcvanöt éve született Fé­.ia Gézáról — a Magyar haláltánc című publiciszti­kai kötet megjelenése alkal­mából— Zimonyi Zoltán ir. Részletes rajzát adja a „fel­zaklató" életmű történelmi, politikai hátterének. Nem szépíti Féja „útvesztését" sem. de nem azért, „mintha nem szólhatnánk róla anél­kül, hogy úton-útfélen rá ne olvasnánk tévedéseit. .." „A Magyar haláltáncban köz­zétett cikkanyag azt bizo­nyítja, hogy Féja életművé­riek nagyobbik része legiti­mizálja magát az emberi és nemzeti haladás szemszögé­ből, de az elmúlt évtizedek történelmi valósága és pra­xisa alapján is." — írja Zimonyi. Pomogats Béla Ká_ nyádi Sándor 1972-ben irt Fekete-piros című versét elemzi, s kimutatja, hogy „az erdélyi magyarság múltján és jelenén töprengő kolozs­vári költő" a népi hagyo­mányok és a modern lírai kifejezésformák összeolvasz­tásával alakította ki vers­pyelvét. Ratkó József válo­gatott verseskötete ürügyén a költőröl Márkus Béla irt portrét. A Nézőben Fried István a lengyel—magyar művelő­dési kapcsolatok jellegéről értekezik. „Mindkét részről azon kellene munkálkod­nunk. hogy a nemes hagyo­mányok a szürke hétközna­pok prózáját is hassák át, ösztönözzenek egymás még jobb megismerésére, és tart­sák távol a felületes szem­lélet nyomán l'elburjánzó előítéleteket." — állapítja meg Fried István. Csorba Győző, Fodor And­rás. Kovács István és Ágh István újabb verseiről Tüs­kés Tibor, Csűrös Miklós, Monostori Imre és VasyGéza írt kritikát. Németh László két kisregényét (Akasztófa­virág, Aurél a Kékesre megy) Grezsa Ferenc mutatja be. Tamás Menyhért és Tornai József prózáját Mátyás Ist­ván. illetve Cs. Nagy Ibolya értékeli. A januári Tiszatáj­ban Enyedi Zoltán fotói je­lentek meg a vásárhelyi Al­földi Galériáról. Vizsga­időszak Decemberben és januárban igencsak kétségessé válik a megállapítás: szép elet az egyetemista élet. A téli vizsga­időszak ugyanis könyvtárban, asztalhoz, könyvhöz, no meg tanszékre kényszeríti a lcglczscrcbb diákot is. Schmidt Andrea képriportja a JATE jogi karán készült, de a vizs­ga előtti utolsó pillanatok, a nagy számonkérés ugyanúgy fest városunk más egyetemcin. főiskoláin is. Mint ahogy az alapképlet is azonos: utóvizsga jegy csak a tanulmányi osztályon váltható. Már akinek szüksége lesz rá ,., t t 1

Next

/
Thumbnails
Contents