Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-10 / 8. szám

lJ/ lo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DEIMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 8. szám, 1986. január 10., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Művészeti élet a városban A Szeged Megyei Város Tanácsa idei első ülését tartotta tegnap, csütörtökön a tanácsháza dísztermében. A résztvevőket Papp Gyula tanácselnök köszöntötte. Az elnökségben többet között helyet foglalt Papdi József, a Csongrád Megyei Tanács elnöke, Horváth Károlyné, a megyei pártbizottság titkára és Székely Sándor, a szegedi pártbizottság első titkára. Az ülésteremben ott voltak a város országgyűlési képviselői, a napirendi pontokhoz meghívott intézmények vezetői. Papp Gyula először megemlékezett a tanácsok megalakulásának 35. évfordulójáról, és több évtizedes munkája elismeréseként emléklapot adott át régi tanácstagoknak, tanácsi dolgozóknak. Ebben a kitüntetésben részesült Csikós Ferenc, Link Mihály, Savanya Miklós, Török József, Markos Károly, Szilágyi György, Tóth Gyula. Ezt követően Csanádi Géza, a városi tanács művelődésügyi osztályvezetője terjesztette elő a ^zegedi művészeti élet helyzetéről szóló beszámolót. Kántor Géza, a városi rendőrkapitányság vezetője a közrend és közbiztonság helyzetét ismertette. A tanács meghatározta idei munkatervét, majd az előterjesztések között elfogadta szervezeti és működési szabályzatát, az átruházott hatáskörök gyakorlására készült jelentést. Végül interpellációkra került sor. Volenszki lmréné az alsóvárosi temető melletti árkok rendbe hozása, Halász Miklós pedig Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós szegedi emlékháza kialakítása érdekében interpellált, Gulyás Andrásné megköszönte a tanácsi vezetésnek azt a segítségnyújtást, amelyet a rókusi ABC építése érdekében tett. Zene, színház, szabadtéri A művelődésügyi osztály jelentése, amelyet Csanádi Géza ismertetett, részletes és átfogó képet adott a város művészeti életéről. Szeged az ország kulturális életében jelentős szerepet játszik, egyike azon településeknek, amelyek a főváros mellett napjaink művészetét meghatározhatják. A tanácstagok ágazatok szerint megismerhették Szeged kulturális helyzetét. A zenei élet a legerőteljesebb és legszínvonalasabb, az elmúlt időszakban országosan is figyelmet érdemlő eredményeket ért el. Ezáltal teljesítette Szeged legjobban kulturális kisugárzó szerepét. A különböző rendezvénysoror zatok kapcsán eddig 15 rangos kamarazenekari művel gazdagodott a magyar zeneirodalom. A zenei intézmények fejlődése azonban nem tudott lépést tartani az igényekkel. Az épületek elavultak, a hangszerellátottság nem megfelelő, a zenekari, énekkari próbatermek korszerűtlenek. Égető a hangversenyterem hiánya, amit még jobban kiélez a színház rekonstrukciójának elhúzódása. Ezeken a gondokon csak kis mértékben lehetett segíteni az elmúlt időszakban. A lakáskérdés megoldásával támogatták a zenészek letelepedését, a város és Csongrád megye pedig alkotói dijakat biztosított a tehetségeknek. A zeneművészethez szorosan kapcsolódik a város színházi élete. A Szegedi Nemzeti Színház két tagozatával komplex feladatokat lát el. Sajátos helyzetéből adódik, hogy az intézménynyel szemben támasztott követelmények olyanok, mint amire a fővárosban egy-egy színház szakosodott. Magas .szinten kell megfelelnie a komoly zenei feladatoknak, és biztosítania kell a klaszszikus irodalmi értékek színrevitelét. Ugyanakkor a közönség igényli az operetteket és a musicaleket is. A nagyszínház épületének kényszerű bezárása után kritikus helyzetbe került a szegedi színjátszás. Az opera- és operettbemutatókat csak megalkuvásokkal lehetett megoldani. A társulat egészében pesszimista hangulat alakult ki, e tények határozták meg azt az alaphelyzetet, amely az 1982-es mélyponthoz vezetett. 1983ban kialakult az új irányítási struktúra, a két tagozat művészi önállósággal és vezetői fokozottabb felelősséggel tevékenykedhetnek az egységes adminisztratív gazdasági és műszaki háttér mellett. Egyik legfontosabb új feladatának tekinti a színház a nemzeti dráma hagyományainak ápolását, felkutatását, az élő magyar drámairodalom támogatását. A Szegedi Nemzeti Színház az elmúlt három év alatt jelentős eredményeket ért el, az intézményi és szakmai mélypontról kimozdult, az országos átlag szintjén van. Fejlődött, stabilabb' lett mindkét tagozat munkája, javult a közönségkapcsolat, látogatóinak száma nőtt. A Szege'di Szabadtéri Játékok 6200 személyt befogadó nézőterével az ország legnagyobb nyári színháza. Művelődéspolitikai feladatait az elmúlt időszakban teljesítette, tartalmi és statisztikai eredményei egyaránt jelentősek. Ennek ellenére a korábban jól bevált műsorstruktúra az- utóbbi években megmerevedni látszott, hul lámzó lett az előadások színvonala, elmaradtak a kimagasló szakmai sikerek. Különböző tapasztalatok feivetik a Játékok tervezési, előkészítési munkája, szervezeti formája korszerűsítésének szükségességét. jellemzi. A szegedi irodalom nem képvisel önálló, egységes irányzatot. A lakóhely által összekapcsolt írók, költők művészeti felfogása más és más, korunk valóságát a marxista—leninista világnézet alapján ábrázoljak. Szegednek országos mércével mérhető rangos írói s költői vannak. Az elmúlt öt esztendőben 15 szerzőnek 33 önálló kötete jelent meg. Az irodalmi ismeretterjesztés jelentékeny, és országos viszonylatban is kiemelkedő. Évente mintegy 200 előadás hangzik el, több mint 7 ezer hallgatóság előtt. A vidékiség sajátos problémájaként jelentkezik egyes alkotók és tehetséges pályakezdők elvándorlása. A képzőművészek életében egyre nagyobb szerepet játszik különböző vállalatok támogatása. Az üzemek és a művészek között létrejött és jól funkcionál a szocialista szerződések rendszere. A tanács .művészlakások építésével és műteremlakások biztosításával támogatja a szegedi festőket, szobrászokat. Mindezek ellenére további lépésekre lenne szükség, mert a képzőművészek 28 százalékának lakásgondjaik vannak. Szeged újkori építészete egészen a legutóbbi évekig alapvetően nem különbözött más magyar városokétól. A városban az új építészeti irányzatoknak biztató jelei láthatók. így a Dóm téren a SZOTE elméleti épülete, a könyvtár, levéltár, a Mátyás tér, a Szent György tér környékén, a Jankovich utcában épülő társas-, illetve családi házak, az új hídfőnél pedig a paneles lakóházak. Különösen figyelemreméltóak azok a házak, ahol az építészek több társművész bevonásával oldották meg a feladatokat. A tervezők munkakörülményei megfelelőek, négy szegedi építész kapott Ybl-dijat. A kiemelkedő alkotások létrejöttének napjainkban is egyik legnagyobb akadálya az "általános környezetkultúra igen alacsony színvonala és a beruházási rendszer, amelv a használó s a tervező közé néha több ellenérdekű, bürokratikus szervezetet iktat be. A központi intézkedések és az általános társadalmi érdeklődés mindkét hatást azonban az utóbbi időben csökkenti. A taDasztalatok szerint a belvi építészek iobban tisztelik a környezetet és a közvéleményt, mert a kész alkotással együtt kell élniük. Vélemények, javaslatok Irodalom, tánc és építészet Szegeden a táncmozgalom széles körű és sokoldalú. Két hagyományőrző együttes működik a Bartók Béla Művelődési Központ hálózatában. A Szeged táncegyüttes különböző csoportjai évente több fesztiválon öregbítik Európa-szerte városunk hírnevét. A Volán táncklub másfajta műfajt képvisel, az országos bajnokságokon évek óta elért helyezések alapján a legeredményesebb hazai társastáncklubként tarthatjuk számon. A város gazdag hagyományú irodalmi életét a sokszínűség, vá'tozatosság mellett a megnövekedett társadalmi szevep Szeged művészeti életének napirendi vitájában először Frányó József kért szót. A munkásművelődés és a szegedi művészeti élet gyümölcsöző kapcsolatáról beszélt. Példát saját munkahelyéről hozott, mivel a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat több szegedi festőművésszel már régebben alakított ki munkakapcsolatot, akik ott vannak a vállalat jelentősebb eseményein, ismerik a munkások örömeit és gondjait. Ugyanakkor a KSZV dolgozói közül jó néhányan jártak már a festőművészek műtermében, bepillantást nyerhettek alkotói munkájukba. Ezért, ha kiállítás nyílik a gyárban, akkor azokat élénk érdeklődés kíséri. Dobóczky Károlyné, az szmt titkára a tanács érdeméül „könyvelte el", hogy a nehezebb gazdálkodási körülmények közepette is támogatja a művészeket, az alkotókat. Rámutatott arra, hogy a vidéken élőknek kevesebb alkalmuk van a szereplésre, a bemutatkozásra és megjelenésre, mint a fővárosban élő, de fővárosi művészeknek. Ez anyagi helyzetükben is kifejeződik. Kedvező jeleket vélt felfedezni abban, hogy az alkotók egy része kötődik a városhoz. MiVel a Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál rangja és színvonala a tanácsi támogatás nélkül nem jöhetett volna létre, ezért köszönetét fejezte ki. Javasolta, hogy a televízió körzeti stúdiója, sőt a Stúdió '86 több alkalommal adjon nyilvánosságot a szegedi művészeti életnek. Javasolta 25. évfordulójára díjat kellene alapítani, és a színészek részére pedig közönségdijat létrehozni, ezzel is növelni erkölcsi elismertségüket. Török László azt hangsúlyozta, hogy igen figyelemreméltó a város művészeti életének átfogó áttekintése, minősítése, a gondok és az eredmények egybegyűjtése. Érdemes lenne ennek nagyobb nyilvánosságot adni. Halász Miklós a szegedi színházszerető polgárok, elsősorban az értelmiségiek véleményét tolmácsolta. A jelentésben foglaltakkal egyetértve, azt kiegészítve a hetvenes évekre visszanyúlóan elemezte a színvonalcsökkenés okait. Véleménye szerint az elhúzódó színházi válságnak az lett az eredménye, hogy a város egykor virágzó színházi kultúrája szürkévé, átlagossá vált. Szeged Thália-temploma nem elégedhet meg azzal, hogy a közepes nagyságú magyar városok színházi színvonalával együtt emlegessék. Kifogásolta, hogy kevés az operabemutató, a neves operaénekesek közül többen talonba kerültek. Végül a hamarosan birtokba veendő felújított nagyszínházra terelve a szót, a művészeti élet minőségi változásainak garanciáit kereste. Diós József, a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola igaz'gatója az intézményükben folyó művészeti képzés tárgyi és személyi feltételeiről beszélt. A gondok közt emiitette, hogy hangszerállományuk felújításra szorul, mivel a javításra Szegeden továbbá, hogy a nyári tárlat (Folytatás a 2 oldalon.) Több ponyva exportra Hagyományos évindító munkásgyülésre került sor tegnap, csütörtökön a KSZV újszegedi szövőgyárában. A vezetők elmondták, htfgy a tavalyi eredmények sem rosszak: de az idén a vállalatnak 210 millió forintos nyereséget kell elérnie, az újszegedi szövőgyárnak 155öt, a tőkés exportnak meg kell közelítenie a 290 millió forintot, növelni kell az államközi szerződések alapján a szovjet export volumenét 1,5 millió négyzetméter ponyvával. Ez a másfél millió az eddigi 4,5 millió négyzetméter ponyvához viszonyítva óriási mennyiség — teljesítése pedig elsősorban az újszegedi szövőgyárra hárul. Nem is lehetne ezt a többlettermelést új gépek, berendezések nélkül megvalósítani. Az újszegedi gyárban az első félév folyamán 24 ragadókaros szövőgépet telepítenek le. Enyedi Zoltán felvétele Új lengyel, francia licenc alapján készült szövőgépeket telepítenek a KSZV-bcn a megnövekedőit feladatok teljesítése érdekében. Mivel eredeti francia berendezések már dolgoznak Újszegeden, az emberek rendclteznek elegendő gyártási tapasztalattal Indul az INTEREXPRESSZ Tájékoztató a MÁV idei terveiről Csütörtökön, a MÁV Vezérigazgatóságán Bajusz Re_ zsö vezérigazgató tájékoztatta az újságírókat a vasút elmúlt évi eredményeiről, valamint az idei főbb célkitűzésekről. Elmondta, hogy a MÁV tavaly 117 millió tonna árut és 232 millió utast szállított. Eredményekről is beszámolt a vezérigazgató: egyebek között arról, hogy befejeződött a fővárost Péccsel ösz_ szekötő vasútvonal villamosítása. Mint mondotta, továbbra is meghatározó szerepe lesz a vasútnak a távolsági személy- és áruszállításban, s előreláthatólag növekszik a hosszabb távú — s ezen belül is a nemzetközi — utazások aránya. A MÁV egyre erőteljesebben, szándékozik bekapcsolódni az idegenforgalomba; a nemrég létrehozott MAVTOURS Utazási Iroda jó néhány színvonalas, és viszonylag olcsó társasutazást, üdülést szervez az ország legszebb tájaira és külföldre is. A változó utazási igényekhez jobban igazodó menetrendet alakítanak ki: megszűnik majd néhány alig használt belföldi vonat, ugyanakkor a nemzetközi forgalomban, illetve a nyári hétvégeken a korábbinál több szerelvény közlekedik majd. Ezzel kapcsolatban a vezérigazgató megjegyezte, hogy nem a vonatok számának növelése a cél — hiszen, amint az egy felmérésből is kitűnik, tömegével közlekednek 10-15 százalékos kihasználtsággal a személyvonatok — hanem a szolgáltatások színvonalának az emelése. Javulnak .a nemzetközi összeköttetések is, s az idén három nemzetközi vonatpár — a Hungária, a Metropol és a Varsavia Expressz — úgynevezett INTEREXPRESSZ vonatként közlekedik majd a Budapest —Prága—Berlin és a Budapest—Varsó útvonalon. Ezeknek a vonatoknak rövidebb lesz a menetideje, s jelentősen felgyorsul a határokon az ellenőrzés. Néhány mellékvonalon. így Kál-Kápolna, Putnok, Űjszász és Szerencs térségében új motorvonatokat állítanak forgalomba. Ebben az évben mintegy 17 milliárd forintot fordít a vasút eszközeinek fejlesztésére és karbantartására. Az idén kezdődik meg a Budapest—Nagykanizsa közötti vasútvonal villamosítása, folytatódik a ferencvárosi réndezőpályaudvar rekonstrukciója. A tervek r.zerint 192 kilométer hosszúságú pályát korszerűsítenek, 57 kilométeren automatikus térközbiztosítást létesítenek, három állomáson új biztosító berendezést szerelnek fel. A beszerzési keretek egyebek között 15 villamos tolató mozdony, 10 motorvonat és 500 teherkocsi vásárlására nyújtanak lehetőséget (MTI) » « i