Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-09 / 7. szám

4 Csütörtök, 1986. január 9. Aranykereszt, acélkard 1986. JANUAJI 9., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: MARCELL A Nap kel 7 óra 31 perckor, és nyugszik 16 óra 12 perckor. A Hold kel 6 óra 37 perckor, és nyugszik 14 óra 35 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vizállása szegednél szerdán plusz 412 cm (áradó). Tiszteletre méltó Szentmihályi Szabó Péter vállalkozása. A 10 kötetre tervezett magyar történelmet megjelenítő regényekből hármat külön-külön publikáltak már A Szépirodalmi Kiadónál egy kötetben kiadva mégis új regények benyomását keltik A programszerűség, úgy vélem, csak javára vált a műnek a vállalkozás nagyságán túb egyéb erényeit szeretném elsősorban említeni Az ajánlások és a mottók a folyamatosság, a történeti időrendiség következetes megvalósítását erősitik. Írói bátorságra, történetismeretre, jellemalkotó és megjelenítő készségre volt szükség. „Az avarok gyűrűje", a „Gellért", a „A Látó és a Vak" — megalkotásához. Írójuk mindezekkel az erényekkel rendelkezik. A magyar történelemről szóló müveit — bár közvetve mindenféle belemagyarázás ellen ő maga tiltakozik — mégis a mának szánja. Regényei modern látásmóddal megalkotottak, történeti hűségűek. A pasztel tájképekre emlékeztető helyszínek mellett az emberek gondolatainak, vallásának, babonáinak visszaadó-" sa utal csak „történelmi" regényre, minden gondolata a mai embernek szól. Írójuk meg sem kísérli az egyébként is rekonstruálhalatlannak tűnő középkori magyar nyelvet visszaadni; stílusa képgazdag, puritánságában is emelkedett. Mi a téma? Talán a fentiekből is kiviláglik, a n'ép, a nemzet vezetőjének felelősségét fogalmazza meg, más-más szituációban, a nacionalizmustól mentes hazafiságot adja példának és az önismeretet, a népből jött király (az értelmiségi — egyáltalán a vezető) tetteinek sorsdöntő fontosságát, önálló gondolkodásra és írói bátorságra vall az ábrázolt időszakok kiválasztása is. Az avar időkről rendkívül kevés mü jelent meg, még a történelmi szakmunkák is csak halvány mécsek az ismeretlenség sötétjében. Az „Avarok gyűrűje" mint egy szárnyasoltár első oldala, bevezető a mélyebb áhítatot, súlyosabb gondolatok befogadását feltételező másik két részhez. Az író szimbólumrendszerét követve az acélkard időszaka a harcoké. A Nagy Károly (768—814) uralkodása utáni Európában a népvándorlás új hullámai, a csaták között vérben megszülető Európa közepén játszódik a regény cselekménye. Az acélkardra ugyancsak szükség van. A kis avar gyúrú harcokból, megalkuvásokból, hősies kalandokból álló élete szüntelen sóvárgás a biztos föld, a megismerés és ráismerés melegét adó haza, családias fészek után. Az író a történelmi igazság mellett — talán helyett — a művészi igazságot követi, ezt akarja kifejezni. Nem bizonyítható a hun—avar—magyar folytonosság (az ellenkezője sem), az, hogy a regény népe, az avarok lehettek a magyarok elődei, segítői, szálláscsinálói. Szentmihályi Szabó koncepciója a vezetésre hivatott ember életéről mór ebben a regényben megfogalmazódik. Varsány-Becse minden tettét hivatása dönti el. Házassága menekülés a lélegzetét is számon tarló politikától, de a hivatástudat, népe fennmaradásának kihívása erősebb. A vezető még legbensőbb érzelmeiben sem tagadhatja a politikumot: családja, rokoni kapcsolatai, világképe — mind ennek függvényében kapnak jelentőséget. A haza megtalálása után a nehezebb, a szellemi honfoglalás következik. Ezt vállalja Gerhard velencei szerzetes, a magyar történetírásban csak Gellért püspöknek vagy Gyirót atyának nevezett mártír. A szerző az ő történetének megírásában az önvallomásra, vagy inkább a gyónásra emlékeztető formát választotta. A két szervesen összetartozó rész közül az elsőben maga a címszereplő tekint vissza életére, a befejező oldalakon paptársa, Walter beszéli el szörnyű pusztulását. Rozsnyai Jenő Konténerkikötők Hamarosan újabb taggal bővül a konténerterminállal rendelkező szovjet távol-keleti kikötők hálózata — elkészül Vaninóban a teheráruátrakó állomás, ahonnan Szahalin szigetére, az Északi-sark keleti vidékeire, az Ohotszki-tenger partvidékére és Kamcsatkára indítanak majd szállítmányokat. A nagyméretű konténerekkel történő áruszállítás — ez a szovjet távol-keleti hajózási társaságok legfőbb célkitűzése mind a part menti hajózásban, mind pedig a nemzetközi járatokon. A legnagyobb terminál a Vosztocsnij kikötőben található, melynek a kiépítése tovább folytatódik Nabodka közelében. A körzet hajózási társaságai speciális konténerszállító hajók egész flottájával rendelkeznek. A közeli jövőben újabb konténerterminálok épülnek majd a sarkvidéki Pevek kikötőjében és a Beringtenger partvidékén, Anadirban. Ultrahang — autótolvajok ellen SZAZHARMINCÖT ÉVE született Simonkai Lajos (1851— 1.910) botanikus, Borbás Vince mellett a 19. század második telének legnagyobb magyar flórakutatója. Hatalmas herbáriumát. amely, mintegy 22 ezer fajt ós változatot tartalmazott, a Magyar Nemzeti Muzeumnak ajándékozta, szeles kórü szakirodalmi munkásságot fejtett ki. ZENÉS SZÍNHÁZ Este fél 7 órakor: Carmen — József A.—Juhász Gy.-bérlet. KISSZINHAZ Délután 3 órakor: Tündér a padláson — Bérletszünet. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. délután negyed 4, fél 6 ós háromnegyed 8 órakor: Kék villám (színes, m. b. amerikai film. Kiemelt helyár! 14 éven aluliaknak nem ajánlott!). Fáklya: délután háromnegyed 3, negyed 6 ós fél 8 órakor: Egy kirándulás képei (színes olasz film. 14 óven aluliaknak nem ajánlott!). Kiskörössy Halászcsárda: (videomozi) este fél 9 órakor: Keleti kényelem (színes amerikai kalandfilm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7-lg. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) veszi fel, sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.), urológiai felvételi ügyeletet a ír. Kórház tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. L sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Tele•fon: 14-420. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7-töl reggel 7 óráig. Telefon: u-OOO. Hflfc-j BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna — (ism.) 9.00: Jskolatelcvizió 10.00: Golgota — Szovjet filmsorozat — 11. I.1.05: Fejes Endre: Eló Klára — Ballada — (ism.) II.50: Zakopane háromszor — Lengyel kisfilm 12.00: Iskolatelevizió 12.25: Képújság 15.20: Iskolatelevizió L6.00: Műhelytitkok — Továbbképzés pedagógusoknak 16.30: Feltalált tárgyak — Felhívás 16.55: Hírek 17.00: Mi és a számitógén — Számitégép-kedvelök magazinja 17.30: szól a "nóta 18.00: Száz híres festmény — Angol rövidfilm 18.LO: Képújság 18.15: Reklám 18.20: Folk and roll — A Kormorán együttes a roskildci fesztiválon 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Szép Ernő: Május — — A Pesti Színház előadása, felvételről 20.55: Panoráma 22.00: Mestersége: szinész — Tábori Nóra 22.55: Tv-hiradó 3. 23.05: Himnusz BUDAPEST 2. 16.10: Képújság ifi.15: Pedagógusok fóruma 16.50: Telcsport: Magyarország— Franciaország Magyar Nemzet Kupa jégkorongmérkőzés 19.30: En, te. ők — Francia tv-film 2I.OO: Tv-hiradó 2. 21.20: Egészen noi malis őrület — NSZK tv-filmsorozat — 1. 22.05: Képúlság RFLGKAD I. 18.00: Tévéhíradó 18.15: A munkától a tervig 18.45: Montreux 1985. 19.15: Rajzfilm 19.30: Tévéhíradó 2. 20.00: Monitor 21.00: Választott pillanat 21.10: Rejtv.énytár 22.15: Tévéhíradó 3. BELGRÁD 2. 18.30: Belgrádi műsor 19.00: Lépések 19.30: Tévéhíradó 20.00: Es az élet folyik tovább — olasz tévéfilmsorozat — 1. 21.00: Huszonnégy óra 21.05: Művészeti est ÚJVIDÉK 15.30: Tévéhíradó magyarul 15 50' Színes percek 15.55: Hideg, meleg — gyermekműsor 16.25: Jalgirls—Cibona — BEK kosárlabda-mérkőzés 16.00: Tévéhíradó szerbhorvátul 18.15: Művészeti műhely 18.45: Dok.-műsor 19.15: Rajzfilm 19.30: Tévéhíradó magyarul 20.00: A kísérletek és Foka úr — csehszlovák tévéfilm 20.50: Tévéhíradó szerbhorvátul PÉNTEK DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 8 55: Tv-torna 9.00: Itv 10.00: Nyugdijasdélelőtt ti.30: H. Barta Lajos: Békesség, ámen — tv-film 12.25: Képújság KOSSUTH 8.20: Tóth Benedek írása 8.30: Manotti: Amelia bálba megy — Egyfelvonásos vigopera 9.24: Fúvósesztrád 9.44: Nefelejcs 10.05: Diákiélóra 10.35: Nádihegedü 10.50: Nótacsokor 11.40: Epizódok Lénárd Sándor önéletírásából — 7. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Világhirlap 13.00: Jevgenyij Nyeszterenko operaáriákat cnekel 13.40: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai — A „felesleges ember" — (ism.) 14.25: Baletlzene 15.00: Lapozgató • 15.30: Jereb Ervin müveiből 16.05: Révkalauz 17.00: Rádiószínház — A Janika — Csáth Géza drámája 17.49: Népdalok 19.15: Arckép emlékeinkből 20.30: Három nyitány 21.00: Mary poppins — Részletek Sherman zenés játékából 21.40: Vállalkozások a tudományban — 3. 22.20: Tiz porc külpolitika 22.30: Pege Aladár dzsesszegyüttesé játszik 23.00: A harmadik tudományos nagyhatalom 23.15: Eli muzsika 0.10: Himnusz 0.15— .IIUrttJiSH. r • 4.20: Ejfci-ütan .;? ••' PETŐFI 8.05: Takács Béla nótákat énekel 8.20: A Szabó család — (ism.) 8.50: Tiz perc külpolitika — (ism.) 9.05: Napközben — Zenés délelőtt 12.10: A Magyar Néphadsereg Központi Zenekara játszik 12.25: Néhány szó zeneközben 12.30: A Népművészet Ifjú Mestereinek felvételeiből 13.05: Nosztalgiahullám: Jimmy Clanton 14.00: Nóták 14.15: Idősebbek hullámhosszán — (ism.) 15.05: Néhány pere tudomány 15.10: operaslágerek — (ism.) 15.45: Törvénykönyv — (ism.) 16.00: Sanzonpódium 17.05: Filmzene 17.20: Közvetítés a Magyarország— Franciaország Magyar Nemzet Kupa jégkorongmérkőzésről 17.30: Tanakodó 18.30: Slágerlista 19.05: Közvetítés a MagyarországFranciaország Magyar Nemzet Kupa jégkorongmérkőzésről 19.20: Operettkedvelöknek 20.13: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Fecsegő felügyelő esetei — 21.35: Népdalok 22.00: Maholnap — Ifjúságpolitikai folyóirat 23.20: Barbra Strcisand zenés életrajza — 2. — (ism.) 23.53— 0.13: virágénekek 0.15— 4.20: Éjfél után... 3. MŰSOR 9.08: Magyarán szólva... — (ism.) 9."': Ormándy Jenő vezényli a philadelphiai szimfonikus zenekart 10.46: Mulatságok 11.07: Pillanatkép I.1.12: Operaáriák II.30: Kamarazene 13.05: Amiről a világ vitatkozik — (ism.) 13.35: Zenekari muzsika 14.20: Kabaré — Részletek Kander zenés játékából 15.00: pophullám 16.00: Körmendi Klára (zongora) és a Kodály vonósnégyes felvételeiből 17.00: Iskolarádió 17.30: opera-müvészlemezek 18.30: In limba máterna — A Magyar Rádió román nvelvü nemzetiségi műsora Szolnokról 19.05: A zeneirodalom remekműveiből 20.15: Applcby: Magnificat 20.30: Eszmecsere az Akadémiai Kiadóról 21.00: Zenekari muzsika 22.11: Japán hangverseny a Zenetudományi Intézet Kodály-termében 22.40: Napiaink zenéjé — A Weiner kamarazenekar hangversenye Zsinagógák építésze Zsinagógák kiemelkedő építésze, Baumhorn Lipót 125 éve, 1860. december 28án született, a Kisalföld széli Kisbéren (Komárom megye), ahova öregkorára visszaköltözött, és ugyanott halt meg 72 éves korában, 1932-ben. Bécsben, Ferstel tanítványaként szerezte meg oklevelét, majd hazatérte után hosszabb ideig dolgozott Lechner Ödön munkatársaként. önálló tervezőirodát 1890-ben nyitott, de ezt követően is hive maradt az új formatörekvéseknek, a magyaros stílusnak. Erre utalnak épületei, mint a temesvári Bega-palota, több budapesti iskola és a második világháborúban elpusztult Lloyd-palota. önálló alkotásai közül a zsinagógák emelkedtek ki, s az egyik legkiválóbb a szegedi új zsinagóga. Ez a kupolás, fehéren, kéken és aranylón harmonikusan diszlő épület mintegy 1500 négyzetméteren épült fel 1903ra, 815 négyzetméter belső templomtérrel. A belső kiképzésben a hitközség korabeli főrabbijának. Löw Immánuelnek (1854—1944) botanikai műveltsége szerencsésen találkozott Baumhorn mór-szecessziós terveivel. A templom építésére 1897-ben. írták ki a pályázatot, amit többeket megelőzve Baumhorn Lipót nyert el. Ekkorra már néhány zsinagógát építettek tervei szerint. Az építkezés véglegesen 325 ezer koronába került. A kivitelezési munkálatokat Szilágyi János, Schaar Ede és Stark Vilmos szegedi vállalkozók végezték. Föpalléruk Kovács Sándor volt. A kivitelezésben tobb mint 30 vállalkozó működött közre. A fémveretekkel díszített frigyszekrény Vogel Ede alkotása. A belső ornamentika és az üvegablakok Róth Miksa művészetét dicsérik. Kertjét a szegedi Süvegh Mihály (1859—1931) tervezte. A vasmunkák Fekete Pál műhelyében készültek. Az építkezéseket 1900 augusztusában kezdték, és az avatásra 1903. május 20-án került sor. A korabeli sajtó így ír a szegedi új zsinagógáról : ,-A tervező főleg azt tarta szem előtt, hogy úgy a külső, mint a belső architektúrában a monnumentális jelleg nagy, összhangzatos arányokban nyerjen kifejezést, és hogy az épület a fejlelt müizléshez és magasztos czéljához méltó legyen... Az építész a kínálkozó ritka szép alkalmat úgy használta fel, hogy a templomot symmetrikus alapbeosztású, központi elrendezésű, perspektívájában hatásos épületnek tervezte." (Szegedi Napló 1903. május 16.) Ugyancsak Baumhorn Lipót tervezte Szegedre a zsidó hitközség székházát (1903), vasbetontechnikára a Csongrád-szegedi takarékpénztár épületét (ma az OTP-székháza), a vele szemben levő ún. Vasaló-házat a takarékpénztár alkalmazottjainak (mindkettő 1904-ből való), a Kárász u. 14. sz. alatti, két utcára néző bérházat (1904) és a trapéz alaprajzra emlékeztető Dugonics téri (11. sz.) szecessziós MüllerVagy Forbáth-házat (1911). Ennek a háznak földszintjén neves és nagy forgalmú vendéglő működött, amelyben Erdélyi József 12 tagú zenekarával muzsikált. (Ma Bizományi Áruház üzemel itt.) Lechner Ödön és hatása s magyar építészetben ma is elevenen ható példa. Tanítványainak egész sora. a szegedi Szivessy Tibor, Baumhorn Lipót és mások a történelmi stílusokból válogató eklektikával szemben, a magyaros formatörekvések jegyében és szellemében keresték az újat, és alkottak remekeket nemcsak koruknaKT hanem az utánuk következőknek is. Baumhorn Lipót egész építőművészi tevékenységével mindvégig az új formák keresésének útján haladt. A Kozma utcai zsidótemetőben levő síremlékén ez áll az általa tervezett zsinagógákról: ,,Budapest: Aréna út, Bethlen tér, Csáky és páva utca. Esztergom, Szeged, Gyöngyös, Brassó, Kaposvár, Cegléd, Kecskemét — ma a Technika Háza, B. J. —, Szolnok. Eger, Liptószentmiklós, Temesvár, Fiume, Muraszombat, Nyíregyháza, Losonc, Nagybecskerek, Újvidék, Nyitra, Kispest és Szikszó." összesen 24. Bátyai Jenő A Német Szövetségi Köztársaságban 60 ezer személyautót. lopnak el évente. Az autótolvajok dolgának megnehezítésére olyan ultrahangos ' riasztóberendezést hoztak forgalomba, amely nemcsak az utasteret őrzi, hanem a motor- és a csomagteret is, sőt az abroncslopás is riadót vált ki. A berendezés központi egységét a motortérben vagy a csomagtérben helyezik el, az utastérbe pedig kis érzékelő kerül. A készülék működése a Doppler-hatásra épül: bekapcsolás után az ultrahangérzékelő rezgésbe hozza a levegömolekulákat a kocsi belsejében. Az ajtó vagy a mqtorházfedél kinyitásának minden kísérletére, az ablakok betörésére megváltozik a molekuláris rezgés. A készülék érzékeli ezt a változást, és bekapcsolja a kürtöt, a fényszórókat, vagy a villogókat. A riasztó 30 másodperc elteltével önműködően kikapcsol, de minden újabb betörési kN sérletre újabb 30 másodpercre riaszt. A tulajdonosnak beszálláskor 15 másodperc áll rendelkezésére a készülék kikapcsolására. A vietnami háború izmos veteránja, a különlegesen kiképzett , ,s zu perka tona" visszatér az egykori harcok szinterére, ós 'kiszabadútja a gonosz 'kommunisták fogságáiban sínylődő amerikai hadifoglyokat. Közben lelő egy ezrednyi ellenséges katonát, megsebesül, de összeszorított foggal k'ütart és leszámol egykori megk ún zójávai, egy sötétképú polii'tikai tiszttel. Ezt a nem túl humánus és m i nden realitást nélk ü 1 öző forgatókönyvet Silvester Stalilone találta ki Rambo II. — az első vér című filmjéhez. "Természetesen a közkedvelt Rock y-filmek hőse játszotta a főszerepet is. Kesébb lékoppintőtta a történetet Chuck Norris, Bruce Lee-pótlék is, aki nem annyira testi erejével, mint inkább rendkívüli karatetechnikájával öli halomra az ádáz viet-'kongokat. Példájukat azóta már többen követték, és se szeri, se száma a bárgyú hazugságot feldolgozó videofilmeknek. A többnyire az NSZK-bói Rambo behozott kazettákat nyilván sok ezren látták már Magyarországon, így tehát nem hiábavaló szót emelni a valóság otromba eltorzulása ellen. Az Egyesült Államokban „újra felfedezett" hazafias érzés — nevezhetjük sovinizmusnak — egyik sajá'tas mellékterméke a Vietnamiban elkövetett kegyetlenkedések eme utólagos ideológiát igazolása. A filmek Reagan elnöknek is tetszenek — erről ö miaga nyilatkozott a Rambo II. megtekintése uitán. A gyűlölet lángját pedig sókkal könynyebb felszítani, mint később kióltanii. Aj. amerikaiak egész nemzedéke nő fel úgy, hogy eszményképe Rambo, vélt ellenségei pedig „a vön sifk" Pedig Vietnam nem bombázta tönkre az Egyesült Államok nagyvárosait, nem pusztította a rizs földeket, a dzsungelt, nem gyilkolta százezenszóm a békés polgári lakosságot, nem szállta meg az amerikai falvakat, koncentrációs táboriba terelve a parasztokat. Ezt mind az amerikaiak csinálták. Most aztán „kiderül", hogy nem is bánják, sőt hőstettnek tartják.* Ami az á'Mítólagos foglyokat illeti, ilyenek nincsenek. Sőt, az elesett amerikaiak földii maradványait is kiszolgáltatják, fölkutatásukban is segítséget nyújtanak a vietnami hatóságok. Hétfőn éppen erről kezdődtek magas szintű tárgyalások Hanoiban a két ország illetékesei között. Biztosra vehető, hogy miképp a múltban. Vietnam most sem fog akadályokat támasztani a humanitárius erőfeszítések útjába, hiszen már eddig is hozzájárult a maradványok elszállításához. Rambo helyett tehát küldöttség, megkínzott hadifoglyok helyett egy dicstelen agresszió halottai A valóság prózaibb a filmek viliágánál.De valóság. Horváth Gábor