Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-08 / 6. szám

Szerda, 1980. január 8. 3 Megyei kór-körkép (11.) így élünk mi falun és városon Életmódunk következményeit tükrözték a számok ko. aszülés, infarktus, daganatok, különböző lelki bajok, alkoholizmus és öngyilkosság — mindben „előkelő" helyezést ért el megyénk Tudjuk, e kórnak vannak általános eredői, de vajon léteznek-e olyan megyei sajátosságok, amelyek enynyire hátrányos helyzetbe hozták az itt élő népességet Ennek kutatása a szociológusok feladata. Átfogó, egész megyére kiterjedő életmódvizsgálat rendkívül összetett, bonyolult, nagy erőket mozgósító munka lenne. Az itt élő lakosság egy-egy „szeletének" tüzetesebb vizsgálatával azonban számos általánosítható következtetést vonhatunk le, amelyek nélkül hozza se láthatunk az eredménnyel kecsegtető megelőzés munkájához. Mit mond a szociológus, Simon Attila, a falukutaló? Rossz szokásaiért ne kárhoztassuk az embert. Az emberek úgy élnek, ahogy tudnak. A paraszt egyszerűen nem képes előírásszerűen táplálkozni, nem azért mert felelőtlen, hanem azért, mert az élet ezt diklalja. Aki a földeken dolgozik, nem tud leülni teritett asztalhoz, hogy meleg; főtt ételt egyék: délidőben behúzódik egy fa árnyékába, és kenyeret meg szalonnát ebédel. Régen is ezt lette, sőt, akkor még tejet se ivott annyit, mint manapság, mégis több ma köztük a beteg ember, mint hajdanán És sérülékenyebb a lélek is. Az—egyik vizsgált faluban — amely ma alkoholizmusban, öngyilkosságban az élen járók közé tartozik — a háború előtt nem volt csak egy-két részeges ember. Csakhogy: miként emlékszik vissza arra az időre az egyik olt élő öreg? „Szombaton, cséplés után hazajöttünk a kocsival, kitakarítottunk, a fiatalabbak megmoslak a lábunkat, aztán jött a vacsora, közben jól kibeszélgetlük magunkat. Örömteljes valami volt az. Nagyon szegények voltunk, kétszer ettünk egy nap, de tulajdonképpen nem voltam én szegény: jó családom, jó gyerekeim, jó barátaim voltak." Mára az emberi kapcsolatok a családon belül is meglazultak, a mai élet nem kedvez az összetartozásnak. A falu másik idős lakója elmesélte, miként tanította munkára az apja. „Ha kijössz velem a határba, mesélek neked — mondta mindig. Szerettem a mesét, hát mentem. Ezután is mindig azt válaszoltam a hívó szóra: megyek édesapám, ha mesél. Dolgoztam is boldogan. De mikor apám látta, hogy fáradok, azt mondta, menj a fa alá, addig én viszem a te sorodat is." Az oktatás, a nevelés mára elgépiesedett, az egyszerű szülő nem is ért szót a tanárral. De a gyerek se érzi, hogy ö maga igazán fontos lenne. Pedig, mielőtt történésszé, orvossá, kőművessé képeznek valakit, előtte emberré kellene faragni. Régen volt egy általános szabályozó, a 10 parancsolat, amely tömören megfogalmazta, mit helyes lenni, mit nem, s ez kötelező érvényű volt, hisz „Isten így akarja". Megszűnt a vallás egyeduralma — radikálisan, egyik napról a másikra fölszámolták —, de a fejekben eltöl zűrzavar támadt. Az addigi etikai normákat elvetették, de helyettük mükudöképes kódexet nem kínáltak. Megsínyli ezt a pedagógia, az együttélés tisztasága is, s megakadt a falu önszabályozó élete. Eltűnt a közös éneklés, az esti mesehallgatás, amely alkalmas lett volna erkölcsi intelmek terjesztésére, elmélyítésére. A gyerekek tele vannak félelemmel, bizonytalansággal. Márpedig a gyerek sorsa akkor tragikus, ha a fölnőtteké távlattalan Mi okozott lőrést a falusi emberek életében, életüknek melyik szakaszat tartják a legrosszabbnak? A megkérdezettek között egyetlen egy volt, aki nem az ötvenes éveket említi, a „padláslesöprések" időszakát. Nem tudták földolgozni magukban a jelenségeket. eddig Istent okolták, ha jég verte a termést, de ezután? Ha a léeszesités szükségességét ésszel meg is értette a paraszt, a szive, a lelke sebzett maradt miatta. „Betegek vagyunk mindketten, a feleségem is, én is, jó is, hogy elvették a földet, mit is kezdenénk vele, munkaerőt úgyse kapnánk. De volt öt holdam, micsoda föld volt az! Fáj a szívem, ha csak rágondolok." Amikor jött a második téeszesilés, a 60-as években hirtelen megugrott az öngyilkosságok száma: addigra elfogytak a pszichés és morális tartalékok. Csak súlyosbította a helyzetet a 70es évek rendelete: tanyát építeni, föiújílani nem szabad. Ezután abban a községben is egy év alatt 6 ember vetett végei az életének, ahol évtizedeken át elvétve akadt egy-egy ilyen elkeseredett ember. A falusi életmódvizsgálatok azt bizonyítják: az öngyilkosság nem annak a jele, hogy a lélekben, hanem, a társadalomban történt valami, aminek hatására bomlik a lélek a pálinkát nem vetik meg. Rendszeres ivó 76,7 százalékuk, közülük sajnos csaknem a 70 százalék azt vallotta, hogy naponta többször is nyúl az üveg után. A kalóriadús táplálkozás, az alkoholfogyasztás mellett a harmadik kockázati tényező, a dohányzás: a megkérdezetlek 63,6 százaléka cigarettázik. A napi adag általában fél doboz. Munkahelyét a dolgozók nak több mint a fele vészé lyesnek. minősítette, mert nap mint nap kapcsolatba kerül egészségre káros anya gokkal: porral, vegyszerrel, de szenvednek a zajártalom tói, az időjárás viszontagsá gai miatt, fizikailag és lel kileg is megviseli őket a nehéz munka. Negyven százalékuk nyilatkozott úgy, hogy több pihenésre, kikapcsolódásra lenne szúksé ge. S mindez miként befolyó solta egészségi állapotukat? A vizsgált esztendőben a munkások fele volt táppénzen, egyharmaduk két hétig, s igen sokan (26,7 százalék) három hetet is meghaladó ideig. Minden második ember úgy érzi, hogy egészségi állapotában van olyan változás, mely jelenlegi munkájával összefüggésbe hozható. A városi ember alkalmazkodó képessége is megsínyli a rohamos változásokat. Az egyre nagyobb iramot követelő élet hozta napvilágra a „számító kötelességleljcsftö"-l, akit az előrehaladás kényszere visz rá, hogy hazahordja közéleti tevékenységét is. Kevés szó esik erről, pedig mindez szintén mérgezi a családi életet: aligha van ott meghitt hangulat, ahol az orvos beteganyagúval, az osztályvezető jelentésírással foglalkozik, hogy megfeleljen a — családon kívüli — elvárásoknak. Olajipari dolgozók körében vizsgálták az életmód és az egészségi állapot összefüggéseit a SZOTE társadalomorvostani intézetének kutatói. Zalányi Sámuel professzor és Pető Éva szociológus értékelésében megállapította: a nehéz fizikai munkát végző olajosok úl^ táluk vizsgált csoportja megfelelő lakáskörülmények között él, csaknem 50 százalékuk kertes házban, de valamennyiük élettere 2-3 szobából áll. Hetven százalékuk elégedett is lakásviszonyával. Táplálkozási szokásaik nemigen felelnek meg az egészséges életmód kívánalmainak. Sokan naponta csak kétszer vagy egyszer esznek, legtöbbjük sietve, kapkodva, a többség szereti a túl fűszeres ételeket. Tejet, tejterméket, gyümölcsöt azonban meglepően nagy százalékuk fogyaszt. A megkérdezetlek több mint fele addig eszik, amíg jól nem lakik, nem ügyelnek a kalóriákra. A kutatók vizsgálták az élvezeti szerek fogyasztását is: saját bevallása szerint valamennyi munkás iszik álkoholt, csaknem 50 százalékuk nem válogat, mert sem a bort, a sört, sem A ma eltanult életmódot gyerekeink átviszik a fel nőttkorba, s örökül adják utódaiknak. Hogy élnek a mai gyerekek? A rókusi általános iskola pedagógusai szerint a szülők annyira elfoglaltak, hogy kezük nyoma alig érez hető gyerekeiken. Időhiány miatt nem futja dicsérő szóra, csak szidásra, s a családi háborúskodások rá ülnek a másnap iskolába ér kező gyerek arcára: szomorúan, kisirt szemmel, fá radlan ül be a padba. Büszkék a tanárok arra, hogy szegény gyerek nincs az iskolában, telik a szülőknek ruhára, játékokra, könyvekre is, de elképesztő, hogy magukra hagyatottsá gukban, tanács és ellenőr zés híján mi mindenre szór jók el zsebpénzüket a gye rekek. A szűk tantermek, a túlterhelés miatt a mai diáktól elvárja az iskola, hogy egész nap — lehetőleg fegyelme zetten — üljön, figyeljen és tanuljon. Sem otthon, sem az iskolában nem tombolhatja ki magát — sajnos a szülők hét végén is mással vannak elfoglalva, nem hol mi közös programmal, ki rándulással —, így aztán a feszültség, a mozgásigény szándékos rongálásokban agresszivitásban tör magának utat. A gyerekek dolgozatot írtak arról, hogyan él a család. Egy nyolcadikos kis lány fogalmazása hűen tükrözi a mai gyerekek otthoni életét: „Nálunk az a helyzet, hogy majdnem minden házimunkát anya csinál. Nagymama már nem bír segíteni a korára való tekintettel, nekem meg ott van a tanulás. Édesapám pedig délelőtt főállásban, délután, este mellékállásban dolgozik, ö, mikor 9-kor hazajön, már annyira fáradt hogy nem tud segíteni. Ez nagyon rossz, mert anyura hárul minden: mosás, főzés, vasalás. Én úgy szeretném, ha a család többet lenne együtt." Lám, a legérdekellebbnek is ez a véleménye. Az efféle életbölcselethez nem kell orvosnak, pszichiáternek, pedagógusnak, újságírónál: lenni, egyszerűen józanul gondolkodó embernek. Chikán Ágnes (Következik Epilógus) Csütörtökön Városi tanácsülés Szeged Megyei Város Tanácsa holnap, csütörtökön fél kilenckor tartja idei első ülését. A tanács végrehajtó bizottsága javasolja a testületnek, hogy a következő témákat tűzze napirendre: megemlékezés a tanácsok megalakulásának 35. évfordulójáról; a művészeti élet helyzete Szegeden: a rendőrkapitányság beszámolója a közrendről és közbiztonságról; a tanács 1986. évi munkaterve. A tanácsülés nyilvános. Somogyi Kírolynct fölvétele Korszerű gépeken gyakorolnak, dolgoznak a vas-, építőipari szakma tanulói a 600. Számú Móra Kerene Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Az alapképzést követően igen hasznos munkát végeznek. Tavalv például 32 ezer 500 darab kéziszerszám — kalapács, fűrész, csőfogó stb. — került ki a kezeik közül — s ebből mindössze 21 darab volt a selejt... Üdülő lesz a Hullám Ujabb szakaszához érkezett a keszthelyi Hullám Szálló épületének felújítása. Mivel a csaknem 100 esz-, tendős, alapos renoválásra szoruló hotel rendbehozására a korábbi tulajdonosnak, a Danubius Szálloda- és Gyógyüdülő Vállalatnak nem volt pénze, a Kőbányai Sörgyárnak adta át a patinás házat. Az új gazda és társvállalkozói saját dolgozóinak 34 szobás — mintegy 100 személy fogadására méretezett — üdülőt, raiomint vendéglátó komplexumot. éttermet, sörözőt, borozót és drinkbárt alakítanak ki benne. A romtalanitassál 1982-ben megkezdett munkálatok tavaly elegendő tőke híján egy ideig szüneteltek. Ekkor jelentkezett az épületről korábban lemondott Danubius is, és az újabb társuló anyagi segítségével folytatódhatott az épület helyreállítása. A hajdani Hullám külső felújítása előre láthatólag május 1-jére befejeződik. Ha az idén elegendő pénz jut a még hátralevő belső átalakításokra és a berendezésre. akkor szilveszterre; ha csak jövőre, akkr^ 1987 első felében nyitják meg a szállóból lett üdülőt és vendéglátóhelyet. (MTI) Magyar vállalatok Ausztriában? Közös kereskedőházak Hagyományosan jók a ma. gyar—osztrák gazdasági kapcsolatok. Valaha szekerek, hajók szállították az árut Buda és Bécs között, a vágóállatokat pedig élénk ostorcsattogtatás közben lábon hajtották a kereskedők a császá rvá ros mészá rosai nak. Magyarország élelmiszert adott el Ausztriának, míg nyugati szomszédunk főleg iparcikkeket szállított nekünk. Burgenland iparosítása A kereskedelem romantikus korszaka már régen lezárult, a mai helyzet bonyolultabb, több leleményt és új formákat kivan mindkét féltől. A két ország gazdasági szakemberei, vegyes vállalatainak képviselői éppen ezért az elmúlt esztendő vegén kétnapos tanácskozást tartottak Bécsben. Ezen magyar részről a többi között részt vett Csikós-Nagy Béla akadémikus. Kovács Gyula, a bécsi magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője, és Obiul h György, az Intercooperation Kereskedelemfejlesztési Rt. nevű magyar vállalat vezérigazgatója. Nyugati szomszédaink különös jelentőséget tulajdonítottak a tanácskozásnak. Mutatja ezt az is, hogy a megnyitót Kari Vak, az egyik legnagyobb osztrák bank vezérigazgatója tartotta, aki népszerű közéleti személyiség Ausztriában. A megbeszélésen a gazdasági szakemberek az együttműködés új formáiról vitatkoztak. Közülük talán egyelőre kettőt érdemes kiemelni. Burgenlandban, ahol jelenleg nem olyan mértékű az iparosítás, mint Ausztria többi részén, korszerű iparvállalatokat létesítenek. A bécsi szakemberek azt ajánlották, hogy ezek létrehozásában vegyenek részt a magvarok is. A terv megvalósítására újabb magyar—osztrák vegyes vállalatok alakulnának. Az osztrák ajánlat értékelése nyilvánvalóan hosszú és alapos elemzőmunkát kíván. Mindeneseire ez új fejlemény. Eddig ugyanis csak osztrák tőke jutott be hozzánk. így épült több budapesti szálloda. Az osztrákok kedvezményekel és más előnyöket Ígértek a magyaroknak, ha részt vesznek Burgenland iparának fejlesztésében. Kari Vak, a bécsi Zentralsparkasse und Kommercial bank elnöke azt ajánlotta, hogv Bécsben és Budapesten hozzák létre a gazdasági együttműködés, a közös kereskedelem új formáit. Az osztrák szakemberek részletes tervet dolgoztak ki, ebben először is történeti visszatekintéssel igyekeznek igazolni elképzeléseik helyességét. A bécsi tanulmány szerint a világgazdaság struktúraváltozása. a transznacionális vállalatok térnyerése, a csúcstechnológiák gyors elévülése, és az általános piaci folyamatokra való azonnali reagálás kényszere megköveteli a nemzetgazdaságoktól a legfontosabb piacokon való állandó jelenlétet. Nem japán recept A gazdaság történetének számos példája igazolja, hogy a gazdasági struktúraváltozások idején csak azok a nemzetek és országcsoportok fejlődtek töretlenül tovább, amelyek képesek voltak a koruknak megfelelő világgazdaság egészét behálózó kereskedőláncot létrehozni és működtetni. Ezek közé tartozott például Lombardia, Velence középkori manufaktúraforradalma; Hollandia, Anglia ipari forradalma, USA 1929—30 közötti technikai, szervezési forradalma, Délkelet-Ázsia 1968-cal kezdődő informatikai forradalma. A korábbi kereskedőházakat az ipart és kereskedő tőke magas koncentrációja jellemezte. Korunkban az információ koncentrációja a mérvadó. Ezáltal a kisebb nemzetgazdaságok számára is megnyílik a lehetőség kereskedőházak létrehozására. A nagy teljesítményű számijógépek. a teletext, az adatbankok léte biztosítja az anyaországtól távoli kereskedőházak hatékony működését, a nemzeti és nemzetközi piac változásaira történő azonnali reagálást. Az elmúlt évtizedekben a japánok alakitolták ki a sajátos arculatú üzletházaikat. Osztrák szakemberek szerint a magyar—osztrák kereskedőházak további lépést jelentenek a japán modellhez képest. Az újdonság az, hogy ezek nemcsak egyetlen nemzetgazdaság vállalatait tömörítik. hanem lehetőséget teremtenek több orszrin vállalatainak megszervezésére. Az osztrák Zentralsparkasse és Kommercial bank terve első lépcsőként biztosítani óhajtja a kereskedőházak alapításának tárgyi feltételeit. Ezért felkutatja a tradicionális városközpontokban található épületeket. Később a bécsi bank vállalkozik a gyakorlati megvalósításra, a tervek kivitelezésére, beszerzi a kereskedőház működtetéséhez szükséges integrált digitális irodai kommunikációs rendszert, és megkeresd a kereskedőházakba beköltöző vállalatokat és cégeket. A második lépcsőben a létrejövő' konzorcium különféle szolgáltatásokat biztosít a kereskedőházban tevékenykedők számára. A tárgyalásokat folytatják Az elképzelések szerint az első kereskedőházak Bécsben alakulnának meg, még 1986ban, az osztrák főváros középpontjában. Az osztrákok azt ajánlják a magyar szakembereknek. hogy a második közös kereskedőházat Budapesten létesítsék. A mai világgazdasági helyzet mindenkitől, aki kereskedni óhajt, állandóan friss ötletet, leleményt és új formát követel. Ezért biztatóak a magyar—osztrák gazdasági tárgyalások. S még biztatóbb az a tény, hogy a megbeszélések folytatódnak. Molnár Károly