Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-06 / 4. szám

5 Hétfő, 1986. január 6. Ismét az iskolapadokban Vége a téli szünetnek — Közel a bizonyítvány Az utolsó pillanatban Télapó engedett az unszolásnak, s kegyesen megrázta hószakállát, sok ezer gyerek türelmetlen kérésére. Az egyhetes szoba- (és tévé-) fogság után tódultak is a srácok a töltésoldalba, egyenként örvendeztek minden hópehelynek. Végre! — sóhajtottak a szülök is, akiknek főhetett a feiük, hogyan kössék le gyermekük felszabadult energiáit, természetes téli program híján. Legtöbbjük szerencsére meg tudta oldani, hogy a szünidőben személyesen vigyázza magzata testi és lelki épségét: a napköziseknek mindössze 10 százaléka vette igénybe az iskolai felügyeletet. Nekik is kellemesen tellek a téli napok, színes kínálatból válogathattak. A művelődési házak — élükön a Bartók Béla művelődési központ — idén először „házhoz vitték" műsoraikat. A népművelők felmérték, hol, mit szeretnének látni-hallani, s ennek megfelelően rendeztek különféle foglalkozásokat az általános iskolákban. Vezet a videó: a tévé gyermek- és mesefilmjeit, valamint olyan bábelőadásokat vetítettek, amelyeket a Bartók művelődési központban vettek fel. Az Ifjúsági Házban a legnagyobb sikert Halász Judit és a Bojtorján együttes aratta. A Karácsonyi ajándékkosár keretében sok apróság tanult meg bábokat, szőrlabdát, asztali díszeket barkácsolni. A Balázs Béla Üttörőház minden napra gondoskodott elfoglaltságról : az alkotóház összejövetelein ehető és nem ehető karácsonyfadíszeket készítettek. a játszóházban 40 év negyven játékával ismerkedtek a kicsik. Üttörődiszkót, mesedélelőttöt is rendeztek. Láttam, hogy... .. homályos jégszemekkel dideregnek az autók. .És láttam azt is, hogy meleg vizes tálakkal rohangálnak kocsijukhoz hajnalonta az emberek. Jeget oldanak, illetve csinálnak. Mire a szélvédő egyik felén enged a hőnek a jégpáncél, a másikon is enged a hőnek a lecsurgó víz. Üjra megfagy. Idegesítő „játék" ez, munkába menet. Ellenszer viszont számtalan akad, ami kényelmesen biztonságossá teszi a jégoldást, a páraűzést az utastérből. De hol a kémikusok „főztje"? Kocsiban nincs, boltokban csakúgy hiányzik. Marad hát a nem praktikus vizes öblögetés? Nem! Így tömören tájékoztattak a „kegyszerek" gyárában, a Medikémiánál. Odaúsztattam a Trabantot a Cserepes sorra, a gépápoló szerek műhelyébe. (Csak zárójelben: magam lennék a külföldi partner, megrendelői kedvem szegné az undorító környék, amiről persze nem a szövetkezet tehet!) Beléptem hát a hetedhétországban ismert Medikémia irodaházába. A vitrinek telis-tele a kiváló minősítést kiérdemelt megkülönböztető jegyekkel, termékekkel. Kapható lenne itt a jégoldó, a be nem fagyó ablakmosó, a páramentesítő meg a hideginditó? Sajnos, nem. Oka: nincs. Alapanyag nincs. Importbeszerzésről lévén szó ... Hiába jelezték a vezetők jó előre, hogy gond lesz a télen-kell termékekkel, a külföldi partnerek mégsem segítenek. Küldtek ugyan az óév végére anyagot, fel is dolgozták, de későn kerülhettek ezek a termékek az üzletekbe. Íme a magyarázat. Tudom, ettől persze még befagy az ablak. De legalább — ismerjük a hiány okát. Mától * azonban ritkulnak a programok — jobb is talán, hogy oda (az idei) hó —, nem érnek már rá a gyerekek; iskolapadban telik napjuknak legalább fele. Még egy hónapot kaptak: tegyenek meg mindent azért, hogy a lehető legjobb jegy kerüljön a félévi bizonyítványba. Január végén osztályozókonferenciákon döntenek a pedagógusok közel 20 ezer szegedi általános iskolás, 7 ezer középiskolás és 4 ezer 300 szakmunkástanuló érdemjegyeiről. Az általános iskolák első osztályosai tájékoztató füzetükben még csak írásbeli értesítést visznek haza. A bizonyítvány körüli izgalmak után a nyolcadikosoknak újabbak, a felvételivel kapcsolatosak következnek. December, január, február a jelentkezések előkészítésének időszaka. Az osztályfőnökök szülői értekezleteken és osztályfőnöki órákon ismertetik a továbbtanulási lehetőségeket. indokolt esetben egyénileg is megbeszélik a terveket. A jelentkezési lapokat március 20-ig továbbítják a középfokú intézményekbe. Szorítja a jelentkezési határidő a testnevelési osztályokba, a katonai iskolákba, művészeti és speciális természettudományi szakokra pályázókat, nekik január, február folvamán be kell adni a felvételi nyomtatványt. A hatévesek szülei ne felejtsék el március 1-jéig beíratni csemetéjüket. A második félév a vetélkedők időszaka. Mint minden évben, idén is számtalan kulturális és szaktárgyi versenyen mérhetik össze tudásukat a diákok. A Kazinczy szépbeszéd-versenyt március 25-én, a kisdobosok versmondóversenyét április 17-én tartják. Április végén lenini műfordítóver senyen bizonyíthatják ké' pességeiket az orosz nyelv barátai. Különlegesen színesek lesznek idén a gyermeknapi rendezvénuek, melyek május 24—25-én, a Magyar Úttörő Szövetség megalakulása 40. évfordulójának jegyében zajlanak. Varjú Erika Válások krónikája Magyarországon legtöbben Szegeden válnak. 1982ben ezer házasságkötésre 517 válás jutott (az országos átlag ekkor 378), egy évvel később ezer boldogító igen mellett 491 esetben végződött „sikeresen" a házassági bontóper — amikor az országos átlag 386 válás volt. A mediterrán hangulatú Tisza-parti városban a kiugróan magas statisztika gyakori társasági beszédtéma. A véletlen .műve vagy szociológiai jelenség? — töprengenek már régóta tudományos körökben is. Szeged a listavezető Ügyvéd ismerőseimet hiába kérdezem, általánosságokat mondanak a válás okairól. ök adják a tippet, menjek az egyetemre, ott már kutatják ezt a témát. A polgári jogi tanszék docense, dr. . Tóthné Fábián Eszter adatokat, számokat ismétel. De amikor interjút kérnék, udvariasan figyelmeztet, nincs sok értelme a beszélgetésnek. — Két évvel ezelőtt a hallgatókkal együtt elkezdtünk kutatni, miért Szegeden vulnak a legtöbben az országban. Sajnos, semmi komoly tudományos eredmény nem jött össze a vizsgálatokból. Annyit megállapítottunk, az egyik ok az értelmiség nagy száma, hiszen Szeged kimondottan értelmiségi város. Ez a kutatás végül is úgy fejeződött be, hogy felmértük a tartásdíjat fizető apák szociális helyzetét. Időközben megválasztottak dékánhelyettesnek, és a sok hivatali elfoglaltság miatt a speciális szegedi körülmények feltérképezését nem tudtam folytatni. De nem mondtam le arról, hogy egyszer befejezem. Annál is inkább, mert nemcsak a válásban, hanem az öngyilkosságban is országosan első városunk, s valószínű, hogy a két dolog öszszefügg. Egyébként a szegedi bíróság elnöke kitűnő családjogász, ő már évtizedek óta vizsgálja ezt a témát, és előbbre jutott, mint mi. Nők indítják Apolló — Ha jó zenét akarsz, gyere velem! — mondták a srácok bulira éhesen. — Elvis énekel a Palánkban! — Szia Ápoló! — Amig legurítok egy sört, a „BagAcs band" helyettesít! — válaszolta a mikrofonba. és mi termeszetesen belekezdtünk az „Esöcsepp koppan, elrobog egy villamos", cimű magánszámba. Tizenvalahány évvel ezelőtt... „Apiból" azóta igazi zenész lett. A hangja jobb, mint valaha, Fender-zongorájával csodás hangulatot varázsol éjszakánként. És, mint hozzáteszi: azóta megnőtt az orrom is! A kezdetről így beszél: — Utáltam a zongorát Már 6 éves koromban a szabadon választottat szerettem, és nem a kötelezőt. Czövek Ernától a plafonra másztom. Aztán a Tanárképző Főiskola zenei tagozatán összefutottam Lányi Lajos tanárjelölttel. aki a szünetekben dzsesszt és tánczenét játszott. Ez volt rám a legnagyobb hatással. Az elméleti alapokat 8 éven keresztül Erdős János tanár úrtól szívtam magamba. Másfél éves gimnáziumi „tartózkodásom" alatt Joó Ete próbálta „belémverni" a dzsesszt. Ez a próbálkozása nem járt teljes sikerrel, mert én inkább Tizenhét éve az éjszakában kimondottan a tánczene felé sodródtam. — Első nyilvános fellépésed? — Lukács Petivel 1967ben. amikor szó szerint „beugrottunk a Repülőbe". Egy év múlva már Kelemen Pisi tával a Jegesben játszottunk. A katonaság után Anna presszó. Palánk, Szőke Tisza, Lila Akác következett. És a felejthetetlen balatoni haknik, „Földvár felé, félúton . . .f 1975—77 közölt a Szeged bálban, 1978—82: Mezökovácsházán, 1983-ban a „Felsővárosi Müvekben". majd a hódmezővásárhelyi Csillag presszóban. Most ismét a Szeged bár az „otthonom" „Viszszatérő bűnös vagyok én ..." Hogy őszinte legyek, innen szeretnék nyugdíjba menni! A Tempó trióban olyan zenészekkel léphetek fel éjszakánként. mint Greksa Tibor dobos és Fcrkovics Jenő gitáros-ónekes-bandaga/jda, de még sorolhatnám . . . — Az éjszakában dolgozol immár 17 éve. Birod? — Ez a lételemem. Azt hiszem, a „normális" életritmust már nem tudnám felvenni. Ehhez persze olyan társ is kell, mint a feleségem. Mellette nagyon sokat köszönhetek Kiszin Miklósnak, az OSZK megyei kirendeltség-vezetőjének. Hogy eddig is el tudott viselni! B. L. Ki miben tudós ? Fordulópontjához érkezett a tavaly októberben megkezdődött „Ki miben tutudós?"-verseny. A budapesti és a vidéki válogatók után immár a televízió nézői is tanúi lehetnek a vetélkedősorozatnak: januártól nyolc héten keresztül kisérhetik figyelemmel a játék elődöntőit, illetve döntőit. A Művelődési Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Televízió által meghirdetett országos, többfordulós versenyen a tanulók ezúttal biológiából és történelemből mérhetik össze tudásukat. A területi versenyeken részt vett több ezer diák közül a január 11-én kezdődő adásokban már csak nyolc—nyolc, tantárgyanként legjobbnak bizonyult középiskolás áll a kamerák — és a zsűri — elé. Csakúgy, mint az eddigi vetélkedőkon, a cél most is az, hogy a lexikális ismereteken, a tananyagon túl a versenyzők elsősorban a lényeget és az összefüggéseket felismerő képességüket bizonyíthassák. Az elődöntőket szombatonként — január 11-én,18án és 25-én, valamint február 8-án, 15-én és 22-én — a második műsorban láthatja a közönség, a döntőket pedig az első csatornán sugározzák. Gál Sándor, a szegedi bíróság elnöke naprakész a válásokból. Azzal fogad, hogy a házasságok stabilitása évről évre gyengül. Statisztikai adatokkal támasztja alá érveit, ugyanis az 1970-es évek óta a válások száma 30 százalékkal emelkedett Csongrád megyében. Tehát nem hirtelen robbanásról, hanem megalapozott folyamatról beszélhetünk. — Nehéz erről nyilatkozni, rendkívül bonyolult, összetett kérdés. Világviszonylatban emelkedik a válások száma. A válás persze nem egyenlő az alkoholizmussal, társadalmilag nem szabad úgy minősítenünk, azonban Szegednek az országos arányt jóval meghaladó statisztikája meditációra kell hogy késztessen. Tapasztalataim szerint ez a helyzet elsősorban a nők foglalkoztatási arányavaL magyarázható, ami köztudottan sokkal magasabb, mint az országos átlag. Itt, a Tisza-partján a könyűipar központja, ezenkívül nagyon sok az értelmiségi nő is. A bontópert több mint 70 százalékban a nők indítják el. A 60-as években még felefele arányban megosztozott ebben a vállalkozásban a két — Hogy a nők ilyen kezdeményezők lettek, azt jelenti, függetlenségre törekednek? — Nagyon nehéz kideríteni, a férj és a feleség közül melyik tesz többet a családi kötelék lazításáért. Nem derül ki ez a bíróságon. A házastársak döntő többsége közös megegyezéssel válik. Így sok valódi indítóokot mi nem tudunk meg A sajátos válási statisztikában azonban véleményem szerint az is közrejátszik, hogy a nők a munkahelyen ebben a kérdésben egymásra nagy hatással vannak. Szinté egymástól tanulják el, az otthoni problémákat bontóperrel lehet elintézni. Ez a magatartás minta, biztosan speciális oka a jelenségnek. A többi általános, de azért hozzátenném, a nők egyenjogúsításának sokféle társadalmi feltétele hiányzik még. Amikor azt mondjuk a lányoknak, asszonyoknak, ugyanannyit dolgozzanak a munkahelyen, mint a férfiak, akkor a férjek általában otthon nem segítenek a háztartásban. Pedig a szolgáltatások nem könnyítik az otthoni munkát. A kettős teher miatt a nők tűrőképessége csökken. A házasság intézményének prezstiz.se nemcsak a sok válás miatt változott. A házasságkötések'száma is csökken. De a monogámia nem szenvedett vereséget, divat lett papír nélkül együttélni. Egyébként a kötöttségeket egyre nehezebben viselik el az emberek az élet legkülönbözőbb területein. Fegyelmezetlenebbek let1ünk. Lakótelepi fóbiák Az Északi Lakásfenntartó Szövetkezet tagságának a száma megközelíti a 10 ezret. Csorna Lajos, a szövetkezet elnöke hivatalból is sok ember gondját-baját ismeri. A szövetkezeti ember nem kíváncsi természetig mégis beavatják az intim titkokba. A lakótelepen kevés a nyilvános teJefon. A szövetkezeti iroda reggeltől késő estig nyitva, szinte társadalmi fórum, és az elnök asztalán a telefont bármelyik lakó használhatja, ha rendőri vagy mentőt kell hívni. Az elnök így tanúja a drámai eseményeknek. — Megfigyeltem, a beköltözés utáni első év a legnehezebb. Kemény munkával évekig gyűjtötték a pénzt a lakásra. A férfiak esztendőkön keresztül késő estig dolgoznak, pluszmunkát vállalnak. Keveset vannak otthon, és az asszonyok a cél érdekében tűrnek. De az új lakásban már kitör belőle a hosszú időn keresztül visszafojtott keserűség. Nem egyszer előfordult már, hogy egymást beszélték rá a nők a válásra. Valamelyik nap úgy állított be az irodánkba az egyik fiatalasszony, biztosítsunk jogi képviseletet a válóperéhez. Szomszédjára hivatkozott, mennyivel jobb lett az élete, mióta kirúgta a férjét. A szóbanforgó hölgyet ismertem, és igazat is adtam, hogy elvált, mert az ura ütötte-verte, állandóan részeg volt. De emezt próbáltam lebeszélni a válásról, mert rendes a férje. A nőt nem tudtam meggyőzni, azt mondta, majd lesz valahogy, a lakást úgyis neki ítélik, és nála marad a- gyerek is. Itt a lakótelepen egyre több a magányos, elvált asszony. Nem könyű egyedül élni, gyakoriak a tragédiák. Nem is olyan régen elkeseredésében egy fiatal anya lépett ki a nyolcadik, emeletről. Orvos László csak nők között dolgozott. Korábban a Szegedi • Textilmüvekben volt művezető, most pedig a Ruhagyár igazgatója, ahol az 1600 munkás közül a többség asszony vagy lány. Természetesen nála is a válások iránt érdeklődtem. — Diszkréten kezelik ezt a témát, szobámba már mondatfoszlányok sem jutnak be. Amig művezető voltam, az asszonyok között állandóan téma volt a válás. Most abból következtetek, hogy valaki egyedül neveli gyermekét, hagy hajt. Mi is szerveztünk gmk-t, de nem bírták a túlmunkát, feloszlattuk a munkaközösséget. Itt ugyanis a szalag mellett nem lehet lazsálni, a hét és fél órát ki kell dolgozni. Valószínűleg ezért is bukott meg a gmk. Azonkívül nagyon sok asszony otthon a második műszakban könynyebben tud dolgozni és jobban maszekolni. Bedolgoznak a butikosoknak. Erre a pluszmunkára a legjobban az elváltak kaphatók, és így még a .gyermekeikre is tudnak felügyelni. Persze kérdezem, Ilyen terhelés mellett hogyan lehet foglalkozni a gyermekkel. És a gyerekek ? A bíró, a pedagógus, az igazgató, az elvált szülő . . . egybehangzó véleménye, a válópereknek igazi károsultjai a gyerekek. Farkasinszky Teréz, a gyermekideggondozó pszichiátere foglalkozásából eredően is a legjobban ismeri a bontóperek következményeit. , — Rohamosan emelkedik a csonka családok száma, és ezzel arányban egyre több gyereket hoznak intézetünkbe pszichés panaszokkal. Éjszaka bepisilnak, kialakul az ujjszopás, visszaesnek a tanulásban. Nem könnyű eldönteni, a lelki traumák mikor keletkeztek, a szülők rossz házassága idején, vagy miután elváltak. A gyerekeket általában megviseli az egyik szülő elvesztése. Az új 'házastársat, a nevelőszülőt pedig nem mindig fogadják el. A gyerekek azt szeretnék, ha a szülők együttmaradnának, ők nem tudnak választani az anya vagy az apa közül. A bíróság előtti civakodások sajnos súlyosbítják a helyzetet. A gyerek serdülő korában az anyja vagy apja ellen fordul, amiért gyűlölködő szellemben nevelték. A házastársak kiegyensúlyozott együttélésére nem lehet receptet adni. Am a gyerekek érdekében sok válást meg kellene előzni. Oly módon is, hogy az emberek tegyék magukat alkalmassá a problémák rugalmas megoldására ... Halász Miklós