Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-06 / 4. szám

30 Hétfő, 1986. január 6. Rendezni a konfliktusokat Az ENSZ főtitkárának nyila< kozata © Tokió (MTI) A nemzetközi helyzet ala­kulásának kilátásairól, az ENSZ politikai szerepválla­lásáról és a világszervezet gondjairól nyilatkozott a Mainicsi Simbun című tokiói lapnak szombaton Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára. Az interjúban Perez de Cuellar derűlátóan ítélte meg a beke megszilár­dításának esélyéit, ugyan­akkor borúlátóan szólt az ENSZ előtt álló — minde­nekelőtt pénzügyi — problé­mák megoldásáról. Az ENSZ főtitkára úgy vélekedett: adottak a felté­telek ahhoz, hogy 1986 a vi­lágbéke szompontjából gyü­mölcsöző év legyen. Ennek kapcsán Pérez de Cuellar először arra utalt, hogy a világszervezet megalakulá­sának 40. évfordulója alkal­mából számos ország veze­tője síkraszállt a béke és a leszerelés előmozdítása mel­lett, ezt követően pedig Mi­hail Gorbacsov és Ronald Reagan novemberi találko­zójának jelentőségét emelte ki. A szovjet—amerikai csúcstalálkozó — mint érté­kelte — nagymértékben ja­vította a nemzetközi légkört, s ezáltal jobb feltételeket teremtett az ENSZ sokol­dalú — a különböző nem­zetközi problémák megoldá­sát célzó — tevékenységé­nek folytatásához. Pérez de Cuellar részletesen szólt ar­ról, hogy az ENSZ fokozni kívánja erőfeszítéseit a re­gionális konfliktusok rende­zesére. A legfőbb célkitűzé­sek között említette Afga­nisztán és Pakisztán viszo­nyának javítását, az indokí­nai országok és az ASEAN­államok közötti kapcsolatok normalizálását, a KNDK és Dél-Korea közötti párbeszéd előmozdítását, valamint az Irán és Irak között dúló háború beszüntetését. Külön utalt a palesztin kérdésre, és ennek megoldása érdeké­ben nemzetközi konferenciát sürgetett. India vendége lesz Gorbacsov £> (Jj-Dclhi (MTI) A Times of India című napilap jelentése szerint Mihail Gorbacsov várhatóan még az idén hivatalos lá­togatást tesz Uj-Delhiben, Radzsiv Gandhi indiai mi­niszterelnök meghívására. Szombaton több indiai új­ság is beszámolt Viktor Afanaszjevnck, az SZKP Központi Bizottsága tagjá­nak, a Pravda főszerkesz­tőjének új-delhi sajtóérte­kezletéről, amelyen elmond­ta, hogy Radzsiv Gandhi kormányfő várakozással te­kint az SZKP KB főtitkárá­nak látogatása elé. VikT tor Afanaszjev vezette a szovjet párt küldöttséget a kormányzó Indiai Nemzeti Kongresszus (I) Bombay­ban tartott centenáriumi ülésszakán, amelynek al­kalmából több ízben is ta­lálkozott az indiai minisz­terelnökkel. A kormányfő reményet fejezte ki, mond­ta a Pravda főszerkesztője a sajtóértekezletről beszá­moló indiai lapok jelentése szerint, hogy Mihail Gor­bacsov hamarosan Üj-Delhi vendége lesz. Uj tádzsik miniszterelnök i* Dusanbe (TASZSZ) Izatullo Hajojevet nevez­ték ki Tádzsikisztán közép­ázsiai szovjetköztársaság mi­niszterelnökévé, miután elődjét, Kahor Mahkamovot korábban megválasztották a köztársaság kommunista pártja KB főtitkárának. Ha­jojev eddig egy tádzsik te­rületi pártbizottság élén Elítélik ugyan, de... £ Brüsszel (MTI) A Közös Piac brüsszeli központjában mélységesen elítélik ugyan a római és a bécsi repülőtéren történt vérengzést, de nem tartják valószínűnek, hogy a közös­ség elfogadná Washington felszólítását a Líbia elleni szankciókra. A nyugat-európai orszá­goknak — az 1981-ben és 1982-ben a Líbiával lecsök­kentett forgalom ellenére — fontos gazdasági érdekei fű­ződnek az észak-afrikai or­szághoz. Olaszország innen kapja kőolaj- és földgáz­szükségletének nagy részét, és ezek ellenében gépeket, iparcikkeket, fegyvert szál­lít. A FIAT részvényeinek tizenöt százaléka líbiai kéz­ben van, és mintegy tizen­négyezer olasz szakember dolgozik Líbiában. Az NSZK szintén sok olajat vásárol, és főleg a líbiai építkezések­ben érdekelt, 1500 szakem­bere dolgozik a helyszínen. Nem szakította meg gazda­sági kapcsolatait Líbiával Nagy-Britannia sem, noha az 1984-es londoni konflik­tus után a viszony nagyon megromlott a két ország között. Stabilak a gazdasági kapcsolatok az észak-afrikai ország és a Benelüx-álla­mok között is, jelenleg 150 belga szakember működik Líbiában. Franciaország — amelynek Líbia szintén igen fontos gazdasági partnere — politikai okok miatt is ér­dekelt a normális viszony fenntartásában. Rövidesen értekezletre ülnek össze Tri­poliban a felszabadító moz­galmak képviselői, köztük az új-kaledóniai kanakok, akik a Franciaországtól va­ló elszakadásért küzdenek. A Közös Piac hivatalosan még nem nyilatkozol ugyan, de nehezen képzel­hető el — mondják a kö­zösség központjában —, hogy az érdekelt tagorszá­gok drasztikusan megszakí­tanák a kapcsolatokat és veszni hagynák érdekeiket. Társas űrutazás Az amerikai „Society Ex­pedition.s" utazási iroda fő­nöke, T. C. Swartz, különle­ges ajánlatokkal igyekszik vevőkörét bővíteni. Mar szervezett kirándulást az Északi-sarkra, kínai köruta­zást, magánluxusvonaton, hajóexpediciót Gröndlandra vagy Alaszkába, Legfrissebb ajánlata: társasutazás a vi­lágűrbe. „A világűrt — ígéri Swartz — mindenki számá­ra hozzáférhetővé tesszük". Már meg is állapították az első utazás időpontját: 1992. október 12-én, hétfőn reggel 8 órakor startolna az első húsz, kalandvágyó űrutas a Cape Canaveral amerikai űr­támaszpontról. A „Phoenix—E" űrhajó fe­délzetén (amely ma még csak rajzokon létezik), 8-szor ke­rülnék meg a Földet. Tizen­két órai utazás után ismét a NASA floridai ' támaszpont­ján landolnának. A társaság szakértője szerint könnyebb a viiágürbe eljutni, mint a Déli-sarkra. Persze, ez így is relatív, hiszen az egynapos út 50 ezer dollárba (kb. két és fél millió forint) kerülne, ami elég tetemes összeg ah­hoz, hogy a tömeges űrturiz­mus lehetőségéről beszél­jünk. A leendő űrutasok mind­egyike az ablak mellett kap majd helyet — mondja Swartz —, hogy jól láthas­sák Földünket. A harang alakú űrhajó 18 méter ma­gas lesz, 6 méter átmérővel. Az utazás alatt a résztvevők a súlytalanság áLlapotában röpködhetnek a kabinban. Két utaskísérő szolgálja majd fel az ételt és italt, és ad választ a tudományos kérdésekre. A gépet három űrhajós vezeti. Az iroda vezetője szerint máris óriási az érdeklődés a leendő utazás iránt, ezért azt javasolja, hogy aki résztakar venni, „mielőbb határozza el magát". Aki bekapja a hor­got, 5 ezer dollár előleget és 200 dollár „előjegyzési dijat'' keLl, hogy leszurkoljon. Né­hány hónappal az utazás megkezdése előtt további 2 ezer dollárt kell..befizetni — az előkészítő testedzés cél­jaira, majd a fennmaradó 45 ezer dollárt. 1994-től kezdődően Swartz rendszeresíteni ¡kívánja a társas űrutazásokat. Már meg is határozták: minden hét csütörtökjén, reggel 8 órakor indulna a társas űr­hajó. G. I. Eredményes öt évet zárt a textilipar Kongresszust tartott a Textilipari Dolgozók Szakszervezete A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának központi iskolájában szombaton ösz­szeült a Textilipari Dol­gozók Szakszervezetének 26. kongresszusa, amelyen mint­egy 140 ezer szakszer­vezeti tag képviseletében 217 küldött tárgyalja meg .az utóbbi öt. évben végzett munka tapasztala­tait és a soron következő feladatokat. Részt vett a kongresszuson Maróthy László miniszterelnök-he­lyettes, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja; Bara­nyai Tibor. a Szakszer­vezetek Országos Taná­csának főtitkára. Kapo­lyi László ipari miniszter, valamint az ágazat munká­jához kapcsolódó párt-, ál­lami és társadalmi szerve­zetek számos vezetője is. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszá­molója és Martos Istvánná főtitkár szóbeli kiegészítése egyaránt rámutatott: az el­múlt öt évben a textilipar a korábbiaknál magasabb színvonalon, nagyobb vá­lasztékban, divatos termé­kekkel elégítette ki a la­kosság igényeit, amit az is bizonyít, hogy a belföldi kínálat 80-85 százaléka a hazai termelőktől szárma­zott. Az iparág minőségi termékei keresettek a kül­földi szocialista és tőkés piacokon is, amelyeken itt­hon előállított textíliák és textilruházati cikkek mint­egy felét értékesítették az elmúlt öt esztendőben. A szakszervezetnek is jelentős szerepe volt abban, hogy ezeket az eredményeket az ágazat a vártnál is -nehe­zebb külgazdasági feltéte­lek. a szigorodó szabályozó rendszer és az állandósuló létszámhiány ellenére elér­te. A jövőbeni követelmé­nyeknek azonban csak ak­kor tud eleget tenni a tex­tilipar — folytatta a főtit­kár —, ha jelentősen fejleszt­heti állóeszköz-állományát, s ezzel munkaerő-megtartó képessége is javul. A jelen­legi számítások ugyanis azt mutatják, hogy a szükséges feltételek nem mindenben állnak rendelkezésre, az el­várások meghaladják a tel­jesítőképességet. Halasztha­tatlan a textilipar, elsősor­ban a textil-méteráruipar helyzetének komplex elem­zése, s erre alapozva olyan feltételrendszer kialakítása, amely lehetővé teszi a ha­tékonyabb munkát.. A szak­szervezet ezért töÖ'bek közt arra is törekszik, hogy se­gítsen felszámolni a gazdál­kodásban meglevő gyenge­ségeket, amelyek jobb koor­dinációval, nagyobb körül­tekintéssel elkerülhetőek, vagy mérsékelhetőek len­nének. Ennek során meg­állapították — s jelezték is az illetékes szerveknek —, hogy lazaságok tapasztalha­tók a kooperációs és szál­lítási szerződések teljesíté­sében, a vállalatok együtt­működésében, az érdekeltség összehangolásában. A beszámolót követő vi­tában szót kért Maróthy László. Az MSZMP Közpon­ti Bizottsága és a Miniszter­tanács nevében köszöntötte a kongresszust, s tolmácsol­ta Kádár János személyes üdvözletét és jókívánságait. A miniszterelnök-helyettes hozzászólásában hangsúlyoz­ta: a kongresszus eredmé­nyes öt évről adhat számot. Ez az idő a szakszervezet­ben tevékenykedők számára sok feladatot adott. Az ér­dekvédelmi munka mellett rendszeresen véleményt nyil­vánítottak a gazdálkodásról, s ^észt vállaltak számos társadalmi gond megoldá­sában. Széles teret kapott a szakszervezeti munkában a kultúra, a sport, a művelő­dés is. A textilipar gazdasági eredményeiről szólva rámu­tatott: a termelési adatok bizonyítják, hogv a textil­ipar a szűkös fejlesztési le­hetőségek, az egyre fogyó létszám mellett is tudta nö­velni. termelését, exportját. Méltatta a textilgyárakban sokszor nehéz körülmények között helytálló dolgozók ál­dozatkész munkáját, akik­nek döntő többsége nő, s mégis vállalják a több mű­szakot és a nehéz fizikai megterhelést. Vasárnap a kongresszusi dokumentumok feletti vitá­ban a mintegy 30 hozzászó­ló közül többen hangsú­lyozták: a következő öt év­ben — élve a megnöveke­dett vállalati önállósággal — további erőfeszítésekre van szükség a textiliparban is. A célok eléréséhez a fel­tételek megteremtése az el­sőrendű feladat, s arra szá­mítanak, ha a kormány át­tekinti az ágazat helyzetét, olyan döntések születnek majd, amelyek hatékonyan segítik a fejlődést. A szabá­lyozók gyakori változtatása viszont — mondották — sokszor még a szakemberek számára is érthetetlen, át­tekinthetetlen. Ez különö­sen megnehezíti a bizalmiak dolgát, főként azért, mert a dolgozókat egyre inkább a dolgok miértje érdekli — s erre magyarázatot adni na­gyon sokszor nem tudnak. Altalános vélemény, hogy szükség volna felsőbb szin­ten megteremteni azokat az átfogó, keretjellegű szabá­lyozókat, amelyeken belül a vállalatok ténylegesén élhet­nek önállóságukkal. A bérekről szólva el­mondták: a dolgozók nem tekintik a munkabér ré­szének a műszakpótlékot, enélkül pedig a jövedelmek nem állják ki semmiféle összehasonlítás próbáját. El­sősorban ez az oka annak, hogy a fő munkaidőben el­ért teljesítmények elma­radnak a vgmk-ban vég­zett munkáétól. A jövedel­meket illetően felvetődött az is, hogy egy textilipari vállalaton belül alacsonyabb a vidéki gyárakban dolgo­zók bére, mint a fővárosia­ké. A hozzászólók egyetértet­tek abban, hogy a számos gazdasági, anyagi gond kö­zepette sem lehet lemonda­ni arról, hogy a textilipar dolgozói állandóan gyara­pítsák tudásukat, művelőd­jenek, kulturáltan töltsék nem túlságosan sok szabad idejüket. Ebben eddig is és ezután is jelentős szerep jut a szakszervezeti szervek­nek. A vitában felszólalt Ka­polyi László is. Az ipari miniszter méltatta a textil­ipar. s általában az ipar minden jogos kritika mellett is kétségtelenül jelentós tel­jesítményeit. s hangsúlyozta, hogy a jövőbeni feladatok megoldásához valóban elen­gedhetetlen az eszközállo­mány fejlesztése, a műszaki színvonal növelése, a kor­szerű technológiák széles körű elterjesztése. A vitát követően a kong­resszus határozatot hozott az elkövetkező öt év tenni­valóiról. Ez leszögezi, hogy a textilipar alapvető felada­ta változatlanul a lakosság jó színvonalú ellátása és a megnövekedett exportfel­adatok teljesítése. A válla­lati kollektívák, a szakszer­vezeti tagság alapvető érde­ke, hogy a végzett munk^ mennyiségétől és minőségé­től függően, az eredmények­hez való hozzájárulás ará­nyában alakuljon a dolgo­zók bére, jövedelme. A szakszervezeti testületek — a dolgozók széles körű be­vonásával — segítsék a vállalati gazdálkodást, ezzel párhuzamosan erősítsék ér­dekvédelmi, érdekképvise­leti tevékenységüket. A to­vábbfejlődés kulcskérdése a vállalatok működőképessé­géhez minimálisan szüksé­ges feltételek biztosítása. A kongresszus végül meg­választotta a Textilipari Dol­gozók Szakszervezetének ve­zető testületeit, tisztségvise­lőit. A szakszervezet elnöke: Apró József, főtitkára Mar­tos Istvánná; titkárai Aig­ner Ferencné és Turáni József. Minden csütörtökön, 8 órakor. A Phoenix—E űrhajó a kilövőállványon Pályázati felhívás! o A VIDIA KERESKEDELMI VÁLLALAT CSONGRÁD MEGYEI KIRENDELTSÉGE (Szeged, Bakay Nándor utca 52.) pályázatot hirdet áruforgalmi osztályvezető-helyettesi munkakör betöltésére. A munkakör betöltésének feltételei: — kereskedelmi és vendéglatóipan főiskolai végzett­ség. vagy egyeb főiskolai végzettseg és felsőfokú áru­forgalmi képesítés; — vas-műszaki szakmában eltöl­tött, 5 éves szakmai gyakorlat; — erkölcsi és politikai feddhetetlenség. Bérezés: az 5/1983. (XI. 12.) MT sz. rendelet alapján. Pályázatnak tartalmaznia kell: — a pályázó személyi adatait (név, lakcím stb.); — szakmai érdeklődési körét; — különleges képesítést, nyelvismeretet; — igényét a pályázati felhívásban megjelölt bérezésre; — részletes önéletrajzot. A pályázatot január 31-ig lehet benyújtani a kirendelt­ség személyzeti előadójánál (Szeged. Bakay Nándor utca 52., 6727), telefon: 12-388/120 mellék. A pályázat elbírálásának határideje: február 15. Ered­ményről a pályázókat írásban értesítjük. VAEV- BRAMAC A VAÉV BRAMAC ALPESI CSERÉPVASAR 10 százalék bevezetői árengedménnyel, díjmentesen házhoz szállítva és lerakva, közületeknek is. A MÖRAHALOM ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ ipari szakcsoport létesítésére vállalkozót keres, melyhez 110 négyzetméteres munkatermet biztosít a hozzá tartozó szociális helyiségekkel együtt. Mórahalom belterületén. Felvilágosítást ad: Tóth Sándor alapegyscgvezető, telefon: 81-333.

Next

/
Thumbnails
Contents