Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-30 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 25. szám 1986. január 30., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Milliárdosok messze a központtól A szegedi iparvállalatok jó részének a központja más városban, a leggyakrabban Budapesten van. A szegcdi egységek több-kevesebb önállósággal rendelkeznek. Az erők ilyen formájú egységesítése az olajiparban gazdaságilag teljes mértékben indokolt. A Szegedi Kábelgyárban az 1985-ös év elején a Magyar Kábelmüvekből való kiszakadás gondolata, az önállósodás lehetősége merült fel. A gyár vezetői szerint, ezt az elhatározást a nagyvállalatoknál akkoriban uralkodó kaotikus állapotok indokolták. Azóta befejeződött a Magyar Kábelmüveknél a szanálási eljárás. Új vezetéssel és elképzelésekkel látott munkához az év közepén a nagyvállalat. Ezután a szegedi gyár már nem akart ciszakadni a központtól. (A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat adatait most csak táblázatunkban közöljük, mivel éves gazdálkodásáról részletes beszámolót közöltünk január 15-1 számunkban.) Kőolajkutató A szolnoki központú nagyvállalat négy üzemegységgel dolgozik. A szegediek a teljes termelési értéknek 27 százalékát adják. Tavaly berendezéseikkel összesen 104 kilométert fúrtak. Nyolc helyen végezlek kutatófúrásokat. Ezeknek a próbálkozásoknak a fele eredményesen végződött. A rúzsai területen viszonylag vastag olajtároló réteget találtak. Folytatták a kutatást Dorozsma környékén, ahol újabb olajréteget fedeztek fel. Mórahalom környékén is eredményes volt az első próbálkozás. 85 kilométernyi feltáró fúrást rögzítettek az elmúlt évben az üzemi statisztikák. (Ennek 40 százaléka ferde fúrás volt.) Ezzel nagymértékben segítették Algxjö és Üllés térségében a kőolaj és a földgáz kitermelését. Emellett Hódmezővásárhelyen és Csongrád-Bokroson termálvízkutakat is üzembe állítottak. Kútjavítást 133 helyen végeztek. Nagy feladat volt az üllési gázltutak termelésbe állítása, korszerű alkatrészekkel való felszerelése. A munka eredményeként ma már lényegesen nagyobb mennyiségű földgáz jön a felszínre. A tornyokat 220-szor szállították az év során. Ez különösen a téli sáros utakon okozott gondot. Az egy-egy berendezés által fúrt méterek száma a vállalat üzemei közül Szegeden a legmagasabb: 21 ezer Gazdasági körkép resek mellett egybefüggő 200 méteres tömlőket is készítenek. Ehhez a munkához szükséges az új nagyberuházás, amely még nem fejeződött be, csakúgy, mint a másik nagy fontosságú gépsor kivitelezése. Ez a különleges szállítóheveder-gyártó berendezés lesz, amely az előzővel együtt az idén várhatóan az első negyedévben indul. Az évkezdet a nagyvállalat központi mutatói szerint 105 százalékosan sikerült. Teljes kapacitással dolgoznak, még akkor is, ha pillanatnyilag a szegedi termékek iránti kereslet némi csökkenést mutat, azaz „a rendelésállomány még hiányos". Egyelőre kevés a rendelés, várnak még újabb igények bejelentésére. Az idei tervek között szerepel a két beruházás befejezésén túl két újabb indítása is. Világbank-hitelből készül a hidraulikatömlő gyártósor fejlesztése, és a többi technológiai műveletet megalapozó úgynevezett „vizes itatásos" berendezés megépítése. Kábelgyár A kábelgyár termékei közül a telefonkábelekre volt több megrendelő 227 méter. Különösen kiváló a Vosztok szocialista brigád több mint 36 ezer méteres teljesítménye, RD—60as berendezésen. A brigádot éveken át nyújtott kimagasló eredményeiért a Népköztársaság Kiváló Brigádja címre terjesztették fel. Az üzem dolgozói közül 22-en Tunéziában ivóvízkutak kialakításán dolgoztak. Tizenketten Irakban olajat kerestek. Egy olajmérnök pedig Abu-Dhabiban tanácsadóként tevékenykedett. Kisebb létszámhiánnyal küzd az üzem. A berendezésekről 1985-ben átlagosan 11 fő hiánvzott. Munkájukat a vállalati gazdasági munkaközösségek pótolták. A termelési eredmények elérésében sokat segített az ösztönző bérrendszer. Teljesítményarányos többletbért 1 millió 656 ezer forintot, és több mint egymillió forint értékű célprémiumot fizettek ki. A szegedi üzemben az év elején meghatározott költségkeretből 41,6 millió forintot megtakarítottak, annak ellenére, hogy január és február hónapban a berendezéseken 95 munkanapi termelés kiesett. Különösen az anyanokkal gazdálkodtak jól. A vállalat önállóan nem képez nyereséget. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnél képződő érdekeltségi alapból a teljesítmény arányában részesednek. Ennek az összegnek a nagysága ma még nem ismert. Az idén a fúrások méterszámának kismértékű csökkenését tervezik, de szaporodnak a kútjavításokkal kapcsolatos feladatok. Rúzsa és Dorozsma térségében folytatódnak a kutatások. Üllésen és Zsombón a kutak mélyítése ad munkát. Makón tovább dolgoznak — Világbanktól kapott hitellel — a 3-as fúrási ponton. A vállalat ebben az évben áttér a nyereségérdekeltségei gazdálkodásra. Cumi gyár Jó évként könyvelhették el a szegedi gyár dolgozói az elmúlt esztendőt, hiszen nem minden gazdasági egységnél sikerül 16 százalékkal túlszárnyalni az előző évi nyereséget. A gyár jó munkáját jelzi, hogy mindezt a nem kevés gonddal járó két beruházást folytatva érték el. A különleges mélyfúrótömlők gyártása 1984-ben indult a vállalatnál, a piaci sikerek nyomán úgy döntöttek, hogy az eddigi 25 méteKőolajKőolajMegnevezés kutató termelő Taurus Kábelgyár Árbevétel (millió forint) 1010 30 100 2100 1700 Termelési érték alakulása (1984 100 %) 108,6 108,7 108 100,7 Teljes munkaidős létszám (fő) 950 1595 1265 696 Vállalati eredmény (millió forint) » 1300 695 • • Eredményalakulás (1984 = 100 %) — 108,3 116 — Teljes munkaidős átlagkereset (ezer Ft) 125,1 112,1 80,9 64,3 * és *•: magyarázat a Kőolaj- és Földgázkutató Vállalatról és a Szegedi Kábelgyárról szóló szöveges részben. A gyár termelési lehetőségeit — ezáltal eredményes gazdálkodását — nagyban befolyásolja a piaci helyzet. Tavaly az év végéig — de különösen a negyedik negyedévben — egyes termékcsoportoknál kevés volt a megrendelés. Ez összefüggésben van azzal, hogy 1985ben a fejlesztési pénzek hiánya miatt a beruházások az egész országban csökkentek. A piackutató tevékenység előtérbe helyezésével azonban a kábelgyáriak kitűzött céljaikat teljesíteni tudták. A másfél milliárd forintos belföldi árbevétel mellett — ezzel teljes mértékben kielégítették a hazai igényeket —, több mint 100 millió forint értékű kábelt szocialista cs közel 50 milliót érő terméket tőkés piacra szállítottak. Az elmúlt évben a műszaki fejlesztés eredményekén' tovább korszerűsödött a termékszerkezet. Üj termékek készültek, és új technológiák honosodtak még. Az úi termékek sorából kiemelkedik a hazai telefonrendszer fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges nagy érszámú töltött terű helyi telefonkábel — melyek a város területén belül használhatók —, és a városok közötti összeköttetéseket szolgáló úgynevezett távkábel. Ugyancsak postai igényekre — a telefonközpontoknál történő felhasználásra — indult meg a korszerűsített belső téri kábelek gyártása. A létszámcsökkenéshez elmúlt évekhez viszonyítva nem állt meg, de az üteme lassult. Arra törekedtek, hogy a gvári létszámot a mostani szinten stabilizálják. Ezt egyrészt bérfejlesztéssel, másrészt a szociális ellátás javításával kívánták elérni. Ugyancsak segíti a gyárhoz való kötődést a vgmk-k nagy száma. Az 1985-ös esztendőt a minőség évének is nevezhetnék a kábelgyárban. A hulladékés költséggazdálkodás javításával igyekeztek az eredményességüket növelni. Bólé István. Igriczi Zsigmond Kutatók a szövetkezetekért Ülést tartott a TÖT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdán ülést tartott; a testület a három ágazat területén végzett alapkutatásban érdekelt Szövetkezeti Kutató Intézet tevékenységét elemezte. Megállapította: a tudományos intézmény vizsgálódásai jól segítik a termelőszövetkezeti mozgalom előtt álló, részben újszerű feladatok megoldását. Az intézet összehasonlító elemzései, amelyek például a 30 —40 évvel ezelőtti állapotokat vetik egybe a mai falusi élettel, a korszerű mezőgazdasági termeléssel, lehetőséget kínálnak eredményeink átfogóbb értékeléséhez is. Az elnökség arra hívta fel a kutatók figyelmét, hogy lehetőség szerint kitartóbban keressék a napjaink által felvetett gondok, problémák megoldására számításba jövő lehetőségeket. Az újszerű problémák megoldásában az alapkutatásnak és a hozzá kapcsolódó gyakorlatias kísérletező munkának ugyanis a jövőben várhatóan az eddiginél összetettebb, sokrétűbb feladatai lesznek. Az elnökség négy-öt új témakörben kérte fel az intézet vezetőit átfogó kutatások elvégzésére, felkarolására. (MTI) Szakszervezeti tanácskozás Áz egészségügy idei feladatai Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöksége szerdán ülést tartott. A testület a tanácskozáson dr. Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes előterjesztésében megtárgyalta az egészségügy fejlesztésének idei elképzeléseit. A miniszterhelyettes szóbeli kiegészítésében elmondta, az 1986-os célokat a VI. ötéves tervidőszakban elért eredményekre, valamint a következő ötéveg ciklusra vonatkozó koncepció alapján dolgozták ki. Az elmúlt öt évben a beruházási és költségvetési eszközöket elsősorban a kiemelt területek ellátóképességének fokozására fordították. Az alapellátásban lényegében a mennyiségi igényeket sikerült kielégíteni, a minőségi fejlesztésben változatlanul tapasztalható lemaradás. Az 1985-ös eredményekről szólva dr. Juszt Lajos rámutatott, az előzetes statisztikai számítások szerint megállapítható: az egészségügy tavaly felhasználta a teljes beruházási és felújítási pénzösszegeket, s átcsoportosításokkal segítette egyes beruházások, rekonstrukciók előrehaladását. Jelentős változás, hogy megállt a születésszámok csökkenése. Az 1986-os év feladatait a VII. ötéves terv elképzeléseire alapozva dolgozta ki az egészségügyi tárca. A tervezet sajátsága, hogy a helyi tanácsok önállóságának növelésével csökken a központi beavatkozás lehetséges köre és mértéke. A helyi tanácsok feladatává válik az alapfokú és részben a középfokú intézmények fejlesztése, működtetése. A szakmai tervekben hangsúlyozott szerepet kapott a megelőző tevékenység, a betegségek korai felismerése, a halálozást előidéző betegségek gyógyítása. Folyamatos feladat a fekvőbetegellátó intézetek strúktúrájának a szükségletekhez való igazítása, a gyógyítás technikai feltételeinek javítása, korszerűsítése. Az idén a fejlesztési pénzeszközök jelentős hányadát a folyamatban levő beruházások folytatására, illetve befejezésére fordítják. Ezek közül jelentősebbek a Szegedi Orvostudományi Egyetem 410 ágyas klinikai tömbje. az Országos Onkológiai Intézet rekonstrukciója, a SOTE Érsebészeti Klinika műtőblokkja. A tanácsok nagyobb beruházásai közül kiemelkedik a székesfehérvári, a kaposvári és a szombathelyi kórház bővítése, Budapesten a Margit és a János kórházban folyó rekonstrukció. Az egészségügyi és szociális feladatok ellátására mint. egy 41 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés. A kiemelt orvosszakmai programokon belül nagy fontosságú a szív- és érrendszeri megbetegedések leküzdése. A program célja a dinamikusan növekvő számú szív- és érsebészeti műtétekhez szükséges. eszközök és anyagok biztosítása. Az onkológiai ellátás feladatai között szerepel a csontvelöátültetés feltételeinek megteremtése, a Cobalt-terápiás részlegek beindítása, a tanácsi területeken az onkocitológiai szűrővizsgálatok jelentős mértékű kiterjesztése, a sugárterápiás és sebészeti kezelés kiszélesítése. A traumatológiai ellátás fejlesztése, a pszichiátriai program megvalósítása mellett az anya-, csecsemő- és gyermekvédelemben is jelentős előrelépéseket terveznek. Kiemelt feladat ugyanakkor az alapellátás színvonalának javítása, a komplex szűrés további kiterjesztése, a múveseellátás továbbfejlesztése, amelyek a tanácsi programok között szerepelnek. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete elnöksége elfogadta az egészségügyi tárca előterjesztését, s megvitatta a szakszervezet idei költségvetését (MTI)