Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-28 / 23. szám

2 Kedd, 1986. január 28. m képernyő Csinálni kell Az Eotvós Kollégiumban volt „divat ', hogy a növendékeket önálló gondolkodásra készítették, egyszersmind megtanították az állandó kételkedésre, gondolataik felülvizsgálatára és kontrolljára. Anélkül, hogy összehasonlítanám szokásaimat a hajdani Eötvös-kollégisták egészséges szellemi önellenőrzésének gyakorlatával • azért kedvelem az idézeteket. mert nálam okosabb emberek pontos megfogalmazásait segítségnek vélem a magam nézői élménytöredékeinek közérthetőbb rögzítéséhez. Az Egységben az erő című, csütörtökön bemutatott Mihályfi Imre-film után is előkaptam Hankiss Elemér Diagnózisok című könyvét. Íme: „1945 milliókat emelt ki az évszázados jogfosztottság állapotából, s emelt be a politikai jogokkal rendelkezők körébe... De jogaik mindennapos és aktív gyakorlatára nem kaptak elég lehetőséget, s nem kaptak elég ösztönzést az emberek ... Az ilyen vagy olyan ügyben érdekelt állampolgárok és a velük valamilyen oknál fogva közösséget vállaló társaik mindennapos és felelősségteljes aktivitása sokszorosára növelhetné a tanácsok, szervezetek, szövetségek és hivatalok hatékonyságát. kiegészíthetné, korrigálhatná és gazdagíthatná munkájukat. Es egyben: műhelyévé válhatnék a magas szintű politikai viselkedéskultúrának.'-' Amire, mármint e politikai szocializációra már tegnap. s tegnapelőtt is égető szükségünk lett volna, s bizony szomorú, hogy még mindig a teljes hiányáról készülhetnek filmek. Mint ez, a háromtételes „esettanulmány", mely Nógrádi Gábor dokumentumait, tehát a valóságban megtörténteket használta alapanyagként. A film többféle élettényt mutatott, a leginkább elevenül az embereknek a demokratikus gyakorlatban való iskolázatlanságát — lent és fönt. Uramisten, hogy mennyit beszéltünk s beszélünk mi erről, mégsem jutunk ötről a hatra. Hol a „népek" közönyére, érdektelenségére, hol a „hivatalosok" félelmeire, féltékenységére, merevségére hivatkozunk, amikor az „alulról jövő kezdeményezések" kudarcait próbáljuk indokolni. S operálunk az „időtényezővel", mondván, milyen hosszú évtizedek praxisa szükségeltetik a demokratikus iskolázottság megszerzéséhez ... Mindez igaz, egyenként és együtt. Hogy miért jó erről tévéfilmet csinálni és bemutatni? Ez a nagyobbrészt valósághű, igen kevés fikciót használó Mihályfi-film, meganynyi elszomorító ténye és jelensége ellenére is megerősítése némely jóravaló hiteknek. „És most mi lesz?" — kérdezik benne a lakótelepi egyesület egyik szervezőjét: mi lenne? Csináljuk tovább ... Vagyis, ha másért nem, arra kellenek az effajta, milliókhoz eljutó filmek, hogy egyre tágabb körökben tudatosodjon. annak van igaza, aki mindennap felnőtt állampolgárként kíván élni, még akkor is, ha nem a készen fölkínált fórumok keretei között. Hanem maga teremt magának formát-fórumot! Szerencsésebb országokból lehetne igazoló történelmi példákat hozni. De most olvasom Sir Laurence Olivier könyvét, az Egy színész vallomásait, s abban, hogy mit mondott a színinövendékeknek „a nagy" Jacques Copeau: „Ha csinálni akarnak valamit, azt csak egyféleképpen lehet elkezdeni: csinálni kell." Észszerű igazság, követni lenne jó minden dolgainkban. Mi tagadás, azt vártam, hogy ilyesmire mutat rá a tévébemutatót követő vitaműsor is, de nem ez történt. Inkább igyekeztek megmagyarázni nekünk, hogy a népfront az nem olyan ám, mint a film mutatta ... Kérem szépen: az szégyellje magát, aki rosszra gondol, vagyis aki föltételezi, hogy egy bunkó funkcionárius sarkos filmi „rajzához" nekünk még mindig "eligazító magyarázatok szükségeltetnek. Mert ezt a filmet ugyebár nem „rétegidőben", hanem 8-kor adták! * Felnőtteknek, a humánumot, meleg emberséget, szép, komoly szót értőknek és értékelőknek szólt a szegedi stúdió műsora: a „hazai" színészportré-sorozatban ezúttal Mentes József művészi-emberi arcát láthattuk, örömünkre igen gondosan-okosan szerkesztett (Bubryák István), hatásosan megkomponált keretben (Kun Zsuzsanna rendezte), régi és mostani „játszótársaival", Töröcsik Marival, Mécs Károllyal, Mensáros Lászlóval, Kőszegi Ákossal, Földi Terivel. Alighanem adekvát eszközöket sikerült találni a szegedi színház vezető művészének, munkájának, gondolkodásának, mentalitásának bemutatásához. Beszéltek helyette a darábrészletek, magyar és világirodalmi idézetek, tempós, megfontolt ritmusú, tűnődést, szemlélődő elmélyedést indukáló jelenetek. Nem fénykép, hanem hangulatos, sajátos atmoszférájú művészfotó kerekedett, némi — bocsánatos — művészkedést leszámítva: szép, mert igaz. Sulyok Erzsébet Kontra helyett öt perc Milyen kis örömök is elégségesek néha az embernek, elképesztő. Olykor egyetlen tömegkommunikációs téma ok lehet az elégedettségre, tán még a lelkendezésre is. Ráadásul olvasatlanul, látatlanul, hallatlanul. Vagyis: már előzetesen. Anélkül, hogy tudnánk, milyen is lesz olvasva, látva, hallva. Maga a téma ígérete az öröm forrása, nem furcsa? Ha például azt látom a rádióűjságban, hogy 1986. január 21-én, kedden este fél tíztől a Kossuthon a Pro és kontra cimű programban (alcím: Egyenlőség — egyenlőtlenség?) a disputa központjában az áll, hogy a mai magyar társadalomban utóbb igencsak elszaporodottnak nevezhető ügyeskedők sokszor csillagászatinak mondott jövedelmei és a hátrányos szociális helyzetűek (magyarul: a szegények) közötti távolság nő — majdhogynem eufórikus öröm kerít hatalmába. Igen, mert ez bizonyosan olyan tematika, miről ogyszerüen nem lehel eleget és eléggé vitatkozni ma Magyarországon. Hát még mikor fölfedezem, hogy az egyik vitapartner pénzügyminisztériumi főosztályvezető, vele szemben, a szellemi ring túlsó sarkában, pedig az a Bertha Bulcsú található, aki nemcsak a mai magyar novellairodalom mesterei, de a publicisztika jelesei között is a legelsők közé sorolható, s különösen kedvelt szerzőim közé tartozik. Akár egy nagy futballmeccs elölt, úgy éreztem magam. Ez igen, ez mar valami! A kellemes izgalom csak fokozódott, midőn a vitavezető-szerkesztő Stefka István legelőször is ismertetett néhány alapvető adatot: hogy például egy feTmérés szerint ma nálunk a lakosság 17—18 százaléka minősíthető gazdagnak. 21— 22 százalék szegénynek. Bertha Bulcsú hozzátette, hogy statisztikailag igen magas azoknak a száma, akik ma nálunk szegénynek nevezhetők. (Nem tudom, de hogy többen vannak, mint az úgynevezett gazdagok, az fix.) Még az sem kedvetlenített el, midőn a pénzügy-minisztériumi főosztályvezető rögvest korrigált, kijelentvén, ez ügyben egy 1982-ben készült statisztika a mérvadó, mely szerint a lakosság 5 százalékánál kétezer forint, vagy annál kevesebb az egy főre jutó jövedelem, 19 százaléknál pedig 5200-nál több. S „a létminimumot vizsgálják". Ezután úgy csordogálni kezdett a dolog. Nem tévedés: csordogálni. Kezdetben nem izgatott, hogy ' egyáltalán nem vitatkoznak, Bertha Bulcsú mondja a magáét, a főosztályvezető nemkülönben, a bíró, akarom mondani, a vitavezetö, meg az esetlegesen keletkező hullámokat bölcs népfrontospolitikával elsímogatni próbálja. Majd csak lesznek kemény pro és kontra argumentumok, meg szükséges, igazi bírói hullámsímogatás is, várjunk türelemmel. Ahogy múlt az idő, úgy csökkent bárminemű vita esélye, s úgy mondta mindenki tovább a magáét. Nugvjábúl amit tudtunk: Bertha Bulcsú azt, amit idöröl-időre kitűnően megír az Élet és Irodalomban, a Jelenségekben, Kupa Mihály főosztályvezető meg azt, amit kissé tájékozottabb, társadalmi érdeklődésű ember többé-kevésbé ismerhet a honi vonatkozó közállapotokból. Nem kívántam volna én, hogy Bertha Bulcsú ország-világ füle hallatára hajbakapjon a pénzügy-minisztériumi illetékessel és viszont, de valami ici-pici tűz tán mégsem ártott volna. Mindezek után, egészen pontosan huszonöt perc elteltével jött a meglepetés. Ha úgy tetszik, pro, " vagy kontra helyett a szubkontra, vagy a rekontra. Nem történt pedig egyéb, mint hogy a rádióújság szerint közölt fél óra letelte előtt öt teljes perccel — úgy tűnt, „menetrend szerint" — véget ért a műsor. A hátralévő időben, a tízórás hírekig zenéltek, ha jól emlékszem. Mindenesetre valami volt, és nem süket csönd. A süket és döbbent csönd bennem maradt még jódarabig: ennyire érdektelen ez a téma? „Túlvágás" történt? Merthogy az érintetlek, noha vitatkozóknak most csak túlzott jóindulattal lehetett volna őket nevezni, az ügyben feltehetően rendelkeztek még némi mondandóval, az egészen bizonyos. Netán azért nem volt vita sem, ami miatt öt perccel rövidebb volt a műsor? Félre a sanda gonpszkodással: öt perc ide, vagy oda, a Jelenségeket ezután is hűséggel olvasni fogom. Az, egyelőre, sztenderd kis öröm. A kis öröm meg akkor is öröm, ha öt percnél rövidebb. Domonkos László fl Balaton védelmében Zala megye 18 termelőszövetkezetében kezdődik ebben az évben általános talajvédelem és vízrendezés. A Zala folyó vízgyűjtő területére kiterjedő munka fő célja annak megakadályozása, hogy a domboldalakról tápanyagok mosódjanak az élővizekbe. Több évig tart, s nemcsak a Zala "folyó, hanem főként a Balaton vízvédelmét szolgálja. A jelentőségét jól érzékelteti az, hogy a Balaton a Zalából kapja vízutánpótlásának a felét. A környezet- és vízvédelmi melioráció során a mezőgazdasági területeken művelési ág változásokat +ajtanak végre. A meredek domboldalakat füvesítik, vagy erdősítik, a völgyekben levő réteket, legelőket pedig szántóföldi művelésbe vonják. Az előzetes számítások szerint nem változik lényegesen a vidék termőterülete, a hozamok viszont mintegy 20—25 százalékkal növekszenek. A gépekkel nehezen járható domboldalak egy részén a szántás-vetés megszűnése után erdőt telepítenek, együttesen több mint nyolcezer hektárt. A munka a Zala folyó alsó szakaszán kezdődik, ezután folyamatosan kiterjed a folyó teljes, mintegv száz kilométer hosszúságú térségére. (MTT) Ez volt a nyolcadik Nyugdíjasok... ha találkoznak, megbeszélik az időjárást, az egészséget, szóba hozzák a messzire került családot, a régi kedves napokat. És várják, keresik az alkalmat a találkozásra, az együttlétre. Hamar mozdulnak a hívó szóra, ha fél négyre invitálják őket, háromkor már körbeülik az asztalt, maradjon idő a beszélgetésre, nótázásra elég. Nyolcadik alkalommal hívták őket tegnap délután a szegedi textilgyár ebédlőjébe a Bartók Béla Művelődési Központ népművelői. A Soproni tavaszi napok Március 12—23. között basházban, Kiss Roóz Ilona rendezik meg az idén a sop- keramikusművész tárlata a roni tavaszi napokat. A más- festőteremben. Somogyi Jófél hétig tartó kulturális zsef Kossuth-díjas szobrászrendezvénysorozat március művész alkotásait a Kápta14-én, a Cziffra-alapitványt lan-teremben, Jeney Tibor elnyert fiatal művészek kon- és Oborzil Edit iparművész certjével kezdődik. Másnap munkáit a Központi BányáCziffra György zongoramű- szati Múzeum udvarán tevész szólóestjére kerül sor kinthetik meg az érdeklődők, az evangélikus templomban. A Cziffra-alapítvanyt elAz egyesült államokbeli Co- nyert képzőművészek kiállílette Varren és együttese tásának a Liszt Ferenc Műmárcius 17-én, a Bakfark velődési Központ, a Magyar Consort Benkö Dániel veze- Újságírók Országos Szövettésével március 19-én, a bé- sége sajtófotolárlatának a pécsi Scola Cantorum együttes dagógus-szukszervezet klubpedig március 22-én vendég- könyvtára ad otthont, szerepel az Ikva-parti város- A Sopron Szállóban búrban. genlandi gasztronómiai naA könnyűzene iránt ér- P°kat tartanak, a Pannónia deklődők Koncz Zsuzsa elő- Szálló ettermében pedig maadóestjét hallgathatják meg gyarós ételekkel varjak a tamárcius 18-án a Petőfi Szín- vaszi napok vendegeit. A házban. Ugyanott mutatja Kékfrankos vendegloben be a pécsi Bóbita Bábszín- vadkülönlegességekkel, a ház Csukás István Ágacska Bé«i KaPu borozóban jelCímű mesejátékát, március 'egzetes soproni babos ete22-én. lekkel fogadják a betérőket. » , . .... , A Hotel Lövér éttermében A tavaszi napok időtarta- pedjg távo,_keleti ételsPeciama alatt nyílik meg a Liszt másokat szolgálnak fel az Ferenc-emlékkiállítás a lá- ínyenceknek. (MTI) Felvétel főiskolára A Színház- és Filmművészeti Főiskola felvételt hirdet az 1986—87-es tanévre: színész szakra nappali tagozaton, négyéves, operett- és musicalszínész-képzőre esti jelentkezési határidő: március 10. Cím: Színház- és Filmművészeti Főiskola, tanulmányi osztály, 1088 Budapest, Vas utca 2/C. Jetagozaton, 3 éves tanulmá- lentkezési lap és a felvételi nyi idővel, előfelvételi hirdet továbbá az 1987—88-as tanévre színházrendező szakra, nappali tagozaton, 5 éves tanulmányi idővel. A felvételre érettségizett vagy az 1985—86-os tanévben érettségiző fiatalok jelentkezhetnek. A felvételi korhatár színész szakon lányoknál 22, fiúknál 24 év, az operett- és musicalszínészképzőn lányoknál 24, fiúknál 26 év, a színházrendező szakon 26 év. A felvételt jelentkezési lapon — Tü 820 számú nyomtatványon ->kell kérni, amelyhez önéletrajzot, továbbá a nappali tagozaton 150, az esti tago.zaton 200 forint felvételi eljárási díj befizetését igazoló átutalási postautalvány feladóvevényét, valamint az iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt, és 3 darab, saját címre megcímzett és bélyeggel ellátott postai borítékot kell mellékelni A eljárási díj befizetéséhez szükséges átutalási postautalvány 3 forint ellenében a főiskola tanulmányi osztályán szerezhető be. A művészeti főiskolára jelentkezők az érvényes rendelkezések értelmében egyidejűleg egy másik felsőoktatási intézményben is jelentkezhetnek. (MTI) tizenegy hálózat intézményben működő nyugdíjasklub négyszázötven tagja tölthetett együtt néhány kellemes órát. A beszélgetés, ismerkedés mellett programról is gondoskodtak a szervezők. A műsort a Szegedi Nemzeti Színház művészei adták: Vámossy Éva, Torok Vera, Réti Csaba, Szabady József. A háziasszonyi teendőket Fodor Zsóka vállalta magára. Persze, a műsor után sem küldtek haza senkit, sőt marasztalták. érezze jól magát, beszélgessen. egyenigyon A régi kedves nóták is előkerültek hamar... Polgár Gyula és együttese húzta a talpalávalót estig. S hogy mindenkinek a kedvére. az azt is bizonyítja, ahogyan jó néhányan elköszöntek: jövőre ugyanitt találkozzunk, kilencedszer is! Legyen nekik igazuk! Pályázat A korábbi esztendőkhöz hasonlóan, idén is anyagi támogatásban részesíti a diákprogramokat rendező megyei, városi (nagyközségi, kerületi) KISZ-bizottságokat a KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló tanácsa, valamint az Állami Ifjúsági Bizottság. Elsősorban a szűkebb pénzügyi lehetőségekkel rendelkező, közművelődési szempontból kevésbe ellátott települések KISZ-bizottságait, illetve a helyi lehetőségek kiaknázására törekvő, ötletes, újszerű kezdeményezésekkel fellépő KISZ-szervezeteket kívánják segíteni. A KISZ KB « középiskolai és szakmunkástanuló tanácsa a legfeljebb 40 ezer forintig terjedő támogatás odaítélésekor megkülönböztetett figyelmet fordít az iskolai, városi öntevékeny diákcsoportok tevékenységének, munkája eredményeinek nyilvánosság előtti bemutatására szolgáló városi, megyei szakjellegű táborokra, tapasztalatcserékre, találkozókra, fesztiválokra. A KISZ anyagiakkal ösztönzi ezeken kivü) az újszerű, hagyományteremtő, a diákok aktív részvételére számító egy- vagy többnapos rendezvényeket, és segíti a példaadó, hagyományápoló, a diákság számára nyitott, városi, szintű iskolai programokat. A támogatást a KlSZ-bizottságok — ft kért összeg megjelölésével — pályázat útján nyerhetik el. A pályázatoknak — amelyeket 1986. február 20-ig kell eljuttatni a KISZ megyei bizottságokhoz — kidolgozott, konkrét programtervet és a költségvetést kell tartalmazniuk. Regionális adás A szegedi tévéstűdió mai műit évi Szőke Tisza táncregionális adásában folyta- versenyről készült összefogtódik a négy megye ötéves lalóval próbálnak kedvet tervét bemutató sorozat. Ez- csinálni az idei báli szez.onúttal Bács-Kiskun tervel- hoz. képzeléseiről lesz szó. A Bé- A műsor a 2-es csatornán késcsabai Jókai Színház fél 7-kor kezdődik, de az érújabb bemutatójáról (ör- deklődők kérdéseit és észrekény István: Forgatókönyv) ,„ . , .... . . . .... . veteleit mar 17 oratol varlathatnak tudósítást a nezok, majd Mocsár Gábor írót Jak Szegeden a (62) 12-715mutatják be Végül az el- ős telefonszámon