Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-28 / 23. szám

lu. I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 23. szám 1986. január 28., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Kenyér, bor, búza... 1 e«»*™*« [/ körkép Hogy mennyire a mindennapjaink hangulatát meghatározó élelmiszerekről szólunk sorozatunk, élelmiszeripari összegzésének második részéi)», arra példa lehel a magyar ember gondolkodásmódját tömören összefoglaló '.tolás, mely szerint, ha jót akarunk egymásnak, akkor bort, búzát és békességet kívánunk. Ha ezekben nincs hiány, könnyebben látunk neki hétköznapjaink egyre szaporodó feladatainak a megoldásához. S hogy ez mind meglegyen, ahhoz épp az ezekben az ágazatokban dolgozók felelősségteljes és sikeres munkáját várjuk el. Nézzük, hogyan állják ők mindannyiunk kritikáját! Gabonaipar A képlet egyszerű: ha aszály van, kicsi a termés, s ha nem termett elegendő gabona, keveset lehet venni. A tavalyi, aszályos időjárás eredményeit azonban nem lehet ilyen summázottan elintézni, hiszen annak ellenére, hogy a kukorica évek óta afféle „deficitáru", területünkön rekordokat is feljegyezhet a krónikás. Árpából és rozsból ugyanis a VI. ötéves tefvidöszak legnagyobb mennyiségét, több mint 10, illetve 8 ezer tonnát sikerült „betárolni". Búzarekordról nem beszélhetünk, de az időjárást ismerve jó, hogy a vártnak megfelelő mennyiségű volt, viszont a íuzáriumfertőzés miatt jó része csak haltakarmánynak volt alkalmas... Ami a kukoricahiányt illeti, a vállalat a tavalyihoz hasonlóan gondoskodik . róla, hogy a megye ellátását biztosítsa: Baranya, Tolna és Somogy megyéből vásárol. A malmok teljesítették feladataikat búza- és rozsőrlésből is, így a vállalat a megyén kívülre is jelentős mennyiségű lisztet szállított — túlnyomórészt Budapestre. Az egyre ismertebb Unikorn-készítmények termelése növekedett, s az 1984. évi 600 tonnát 250 tonnával túlteljesítették. A vállalat leggazdaságosabb termelési ágazata a gépgyártás volt, melynek keretében mezőgazdasági préseket állítottak elő — országos forgalmazásra. Megyei sütőipar A sütőipar teljesítményének vizsgálatakor a számszaki jellemzőknél is előbbre való, hogy azt értékeljük, mennyire elégedett a lakosság a legfontosabb élelmiszer, a kenyér és a péksütemények megbízható kínálatával. A Csongrád Megyei Sütőipari Vállalattól, Szeged kivételével, az egész megyében, a legkisebb tanyai boltban is folyamatosan várják a friss pékárut. A 120-féle terméküket nem mindegyik üzem gyártja, az eltérő fogyasztási szokások miatt tájjellegű készítményeik is vannak. Mivel a termékek háromnegyede az alapellátást szolgálja, az árakat akkor sem lehet emelni, amikor a költségekkel ezt indokolni lehetne. tgy a fejlesztésekhez, beruházásokhoz támogatásokat is igénybe vesznek. A korábban épített vásárhelyi és csongrádi kenyérgyár után tavaly a szentesi üzem rekonstrukciója következett, s idén a makóin a sor. Ahol lehet, ott az energiaellátás korszerűsítésére törekednek. Sándorfalván, Mórahalmon és Csanádpalötán az olajról áttérnek az olcsóbb gáz felhasználására. A kisteleki és a hódmezővásárhelyi kenyérgyárban a fejlesztést az energlaracionálásra kapott hitelből valósítják meg. A szállítójárműveket benzinüzeműről gázolajosra alakítják át. Az eredményességnek a költségcsökkentésben lehetnek csak jelentős tartalékai. Szegedi sütőipar Sikeres esztendőt tudhat maga mögött a Szegedi Sütőipari Vállalat. Az elmúlt évben lépett be a termelésbe a Makkosházi körúton felépített új, 2-es számú üzemegységük. Így jelenleg 3 nagyobb és 2 kisebb gyáregységben egy átlagos hétköznapi műszakban 350 mázsa kenyeret, 60 ezer kiflit, 70 ezer zsemlét és több mint 20 ezer darab finom pékárut készítenek a szegediek asztalára. A termelés mellett fontos tényező a szállítások összehangolása, hogy minél gyorsabban kerülhessen az üzletek polcaira a friss áru. A konténeres szállítás térhódításával mintegy 10 százaléknyi minőségromlást sikerül megakadályozni. A vásárlók elsősorban a fehér típusú kenyereket keresik, pedig élettani hatásaik miatt sokkal egészségesebbek a valamivel barnább, rozsot is tartalmazó készítmények. A magas ásványi anyag tartalmú alföldi barnakenyeret az új üzemegységben gyártjók, remélve, hogy a fogyasztók egyre szélesebb körével sikerül majd megkedveltetni, hiszen gyártási kapacitás még bőven akad erre a termékre. Saját kiskereskedelmi tevékenységet is folytatnak, ezt a jövőben a pavilonok, szakboltok korszerűsítésével tovább szeretnék fokozni. Táblázatunk mutatóit figyelve kiderül, hogy a megyei élelmiszeripari vállalatok közül a legmagasabb átlagkeresetekkel itt találkozhatunk. A folyamatos, több műszakos munka, az ünnepi műszakok nem teszik túl vonzóvá ezt a foglalkózást, Gabona Megyei Szegcdi PinceMegnevezés sütőipar sütőipar gazdaság Árbevétel (millió forint) Árbevétel-alakulás % 3200 347 166 704 Árbevétel (millió forint) Árbevétel-alakulás % (1984 = 100) 104,9 103,9 104,3 95 Teljes munkaidős létszám (fő) 1005 775 360 1063 Mérleg szerinti eredmény (millió forint) 42 17 15 36 Eredmény alakulás % (1984 = 100) « 100 104 150 Teljes munkaidős átlagkereset (ezer Ft) 64.4 67,2 72 58,9 * Az eredmény változása nem adható meg, mert még nem ismert az export nyereségéből visszaosztott összeg, s az előző évi ezt is tartalmazza. így csak a jobb keresetek ígéretével versenyezhetnek eredményesen a munkaerőért. Az idei év feladatairól Veres Ferenc igazgató elmondta: — Legfontosabb a kifliés zsömlegyártás rekonstrukciójának beindítást!. A két kedvelt péksütemény gyártására az űj üzemegységet jelöltük ki, ahol az épület és a szociális létesítmények már adottak. Az új gépsorok beszerzéséhez azonban csak állami támogatással tudynk • nekifogni, hiszen több mint 40 millió forintos beruházásról van szó. Pincegazdaság Há a gyenge szőlőterméshez tudna csak igazodni a Dél-alföldi Pincegazdaság gazdálkodása, nem túl biztató kilátásokkal vághatnának neki ennek az esztendőnek. S hogy a valóság mégsem lehangoló, az az űj alapokra helyezett, termelő-felvásárló-feldolgozó viszonynak és a vállalat valós érdekeinek megfelelő kereskedői magatartásnak köszönhető. A korábbi évek felhalmozódott borkészletei . kifogytak ugyan, de a pótlás a lehetőséghez képest jól sikerült. Míg országosan féltermésről beszélhetünk, addig ez a vállalat a szokásos termésmennyiség kétharmadát vásárolta fel. Hosszú évek óta először egyetlen kilogramm szőlő sem került ki, megyénkből. A kölcsönös érdekeken alapuló hároméves szerződésre építenek az idén is. A mennyiségi pótlásra megjelentek az almaborok, ez az árbevétel-csökkenésen is lemérhető, hiszen ezek olcsóbbak, mint a szőlőből készült ital. S hogy a gazdaságosság mégsem romlott, az annak is köszönhető, hogy országosan is sikerült elismertetni az itteni szőlő és bor jó minőségét. Jó tartalék a minőség fenntartásában, hogy a termés kiugróan ió cukorfokú. Az új termékek, a Capri vermouth, a Pusztamérgesi rajnai rizling és a Csongrádi Cabernet is rövid idő alatt népszerűek lettek. Üzletpolitikájuk új vonása, hogy hagyományos területeik ellátását szinten tartva, a Dunántúlon is értékesítenek. Ez az új irány nem egyoldalú, Nagykanizsáról sört és Pepsi-Colát hoznak így környékünk boltjainak szélesebb italválasztékot nyújtanak. A nyereségesen termelhető márka üdítő italoknak is szélesedhet így a piaca. Az idei beruházásuk, a márkaüzem korszerűsítése is ezt a célt szolgálja, 45 százalékkal növekedhet ennek a termékcsaládnak a termelése. Egy stabilan gazdálkodó feldolgozó vállalat iránti termelői bizalom is szükséges ahhoz, hogy a termelők a ki-kifagyott ültetvényeik pótlására merjenek új szőlőtáblákat telepíteni. Ehhez jobbak az esélyek, mint egy éve. Emelkedett az állam' támogatás, és a termelők árbevételből törleszthető beruházási hiteleket is igényelhetnek. Igriczi Zsigmond Rafai Gábor Tóth Szeles István Hírközlő láncok exportra A híradástechnikai termékeket előállító öt iparvállalat által alapított Budavox Részvénytársaság az idén és a következő években is elsősorban a komplett hírközlő rendszerek exportját kívánja bővíténi. A külföldi partnerek igényeinek egyeztetése alapján, 1986—90. között a korábbinál valamivel mérsékeltebb ütemű, körülbelül 30 százalékos exportbővítésre számítanak. Elsődleges piacaik továbbra is a szocialista országok, amelyek az idei exportszállításoknak több mint 80 százalékát már lekötötték. Jelentős erőfeszítéseket tesznek a konvertibilis export fokozására; 1986-ban várhatóan 18 millió dollár értékben szállítanak híradástechnikai berendezéseket külföldre, mindenekelőtt a fejlődő államokba. Az elmúlt hónapokban összesen 25—30 millió dollár értékben írtak alá szerződéseket tőkés cégekkel, ám a megrendelések teljesítése áthúzódik a következő esztendőkje. A Szovjetunióba telefonközpontokat, mikrohullámú berendezéseket, kábeles és légvezetékes átviteltechnikai rendszereket, rádiótelefonokat és adatátviteli egységeket szállítanak. Csehszlovákiába és az NDK-ba szintén exportálnak telefonközpontokat, valamint távadatfeldolgozó készülékeket és U R H - rád iótelef onoka t. Algériában — több évre szóló szerződés alapján — telefonközpontokat szerelnek fel, Líbiában pedig városi kábelhálózatot építenek ki. A Budavox és a Telefongyár fővállalkozásában hasonló munkákra szerződtek Kuvaitban is. Ezekkel a vállalkozás jellegű munkákkal, szerelésekkel a fejlődő államok távoli, vidéki körzeteit kapcsolják be az ország hírközlési hálózatába. Az iparág gyártmányai — a Budavox közvetítésével — -eljutnak még távolabbi országokba is; így a mikröhullámú készülékek Peruba, a rádiótelefonok Angolába. A jövőben új, ígéretes piac lehet több távol-keleti ország is, például Szingapúr és Indonézia. A kínai vállalatoktól nemrégen kapták az első megrendeléseket átviteltechnikai berendezésekre. A híradástechnikai termékek iránt korábban is nagy volt a kereslet, az iparág fejlődése napjainkban is sokkal dinamikusabb, mint • a többi iparágé. Éppen ezért fontos feladat az ilyen termékek műszaki fejlesztésének gyorsítása, az olyan komplett szolgáltntórendszerek kialakítása, ahol a hang közvetítése mellett televíziós képet is továbbítanak és összeköttetést teremtenek az adatbankkal is. A jövő fejlesz.tésel az integrált digitális telefonhálózat kiépítése irányába hatnak. A Budavox részvényesei — közösen a Távközlési Kutató Intézettel — minden új fejlesztést a hosszú távú prognózisok figyelembevételével oldanak meg. A részvénytársaság piaci szervezetét is bővíti. Jelenleg három szocialista és hat fejlődő országban van irodájuk, rövidesen Kínában is nyitnak vállalati képviseletet. A Budavox piaci kilátásait javíthatja, hogy bejelentették csatlakozásukat az ENSZ Nemzetközi Távközlési Uniójának, az ITUhoz tartozó Távközlési Fejlesztési Központhoz. Így a magyar híradástechnikai ipar előnyösebben kapcsolódhat be több fejlődő ország fejlesztési elképzeléseinek megvalósításába. (MTI) Fiatal közgazdászok országos találkozója A fiatal közgazdászok hatodik országos találkozóját hétfőn Salgótarjánban, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán megnyitották. A mintegy 300 ifjú szakember részvételével szervezett kétnapos tanácskozás témája: fejlődés a csúcstechnológiák korában. Gubcsi Lajos, az MKT ifjúsági bizottságának titkára megnyitójában kifejtette: a közgazdászok érdeklődése okkal fordul a műszaki kérdések felé. A nyolcvanas évek első felében a magyar gazdaság technikai fejlődése lelassult. Ma a műszaki fejlődésen belül a technológiák korszerűsítése az alapfeltétele annak, hogy a hazai gazdaság fejlettsége felzárkózzék az iparilag fejlett orszáeokéhoz. Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese nyitóelőadásában a VII. ötéves tervidőszak műszaki fejlesztési kérdéseivel foglalkozott. Elmondta, hogy az előző ötéves tervidőszak egyik nagy gazdasági sikere a hitelképesség megőrzése, a fizetőképesség megtartása volt, bár ez bizonyos áldozatok árán valósult meg A további eredményeket csak a hatékonyság növelésével lehet biztosítani. Az ehhez szükséges műszaki fejlődés egyik legfontosabb feladata, hogy miközben az energiaés anyagfelhasználás tovább csökken, új versenyképes, jól eladható termékek készüljenek a vállalatoknál. Az Országos Tervhivatal elnökhelyettese előadásában beszélt arról is, hogy nemcsak néhány kiemelt terület fejlesztése fontosabb feladat, hanem az is, hogy az áruforgalom zömét kitevő, közepes technikai szintet képviselő termékeket is jó, megbízható minőségben, elfogadható költségráfordítással gyártsák, és szállítsák a vállalatok. Fontosnak mondotta a vállalati marketingtevékenység megújítását is. Pulai Miklós a szabályozó rendszer néhány kérdését fejtegetve többek között szólt a termelői árrendszer önköltség típusú árrendszerré való alakulásáról, majd kiemelte; az Innováció folyamatában az ésszerű, célirányos műszaki-fejlesztési munkák során mindenekelőtt az értékesítési lehetőségeket kell figyelembe venni 4 I