Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-24 / 20. szám

5 Pcntek, 1986. január 24. i s KISZ-tag lesz az úttörőből... Kisdobos, úttörő, KISZ — tobb évtizede ezen a jól kitaposott mozgalmi úton halad az ifjabb generáció. A szervezeti keretekkel nincs is gond, annál többet vitatkozunk viszont arról az egykét évről, amelyet a mozgalmi nyelv „úttörőből a KISZ-be való átmenet"-nek keresztelte el. A viták ténye is bizonyítja, nem gondtalan ez az időszak. A KISZ X. kongresszusa után készült egy programajánlat, amely elviekben nagyobb lehetőséget adott a serdülők életkori sajátosságainak jobban megfelelő mozgalmi rend kidolgozására. A KISZ Szeged Városi Bizottsága tegnapi ülésén azt vitatta meg, e lehetőség alapján hogyan valósul meg a KISZ-élelre felkészítés a gyakorlatban. Szóljunk először a jó példákról — a több általános iskolában is rendszeresen megtartott vitakörökről, a pedagógus KlSZ-szervezetekkel közösen szervezett programokról, a középiskolás fiatalok segítségéről j azokról az ifivezetőkről, akii munkájukkal valóban a tartalmas felkészítést segítik. De persze az sem hallgatható el, hogy a tájékoztatók sokszor formálisak, a beszélgetések a szervezeti szabályzat ismertetesére korlátozódnak, s napjainkban az úttörő— KISZ közös munka fő segítői, az ifivezetők is egyre kisebb számban lelhetők fel városunk iskoláiban. Végül emeljünk ki néhányat a hiányosságokból adódó feladatokból: „közös programokon alapuló kapcsolatot teremteni a KISZszervezetek és úttörőcsapatok között, nagyobb segítséget az ifivezetők munkájához, az együttműködés tartalmi oldalának erősítése". A városi KISZ-bizottság tegnapi ülésén — amelyet Tóth Tamás első titkár vezetett — a továbbiakban tájékoztatót hallgatott meg a pénzügyi ellenőrző bizottság munkájáról, megtárgyalta a testület első félévi üléstervét. a forradalmi ifjúsági napok és a XX. szegedi ifjúsági napok lebonyolításának előzetes tervét. B. Z. Uj magazinok a tévében Két új magazinműsorral gazdagodik a televízió promramja: pénteken — január 24-én — indul és negyedévenként jelentkezik a Tájkép cimű környezetvédelmi magazin, a Natura szerkesztőség műsora. Foglalkozik majd egyebek között a levegőszennyeződés okaival, a hazai tavak és folyók tisztaságának problémáival, a környezetszennyezés megelőzésének módszereivel és lehetőségeivel. Az első adás visszatekint az. elmúlt esztendőre, s összegzi azokat a gondokat és eredményeket, amelyekről a közelmúltban több szó esett. Február 5-től. havonta :i() percben, délelőttönként kerül képernyőre a „Szia, mami!" cimű magazin. Ez a műsor a kismamák számára nyújt hasznos tanácsokat és információkat a gyerekek ellátásával, nevelésével, a háztartás megszervezésével, az otthon és a családtagok közötti harmonikus viszony kialakításával kapcsolatos kérdésekben. Februárban Mezőgazdasági könyvhónap A január 31-én Nádudvaron megnyíló 29. mezőgazdasági könyvhónap eseménysorozatáról, valamint a mezőgazdaságii ¡könyveket gondozó kiadó terveiről tájékoztatták az újságírókat csütörtökön a Népfront Belgrád Talkparti klubtermében dicina és a Műszaki Könyvkiadó pediig 1—1 újdonsággal szolgál. A kiadók együttműködésének is köszönhető, hogy a könyvhónapi ¡kínálat az élelmiszer-gazdaság valamennyi ágazatához kapcsolód ilk. A (könyvújdonságok közoti A 'könyvhónapra hét kiadó található a Láng István által 43 művet jelentet meg, mint- szerkesztett „A biomassza egv 600 ezer példányban, ez hasznosításának lehetőségei" csaknem kétszerese a tavaly című könyv, Benet Iván írta ályénlf^^l^í^pcsatottnak. A „Az (agráripari egyesülések legtöbb 'Konyvújdonsággal a útkeresése" cimű művet. mezőgazdasági kiadó jelent- Dohy János a húsmarha-tekezik: harminceggyel gazda- n vesztésről. Páll Endre a gítja a szakkönyvek válasz- gímszarvasról, Koltai László tékát. A Statisztikai Kiadó 5, az Akadémiai Kiadó, valamint a Közgazdasági és Jogi Kiadó 2—2 művet jelentet meg, a Kossuth, a Me.i mehek betegségeinek megelőzéséről szerkesztett egyegy kiadványt. A horgászok barkácskönyvét Antos Zoltán állította össze. Egyre A Mafilm számadása A filmgyártás tavalyi eredményeiről és az idei terveiről nyilatkozott Szekeres. László, a Mafilm vezérigazgatója Láng Juditnak, az MTI munkatársának. Mint elmondta, 1986-ban a korábbinál sajátosabb helyzetben tevékenykedik a vállalat. Mind gazdasági, mind művészeti szempontból éreztette hatását, hogy — bár az alkatok igyekeztek a rendelkezésre álló lehetőségeket a legteljesebben kihasználni, s az alkotások művészi színvonalát megőrizni — a költségek növekedésével a vállalat gazdálkodási kerete nem tartott lépést. Immár öt éve nem változott a filmgyártás állami támogatásának nagysága, s ezt más forrásokból — stúdióalapokból, társvállalatok támogatásából — egészítettek ki. 1984-ben például az eddigiekhez képest a legnagyobb összeg, mintegy 380 millió forint állt a játékfilmgyártás rendelkezésére, ekkor készültek el a látványvilágukban gazdag „Redl ezredes" a „Vörös grófnő" a „Szirmok, virágok, koszorúk", „Az élet muzsikája" és más produkciók. Az 1985-ben készült filmek képi világukban sajnos szegényebbek a korábbi esztendők filmtermésénél, örvendetes azonban a témaválasztás változatossága: azt az évek óta jogos igényt elégíti ki például Krdőss Pál „Viszszaszámlálás" cimű produkciója. hogy a mai magyar filmművészetben is elsősorban a jelenlegi társadalmigazdasági folyamatokat mutassák be. Az alkotás a kisvállalkozással, annak a családi kapcsolatokra gyakorolt hatásával foglalkozik. Könnyedebb felfogású Szomjas György „Falfúró" cimű filmje, amely szintén á mai életből merítette témáját Nem szűkölködik a Mafilm a vígjátékokban sem. Ilyen például a Szurdi testvérek „Képvadászak", Tímár Péter „Egészséges erotika", Xantus János „Hülyeség nem akadály" című produkciója. Ugyanakkor sajnálatos módon kevés magyar filrr. készül irodalmi nyersanyagból. Ezért különösen örvendetes Bereményi Géza író felső játékfilmes próbálkozása. a „Tanítványok" című alkotás. Bár, 1985-ben olyan kiemelkedő produkció, mini a „Redl ezredes" nem szülelett, viszont sok fiatal kapott bemutatkozási lehetőséget. 1986-ban törekszenek a szervezettség további javítására. valamint a szolgáltató tevékenység, a piackutatás fejlesztésére, s a vállalat műtermeit, eszközeit egységes áron kívánják rendelkezésre bocsátani a filmkészítőknek. A munkát nehezíti viszont, hogy még nem tudják pontosan: hány filmet készíthetnek el. Szekeres László végezetül rámutatott, a filmgyártás támogatásának növelésével és filmkészítési módszerek további ésszerűsítésével hasznosítható az a szellemi tőke, amellyel a filmgyártás ma rendelkezik (MTI) többen érdeklődnek az értékelemzés iránt, erről Sárközy Péter írt könyvet. Flórisné Sípos Ida müve ugyancsak igen időszerű témát, a mezőgazdasági -környezetvédelem ökonómiai kérdéseit •taglalja. Meglepetéssel szolgál az Akadémiai Kiadó, amely életműsorozat kiadását kezdte meg Erdei Ferenc munkáiból, Á sorozat első köteté^,, a mezőgazdasági könyvhónapra jelenteti meg. A Nádudvari Művelődési Központ színháztermében sorra ikerülő ünnepi megnyitó alkalmából szakkönyvkiállítást 'is rendeznek. A tájékoztatón azt is elmondották, hogy a 'könyvhónapban általában 1000-1200 kisebb-nagyobb rendezvényt tartanak a megyei intézmények és szervezetek, könyvtárak, művelődési otthonok, könyvértékesítők. Gyakoriak lesznek a szakkönyvíró-olvasó találkozók. A mezőgazdasági könyvhónap jeles eseményére ¡készül a Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat: január 31-én Debrecenben 500 négyzetméter alapterületű szakkönyváruházat nyitnak meg. Az érdekelt megszólal Roppant tanulságos papír- tívnek minősíthető, ám ezköleg fekszik előttem. Ren- zel együtt mindez igendeltetése szerint felmérés, csak elgondolkodtató. Mert ám valójában, biztos vagyok benne, ennél jóval több. Tulajdonképpen már az igen megnyugtató, hogy egyáltalán létezik ilyesmi. Ha viszont még azt is számításba vesszük, milyen formátumú, már hosszabb ideje hány embert rendszeresen érintő üggyel kapcsolatos, még az is megkockáztatható: akár jelképes értékűnek is tekinthetni ez a sűrűn telegépelt, 15 oldalnyi papirhalmaz. Egy aktualitás: rövidesen, alig két hét múlva (egészen pontosan február 15-én) megkezdődnek Csongrád megye immáron évtizedesnél is nagyobb múlttal rendelkező, legnagyobb kulturális tömegmozgalmának, a Munka és műveltség vetélkedőnek munkahelyi „összecsapásai", az 1985/86-os évre meghirdetett sorozatnak a november óta tartó felkészülési időszakot követő, alapozó első felvonásai. Ismét összemérik hát műveltségbeli tudásukat a legkülönfélébb munkahelyeken dolgozó kollektívák, ismét lesznek értékelések a mozgalomról, tudósítások a különböző szintű rendezvényekről, lesz zsűri, lesznek jutalmak — azok viszont, akik (fárasztó napi munka után. családi gondok közepette, gyakran már az emberélet útjának felén lúl járva) tanultak, készültek, olvastak, jegyzeteltek, írtak, beszéltek, „tudásukról számot adtak": általában hallgatni szoktak. A vetélkedő különböző fordulói előtt és után is. Ök „csak" részt vesznek a Munka és műveltségben, amit mások szerveznek, amelynek tematikáját mások dolgozzák ki, amelyekre mások felkészítőket rendeznek, amelyeknek rendezvényeire másokmásokat meghívnak. felhívnak. felkérnek, behívnak, mások másokkal tárgyalnak. Most végre megszólalhatnak. A megyei pártbizottság kérdőíves felmérése vizsgálta a kulturális mozgalomban részt vevő brigádok vélekedéseit — magáról az ominózus kulturális mozgalomról. Ennek eredményeit tartalmazza ama bizonyos, fölöttébb tanulságos papírköteg. Mindazt: hogyan értékelik ők a mozgalmat. A bevezető hangsúlyozza: a megszólaltak sajátos helyzetéből adódik, hogy véleményük esetenként túl szubjek— „ilyen a valóság". Bizony. összesen 57 kollektíva válaszolt a kérdésekre. Munkahelyük szerint a létező legszínesebb palettát reprezentálják, s több mint 50 százalékuk már a hetvenes években is indult a vetélkedőn, tapasztalatuk, hát van elég. Arra a kérdésre, mi okozza a legtöbb nehézséget a felkészülés során, huszonkét brigád válaszolta azt, ami gyaníthatóan a leginkább kardinális gond: sok a munka, kevés a szabadidő. Sőt, utóbbi egyre kevesebb. (A jövőbeni sikeres versenyzés alapfeltételének is legtöbben az időtényezőt tartják.) A túlórázások, a géemkázások, az ingázás, a családi teendők, a pénzért folytatott, olykor mind reménytelenebbnek tűnő hajszás versenyfutás egy átlagos mai magyar munkásnak aligha teszi lehetővé, hogy minden különösebb erőfeszítés nélkül napi egykét órát könyvtárban üljön — mivelhogy (íme a második legnagyobb gond) a felkészüléshez szükséges ajánlott irodalom nagy része nem kölcsönözhető . .. Ennyit a választékról meg az összeállítás átgondoltságáról. Hogy az eddigi témakörök közül mégis, melyiket tanulmányozzák legszívesebben, a legnagyobb érdeklődéssel: elsöprő többségük a történelmet (33 brigád) és az irodalmat (26) jelölte meg. Örömteli és egyben felrázó erejű tények. Örömteliek. mert a história iránt felébredt érdeklődés, bizonyítéka közvetve pedig a nemzeti tudat, úgy tűnik, hálistennek mégsem egészen sikerült elíojtási kísérletének cáfolata is — felráz.ó erejűek pedig, mivel látni kellene végre ez ügyben a felelősség meghatározta további teendőket is ... (A leghasznosabbnak Ítélt témák között is a történelem szerepel az első helyen.) Legnehezebbnek és egyben legkevésbé hasznosnak a művészettörténetet ítélték, de a gazdaságpolitika sem aratott túlzott sikert. A művészettörténetben legnehezebben versenyezni tudó 32 közösség szerint a fő okok: alapismeretük alig van, a téma tőlük viszonylag távol áll, igen nehezen tudnak felkészülni belőle. A Budapesti Történeti Múzeum tervei Buda visszafoglalásának 300. évfordulójára emlékező tárlattal, hangtechnikai kiállítással, képes levelezőlaptörténeti, festészeti és metszetbemutatóval várja látogatóit idén a Budapesti Történeti Múzeum. Az intézmény legelső időszaki kiállítása — A zenélő doboztól a sztereó magnóig című — február 14-én nyitja meg kapuit. A tárlaton tóbb mint száz. eredeti tárgy és fotó ad majd áttekintést a programozott és a rögzített zene történetéről, technikájának tökéletesedéséről. A legkorábbi darabok, a zenedobozok, harangjátékok, utcai verklik és mulatóhelyi zenélőszerkezetek legkülönbözőbb típusai mellett bemutatja a válogatás a hangrögzítésre 'szolgáló instrumentumok fejlődését. A mechanikus szerkezetek — a fonográf és a gramofon — ma már muzeális darabjain kívül a közönség elé táriák a technika egyetemes fejlődésével párhuzamosan kialakuló mágneses és elektromágneses hangrögzítési eszközök fajtáit- a magnetofontól a sztereó magnó megjelenéséig. Május közepén nyílik az a bemutató, amelyet Buda vissz.avivásának 300. évfordulója alkalmából állítanak össze a Budapesti Történeti Múzeum, valamint számos hazai gyűjtemény anyagából. A tárlat első része — amely a Török világ Magyarországon és Budán alcímet viseli majd — a korabeli török kul túráról ad áttekintést, művelődéstörténeti. régészeti, viseleti és fegyvertörténeti cm lékek segítségével. Buda ostromát és visszafoglalását egyebek között korabeli metszetek, az. időszak eseményeit feldolgozó, s kiemelkedő politikai személyiségeket ábrázoló festmények, valamint térkének, könyök és fegyverek elevenítik fel. Bemutatják azokat a művészeti alkotásokat, művelődés-, ipar- és kereskedelemtörténeti emlékeket, amelyek Buda és Pest újiáépítésére vonatkoznak, és felvázolják azt a fejlődést, amelyet az 1700-as évek elejéig, a szabad királyi városi rang elnyeréséi" tett meg a teleDÜlés A tárlatot olyan kiadványok és fotók egészítik ki, amelyek felelevenítik, hogy a magyar történelem e kiemelkedő eseménye hogyan élt tovább a nemzet, s a különböző korszakok emlékezetében. A tervek szerint júniusban nyilik meg az intézményben a Fejezetek a képes levelezőlap történetéből című kiállitássorozat harmadik része, amely — Gyökér István gazdag magángyűjteménye alapján — ezúttal az. I. világháború időszakából származó kiadványokat mutatja be. A Kiscelli Múzeumban tavasztól két újabb időszaki tárlatot tekinthetnek meg az érdeklődök. Március 7-től látható majd Veszelszky Béla festőművész emlékkiállítása, amely a magyar festészet egyik jelentős egyéniségének életművét tekinti át, március 13-tól pedig a Diadal a XVII. században című kiállítás, amely ugyancsak Buda visszafoglalásával kancsolatban a korszak legjellegzetesebb. a korabeli eseményekhez kapcsolódó metszeteit tárja a közönség elé (MTI) A munkahelyi, az ágazati döntőkről és a megyei „végső küzdelemről" tanúskodó vélemények közül igencsak figyelembe ajánlható, hogy „kezd sablonossá válni", „hangulatosabb, játékosabb forma kellene", „nagyon kiütközik, hogy nem egyforma a brigádok felkészítése", „sehogysem értjük, hogyan lehet az, hogy egykét brigád tud olyan dolgokat, amiről a másik nem is gondolta, hogy tudni kell" és főként: „azok a csapatok, amelyeknek a város, illetve a művelődési központ által szervezett előkészítő előadásokat módjuk van látogatni, helyzeti előnyben vannak a vidékiekkel szemben." A megszólalók elsöprő többsége (52) azt tartja a Munka és műveltség vetélkedőben legfontosabbnak, hogy sok új ismeretet szereznek, gyarapítják általános műveltségüket. (Válasz lehet ez azokra a hangokra is, amelyek a munkásság körében a kultúra iránti közönyről, a „tömegkultúra" — értsd: a bóvli, a szemét — kizárólagosságáról dalolnak.) Az viszont meger legalább két felkiáltójelet, hogy a kérdésre — szerintük mi lehet az. ami a mozgalom egészeben nem kíván változtatást — húsz brigád nem Válaszolt. Nem hinném, hogy azért, mert. nincs semmi hozzáfűznivalójuk . . . Márcsak azért sem, mert a ,.mi az, amin változtatni kellene?" kérdésére éppúgy löbben felelték, hogy ne rendezzék meg minden évben a Munka és műveltséget, mint azl, hogy rövidebb távú program legyen kevesebb témakörrel, ne kössék a részvételt csak szocialista brigádtagsághoz, és hogy külön kategóriában versenyezhessenek u fizikaiak és az. adminisztratív' dolgozók, a szakmunkások és a középiskolát végzettek, mert így túl nagy a tudásszintkülönbség. S végezetül egy érdekes válasz: a jövöen lehetséges új témakörök közül a többség — a földrajzzal, ezen belül hazánkkal és a szomszédos országokkal foglalkozna legszívesebben. összesen 57 brigád, ez, ha csak tízesével számolom is, minimum félezer ember, félezer érdekelt véleménye. Süritve, tömörítve természetesen, ám idézzük csak a felmérést: „a következtelések sok esetben olyan kézenfekvöek, hogy fölösleges szószaporítás lenne értő szakemberek számára írásban is megfogalmazni " Igen, a következtetések igencsak kézenfekvöek. (Es feltehetően nem. is csak az. értő szakemberek számára.) Még az is kézenfekvő, hogy a vélekedések többsége valóban inkább részletekre szorítkozik, koncepcionális kérdéseket nem nagyon érint, elsősorban mindennapi tapasztalatokat tükröz. Csakhogy, e tükörkép — akárcsak, ez a rendkívüli fontosságú, értékes felmérés — még valamit példáz, méghozzá elég erőteljesen. Azt, hogy végső soron mindig a mindenkori érdekeltek szava a leglényegesebb. (Szeretném döntőnek is nevezni, de attól félek, egyelőre ezt nem tehetem.) Azok szava, akikért és akiknek létrehoznak valamit. A szívósan létező „mi tudjuk, mi jó nektek"-attitűddel, a meg nem szólalok feje fölött végrehajtott akciókkal keményen csakis ilyesmik állíthatók szembe. Ráadásul ennek az eljárásnak még neve is van. Demokratizmusnak hivják. Domonkos Laszlo