Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-23 / 19. szám

2 Csütörtök, 1986. január 23. Külkapcsolatainkról A Pravda cikke Magyarország szerepéről a nemzetközi munkamegosztásban 0 Moszkva (MTI) Tudósítóinak terjedelmes cikkét közli a Pravda szer­dai számában Magyaror­szág külkapcsolatairól, a nemzetközi munkamegosz­tásban való részvételéről. Mint I. Vorozsejkin és V. Gerasztinov megállapítja, Magyarország a nemzetközi munkamegosztásban döntő szerepet tulajdonit a KGST­tagországokkal folytatott együttműködésnek, a szocia­lista közösség országaira jut a magyar külkereskedelmi forgalomnak több mint 53 százaléka. Magyarországon elégedetten fogadták — jegyzik meg a cikkírók —, hogv az SZKP XXVII kongresszusát előkészítő do­kumentumok megerősítik a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok közötti gazdasági együttműködés el­mélyítésére irányuló szándé­kot, beleértve ebbe az együttműködésbe a közvet­len gazdasági kapcsolatokat, a közös vállalatok és tudo­mányos-termelési egyesülé­sek létrehozását is. A cikk felhívja a figyel­met arra is, hogy Magyar­ország kölcsönösen előnyös együttműködést folytat a más társadalmi rendszerű or­szágokkal is. Kereskedelmi és gazdasági partnerei között előkelő helyet foglal el az NSZK és Ausztria, s néhány más fejlett tőkés ország Ezek részesedese a magyar importból csaknem 40, szá­zalek, az exportból periig mintegy .45 százalek. Sok magyar iparvállalat tart fenn kooperációs kapcsolato­kat nyugati cégekkel. A nyugati cegekkel kötött kooperációs megállapodáso­kat az az igény hívta életre, hogy az egyes iparágak mű­szaki színvonalának emelé­sére ösztönözzenek, erősítsék a magyar áruk világpiaci versenyképességét. A tőkés országokkal fenn­tartott partneri viszony meggyőzte magyar barátain­kat arról, hogy az ilyen együttműködés csak úgy előnyös, hp közben szélesítik a kereskedelmi kapcsolato­kat és erőteljesen fejlesztik az integrációs és kooperációs kapcsolatokat a KGST-tag­országokkul. Ismert magyar vállalatok, köztük az Ikarus és a Rába a Szovjetunióval és más testvérországokku! folytatott széles körű egvütt­mükodesnek köszönheti ex­portpotenciálja erősödését, termelesnovekede.se ütemé­nek emelkedését, gyártmá­nyai minőségének gyors ütemű javulását — írják a cikk szerzői, s az elmondot­takat Havasi Ferencnek, az MSZMP PB tagjának, a KB titkárának a szocialista gaz­dasági együttműködésről mondott szavaival támaszt­ják alá flz OBI állásfoglalása Az Országos Béketanács elnöksége szerdán ülést tar­tolt. Megvitatta a magyar bekemozgalomnak a nemzet­közi békeévre szóló prog­ramtervezetét, amelyet az Országos BékeUtnács február /i-re Összehívott ülése plé terjeszt. Az OBT elnöksége állás­foglalást fogadott el az új szovjet leszerelési javasla­tokról. Ez kifejti: ,.A magyar bé­kemozgalom údvo/.li a Mi­hail Gorbacsov nyilatkoza­tában megfogalmazott új, nagyszabású szovjet akció­programot a békéért és a nukleáris leszerelésért. Ez a kezdeményezés remen.vt kel­tő nyitánya az 1986. eszten­dőnek, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete nem­zetközi békeévvé nyilvání­tott. A szovjet javaslat es le­szerelési program átfogó jel­legű. egyszersmind konkrét is. A oroblémák fokozatos megoldását keresi és ésszerű kompromisszumok lehetősé­gét kínálja. A javaslatok megvalósítá­sa a magyar nép érdeke is, ezért élvezik közvélemé­nyünk egyértelmű támogatá­sát Erről tanúskodnak a bé­ketanácshoz naponta .érkező levelek, táviratok Az' OBT úgy ítéli meg, hogy minden kormánytól és politikai erő­től elvárható, hogy — felül­emelkedve a nemzeti önzé­sen — képességeihez mérten iparkodjék előmozdítani a szovjet akciótervben rejlő lehetőségek kibontakozását. A magyar békemozgalom elégedetten nyugtázza, hogy a javaslatot az érintett ve­zető hatalmak fővárosainak többségében fontosságának megfelelően tanulmányozzák. Ugyanakkor nyugtalanságá­nak ad hangot amiatt, hogy az Egyesült Államokban — egyes nyilatkozatokból ítélve — változatlanul ragaszkod­nak az űrfegyverkezési prog­ramhoz, amely már eddig is súlyos tehertétele volt a szovjet—amerikai tárgyalá­soknak. Az új szovjet kezde­ményezés kedvező lehetősé­geket teremt a két- és több­oldalú leszerelési és fegy­verzetkorlátozási tárgyalá­sok mielőbbi, eredményes befejezéséhez. Fontos feladatunknak tart­juk. hogy sajátos eszközeink­kel mindent megtegyúnk a leszerelési akciótervben fog­laltak minél szélesebb körű megismertetéséért és közvé­leményünk hozzájáruljon a javaslatok elfogadtatásához. A szovjet nyilatkozat egyér­telműségé. konkrétsága, köz­érthetősége nagy segítséget ad ehhez a munkához. A bé­kemozgalmak unnál is in­kább aktivan támogathatják e kezdeményezést, mivel ab­ban saját követeléseiket ls viszont látják. Bízunk benne, hogv olyan válaszok erkeznek a moszk­vai indítványra, amelyek le­hetővé teszik az eredményes tárgyalásokat az emberiség biztonságosabb holnapjáért, azért, hogy az atomfegyve­rek terhe nélkül léphessünk a harmadik eve/.redbe" — fejeződik be az Országos Beketanacs elnökségének állásfoglalása. (MTI) Várkonyi Péter Varsóban 0 Varsó (MTI) Várkonyi Péter magyar és Marian Orzechowski len­gyel külügyminiszter szer­dán Varsóban aláírta az 1986—90-es magyar—lengyel kulturális és tudományos együttműködési munkater­vet. Várkonyi Péter szerdán érkezett hivatalos baráti látogatásra Lengyelország­ba. Megkoszorúzta a varsói ismeretlen katona sírját, majd négyszemközti megbe­széléseket folytatott lengyel kollégájával. Ezt a két kül­döttség plenáris tárgyalása követte, amelyen jelen volt Biczó Györgr. hazánk var­sói nagykövete. Marian Orz.echow.ski szer­dán este díszvacsorát adott Várkonyi Péter tiszteletére. Szovjet—KNDK megállapodások Phenjan (TAS/.SZ) Szovjet—KNDK megálla­podásokat írtak alá szerdán a Koreai NDK fővárosában. A hivatalos, baráti látoga­táson a KNDK-ban tartóz­ko Eduárd Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter és Kim Jong Nam. a Koreai Munka­párt KB PB tagja, a Köz­igazgatási Tanács (kormány) elnökhelyettese, u KNDK külügyminisztere a phenjani kongresszusi palotában meg­állapodást írt alá. amely szabályozza a tengeri gazda­sági övezetek és a kontinen­tális talapzat határait a két ország között. A külügyminiszterek kéz­jegyükkel látták el a két or­szág állampolgárainak uta­zásait kölcsönösen szabályo­zó egyezményt is. A TAS/.SZ hangsúlyozza, hogy az alá­írt dokumentumok tovább erősítik a két ország jó­szomszédi kapcsolatainak és együttműködésének jogi alapjait. Az aláírási ceremóniát kö­vetően a külügyminiszterek sajtónyilatkozatot tettek, s ebben nagyra értékelték a szovjet—KNDK tárgyalások eredményeit. A nap folya­mán a szovjet külügyminisz­ter ellátogatott a fővárosi is­kolások és kisgyermekek pa­lotájába. Ái SZKP kongresszusa elé Kések és „karmesterek »» m.f^ ll ^íii* ::1 RADIOTELEX RI7.SOV LONDONBAN Geoífrey Howe angol kül­ügy mi nusz.ter Londonban fo­gadta Nvikita Rizsov .szov­jet kúlügymn n.iszter-he­lyette-st. aki — mértékadó angol források szerint — az angol—szovjet kapcsola­tokban levő egyes megoldat­lan kérdések rendezése cél­jával érkezett hétfőn a brit fővárosba. Emlékezetes, hogy Londonban a múlt év őszén kémhisztériát keltettek, és kiutasítottak tö>bb mint 30 itt dolgozó szovjet állampol­gárt. Az angol lépésre vála­szul a Szovjetunió hasonló számú, Moszkvában dolgozó angol személyt kért fel a tá­vozásra. HALÁLOS ÍTÉLET A bíró halaira ítélte azln­diira Gandhi ellen elkövetett gyilkos merénylet ügyében vádolt szikh Szatvant Szinghet, Kehar Szinghet és Balbir Szinghet. Mancs Csandra ibiró a szigorúan őr­zött delhi Tihar központi börtönben hirdette ki szer­dán az ítéletet. Az india1 búntetőtörvénykönyv vo­'natkozó paragrafusai alap­ján a három vádlottat bű­nösnek 'találta többek között összeesküvés, emberölés és gyilkossági kísérlet vádpont­jában. WHITEHEAD PÁRIZSBAN Roland Dumas Ir.incia külügyminiszter es John Whitehead amerikai kül­ügy m i niisz,ter-heIyoltes szer­dán egyaránt a terrorizmus elleni nemzetközi együttmű­ködés szorosabb összehango­lását sürgette, de állásfogla­lásaikból kitűnt, hogy • pz. óceán két partján .lényeges különbségekkel értelmezik a közös fellépést és a legfon­tosabb teendőket. Whitehead párizsi nyilatkozatában eze­ket az eltéréseket „taktikai különbségeknek'" nevezte, és azt .mondta, elégedett nyu­gat-európai körútjának ered­ményeivel. Szvjatoszlav Fjodorov sze­mészprofesszor minden bi­zonnyal a Szovjetunió leghí­resebb orvosa. Az általa ve­zetett klinikát a világ leg­korszerűbb ilyen létesítmé­fiyének tartják. Híres „futó­szalagjáról", amelyen 1984 óta csaknem négyezer em­bernek szüntették meg a rövidlátását, a fejlett világ­ban csaknem mindenhol hal­lottak. Különleges módszerei vannak a szürke- és zöldhá­Ivog eltávolítására, látáskor­rigáló mesterséges kristá­lyok, szemlencsék beülteté­sére, és más szemgyógyásza­ti eljárásokra. Találmányai egy részét licenc alapján gyártják az Egyesült Álla­mokban. És nincs olyan hó­nap, hogy a szovjet sajtóban ne foglalkoznának Fjodorov professzor akkor éppen leg­újabb felfedezésével, javas­latával. Ezekből a híradásokból ki­derül, hogy Fjodorov huma­nista gondolkodó és tehetsé­ges szervező is. Az egészség­ügy a „legkifizetődőbb" nép­gazdasági ágazat — tartja. — Ugyanakkor ez lassan az egyetlen ágazat, ahol még mindig büntetlenül lehet a régi, elavult módszereket al­kalmazni. Még a tömeges tí­pusbelegségek gyógyításának nincs egyértelmű mércéje. Pedig lehetne, sőt kellene is találni ilyet — állítja a professzor. — Hiszen egy gyári munkás egynapi távol­maradása a munkából 50— 60 rubelnyi kárt okoz. Ha egy tobb százezer rubelért kiképzett pilóta látása meg­romlik. a pénz kidobottnak tekinthető. És hány más szakmát lehetne felsorolni! Fjodorov klinikáján olyan késeket használnak, amelyek éle egytized mikronnál vé­konyabb. Ez a szövetek óriás molekuláit vágja ketté, s a nagyobb rész képes helyreál­lítani a levágott kisebbet. így a seb néhánv óra alatt gvó­gyul. Az ország és a világ más klinikáin olvan késeket használnak, amelyek ron­csolják a szöveteket. Egészségügy Az új módszerek bevezeté­se általában új berendezése­ket, nagyobb kórházi terüle­tet követel. Ezeket a költsé­geket a jelenlegi gazdálkodá­si rendszer nem ismeri, A kórház akkor kap több pénzt, ha gyarapszik az ágyak száma, holott az ágy önmagában nem gyógyít, csak az orvos, s hogy jobban gyógyítson, jobb berendezé­sek kellenek. Az új bevezetéséhez, nem­csak az újítók lelkesedésére van szükség. Hatalmas mun­ka és sok idő, kemény harc kell hozzá. Az új módszerek elterjedését akadályozza az egés/.ségúgv területi szerve­zése is. A beteg nem választ­hatja meg sem a sebészt, sem a diagnosztát. A rend­szer alapelve, hogv minden orvos egyformán jó. Csak­hogy ez korántsincs így — állapítja meg Fjodorov. Ráadásul a korszerű kör­házi berendezés bonyolult elektronikus műszerek cso­portja. arnelvek használatát nem mindenki képes megta­nulni. Az orvos nedig nem érdekelt a tanulásban, a fi­zetése nem függ attól, hogy gyémántkést. számítógépet vagv elektronmikroszkóoot használ A professzor véle­ménye szerint az eívenlósdi különösen az egészségügy te­rületén veszélyes. A kórház berendezését sem az orvos vásárolja, ha­nem olyanok, akik a gyógyí­tásban nem vesznek részt közvetlenül, pedig a fejlesz­tés egyetlen helyes iránya — állítja Szvjatoszlav Fjodorov —, hogy az. új kórházak épí­tése helyett a meglevő épü­leteket töltsék meg a legkor­szerűbb berendezésekkel. Ma már csak olyan kórházat szabadna építeni, ahol a te­rület húsz százalékát üresen hagyják a későbbi technika számára. Az elavult gyógyá­szat rendkívül költséges. A Szovjetunióban naponta 27 ezer operációt végeznek. Mi­nél kevesebb közülük a si­kertelen, annál olcsóbb ez a társadalomnak. A legokosabb orvos sem lehel meg jó csapat nélkül. Fjodorov elképzelése: a be­teg a rendelőintézetbe érkez­ve kényelmes mozgó fotelbe ül, amelynek útja során egy­másfél óra alatt végigutazik a szükséges vizsgálatokon, majd a kész diagnózissal, a számítógépek megírta recep­tekkel egy fogadószobába ér­kezik, ahol még teát vagv kávét ihat, mielőtt eltávozik. Sorbanállás, tolongás, ideg­őrlő várakozás nélkül. Hiszen ez óriási pénz — mondhatná bárki —, honnan lehet ezt előteremleni? Fjo­dorov válasza a szürkehá­lyog gyógyítása a Szovjet­unióban háromszáz rubelbe kerül. A professzor módsze­re százhúsz rubellel olcsóbb. Csak ezen a klinikán tízezer embert mülenek meg éven­te, vagyis több mint egymil­lió rubelt takarítanak meg. A kutatóorvosok találmányai mind pénzt érnek. Szvjatosz­lav Fjodorov klinikája 52 üzemmel van kapcsolatban. Most például félmillió olyan szemsebészeti sziké gyártá­sáról állapodtak meg, amely­nek éle kétszáz angslröm, egyötvened mikron vastag­ságú. A professzor szerint húsz olyan klinika, mint az övé, elegendő lenne a Szovjet­unióban az összes bonyolult szemészeti gyógyítási műve­lel elvégzésére. A legnehe­zebb „karmestert" találni hozzájuk. Hiszen az orvos­kollektíva hasonlít a szimfo­nikus zenekarhoz, összehan­goltan kell működnie. Olyan fiatal orvosok kellenek, akiknek friss ötleteik van­nak. s akik kepesek harcol­ni megvalósításukért. Szvja­toszlav Fjodorov számítása szerint a Szovjetunióban sze­mészből legalább húsz ilyen „karmesterre" volna szük­ség. M. Lengyel László Libanon — a merénylet után gj) Bejrút (MTI) Legkevesebb 30 halott — ez, a libanoni főváros keleti negyedében elköveteti keddi merénylet mérlege. A kór­házakban 133 sebesültet ápolnak. A romok eltakarí­tása folyik, és nem kizárt, hogy újabb áldozatokra buk­kannak. A kedd délelőtti robbanás nemcsak az amúgy is zűr­zavaros politikai helyzetet tette még áttekinthetetleneb­bé, de fokozta a katonai fe­szültséget is. A politikai ki­bontakozás útja egyelőre kiszámíthatatlan. A szerda délelőtti bejrúti lapok közlik az áldozatok és a sebesültek névsorát. Egy 250-300 kiló robbanóanyag­gal megrakott Mercedes ve­zetője műszaki hibára hivat­kozott, és hirtelen eltűnt egy mellékutcában. A csúcsfor­galom kellős közepén fel­torlódott a Mercedes mögött a forgalom, amikor a rob­banás bekövetkezett. A de­tonáció két méter mély krá­tert vágott az úttesten, a gödör átmérője meghaladta Uj város az llmur partján 0 Moszkva (TASZSZ) Üj váras alapkövet he­lyezték el a Szovjetunió tá­vol-keleti részén, az Amur folyó partján, 130 kilomé­terre az Amur menti Kom­szomolszk városától. Az űj település építését egy nitrogénműtrágyát gyár­tó üzem építése tette szük­ségessé. Az itt előállítandó műtrágyával kívánják fel­lendíteni a környékbéli nö­vénytermesztést, növelni a burgonya, a zöldség- es ta­karmányfelek, valamint a szóia terméshozamát. A nit­rogénműtrágya gyártásá­hoz szükséges gázt a Szaha­lin szigetéről szállítják ve­zetéken; a gázvezetéket a tervek szerint még idén az első félévben lefektetik. Ezenkívül a leendő város területén egy házgyárat és egy a-szlaltüzemet is építe­nek a munkálatok meg­könnyítése céljából. az öt métert; százméteres körzetben minden elpusztult, 300 méteres sugarú körzet­ben minden ablak betört Egy ismeretlen telefonáló közölte, hogy „a szabad ke­resztények szervezete" kö­vette el a merényletet. A szervezet állítólag így akart tiltakozni a diktatúra ellen. A merénylet utáni zűrza­varban némi biztató jelnek számit, hogy sem a keresz­tények, sem a muzulmánok nem mutogattak nyíltan egymásra. Bejrútban ugya­nis nem tartják kizártnak, hogy az akciót a megbukta­tott Elie Hobeika hívei kö­vették el Valid Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt vezére döbbenetes bűncse­lekménynek minősítette a mészárlást. Szamir Zsazsa, a „Libanoni Erők" vezére azt állítja, hogy az akció a ja­nuár 15-i leszámolás meg­torlása volt — ez a vád egyaránt irányulhat Hobeika hívei és a muzulmánok el­len. Elie Karami, a Falan­gista Párt vezetője úgy véli, hogy a célpont a keresztény tábor egysége volt. Egyön­tetű azonban a vélemény — a merénylet az erőszak újabb hullámát indíthatja el. Miközben kedden és szer­dán a Sziria-barát erők fo­kozták a katonai nyomást a keresztény jobboldali tábor erői elten a lővárostól északra északkeletre levő frontokon, a libanoaí ál­lamfő elleni bojkott végle­gesnek tekinthető; Rasid Karami libanoni miniszter­elnök egy szerdán megjelent lapinterjúban azzal vádolta Szamir Zsazsát, a „Libanoni Erők" vezérét, hogy izrael— amerikai parancsra számolt le Elie Hobeikával, aki a béke egyetlen kiútjaként számon tartott damaszkuszi egyezményt aláirta. Camille Samun, a keresz­tény tábor egyik hangadója azt állítja, hogy a damasz­kuszi egyezmény Libanon szuverenitását sérti, s ezért elutasítandó. Közölte, hogy az államfő elszigetelésére irányuló törekvések nyíltan az ország kettéosztását cé­lozzák. A keresztényeknek nem sikerült maguk mellé állítani Szolimán Franzsije volt államfőt, aki szerint a vitás kérdéseket nemzeti kongresszuson lehetne meg­oldani. Franzsije szerint előbb egy keresztény, illetve muzulmán összejövetelt kel­lene tartani, majd ezután kerülhetne sor az össznépi vitára a „hogyan tovább"­ról. A Falangista Párt vezeté­sének egyik tagja eközben Reginald Bartholomew bej­rúti amerikai nagykövettel tárgyalt a kibontakozás le­hetőségéről. Dzsemajel elnök mindinkább az egyházra ha­gyatkozik és annak közvetí­tését igyekszik felhasználni, hogy kitörjön a mind nyil­vánvalóbb elszigeteltségből. Megpróbálkozott azzal is, hogy képviselőjét. Joseph al-Hasem falangista minisz­tert Damaszkuszba küldje — de Abdel Halim Haddam szíriai alelnök nem állt szóba vele. . . Szíria és a libanoni muzulmán erők a jelek szerint eltökélték, hogy lehetetlenné teszik a „hatal­mat" — Dzsemajel elnökét és híveit. A keddi merény­let azonban azt mutatja, hogy ez nem fog menni fáj­dalmas esemenyek nélkül — .mutatnak rá bejrúti hír­magyarázók. I 4

Next

/
Thumbnails
Contents