Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-21 / 17. szám

Kedd, 1986. január 21. Az építőipar vezetőinek tanácskozása Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének vezetői hétfőn a minisztériumban megbeszélést tartottak az ágazat múlt évi munkájának eredményeiről, gondjairól és a további feladatokról. A tárgyalásokat Somogyi László miniszter és Gyöngyösi István, a szakszervezet főtitkára vezette. Megállapították, hogy az építési keresletnek a vártnál nagyobb visszaesése és egyéb gondok miatt a kivitelező vállalatok múlt évi termelése elmaradt a tervezettől. Lakásépítési feladataikat a szerződésekben vállalt kötelezettségeikhez közelállóim teljesítették. A megbeszélésen elismeréssel szóltak az építőanyag-ipari üzemek dolgozóinak sikeres erőfeszítéseiről, amelyekkel tavaly megszüntették a hiányt az alapvető építőanyagokból, sőt egyes termékekből kínálatuk már meghaladja a keresletet .is. A megbeszélésen áttekintették az ágazat hetedik ötéves tervében megjelölt feladatokat. ezen belül a budapesti lakásépítés programját, és az előirányzatok teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésének helyzetét. Megbeszélték a veszteséges és alaphiányns vállalatok gondjainak megoldásában indokolt lépéseket is. Megtárgyalták az ágazati szakszervezetek kongresszusán felvetett javaslatok megvalósítása na k lehetőségeit. Egyebek között egybehangzóan megállapították, hogy szükségesnek tartják a köés kavicsbányászat helyzetének rendezését. A megbeszélésen munkaprogramot fogadtak el a minisztérium és a szakszervezet együttműködésének legfontosabb idei feladatairól. (MTI) . Á szabálytalan századik A félig-meddig is szabályos úgy kezdődik, hogy öszszegyülnek a rokonok, a leszármazottak iastól-fiastól; eljön a vöröskeresztes, a népfrontos; ha ráér, akkor az orvos is átjön, fölállnak az úttörők a sorban, kicsike dalocskát is énekelnek versikét is mondanak, aztán valaki beszédet kezd, aminek föltétlenül az a vége, Isten éltesse még jó sokáig. És a szabálytalan? Az meg úgy, hogy belép a jövő-menő újságíró, odalép az ágyhoz, mert annak a szélén üldögél fölöltözve a szerencsés ember, kezet fog vele, és mondja a maga kis mondókáját. Elmondja még egyszer, hangosabban, aztán még hangosabban, és amikor már olyan erősen szól, hogy attól lehet tartani, a ház is összerogyik tőle, akkor kap csak feleletet: „Ne azt kívánjon nekem, nem akarok én már élni. Mit vétettem én az Isten ellen, hogy rtem vesz magához?" Hyen' állapotban azt se lehet megkérdezni, mi a hoszszú élet titka, a közvetlen rokonság is szívesebben venné, ha nem háborgatnánk. Lefényképezi még a fotósunk, és átmegyünk a lakás másik szobájába. Enynyire kiabálva nem lehet beszélgetni. Túri Pista bácsit, mire százesztendős lett, elhasználta az idő. Külön szobája van csengelei otthonában, és az éjjel is, amikor az ország nagyobbik lele gyötrődött a hatalmas időjárási fronttól, fölkelt ágyából, fejébe nyomta a kalapját, és ingben-glóriában megindult megnézni a kiserdőt. Visszakísérték, akkor meg a feleségét kezdte követelni. Miért nem engedik hozzá a feleségét? Miért kell neki mindig fönn lennie a fiataloknál? Szegény, nem tud róla. hogy tavaly áprilisban eltemették már élete párját. Egyetlen feleség mellett élte le száz évét. Békében talán? Abban, de nem úgy, ahogy előszörre gondoljuk. Amikor csak tehették, mindig pöröltek egymással. — Hozzál be három krumplit — kérte a feleség. Be is hozta, de a három legkisebbet. — Hozzál még egyet. Kiment, behozott még egyet. — Hagymát is hozzál. Megint kiment, azt is hozott. A mama mindig úgy képzelte, túléli az urát. Mondták neki a gyerekei: vigyázzon anyu, nehogy magát kövesse a tata! Senki se hitte akkor, hogy jövendölés van a figyelmeztetésben. Felesége csak kilencvenhárom évig élt. Tizenkét gyerekük született, kilenc maradt életben. István, Teréz, György, József, Rozál, Matild, Valérka, Pannika és János •— így jöttek sorban. A Valérka és a Pannika azért maradhatott ebben az alakban, mert tizennyolc éves korukban ők is meghaltak, és Teréz is csak tizenhetet élt. Erősen dolgozott akkor még a tüdőbaj, maradtak hatan. Hitvány osztás volt: fele-fele! Gyermékeinek kaionakoráról meséit légtöbbet. Valahol Albániában voltak az első világháborúban.- Tejet vettek az egyik asszonytól, de nagyon piszkos volt. Gyerünk, nézzük meg, hogyan feji. Attól kezdve nem vettek többet. Meg, hogy a malária több embert megölt, mint a golyó. Hazaengedték egyszer, hogy gyógyuljon meg itthon, meg is hosszabbították a szabadságát egy évre, amikor viszszament, vége is lelt a háborúnak. — Fényösek voltak az ottani népek a kosztól. Egy tálból ettek, kézzel. Ameddig lenyalták az ujjaikat, addig voltak tiszták. * Ha ezen egy földdel bánó parasztembernek akad meg a szeme, akkor el lehet képzelni. Kapitánynak lett la pucérja, így könnyebben ment a sora. Hol lehet már az a kapitány? Hajón is mentek, de találat érte a hajót, ki kellett szállni belőle. Az a nagy szerencséjük, közel volták a parthoz. És micsoda vad népek voltak a montenegróiak! Mentek az úton. de a partizánok lesöpörték őket. Zolinak, az unokájának azt mondja egyszer, segítsen kivenni az olvasót a gatyaszárból. Az olvasó a rózsafüzér. Ott van az asztalon, nem a gatyaszárban, tatám! Elimádkozgat magában, avval is az ideje telik. És várja a feleségét, mindig várja. Pedig csicskása volt már neki. Jani bácsi, Jucika néni és Józsi bácsi él még a lestvérei közül. Bekukkantottunk Jani bácsihoz. Kilencvenéves, de fürge, mint a gyík. Minden Túri ilyen keményfájú? — A nagyon-nagyapám nyolcvannégy volt, amikor meghalt. Én már több vagyok. Ezelőtt milliom esztendővel a mi ősünk juhász volt a Dunántúlon. Birkát lopott, kergették a zsandárok, átlépett a másik megyébe, ott már nem volt hatalmuk Fajta. A nagyapám nagyapja már bíró lett, Szegváron. Százkilenc éves volt, amikor meghalt. — Az egyik betyár, a másik bíró? — Ügy látszik, akkor ez volt a szokás. Sokáig Varnyasiaknak mondtak bennünket, mert onnan származunk. — Mikor látta a bátyját? — Itt lakik a szomszédban, tegnap is átmentem hozzá. Amekkorát bírtam, akkorát kiáltottam. Nem tudom, mi történhetett vele, de jobban hall most, mint azelőtt. — Mit mondott neki? — Csupa fontos dolgot! Azt, hogy iparkodjon meggyógyulni, mert jönnek a bíbicek, tojást kell szedni menni. — Megértette? — Hogyne értelte volna, hangosan mondtam. — A felelet? .,— Menjünk, mért jön a Gyula, és összeszedi. — Ezek szerint sok volt a bibié Külső-Csengelén? — Abban az. időben sok. — Ahol viszont sok a bíbic. kevés a búza. — Nem is búza volt még akkor, hanem rozs. Egy holdon hat mázsa is megtermett. — Mi volt még sok? — A varjú, de rengeteg. És nekünk mindet tudnunk kellett, melyik fészekben van tojás. (Lehet, hogy ezért is nevezték őket varnyasiaknak?) — Innen nézve úgy tűnik, igen régen szedhették a bíbictojást. — Régen a fenét. Mintha tegnap lett volna. Igen rövid az a száz év, hamar elmúlik. Hatan vannak még kilencven körüliek. Az átokverte, sovány homok mintha jobban tartósítaná az életet, van tehát várományos utánpótlás. Egymás markába csapunk, hogy tíz év múlva megint találkozunk. — Csak az a baj, hamar itt lesz az is. Alkudjunk inkább följebb. Horváth Dezső Több tanterem, új középiskolák A következő évben áz alsó fokú oktatásban fokozatosan javuló tárgyi feltételekre, a középfokú iskolai hálózatban viszont növekedő gondokra kell számítani, Az általános iskolák erőteljes fejlesztéséi célzó társadalmi-gazdasági program folytatása mellett ezért a VII. ötéves terv során kiemelt fejlesztési program megvalósítását kezdik meg a középfokú oktatás területén is. A tanácsok hatáskörében várhatóan mintegy 37 milliárd forint fordítható a tervidőszakban művelődési beruházásokra, s ennek mintegy !)() százalékát az oktatás területén használják fel. A megelőzőhöz képest — az árak alakulását is figyelembe véve — változás nem elsősorban az összeg nagyságában. hanem a felhasználás arányaiban lesz. Tekintettel a demográfiai hullámra, arra, hogv a nagy létszámú korosztály 1988-ra eléri a középiskolákat, ezúttal mintegy 16 milliárd forintot fordítanak középiskolai hálózatfejlesztésre, csaknem négyszer akkora összegei, mint a megelőző tervidőszakban. Ilyen megfontolások alapján lesz kisebb arányú országosan az óvodai beruházás is: itt viszonylag szerényebb erőfeszítésekkel is elérhető majd az óvodai ellátás teljessége, s a zsúfoltság megszüntetése. Az általános iskolai hálózat fejlesztésére felhasználható csaknem 15 milliárd forint nyomán országosan mintegy négyezer tanterem létesítésére nyílik lehetőség, így a tervidőszak végéig jelentősen korszerűsödik az iskolahálózat, tovább csökken a két műszakos oktatás aránya, s a tanulócsoportok létszáma. A középfokú hálózat fejlesztését szolgáló tanácsi tervek szerint országosát! mintegy 2200 osztályterem, hat és fél ezer diákotthoni férőhely és 3000 iskolai tanműhely létrehozására nyilik lehetőség. Ezek zömmel új iskolákban, illetve bővítések útján és meglevő épületek igénybevételével valósulnak meg. Az erőfeszítések ellenére számítani kell azonban arra, hogy a középiskolákban és a szakmunkástanuló intézetekben nő az egy osztályba járó tanulók Közoktatási beruházások a VII. ötéves tervben száma, és csökken a diákotthonban elhelyezhetők aránya is. Az. MTI munkatársai Budapesten és több megyében tájékozódtak a- helyi elképzelésekről. A fővárosban például — ahol az országosnál is erőteljesebb és szélsőségesebb demográfiai mozgással kell számolni — az oktatási hálózat fejlesztésére, az előző ötéves tervhez viszonyítva, mintegy halvan százalékkal többel szükséges fordítani. Itt a tervek szerint mintegy 2000 óvodai férőhely. mintegy 310 általános iskolai tanterem építésére lesz lehetőség, elsősorban az új lakótelepeken, illetve a zsúfolt kerületekben. Ennek eredményeként a tervidőszak végére lehetővé válik majd. hogy az óvodai és a tanulócsoportok létszáma csökkenjen, s hogy az oktatás céljára ideiglenesen igénybe vett helyiségek t — szertárak, úttörőszobák, klubok — visszakapják eredeti funkciójukat. Bár Budapesten középiskolai tanteremből kétszer annyi épül-bővül, mint általános iskolaiból, az igények kielégítéséhez várhatóan szükség lesz általános iskolai és kollégiumi épületek ideiglenes átcsoportosítására is, Hogv a megnüvekedett korosztály tanulóit hátrányok nélkül, ugyanolyan fellételek között és arányban tudják elhelyezni, máris megkezdődött 11 középiskola építése, s közülük négy — a III.. a IV., a XIII. és a XVIII. kerületben — már a következő tanévre el is készül. Pest megyében elsősorban Budapest vonzáskörzetében lesznek gondok: itt évek óta emelkedik a fiatal házasok, s így a gyerekek száma. Bár az előző tervidőszakban is jelentősen nőtt az. oktatási intézmények befogadókénessége — s csak az idén mintegy 80 új általános iskolai tanterem épül — a VII. ötéves terv során 336 általános iskolai és 174 középiskolai tanterem építését tervezik. Elsősorban az általános iskolai hálózat bővítése a legfontosabb Szabolcs-Szat marban is; a megyében ugyanis változatlanul gyarapodik a 7—14 éves korosztály, ugyanakkor a meglevő intézményeknek csaknem negyven százaléka elavult, korszerűtlen. Ezért a megyei céltámogatással együtt a tanácsok 1.7 milliárd forintot kívánnak fordítani új általános iskolák építésére, illetve 20 településen a hiányosságok pótlására. ígv például az intézmények közművesítésére. Sok helyütt jelentős értékű társadalmi munkát is felajánlottak e célra. A VII. ötéves terv során — zömmel mar a következő két esztendőben — megépül 600—700 óvodai, 700—800 kollégiumi, 120 tanműhelyi férőhely, és több mint halvan középiskolai tanterem. Gondokkal küzd az. általános iskolai hálózat Fejér megyében is, ahol sok településen még mindig nem tanteremnek készült építményekben folyik a tanítás, így elsősorban a minőségi fejlesztésre megkezdett beruházásokat kell befejezni. Számolni kell több olyan kistelepülés iskolaigényével is, ahol a körzetesítésről visszatérnek a helyi oktatásra. A megyében 650-nel bővítik az óvodai férőhelyek számát, 130 általános iskolai tanterem építését fejezik be, és 60 középiskolai tanterem létesül majd a tervidőszakban. Több helyütt már elsősorban a középfokú intézményrendszer fejlesztését állították előtérbe, például a Hajdúságban, ahol a tervidőszakban a középiskolai tanulók száma 10 százalékkal emelkedik, míg az óvodáskorúak és az általános iskolai tanulók száma csökken. Ezért — az elkénzelések szerint — a középiskolai hálózat 68 tanteremmel, a szakmunkástanulói ped'w 47 tanteremmel ayarapodik, s jelentősen bővül a diákotthoni férőhelyek száma is. Növényvédelem — számitógéppel Az eddiginél is pontosabb és hosszabb távra szóló előrejelzésre lesz képes az idén a növényvédelmi szolgálat. 1986-ban már 12 növény károsítóinak fellépéséről adnak rendszeres, napra kész tájékoztatást, és a távelőrejelzésben 20 növényi kultúra 90-100 kártevőjére hivják fel a figyelmet szolgáltató hálózatukon keresztül. A MEM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja előrejelzéseinek összeállításában löntos szerep hárul a nagyüzemekben működő növényvédelmi szakemberekre, a megyei előrejelző intézményekre, s az egyre korszerűsödő technikai berendezésekre. Vállalati tanács első ülése Tegnap, hétfőn tartotta alakuló ülését a Szegedi Öntöde 18 tagú vállalati tanácsa. A hozzászólások alapján a szervezeti és működési szabályzat tervezetének módositásái határozták el. A dokumentum végleges megfogalmazásának három hónapon belül kell elkészülni. Az új vállalati irányítótestület elnökének Szűcs Lajos gazdasági igazgatóhelyettest, elnökhelyetlesének pedig Takács György fémöntödei üzemvezetőt választotta meg. Az eddigi igazgatót, Baka Ernőt nem erősítették meg tisztségében. A kétharrpados többséghez kettő érvényes szavazat hiányzott. Az igazgatói munkakör betöltésére pályázatot írtak ki, a beérkező jelentkezések elbírálására 5 tagú bizottság alakult. Az előrejelzéseket valamennyi mezőgazdasági nagyüzem és a velük kapcsolatban levő irányító szerv megkapja. Igény szerint részprognózist is kérhetnek a tájegység jellegének, növényi állományának megfelelően. A központi előrejelzést azonban nem pótolja a helyi termelési folyamatokhoz kapcsolódó üzemi adatfelvétel. A MEM rendeletére létrehozott üzemi kártevő figyelő hálózat ma már alapjában véve jól működik, és ez is elősegíti a kellő időben való védekezést. Napjainkban egyetlen mezőgazdasági nagyüzem sincs, amely ne alkalmazná az előrejelzés valamelyik tormáját, s számos termelési rendszer él ezzel a lehetőséggel. A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja új szolgáltatásai közé tartozik a hamarosan bevezetésre kerülő új számítógépes program. amelyet a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemmel közösen dolgoztak ki a Commodor 64-es gépekre. Egyelőre a búza és a kukorica, később a repce növénykárosítóinak előrejelzésére készítenek számítógépes módszert. A nagyüzemeknek a táblákon kell elvégezniük az előzetes adatfelvételt, majd a számítógépes program segítségével a koráb. binál hatékonyabban védekezhetnek. (MTI) Szélvihar lombolt a nyugati országrészben Hétfőre virradó éjszaka, s napközben is orkánszerú szél tombolt a nyugati országrészen. A déli és a kora délutáni órákban több helyütt tovább erősödött a szél ereje. Sopron térségében 110120, Győr környékén pedig 90-100 kilométeres sebességű széllökéseket mértek. Éa.k dőltek az, utakra, tetők rongálódtak meg, televíziós antennákat szaggatott le a vihar. A Fertő-tavon a gyorsvonat sebességű szél felszaggatta a vékony jégréteget, s munkájuk felhagyására kényszerítette a nádaratókat. Az Állami Biztosító a károk felmérését azonnal megkezdte; csupán Sopronban hétfőn délutánig több mint 20 épületkárról érkezett bejelentés. A vihar az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat területén elsősorban Eszteri gam és Tatabánya térségében okozott gondokat. Számos helyen elszakadtak megsérültek a 20 és 35 kilovoltos vezetékek. A hibák jó részét a kora délutáni óráig elhárították. A kisfeszültségű vezetékeken keletkezett hibák kijavítását később kezdik meg. (MTI) I