Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-21 / 17. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 17. szám, 1986. január 21., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Felemás helyzet az élelmiszeriparban Ismét jelentkezünk szoká­sos év eleji gazdasági körké­pünkkel. Nem tartjuk fel­adatunknak a következteté­sek levonását, szeretnénk a legobjektivebben jellemezni ?. város és környékének gaz­dasági fejlődését, eredmé­nyeit, gondjait. Az új ötéves terv kezdetén néhány mon­dattal utalunk a kilátásokra, a tendenciák várható válto­zásaira is. Adatainkat még az éves mérlegek teljes lezárása előtt gyűjtöttük össze. Így az általunk közölt számok és az év teljes összegzését elvégző mérlegbeszámolók között lehetnek kisebb, lényegtelen eltérések, de feladatunknak elsősorban a gazdaság ten­denciáinak érzékeltetését tartottuk. Az élelmiszeripari terme­lést mindig nehéz volt előre megtervezni. Egyik oldalról a mezőgazdaság teljesítmé­nyei szabhatnak határt. a másikról meg az állandóan változó külpiac. A legtöbb élelmiszeripari termék érté­kesítési lehetősége, világpia­ci ára fokozatosan csökken. Az export gazdaságossága sokszor kérdéses, de mivel a népgazdaság más ága sem tud helyette nyereségesebb árucikkeket ajánlani, az a felemás helyzet alakul ki, hogy a népgazdaság fizetési egyensúlya érdekében a vál­lalatok a számukra gazda­ságtalan termékek g"ártá­sára is rákényszerülnek. A valós piaci információk itt nem mindig változtathatják meg a termékszerkezetet, hisz a lakosság ellátását minden körülmények között biztosítani kell alaovetö élelmiszerekkel. Az általá­nos jellemzők mellett azon­ban gyáranként eltérő az 1985-ös év megítélése. A termelési hullámhegyek, hullámvölevek nem egyszer­re érik vállalatainkat. Szalámigyár A szalámigyár adatait nem lehetett kihagyni tábláza­tunkból. Az elhúzódó re­konstrukció miatt azonban sem önmaguk korábbi telje­sítményéhez, sem más vál­lalatokéhoz nem hasonlít­hatjuk az 1985-ös év gaz­dálkodási mutatóit. A ser­tés- és marhavágás gyakor­latilag egész évben szüne­telt a központi telepen. A hódmezővásárhelyi üzemben és a tanműhelyükben levá­gott állatok csak kis hánya­dát adták a szalámi- és hús­készítménygyártáshoz szük­séges nyersanyagnak. A gyá­riak erőfeszítéseinek mércé­je talán csak az lehet, hogy a lehető legkisebb veszte­séggel vészelték át ezt az „ostromállapotot". A hús­ipar egyébként is nehéz időket él. A csökkenő állat­létszám, a jelentősen mér­séklődő exportárak önma­gában véve is mélypontot okoznak ebben a tradicio­nális iDarágban. A mérleg szerinti eredmény is trösz­ti és központi beavatkozá­sok következménye. Ezek­ben a nehéz időkben már az is eredmény, hogy a ter­melékenység csak 5 száza­lékkal romlott. Lesz mit be­hozni az idén. A tavaly be­fejezett, Maros utcai, fél­milliárdos kapacitásbővítő beruházás révén 600 tonná­val több szalámit lehet gyár­tani. A központi telepen a világbanki hitelből fizetett, az amerikai export higiéniai követelményeinek megfele­lő vágóüzemi rekonstrukció március elejére fejeződik be. A termelés feltételei hama­rosan helyreállnak, most már csak azért kell szur­kolnunk, hogy legyen ele­gendő vágóállat. Tejipar A tejtermelés országos válsága területünkön mérsé­keltebb formában jelentke­zett. Az azonban tény, hogy a termelési érték alatta ma­radt az előző évinek. A ke­resetek ennek ellenére nem maradhattak a korábbi szin­ten, a munkaerő megtartá­sához szükséges bérfejlesz­téseket itt is végrehajtották. Az iparági nyersanyagtarta­lékból erre a célra igénybe vett összeget azonban ké­sőbb vissza kell pótolniuk. A rendkívül alacsony nyere­ség a tröszti-vállalati elszá­molás miatt csalóka képet mutat. Az export nyeresé­gét nem az azt kitermelő vállalatnál tartják nyilván, hanem a trösztnél. Ha ezt is beleszámíthatnánk, az ösz­szeg meghaladná a százmil­liót. A krémfehér sajt to­vábbra is eladható az arab országokban, még ha tavaly kevesebb is kelt el belőle, mint korábban. Biztató vi­szont, hogv a kiszállított 5 ezer 350 tonnával szemben 5 ezer 700 tonna az idei megrendelés. A kevesebb felvásárolt tejből a Jugo­szláviába szállított mennyi­ség is csökkent. A boltokban eladott tej és tejtermék mennyisége egy százalékkal csökkent az ár­emelések hatására. Ezek az emelések nem javítják • a vállalat eredményét, hisz az állami támogatás ugyan­annyival csökkent. Az idei kezdet mindenképp jobb. Kevesebb a krémfehér sajt eladatlan raktárkészlete, s a tejtermelésben is tapasz­talható fellendülés. A MÉM és a PM által kezdeménye­zett kedvezményes üszőki­helyezési akció hatására a második félévtől több tejre számítanak. Szalámi Tej Konzerv Paprika Árbevétel (milliárd forint) 6.4 2,1 1,5 1,1 Árbevétel-változás % (1984 =•= 100) —5,9 — 28 5,3 Teljes munkaidős létszám (fő) 2319 813 1263 1370 Mérleg szerinti eredmény (millió forint) 197 17 51 84 Eredményváltozás % (1984 = 100) —7,9 — 96,1 34.8 Teljes munkaidős átlagkereset (ezer Ft) 67,8 62 63,6 66,9 Konzervgyár A gyár termelési adatait szemlélve, egy év alatt ug­rásszerű növekedést tapasz­talunk. Ennek azonban előz­ménye az 1984-es rendkívü­li gyenge termésű év. A jó borsószezon biztató kezdetet adott, s később a különbö­ző paprikafajtákból is szin­te korlátlan mennyiséget dolgozhattak fel. Azért ta­valy sem sikerült minden. Uborkából a tervezett két­száz vagonnyi helyett még harmincat sem tudtak fel­vásárolni. A paradicsom­termés is gyengébb volt a vártnál. A gyümölcs hiá­nyos választéka évről évre visszatérő gond. Az értékesítés arányai megváltoztak. A savanyúsá­gok, dzsemek s néhány hús­konzerv hiánya miatt bel­földön kevesebb áru fogyott. A hiányos választék a tőkés exportot is visszavetette. Emellett az árak is folya­matosan csökkentek ezen a piacon. A szocialista orszá­gokba viszont a tervezettnél 37 százalékkal több árut si­került kiszállítani. Az évek óta tartó létszám­csökkenés megszűnt, azon­ban a termelővonalakon és a javítóműhelyben elkelne még egy-két szorgalmas dolgozó. A szezonban itt a szombat-vasárnapi munká­nak is természetesnek kell lennie. A tiz százalékot meg­haladó keresetnövekedés a munkaerő megtartásának hatékony eszköze. Paprika­feldolgozó A vállalat eredményén nem látszik meg, hogy ta­valy milyen gondok voltak a fűszerpaprika-termeléssel. A kevesebb paprika mellett sikerült olyan termékekből többet gyártani, melyeket gazdaságosan értékesíthet­tek. A nyugat-európai pia­cokra több marharoládot és más marhahúskonzervet küldtek. Az új termésű pap­rikából sikeres év végi haj­rával jelentős mennyiséget szállítottak ki. A gyáriak számára is meglepetés, hogy hagyományos levesporaik forgalma nem csökkent, holott a keresett Vegetából is sokat termeltek. A javu­ló eredményeknek csak egyetlen szépséghibája, hogy a népgazdaság számára oly fontos export még az 1984­es szintet sem érte el. A vállalatot viszont kisegítet­te szorult helyzetéből a di­namikusan fejlődő belföldi értékesítés. A szerződéskötések tapasz­talatai biztatóak. Az opti­mális termeléshez szüksé­ges 4 ezer 200 tonna papri­ka a szerződések szerint meglesz. Természetesen eh­hez az időjárásnak sem sza­bad az átlagosnál rosszabb­nak lenni. A felemelt felvá­sárlási árak a hagyományos termőkörzetekben ismét visszaállították e fontos fű­szernövény becsületét. A javuló termelékenysé­get a dolgozók is érzik a fizetésükön. A keresetek több mint tiz százalékkal nőttek egy év alatt. Tóth Szeles István Korszerűbb üzletek A kereskedelem hálózatfejlesztési tervei 1985-ben több, már koráb­ban elkezdett nagyberuházás fejeződött be a belkereske­delmi hálózatban. Átadták rendeltetésének egyebek közt a kispesti Centrum és a pesterzsébeti Skála Áruhá­zat, s az ország nagyobb vá­rosaiban löbb bevásárlóköz­pontot. összességében mint­egy 100 ezer négyzetméter­rel bővült, s ma már meg­haladja a 8 millió négyzet­métert a kereskedelmi és vendéglátó hálózat. A keres­kedelemben elsősorban a nagyobb alapterületű üzletek részaránya növekedett, míg a vendéglátásban mind több a kisebb, hangulatos sörö­ző, gyorsétkező, grillbár. Üj vendéglátó láncok is kiala­kultak: a fővárosban már több City-grill, Krumplis Fáni üzlet működik, s ha a tárgyalások eredménnyel járnak, MacDonald-hálózat is lesz. Az idei hálózatfejlesztési elképzelések szerények, a vállalatok óvatosan tervez­tek. mert még nem tudják pontosan, hogy milyen anya­gi források állnak majd ren­delkezésükre. Ezért ebben az évben nagyobb beruhá­zást nem kezdenek. Célul tűzték ki a hálózat technikai színvonalának fejlesztését, s a Belkereskedelmi Miniszté­rium is szorgalmazza a fel­újításokat, hiszen a boltháló­zat mintegy háromnegyed része már elavult. A rekonst­rukciókra elsősorban a for­galmasabb helyeken kerül sor, valamint ott, ahol a vá­rosrendezés ezt szükségessé teszi. A technikai eszközök — például a hűtőgépek, pénztárgépek, bolti mérlegek — cseréje is sok helyütt sür­gető feladat. A minisztérium ehhez a korábbiaknál na­gyobb központi támogatást nyújt az idén. Tervezik a Tüzép-telepek felújítását is. A rendelkezés­re álló anyagi eszközöket el­sősorban a szilárd útburkola­tok kialakítására, anyagmoz­gató gépek vásárlására és az áru megóvását szolgáló épít­mények létesítésére fordít­ják. Budapesten a belvárosi üzlethálózat fejlesztése a legfontosabb feladat, erre is vannak már elképzelések, a konkrét terveket azonban még nem dolgozták ki. A kistelepülések boltháló­zatának fejlesztése a taná­csok hatáskörébe tartozik. Az ehhez szükséges anyagi eszközök a szakigazgatási szervek rendelkezésére áll­nak, ám önállóan döntenek arról, hogy esetleg — a la­kosság által is fontosabbnak ítélt — más célokra fordít­sák azokat. A Belkereske­delmi Minisztérium számí­tásai szerint az alapellátó hálózat az elkövetkezendő ót évben a kistelepüléseken, a peremkerületekben és a lakótelepeken összességében 140—170 ezer négyzetméter­rel gyarapszik. Számítanak arra is, hogy a magánkeres­kedők mind löbb üzletet nyitnak ezeken az ellátatlan helyeken, a működési enge­délyek kiadásával a tanácsok is erre ösztönzik őket. A tervek szerint a kistele­pülések, ó peremkerületek és az új lakótelepek mellett az üdülőkörzetek kereskedelmi hálózatát is tovább fejlesztik a hetedik ötéves terv idő­szakában. A konkrét elkép­zeléseket a közeljövőben egyeztetik. (MTI) Somogvt Károtyné felvitele A képünkön látható, földszintes épületnek fele a Tisza Voláné, fele a közlekedési vállalaté. Persze, csuk ami a lényeget illeti, hiszen nincs záróvonallal kettéválasztva a Hont Ferenc utcai troli- és autóbusz-végállomás új forgal­mi, irányító épülete... Ám a költségeket közösen fedez­ték, s a melegedő-, étkező- és szociális helyiségeket is együttesen használják. A reggel fél hattól este nyolcig nyitva tartó bérlet- és jegypénztárt mindkét vállalat utasai felkereshetik Így olcsóbb

Next

/
Thumbnails
Contents