Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-20 / 16. szám

8 Hétfő, 1986. január 25. Hair Képzelt riport egy szegedi békefesztiválról Ket asztronauta vonult ki tüntetően a nézőtérről, amikor az amerikai zászlón szeretkeztek a fiatalok, de másfelé is botrány botrány hátán. Bostonban betiltják a produkciót, Mexikóból kiutasítják a társulatot, Las Vegasban letartóztatják. A fólháborodás hulláma már elönti Európát, mikor az óceán túlsó partján a Legfelsőbb Bíróság foglalkozik az üggyel. íme, a Hair friss fogadtatása. Először egy off-off színház játssza 1967 tavaszán a Broadway-n. két színész-szerző, az olasz kivándorolt Ceromp Rágni és a magyar származású James Rado kanavászával, de amikor a nagy-Broadway-re is fölvonulnak a hosszúhajúak, már Galt MacDermot zenéje hozsannázik alá. Ezen a 68-as ..hivatalos" ősbemutatón Rágni és Rado játszották a főszerepeket, olyan beleéléssel, hogy később egy producer kizavarta őket a színházból. Később aztán, hogy elcsendesedett a vietnami háború körül spontán fólháborodás, hogy Vietnam jelképe lett a rettegés és rettenet ideológiájának. 1979ben Milos Formán filmje fogalmazta újra a Hair-t. Csendesebben, moralizálóbb stílben, a heveny lázadásból sompolygó menekülést desztillálva. Nálunk is vetítették, láttuk etikus exoduszát Erre jött aztán a hazai. Tavaly nyáron emésztő próbasorozat után a Rock Színház társulata vállalkozott rá. amerikai vendégművészekkel, Nagy Feróval — Sándor Pál filmrendező tálalasában. Moist pedig itt a szegedi bemutató. Pécsi vendégkoreográfus, Tóth Sándor balét tigazgató segedelmével, egy másik Sándor, a szegedi János direktíváival. Darab változatlanul nincs, a zene tartja el. A Hairszüzso alig több egy alkotói kollektívának kínált gyurmánál. Lehet saját ötletre formálni: Sándor János a napjainkban úgyszólván kikerülhetetlen békessegóhajtás köré komponálta. Mindenfajta vérontás elleni egyetemes érvényű lázadássá. Nemcsak a fiatalok, valamennyiünk lázadásává. Kihozta hát a nyitányt az előcsarnokba, táblákon manifesztálta: Hitünkről mindenkinek. Soha többé háborút, nem akarunk újabb Vietnamokat! A dokumentumot nemhogy alá lehet írni, alá kell írni. Magasztos prológ: a .színház társadalmi üggyé tette, mozgalommá, politikummá emelte a játékot. (1986 a beke'éve. Az utolsó Hairprodukciókat követően, valamikor az esztendő végén, az összegyűlt aláírásokat elküldik az Országos Béketarjácsnak. Addig is, a szombati premierre meghívott és eljött Barabás Miklós, a béketanács főtitkára, levelével biztosította támogatásáról a szegediek kezdeményezését.) Odabenn, a színházteremben, puritán, de tagolt színpad. Teljes mélységeben kinyitva, feketebe mártva. Pár benzineshordoval, amerikai zászlókkal, tűzoltólétrákkal, melyek adott esetben működésbe lepnek, a » hordó pulpitus, a létra börtönrács. Hátul hevenyészetten falra festve az előadás szellemi sugallata: Szerelmeskedj, ne háborúzz. Ugyanez angolul is. Make love not war. Mikrofonok erdejeben örökmécses kandelaberlángja, a zenekari árok magasáig emelvényszerüség. hadihajó. repülőgép fölnagyított fekete doboza, vagy valami más. „Mert mi a szeretet? — tűnődik Berger. — Transzcendentális meditáció a valóság tengerén." Mira János diszletábráj.a a valóság tengere és a meditáció elvontsága. És az előadás maga? Látszólag szelíd kópia, mármár az eredetinek persziflázsa. Am sajátos módon — ezzel nyer csatát. Nem cseréli ki a hippivilágot. Molnár Zsuzsa hazai kosztümbe bújtatja a punkokat, kábítószeres tinédzsereket, mintha az ittenieknek, véleménye lenne róluk, de azonos húrokat is tudnak pengetni velük. Sándor János megpróbálta klasszicizálni az anyagot, kifesülni a zsizsíros hajzatok csomóit, anélkül, hogy a heroin technokolra, a farkasüvöltést kutyavakkantásra fordítaná, az amerikai popfesztivált aluljáró-romantikára. Képzelt riportot celebrál egy szegedi békefesztiválról. Persze, a fiatalok útkeresesének, életerzesválságainak hazai modellje nemigen hasonlatos a nyugati modellhez. Nemzedéki konfliktusokkal, történelmi-politikai panoptikummal dúsította hát föl az anyagot, hisz a nyárspolgári terpeszkedésbe. a terhes jólétbe illeszkedni keptelen csövesek egyformák a világon. Meg ha a nyárspolgári terpeszkedes, a terhes jólét szociograjiája más és más. Sándor azt mutatja föl bennük, ami közös lehet: katonai behívóknál jobban örülnek a szexnek, azért növesztik a hajukat, hogy legalább enynyiben különbözzenek őseiktől, akik úgy használják őket, mint holmi használt papír zsebkendőt. A kábítószeres látomásokban részint moralizálnak, részint történelmet, politikát játszanak. Öldöklésről, az emberi lét értelméről. születésről és erőszakos halálról, jogokról és egyenlőségről csevegnek. Miközben" túszdráma zajlik, a benzineshordókról államfők tartanak osztályfőnöki órát, előtűnik az első amerikai elnök, Lincoln Ábrahám, és színre vezetnek megvakult katonát, buddhista papok szertartásos onégetése folyik, és Kari Marx vág utat a dzsungelben, feje fölött fenyegető pallosként A tökével. Kabaréban vagyunk? Berger megeszi a turisták névkártyáját, de ki is köpi. Vad, de erőszakmentes, kívülálló, de befelé kiabáló ez a tinédzservilág. A szülők nem értik gyerekeiket és viszont. Piti kis szipósokról van szó, a nagy kábítószeres maga a világ. E partit mégis a muzsika dönti el. A Vízöntő és a Jöjj el, napfény himnikus zsoltárai között fölhangzott kitűnő számok valóságos arzenálja. A zenei felügyelő, Nagy Imre, a Macskák fővárosi előadásain bevált play back-technikát használta: színháziakból és a Molnár-dixie-böl verbuvált hangszeres csapattal meg a kórussal magnóra dolgozták MacDermot zenéjének improvizációkkal megtűzdelt, dzsesszes változatát. Ez a rock szól a hangfalakról, erre énekelnek rá, volumenében megkettőzve a hangzás — ami a mozgásokkal együtt eleve illúziót garantál. Tóth Sándor koreográfiája, ha nem is túl merész, de színes, mozgalmas, attraktív a látvány. Vegre a balettkar is megmutat hatja (Horváth Károly, Ma tó Éva!), lehet jövője — de az egész társaságon átsüt valami roppant elszántság. Így kell, csak így szabad csinálni! A kollektív örömből nehéz bárkit is kicsippenteni, ha igen, inkább a szerepe okán. A Claude-ot formáló Jakab Tamásról például bizonyos, tudja a szakmát. Jól énekel, mozog, színészi eszközei változatosak. Figurájának sajátos bája van, nemes vad a dzsungelben, a csajok buknak rá, naná. Kőszegi Ákos Bergerje durvább szőttes, tarajos hévvel, loboncos lobogással (a fináléban viszont alacsonyan intonál) — köztük Janisch Eva Sheilája finom, áttetsző alakítás. Galkó Bence és Bobor György sokféle arcát mutatja, Varga Karoly hajlékonyan mozog. Vajda Júlia szépen' énekek Török Vera és Csizmadia László hozza színpadra a felnőttek, szülők kontrasztvilágát, Somló Gábor és Bácskai György, Markovits Bori és Andódy Olga, Vadasi Tünde és Fehér Juli külön kis szín a lüktető, folyton hullámzó palettán. Hibátlan produkció? Csudát. De kitaláltak valamit, s képességeik legjava szerint megcsinálták. Fog ez menni, tessék csak bátran! Nikolényi István Festett és mintázott arcok Az V. országos portrébiennálé anyaga Vásárhelyen Évtizede már; hogy az oly sok művészeti izgalmat, különlegességet elindító Hatvan egy igen fontos és életképes kiállítás-sorozatot bocsátott útjára. A Hatiiani Galéria Arcok és sorsok címmel hirdette meg kétévenkénti országos portréseregszemléjét. Sokakban fölmerülhet a kérdés, hogy vajon van-e létjogosultsága napjainkban a portrémavészetnek. a fotográfia elterjedésének korában mi az, amivel többet mond egy arcról, egv emberről, egv soiWól a festő, a szobrász, az érmés/, mint a fotós? No, ez a kérdés egyáltalán nem újkeletű, a vészharangot már másfél évszázaddal ezelőtt is kongatták. Am, hogv mégis él ez a műfaj, hogv valami mást, valami többet, is képes nyújtani, mint a íé n v k é pe/.ögé P e 1 i degé n í t ö objektíve, azt az immár ötödik országos tárlat anyaga bizonyítja. Míg, az. első tárlatokon mintegy 60 alkotó vett részt, addig az ötödik szemlén ¡21 művész munkáival találkozhatnak az. érdeklődők. A Hatvanban rendezett tárlat anyaga most Hódmezővásárhelyre került, az érdeklődők tegnap óta a Tornyai János Múzeum termeiben találkozhatnak a festményekkel, szobrokkal, érmekkel. Jelen van a kortárs magyar képzőművészet szinte minden generációja a legidősebbektől, mint például Pirk János, a középnemzedék tagjain át (Lóránt János, Fejér Csaba. Vecsési Sándor, Orosz János) az egészen fiatalokig. mint Sebestyén San dor. Tóth Juha. Markolt György. Az is igen figyelemre méltó, milyen sokszínű is a portréművészet lehetősége. A történelem és a múlt jeles alakjainak arcvonásait éppúgy megörökíthetik (Búza Barna: Mikes Kelemen. Kő Pál: Károly Róbert, Cs. Kovács László: üerkovits, Kirehmayer Károly: Károlyj Mihály stb), mint ahogy önmaguk vallásait kereshetik (önarcképét mutatja be lobbek között Fodor József. Józsa Lajos, Kovács Tamas Vilmos, Maghy Zoltán, M ácsai István, Svaby Lajos), de modell lehet a legszűkebb környezet, s e műfaj lehetőséget teremt jellemek személyiségek és sorsok általánosabb megfogalmazására is (ezt teszi Pirk János, Mözsi Szabó István, Bobály Attila, Neuberger István, Tóth Ernő). A portrébiennálé díjazottjai: aranydiplomás Tóth Julianna. ezüstdiplomás Lóránt János és Pirk János, bronzdiplomás Fazekas Magdolna, Fejér Csaba, Kurucz D. István. Vecsési Sándor, Patay László. Kirehmayer Károly. A Galéria kitüntető érmét és díját Kiss Nagy András c-s Gulácsy-Horváth Zsolt kapta. A Szegedi alkotók közül szerepel a tárlaton Fritz Mihály, Pintér József és Tóth Valéria. A hatvaniak kiállításának viszonzásaként szombaton a Hatvani Galériában kiállítás nyílt a 32. vásárhelyi öszi tárlat válogatott anyaijából. T. L. Részletek - Somlyó Györgyről Költővendég az irodalmi kávéházban Fölolvasó ülés Szegeden Péter László tiszteletére A Somogyi-könyvtár és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ma, hétfőn délelőtt fél 11-kor fölolvasóulést rendez a 60 éves Peter László tiszteletére a könyvtárban. Irodalomtörténészek. néprajzkutatók, helytörténészek, közírók, írótársak nyújtottuk be tanulmányokat, szám szerint huszonhatan, a Péter László által müveit tudományágak témaköreiből: Apró Ferenc, Bárth János, Csaplár Ferenc, Csongor Győző. Dankó Imre. Fenyvesi István, Fűzi László. Giday Kálmán. Grezsa Ferenc. Habermann Gusztáv, Hoffmann Gizella, llia Mihály, Juhász Antal, Krupa András, Lengyel András, Lisztes László, Palásti László. Polner Zoltán. Reguli Ernő, Ruszoly József, Sz. Simon István. Szabó Ferenc. Szigeti Lajos Sándor, Tasi József, Tóth Ferenc, Zöldi László és Zsoldos Sándor. A születésnapra a Somogyi-könyvtár megjelentette a Péter László munkásságát reprezentáló bibliográfiát. Apró Ferenc gyűjtését. A bibliográfia időrendi felépítésű. A tételeket négy csoportba * Részletek egy megirhacat- Somlyó György költői estlan versesregény bői címmel jét. Elöljáróban néhány rendezi meg a Royal Irodai- részlet: mi Kávéház hétfőn este Költő, műfordító, esszéista — szokott a neve után állni, de folytatható a sor: regényíró szerkesztő is. Költőként, szerkesztőként nemzetközileg elismert (Párizsban rövidesen megjelenik harmadik verseskötete); egyik legkiválóbb hazai műfordítónk, esszéistánk. Számos hazai és külföldi irodalmi díj és állami kitüntetés tulajdonosa. Nemzetközi költői találkozók és fesztiválok rendszeres résztvevője. A párizsi MUllarmé Akadémia tagja. 1984-ben megkapta a francia Művészetek és Irodalom Rendjének tiszti fokozatát. gyűjtötte: a szerző írásai, a róla szóló cikkek, szerkesztései és lektorálásai. Egyetlen adut: a tőle való írások indítója az 1945. április 4-én. az Utunkban megjelent cikk, a Néhány szó a demokráciáról; az utolsó, a 2.331. sorszámú a Tettamanti Béla emléktáblája előtt elhangzott beszéd a Makói Kis Tükörben. Apró Ferencnek minden bizonnyal igaza van. amikor azt írja előszavában, hogy: „ez a könyv nemcsak személyi bibliográfia. hanem helyismereti bibliográfia is". a Délmagyarország Szerkesztősége /A legaktívabb és legkitartóbb külső munkatársát köszönti a 60 éves Péter László személyében. Nevével negyven esztendeje folyamatosan és gyakran találkozik lapunkban is az olvasó, helytörténeti sorozatok élén épp úgy, mint tízsoros kis glosszák alatt. Mai városismeretét a szegedi polgár jó részt az ő munkássága révén szerezte, hiszen az ismeretek igen gazdag halmait éppen ö közvetitette évtizedeken át, s jó részt a Délmagyarországban. Tudós munkásságának ez csupán töredéke természetesen, hiszen kisebb könyvtárra való életművében Juhász Gyula- és József Attila-kutatásai kívánkoznak az első helyre. De neki köszönhetjük a szegedi irodalmi emlékhelyek fölkutatását, a szegedi utcanevek egész históriájának földolgozását, s több más Szeged-könyv megjelenését. Péter László tudós sokoldalúságára jellemző, hogy a nyelvészet, a néprajz, az irodalomtörténet, a helytörténet, a munkásmozgalom egyaránt kedves kutatási területe, s ezekben egyenként is nagy szolgálatot tett városának. Munkásságában rendkívül precíz, pontossága szinte legendás. Szigorú kritikus és szenvedélyes vitázó. * Kívánjuk a 60 éves Péter Lászlónak, hogy Szeged iránti Szeretetével, tudós elhivatottságával, városáért perlekedő természetével még sokáig szolgálhassa a tudomány és a tudós ismeretterjesztés fölvállalt szép ügyét. Életútja igen fordulatos: 1920-ban született, a Nyugat-korszak legendás, átkozott költőjének, Somlyó Zoltánnak a fiaként. Első kötete rögtön érettségije utón jelent meg 1939-ben, A kor ellen címen. (Azóta mintegy ötven kötet kiivette, közülük 20 a verseskönyv, valamint számos esszé- és műfordítás-gyűjtemény, két regény, (az egyik három kiadásban) ; és még nem szóltunk válogatásairól, szerkesztéseiről. A legfontosabb vállalkozása az ÁRION Nemzetközi Költői Almanach, melynek 15. kötete a kluturális fórum alkalmából jelent meg.) Rendkívül érett költőként indul, a mesterség teljes bit tokában: Szabó Lőrincet és Babits Mihályt tekintette mesterének. Ifjúkorának II. világháború alatti viszontagságait megírta a Rámpa című regényében, mely először A túlélő címet viselte. Költészetének mai, a hatvanas évek elejétől alakuló vonala szinte egységesen a „lehetetlenségek költészete" ars poeticájának jegyében született: két alapfogalma a részletek és a megírhatatlanság (két értelemben: I valódi negatív jelentésben, amikor nem születik meg a mű; 2. amikor más mű születik meg, mint amit írni akartunk). Ennek az ars poeticának az egyik első jelentkezése volt a hires Piero delta Francesca (1962) kompozíciója, melyben a nyitó szonett utón megírja ... és atni a szonettből kimaradt. Ezt a vonulatot folytatta egy sajátos — nagy sikerű és hatású — műfajt is teremtve a Mesék (1967; 1971) két kötete, és teljesítette ki Epp ez (1976) és a Részletek egy megírhatatlun versézregenyhol (1983) cinm legutóbb megjelent verseskötetében. De esszéiben is jelen van ez az ars poetica. Részletesebben majd az esten, bár ott is csak részletek hangozhatnak el; az ismerkedést talán majd egy régóta esedékes Somlyo-monográlíaban folytathatjuk . .. Zsoldos Sándor t t