Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-20 / 16. szám

Hétfő, 1986. január 20. 3 II fáradtságot munkával lehet elütni A Kultúrpalota 1896-os avató ünnepségén részt vett Ferenc József császár is, aki elől a még el nem készült részeket (építőipar, óóó!) dekoratív függönyökkel takarták el. Az épületben kapott helyet Somogyi Károly esztergomi kanonok Szegednek ajándékozott 43 ezer kötetes könyvtára, valamint a városi múzeum gyűjteményei. Érdekesség, hogy annak idején minden múzeumi tárgy ki volt állítva. Néhány jellemző adat a múzeum múltjából: 1900-ban a könyvtár 0 termében 56 ezer 711 kötetet Soroltak a polcokon. A városi múzeum éremlellára 7 ezer 42 láigyat régiség- és kőtára 680 tárgyal, képzőművészeti gyűjteménye 45 olajképet, két akvarellt, természetrajzi gyűjteménye 87 madarat, 1550 mudártojást, 5 ezer 137 csigát és kagylót, 8 ezer 996 lepkét és V ezer 205 növényt lajstromozott. A múzeumot hetente háromszor, vasár- és ünnepnapokon, vnrumínVplafcfikkor délelölt 10 és délután 1 óra között látogathatták. Az első évben 12 ezren keresték fel a Kultúrpalotát, 1909-ben már 26 ezren, 1919-ben 99 Szeged egjik legreprezentatívabb épülete a Tisza-parton álló Közművelődési Palota. A nagy árvíz utáni óriási városrekonstrukció kiemelkedő középületét 1896-ban Steinhardt és Lang bécsi építészek tervei szerint, eklektikus-klasszicista stílusban építették. Mint a fönti, a század elején készített képeslapon látható, a két szárnya a mainál rövidebb voll, az épületet az 50-es évek elején bővítették. 195Óig közös irányítás alatt működött itt a Somogyi Könyvtár és a városi múzeum. A könyvtár tavalyi kiköltözésével új perspekt vák nyíltak a Móra Ferenc nevét viselő múzeum előtt. ezren voltak a múzeum vendégei (valószínű. ebbe a könyvtárlátogatók is beleszámítanak). , S most néhány friss adat a bővülés, a gazdagodás érzékeltetésére. A Móra Ferenc Múzeum régészeti gyűjteménye ma 200 ezer darabból, Fábián, Sebestyén Kérem az olvasót, ha túljutott a fenti címen, ne lepődjön meg, s ne gyanakodjon helyesírási hibára. Vegye elő inkább asztali- (fali- vagy zseb-) naptárát, s nézze meg a mai dátumot. 1986. január 20. Fábián és Sebestyén névnapja. Na, ugye már érhető a cím? Vagy mégsem? Önök egybeolvasták a két nevet? És nem e két néven nevezett férfllsmeröseik jutottak eszükbe, hanem az egybefolyt helységnév, amelyet még karácsony előtt oly gyakran emlegetett a magyar sajtó? S amelyet együtt írtunk le egy fura szóval, a „gázkitöréssel"? Nos, igen. Fábiánsebestyénröl ma nem anynyira a kettős névnap jut az olvasó eszébe, mint inkább az a kérdés, ugyun, mi lehet most ott, a fábiáni határban, ahol egy hónapnál is több ideje teszi próbára az ember erejét és türelmét a természet... Talán föltűnt, talán nem, a tény ettől még tény: egy ideje — s ezt már hetekkel kell mérni — nincs tudósítás lapunkban a fábiánsebestyéni gözkitörésről. Nem mintha ott sorsáru volna hagyva a kút, nem azért, mert belefáradtunk az oda-vissza kétszer 72 kilométeres útba... Azok kérésére hallgatott el szavunk, akik azon munkálkodnak, hogy elhallgasson a kút. Nehéz időket élnek át most ők, veszélyes perceket, órákat, heteket. Szavakkal, képekkel nehezen visszaadható, veszélyes időszakot. De vállalták — lészik a dolgukat. Csak éppen reflektorfény nélkül szeretnék. Csak éppen úgy gondolják, hogy laikus ésszel meg nem érthető, miért a fokozott óvatosság. Csak éppen nem szeretnének cirkuszi légtornásznak látszani. akit dobszó csinnadrattája kísér a nagy ugrás közben. Voltak erről vitáink. Nem egykönnyen nyugodtunk bele, hogy a természetes olvasói és újságírói érdeklődést ezentúl — s reméljük, csak átmenetileg — nem elégíthetjük ki. Lett volna rá tán alkalmunk is — kevésbé megértő rádiós és napilupos kollégáink módjára —, hogy odasettenkedjünk a kitörés közelébe, s átéljük, aztán tolmácsoljuk a védekezés fontos pillanatait. Nem tettük. S bár hallgatásunk éppenséggel nem szívünk szerint való, nem tesszük ezután sem. Ügy véljük, illik tiszteletben tartani a burkolt kérést: amíg érdemi előrelépésről nem számolhatnak be. nincs mit mondaniuk a kitörésvédelem irányitóinak. Mindazonáltal nem mondtunk le arról, hogy a közvéleményben is megfogalmazódott kérdésekre választ kapjunk. Hogy megtudhassuk, mi lesz a fábiáni kutatófúrás sorsa, s hogy az elmúlt évi öntözési eredményei alapján díjat kiérdemelt fábiánsebestyéni téesz földiéit mennyire károsította a lecsapódott sós víz... Hogy egyszer majd visszakérdezhessük a kitörésvédelmi brigádok tagjait, hánv évet öregedtek december közepe óta ... Azaz. álszenteskedés nélkül, úgy. ahogy ezt egvnémely laptársunk már kiérdemelte, nekünk is megadasson az. eseményekkel egyidejű, őszinte tájékoztatás lehetősége. S addig? Szerencsét Fábiánnak,' Sebestyénnek! Pálfy Katalin néprajzi gyűjteménye 1 15 ezer darabból, természettudományi kollekciója 100 ezer darabból áll. őriznek 7 ezer képzőművészeti, 1100 iparművészeti alkotást, 5 ezer 500 irodalomtörténeti, mintegy 20 ezer munkásmozgalmi és »helytörténeti dokumentumot, és 54 ezer 500-at számlál a numizmatikai gyűjtemény. A látogatók száma csak itt, a Móra Ferenc Múzeumban, 200 és 300 ezer közölt mozog. Az épület történetéhez tartozik, hogv amikor az. 50es évek elejéi, meghosszabbították a két oldalszárnyat, úgy tervezték, hogv a Stefánia felé 'még bővítik az énületet (ezért rem kerültek ablakok az űj részek hátulsó oldalára), s így kialakul majd a Közművelődési Palota végleges, U alakú formája. De e terv megvalósítására a hatvanas években sem volt elég pénz. Most, hogv a Somogyi Könyvtár Dóm téri új üvegpalotájába költözött, fölszabadult mintegy 1100 négyzetméternyi terület. I'app János gazdasági igazgató elém teszi a felújítás terveit, amelyeket a Csomlterv munkatársa, Rohács László készített. Elmondta, hogy a könyvtár nagytermének vas födémtartói a mintegy 600 tonna könyv alatt igencsak meghajoltak, ám a kiköltözés után szerencsére kiegyenesedlek. A felmérés során .viszont kiderült, hegy a padlás faszerkezetű födémé ip°""sak rossz állapotban van. Már az első elképzelések úgy készültek, hogy jelentős szerkezeti változásra nem keröl sor. A múzeum új részeinek 60-65 százaléka ktállitólerem lesz (két nagyobb és 3 kisebb helyiség), a többi könyvtár, klub, raktár, laboratórium, kutatószoba. A felújítást három ütemben bonyolítják le. Először a Tisza-parti oldal renoválják, majd a Belváros felé eső szárnvak következnek, végül a külső burkolat. feljáró, szoborkollekció szépül meg. Amíg az. egyes részekben folyik u munka, a másik szárny üzemel, ezeket a s/.ükösebb körülményeket már a kiállítási tervek készítésekor figyelembe vették. A felújításhoz szükséges anyagiak rendelkezésre állnak. a közeljövőben tartják a kivitelezés', e pályázók versenytárgyalását. a nyár elején pedig kezdődhet a munka, a befejezés várható ideje 1990. S akkor a felújított múzeum földszintjén raktárak és restaurátorműhelyek lesznek, első emeletén a díszterem, állandó és időszakos kiállítások, második szintién szintén a múzeum gyűjteményeit bemutató tárlatok, valamint kiszolgálóhelyiségek. A korszerűsítés nyomán a kiállítási tér jelentősen növekszik, a raktározási gondok csökkennek, a munkafeltételek javulnak. S még egy megnyugtató ígéret: a mintegy négy évig tartó munka során az épület homlokzata szinte el sem árulja, hogy bent kőművesek, szerelók dolgoznak. Csak az épület mögött zárnak le egy kisebb felvonulási területet. Tandi Lajos Napok óta nem alszom jól. Idegesít, hogy egyre fáradtabban kelek ki az ágyból. Hideg front, meleg front, hallom az okát ismerőseimtől. Aki erre érzékeny, annak még jól is jön az éjszakai műszak. Ezen a hétvégén a Gáz utcai új kenyérgyár „látogatását" ' iktattam a programba. Éjfél előtt, amikor kilépek a kapun, már sötétek az ablakszemek. Szél tombol a lakótelep hosszú huzatos házsorai között, megzörgeti a maszekok cégtábláit, fenyőfákat repít szanaszét. Feltúrt gallérom mögé húzom a nyakam, és eszembe jut most először, hogy ideje lesz valamilyen sapkát vásárolni. Csendes a kenyérgyár környéke. A portás ajtót nyit, és udvariasan betessékel a bemutatkozás után. Ekkor ér az első meglepetés. A hívatlan látogatót ugyanis nem szokták szeretni. Emlékezem még arra az időkre, amikor engedélyek sokaságát kellett beszereznie az újságírónak, ha valamelyik gyár éjszakai életéről akart riportot írni. Akkor is megbízható kísérőt akasztottak a nyakába, s csak a kijelölt emberekkel beszélhetett, akik a brigádmozgalom sikereiről és az éjszakai műszak előnyeiről beszéltek. Most elegendő volt egy telefon az igazgatónak. Változtak az idők, változtak az emberek . . A kovászos üst mellett találom meg Fraczia Zoltán műszakvezetőt. Az új gyárról irodájában ülünk le beszélgetni : — Az éjszakás műszak délután 6 órakor kezdett, reggel 7. fél 8-ra leszünk kész. Szombat—vasárnapra 84 mázsa házikenyér és 7 mázsa alföldi barnakenyér van ütemezve. Ma éjszaka 17-en dolgozunk. Rajtam kívül egy Hsztrendszerkezelő, egy dagasztó, két feladó, két táblás, két velő, egy raktáros, ket raktári dolgozó, egyegv villanyszerelő, tmk-lakatos. fűtő és két portás. A gyárat november közepén avattuk, a próbaüzemelés január 7-én fejeződött be — kezdte a tájékoztatást a 25 éves fiatalember. — Miért éppen a sütőipari szakmát választotta élethivatásának? — Az élelmiszeripari főiskolán végeztem 1982-ben, sütő- és édesszakon. Ennél a vállalatnál készítettem el «a szakdolgozatom, aztán itt is ragadtam. A Tavasz utcai gyárunkból kerültem ide, ebbe a szép új üzembe. A szakmának van jövője, hiszen kenyeret mindig esznek az emberek. — Hogy bírja az éjszakázást? — Minden második héten éjszaka dolgozunk. Ezt nem lehet megszokni, el kell viselni. Éjfél után 2—3 óra között a legnehezebb, ilyenkor főzök magamnak egy jó erős teát. — Az éjszakások mindig idegesebbek, mint a nappalosok. A munkában érződik ez? — Gondok mindig adódnak, de kitűnő csapattal dolgozom, és az emberek kezdik megszokni az új technológiát. Folyamatosan dolgozunk, szinte minden percben van mit csinálni A műszak felénél szoktunk cigarettavagy „uzsonna"-szünetet tartani. A tágas, világos teremben két párhuzamos kemencében sül a kenyér. 55 perc telik el, amíg a lassan haladó szalagon a kemence végénél előbukkan a pirosra sült házikenyér. Márton Mihály pék ügyes mozdulatokkal borítja ki a kosárból a megformázott „masszát", aztán rányomkodja a „szavatossági bélyeget", s mielőtt a szalag elviszi előle a sort, még vízzel spricceli, hogy fényes legyen. — Számolta-e hány kenyeret küldött már a kemencébe ezen az éjszakán? — Erre itt nincs idő. Az viszont biztos, hogv a kollégámmal — mutat át a másik kemencéhez —, reggelig 4200 darabot kell kisütnünk. A másik pék Jánki László: — A vállalatnál 1961-ben tanultam ki a pékmesterségei. Nagyon szeretem. a szakmám. Engem nem zavar az éjszakai műszak, ha kezdek álmosodni, megiszom egy kávét. Az a lényeg, ho»v az ember megaludja a nyolc óráját! — A számban érzem még a csodás ropogós sós kiflik izét. Ezeket a mostani kifliket már törni sem lehet, csak szakítani, a sóról nem is beszélve. Mi ennek az oka? — Látja ezt a rácsot? kérdezi, aztán mesélni kezd. — Erre kellene rakni a kiflit, és utána sózni. A só viszont szétmarná az apró rácsos szállítószalagot. Hát ezért nem csinálják. De nézze meg ezt a kenyeret. Mesébe illik. Lát ilyet a boltban? Hál, igen. Most láttam először, hogv milyen is a kenyér, amikor kisül, mert eddig csak azt tudtam, hogy milyen, amikor megveszem. A szállítás során mondhatom. lényegesen veszt kenyérgyári alakjából. . Figura Béláné és Daka Márta a két „táblás". A kétkilós kenyérmasszát kézzel formálják, és rakják kosarakbui Nehéz munkát végeznek. Daka Mária csuklóján szorítókötés. Figura Béláné a felső karját fájlalja. — Jó, hogy éjfél után is van a rádióban adás, mert zenét hallgathatunk, s ezzel jobban telik az idő — mondják, miközben a kétkilós kenyérmassza szünet nélkül potyog az asztalukra. Kiss István dagasztó. Egy pillanatra sem áll meg. Hal ember keze alá dolgozik. Egymás után löki a kerekes üstöket a két feladó elé. — A fáradtságot csak munkával lehet elülni — jegyzi meg, majd hozzáteszi: — az én módszerem az, hogy egy pillanatra sem szabad megállni. Otthon jól bevacsorázok, aztán csak reggel eszem ismét, amikor hazaérek a feleségemhez és a kél kislányomhoz. Elégedett vagyok a fizetésemmel, csak azt nem értem, hogy amikor automata mosógépet vásároltam 7200 jött ki, amikor egy hét múlva az óvodának kellelt a kereseti igazolás, azon már 7900 forint szerepelt — mondja, miközben élesztőt morzsol a dagusztásra váró üstbe. Az autók 3 óra után indultak el az illatos kenyerekkel ... Bagaméry László Kél óra elmúlt. Többségük már várja a reggelt. A szemek alá vastag, sötét karikákat rajzol a neonfény. és a gépek éjszakai tempója. Az éjszakásokba műszak végeztével mindig több indulat szorul, mint a délelőttösökbe. Van, hogy nyűgösen érkeznek haza. ráadásul az asszonyokat otthon is murita Várja. Amikor pedig pihenésre kerül a sor — bármennyire is tagadják —, szinte bezuhannak az ágyba. S ez így megy öt napon keresztül. Amíg éjszakások .. *