Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-20 / 16. szám

au VELAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAöYARORSZAö 76. évfolyam, 16. szám, 1986. január 20., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Hol van a pénzünk ? M

inálunk nemzeti szokás a pénzről beszélni. Megfordultam már néhány más országban, belenézhettem gazdagabb és szegényebb fazekakba is, de sehol nem tapasztaltam, hogy olyan körülmények lennének az emberek anyagi viszonyaikról, mint nálunk. Orvosi váróban, villamoson, háromperces ismeretség után vagv akár bemutatkozás nélkül is azonnal azt firtatjuk: no és hogy lehet ott keresni? És a prémium, és a mellékes? De ezt firtatja a riporter, ezt tudakolja a szociológus, mindenki. Nehezebb időkben csak-csak támad erre magyarázat, de kifigyeltem: az érdeklődés nem annyira őszinte kíváncsiságból, s különösen nem a másik ember iránti aggodalomból sarjad. Magunkat akarjuk 'bemérni az anyagi megbecsülés rátáján. Hogy saját viszonyítási rendszerünket igazoljuk vagy igazítsuk. Hiszen ha neki »nnyi jut — mennyit érdemelnék én! És még ő panaszkodik! Az már alig-alig kerül szóba, hogy: no és milyen munkát és mennyit kell azért végezni? Pár apró megfigyelés: A gyerek pályaválasztás előtt áll, és szakmákról érdeklődik. Hogy hagyományos vagy új az a szakma, hogy inkább kézügyesség kell-e hozzá vagy kombinativ készség, mind mellékes. Már a gyerek is a szerint méri a presztízsét, hogy mennyit lehet azzal összelapátolni, és lehet-e benne geemkázni. Belepillanthattam néhány jeligés ajánlkozólevélbe. A jelentkezők egyike sem tudakolta a felkínált munka természetrajzát. Mindegyik csak a bérezés részleteire és az elérhető maximumra volt kíváncsi. Tanúja voltam egy tudományos könyv dedikálásának. Gratuláció, elismerés, mosoly, s mindjárt rá a farba: „És mennyit kaptál érte?" Nem ám hogy nagy munka volt-e; nem ám hogy miként jöttél rá minderre: csak a pénz a fciénz., Tudni akarjuk, „mennyit markolt föl" egy szabadalmáért a mérnök, jóllehet, fogalmunk sincs annak hasznosságáról és a megoldásba fektetett energiáról. S egyáltalán, tisztában akarunk lenni környezetünk jövedelmi viszonyaival, hogy újabb érveket szerezzünk saját megbecsülésünk alávalóságáról vagy megnyugtassuk kicsit' az önérzetünket. Hivatalosan is elég nagy figyelmet fordítunk rá, persze. Böngésszük a statisztikákat, a népgazdasági tervet, és keressük benne az ágazatunkat, a szakmánkat, saját magunkat. Mostanában, hogy a szakmai szakszervezetek kongresszusoznak, a bérügyek ismét kiújultak. Az érdekképviseletbe valóban vastagon beletartozik a bérezés, örültem is neki, hogy mondják a beszámolók és erősítik a küldöttek: kicsi a bér. Ebből mindig kisikeredik valami. Csak akkor zsugorodtak össze a reményeim, amikor rájöttem, hogy mindegyik ezt mondja. Bányász, szövőnő, pedagógus, egészségügyi, nyomdai, vegyipari, vasas, közalkalmazott.. Jó, a szakszervezetekben még csak hozzáteszik, hogy miként lehetne némi bérfejlesztés anyagi alapjait megteremteni, s az állami tervekben is fedezeteket keresnek rá, de a magánszférában az ilyen gondolatot egyszerűen átlépjük. Mikor társaságban kifakadtam a pénz utáni effajta egyoldalú érdeklődés ellen, nagyon megdádáztak. Az oktatás lényege az volt, hogy nincs helye semmiféle szemérmességnek, mert mindannyian a piacról élünk, s igenis jó tudni más kereseteket is, mert torzak a jövedelmi viszonyok. S kiújult a butikos—mérnök ellentét, amit mondjuk én már végletesen unok, mert egycész.t szélsőséges és össze nem illő példa, másrészt azért úgy gondolom, mégsem lehet mindenki butikos vágy fröccsöntő, mert téglát is kell égetni, vasat is kell olvasztani, malacot is kell nevelni, meg mozdonyt is kell vezetni. Vagyis, hogy ha nekünk a bérekkel meg a bérviszonyokkal van valami nézeteltérésünk, azt egyes-, egyedül a termelési szférában oldhatjuk meg. Végképp meglepett bennünket az az idő, amikor a gazdasági erősödéshez nem elegendők önmagukban az állami tervek. meg az exportképesség, meg a külkereskedelmi találékonyság, hanem a legegyénibb tartalékokhoz kell folyamodnunk: saját munkánk gondosabb, jobb, odaadóbb végzéséhez. Hatékony népgazdaság e nélkül aligha lesz. Nemcsak japán vagy nyugatnémet példázat van erre, itthon is harangoznak már ilyet. És senki ne gondolja, hogy ez csupán egy-két energikus, jó vezető stílusán fordul meg. Olyasfajta meggyőződés is kell hozzá, tervezőasztalnál és gép mellett egyformán, hogy a kollektív és az egyéni anyagi boldoguláshoz tényleg és igazán kell minden fej és minden kéz. Nem túl szigorú önvizsgálat szükségeltetik ahhoz, hogy belegondoljunk. mennyi meg nem termelt értékkel maradunk adósak, hány kilowatt áram megy el üresen, mennyi anyagot tudna megmenteni az égvén gondos figyelme, micsoda költségektől szabadulhatnánk meg további ügyviteli, hivatali stb. ésszerűsítésekkel. H

u már annyira számoljuk, mérlegeljük a pénzünket, a bérünket, nem a viszonyításukban kell megkeresnünk. Az érdekeltséget nagyon sokszor misztifikáljuk, s valami nagy dologgal társítjuk, miközben a legköznapibb, de legtömegesebben gyakorolható formáját alig-alig tiszteljük. Ez az a pont, amelyikbe mindenki belekapaszkodhat mindennap. Házakat lehetne rakni egy nagyobb építkezésen betaposolt, betemetett anyagból, kondákat lehetne fölnevelni egy kukoricatáblán elhullajtott termésből, s mennyi cipő, ruha. cserép, bútor lehetne az elszöszmötölt munkaórákból! Ha erre is annyi és olyan élénk közfigyelem jutna. mint kereseteink elvont vizsgálatára, pontosabban megtudnánk, hol a pénzünk, hol keressük s hogyan keressük — hogy megkeressük. Sz. Simon István A legnemesebb mozgalmi hagyományok folytatói Egyéves munkát értékelt a Gera Sándor munkásőregység Szombaton délelőtt az ú.jszegedi Sportcsarnokban ünnepélyes keretek között rendezte évnyitó tanácskozását a Vörös Csilla* Érdemrenddel kitüntetett szegedi Gera Sándor munkásőregység. A megjelent munkásöröket, a hozzátartozókat. valamint az elnökségben helyet foglaló vendégeket — közöttük Ladvánszky Károly altábornagy, belügyminiszter-helyettest. Szabó Sándort, -a megyei, Székely Sándort, a városi pártbizottság első titkárát, Koezkás Ferenc megyei munkásörparancsnokot, I'app Gyulát, a városi tanács elnökét és Tóth Tamást, a KISZ Szeged Városi Bizottságának első titkárát — Nagyvári László egységparancsnok-helyettes köszöntötte, majd Körmöczy László egységparancsnok szólt a tavalyi eredményekről, 198« munkásörf cl adatairól. is vállalja a munkásőrszolgálatot. A beszámolóban szó volt az egység együttműködési kapcsolatairól is. A testület feladatainak ellátását 100 munkahely, s valamennyi társ fegyveres erő és testület segíti városunkban. Körmöczy László vázolta beszámolójában a nemzetközi helyzet alakulását, amely megköveteli munkásőreinktől a harckészültség magas szinten tartását. 1985-tel egy ötéves kiképzési ciklus zárult. Ez idő alatt eredményesen hajtották végre a város munkásöiei feladataikat. A megnövekedett kö. vetelményekhez igazodtak a feltételek is, korszerű fegyverzettel, modern technikai eszközökkel gyakorolhatnak a munkásőrök. Az idén pedig a feladatoknak jobban megfelelő elhelyezési körletbe költözik az egység. A beszámoló további részében szó volt a szocialista versenymozgalom eredményéről, az ifjúság honvédelmi nevelésével kapcsolaA beszámolóban... . . először 1985 legfontosabb eseményeit, az MSZMP XIII. kongresszusát, az országgyűlési képviselő és tanácstagi választásokat elevenítette fel a parancsnok, hiszen ezek előkészítése, lebonyolítása az átlagosnál is feszesebb munkát kövelelt a munkásőröktől. Az egység személyi állománya fegyelmezetten haj tolta végre feli adatait, tovább nőtt a testület ereje, tekintélye. Munkahelyükön is becsülettel kivették részüket az egység lagjai a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyből, míg az aktív közeleti tevékenységet bizonyítja, hogy sok munkásőr tevékenykedik különböző párttisztségekben, s számosan kaptak társadalmi megbízatást a KISZ-ben, a tanácsban, a szakszervezetekben. A párt politikája iránti elhivatottságot fejezi' ki az is, hogy az állomány több mint kétharmada tíz-tizenöt évig Az éves kiképzési tervnek megfelelően rendszeresek harcászati gyakorlatok tos tevékenységről, végül pedig az idei év főbb feladatait vázolta az egység parancsnoka. „Erősödjön a testület mozgalmi jellege, politikai szilárdsága, « munkásörök fegyveres felkészültsége... A testület tagjai a jö:fjben is járjanak élen a gazdasági építőmunkában, legyenek aktívak a közéletben. fegyelmezettek a szolgálat ellátásában... Kiemelt szerepet kell vállalnunk az ifjúság szocialista szellemi nevelésében, a forradalmi hagyományok ápolásában." — hangzott el többek között. Kitüntetések átadása... ... követte az egységparancsnok beszámolóját. Az 1985. évi szocialista versenymozgalomban a kikép(Folytatás a 2. oldalon.) A Hair premierje — békedemonstráció Nem csupán forró hangulatú színházi este, de igazi békedemonstráció is volt a Szegedi Nemzeti Színház legfrissebb bemutatója, a Hair szombati premierje (kritikánk az 5. oldalon). Már az előcsarnokban állásfoglalásra késztették a nézőket, Hitünkről mindenkinek manifesztumukkal, melyben többek között az alábbit olvashattuk: „Ezen a bolygón is lehet béke, hiszünk a közös tenniakarásban, hogy elkerülhető egy harmadik világégés." A tervek szerint minden előadás közönsége aláírásával demonstrálhatja egyetértését. Az akció a szegedi színházművészek hozzájárulása az 1986-os nemzetközi békeév sikeréhez. Elképzelésükről tájékoztatták az Országos Béketanácsot, melynek főtitkára a következő levelet küldte a gondolat elindítóihoz, a Hair létrehozóinak: Tisztelt Társulat! Örömmel fogadtuk levelüket, amelyben a Hair bemutatójával kapcsolatos tervükről irtak az Országos Béketanácsnak. Eredeti, jó ötletnek tartjuk az aláírásgyűjtést, megbecsülendönek gondolkodásukat a békét szolgáló szakmai lehetőségeikről. Tájékoztatom önöket arról, hogy mozgalmunk ez évi tervei közt is szerepel egy országos vélemény- és aláírásgyűjtés, egy „népszavazás" a békeakaratról, melynek eredményét az őszi ENSZ-közgyülés és az októberi koppenhágai béke-világkonferencia elé szeretnénk terjeszteni. Az Országos Béketanács nevében elhatározásukat támogatásunkról biztosítom. Szívesen nyújtunk segítséget a közvélemény, a békemozgalomban részt vevők tájékoztatásával. Javasoljuk Önöknek, hogy az aláírásgyüjtemény átvételére ünnepélyesen kerüljön majd sor. örülünk, hogy a jövőben új szinfoltként, az elhivatottság szép példájaként említhetjük az önök nemes munkáját, a békénket óvó gondolkodását. Az előadás valamennyi közreműködőjének és nézőjének sok sikert kívánok a béke nemzetközi évében Üdvözlettel: Barabás Miklós főtitkár