Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-03 / 2. szám

Péntek, 1986. január 3. 7 Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Hermán Józsefnek, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete igazgatójának az európai kulturális fórum végrehajtó titkáraként kifejtett magas szintű tevékenysége elismeréseként a Magyar Népköztársaság Zászlórendje, valamint dr. Bényi József külügyminiszter-helyettesnek az európai kulturális fórum előkészítésében és a tanácskozáson részt vett magyar küldöttség helyettes vezetőjeként kifejtett eredményes tevékenysége elismeréseként a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön adta át. Jelen voltak Knopp András és Györké József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettesei, Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár és Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. (MTI) Márkus László halálára Különös játékot űjött vele lyen. a szegedi színházban a sors. Betegségéről egy or- kóstolta Lehotay Árpádnál, szág tudott, vele izgulta- Hegedűs Tibornál a mesterhitte szerencsés menekülését ség fortélyait az ifjú Márkus a Halál karmaiból, visszaté- László. Innen került el a rését a színpadra. S most, színművészeti főiskolára tahogy immár végérvényessé nulni, hogy aztán Debrecenés visszavonhatatlanná vált, nel (1951—57), majd a Manincs többé, megírták róla. dách Színházzal jegyezze el vérheli színészként. utolsó magát. A szilveszteri műsor óráiban is dolgozott. Decem- késő esti próbája közben lett rosszul, pár óra múltán szíve fölmondta a szolgálatot. her 29-én még föllepett a Madách Kamarában, Molnár Ferencet játszott (Játék n kastélyban). Azt viszont már kevesebben tudják, hogy Szegeden kezdett. S amiben először Csehov és Shakespeare, Mo liere és Molnár Ferenc legendás hőseinek életre keltője nem kel életre többé. A szó legtisztább értelmében népszerű ember volt: háromkeltett föltűnést — a Sors szoros Jászai-díjas, Kossuthkeze —. szintén Molnár da- d|ías kivalo muvesz. 59evet rabja volt, a Hattyú. A há- élt. szerepei reven azonban ború után először teátrum- örökkévalónak marad, má szerveződő vidéki őrhe- N. I. Környezetvédelmi oktatóbázis Környezet- és természetvédelmi oktatóbázis alakult az országban elsőként — január elsején Pécsett. A mecseki kultúrpark keretében működő módszertani központ szervezi, segíti ezentúl az ilyen jellegű munkát a baranyai iskolákban, s ellátja a környezetközösség, amelyik ezzel a témával foglalkozik. Mozgalmat indítanak avégett, hogy a tantermekben rendezzenek be élősarkot, esetleg helyezzenek el akváriumot vagy terráriumot, s gondozásukat a gyerekek vállalják. A mecseki oktatóbázis ösztönözni fogja az iskolák és természetvédelmi szak- környezetének rendezését és felügyeletet is. Pécsett már korábban létrejött egy környezet- és természetvédelmi stúdió, amely a gyerekek, szépítését, az udvarok sítását. fáEgy tízéves pécsi kislány fiatalok körében terjesztetté kezdeményezte hogy minkutatására és den magyar uttoro kapcsoaz élővilág kutatasara es védelmére vonatkozó ismereteket; erre épült most az új szervezet az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal támogatásával. A pécsi oktatóbázis fő célja olyan magatartásformák kialakítása a gyerekeknél, fiataloknál, hogy magától értetődőnek tekintsék mindennapi cselekvésük során a környezet és a természet védelmét. Ennek érdekében megrendezik a baranyai biológusnapokat, pályázatokat hirdetnek, és kiállításokat szerveznek, módszertani szakköröket alakítanak, amelyek átadják tapasztalataikat az újonnan alakult köröknek. A pedagógusok képzésével, illetve továbbképzésével azt akarják elérni, hogy a környezet- és természetvédelem ne csak az élővilággal kapcsolatos tantárgyakban kapjon helyet, hanem — a maguk helyén az irodalom, a történelem, a földrajz és más ismeretek oktatásában is. Általánossá akarják tenni a baranyai iskolákban a madarak és fák napját; ezzel az elnevezéssel minden év májusának harmadik szerdáját a környezet- és természetvédelem eszméjé tiuk szentelik. Ügyszintén el akarják érni, hogy minden tanulmányi kirándulásnak legyen környezet- és természetvédelmi célja, programja is, s valamennyi iskolában működjön valamilyen szakkör vagy kislódjon be a madarak védelmébe. Allitson fel madáretetőt, vagy madárodúi valahol, akár a lakásuk ablakában vagy erkélyén, a házuk udvarán vagy kertjében, akár a legközelebb fekvő parkban, s vállalja a fenntartásukat. Munkájához kérje idősebb testvérei, szülei, nagyszülei segítségét. A mecseki környezet- és természetvédelmi oktatóbázis felkarolta a kezdeményezést, és segíti az úttörők madárvédelmi mozgalmát. (MTI) Tóth Árpádünnepségek Tóth Árpád, az első Nyugat-nemzedék nagy költője születésének századik évfordulójáról ünnepi rendezvénysorozattal emlékeznek meg az idén Debrecenben. A társadalmi emlékbizottság által elfogadott program szerint a centenáriumi ünnepségek megnyitóját április 14-én, a Bartók-teremben tartják meg. A Déri múzeumban kétnapos tudományos tanácskozást rendeznek a költő munkásságáról. Az évfordulós emlékkiállítás színhelye a Kossuth Lajos Tudományegyetem könvtára lesz. Szavalóversenyt hirdetnek meg az általános és középiskolai tanulók számára „Lélektől lélekig" címmel. Az Alföldi Nyomda minikönyvet jelentet meg a költő és Debrecen kapcsolatáról. a városi könyvtár pedig összeállítja Tóth Árpád verseinek bibliográfiáját. Több radiátor Harmincezer lakás központi fűtéséhez elegendő — több mint másfél millió négyzetmeter — lemezradiátort készített 1985-ben a Dunai Vasmű, 139 ezer négyzetméterrel többet, mint az előző évben. A minden eddiginél nagyobb termelést mindenekelőtt a nagy teljesítményű préselőberendezés és az automata hegesztősor egész éven át tartó egyenletes működtetésével és a munkáho-z szükséges anyag folyamatos biztosításával érték el. A hétköznapi folyamatos három műszak mellett szombaton és vasárnap is gvártották a radiátorokat. Ilyenkor a vállalati gazdasági munkaközösségek folytattál,- a gvártást: tevékenységük az év folyamán összesen 80 ezer négyzetméterrel növelte a radiátortermelést. Koszorúzás Sollner József, a magyar kommunista mozgalom kiemelkedő egyénisége születésének 90. évfordulója alkalmából csütörtökön koszorúzási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temetőben. A munkásmozgalmi panteonban levő urnájára a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, és a Vas-, Fémés Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszerveztének kepviselői helyezték el a tisztelet és megemlékezés koszorúit. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Jelentkezett a tulajdonos fia A „Barátság" nem lóbarát! Kalandos útóélete van az rehozni, hanem Jóska bácsit egy hónappal ezelőtti cik- megkeresni. Elmentem a oal kemnek. Abban se bizhat- oldalon, ott meg azt találom, tam, hogy egyáltalán elolvassa valaki, mégis ismerősök-ismeretlenek sokasága keres föl ügyében. Arról beszélt az „Étkezde a lóbaráthoz", hogy korábbi lakásunkkal majdnem szemközt, kétoldalt a kapu alatt hatalmas írás hívja föl ma is, a csákány alá érett épületben a figyelmet, hogy itt volt valamikor, bent az udvarban az első szegedi „Barátság" ló- és csikóhús étterem. Naponta többször is elmentem a kapu előtt, mégse vettem észre. Nyakam köré kaptam lábaimat, hátha találok még valakit az emlékező utódok között. Meghogy a Sás utca néhány házának a másik fele a Szilléri sor. Ugyanannak a háznak két neve is lehet, noha nem sarokház. Ha messziről látom, hogy Sás utca, meg nem fordul a fejemben, hogy megnézzem a másik oldalát is. Nem baj, ennek sincsen köze a lóhúshoz, dél felé már fönt is vagyok Józsi bácsi lakásában, de ő nincsen itthon. Megyek utána az iskolába, ekkora fogás megérdemel egy kis mozgást. Nagy az az iskola, soká kerül meg benne, azonnal elmondja viszont, hogy nem róla van szó, hanem öreg barátjáról. Azonnal elkísér Zombovácz kérdeztem egy eleven lómé- Sándorhoz, aki legalább szárost, régóta más mester- olyan aranyos ember, mint ségre váltott át, egy másik- ő. Itt viszont az derül ki, nak özvegyen maradt fele- hogy Sándor bácsi se járt ségét. mindkettejük üzlete abban az étteremben, csak ott volt a közelben, de erről a szomszédjában, a már emők se tudtak mondani semmit. Körképet adhattam a semmiről, de a mi szakmánkban ez se lehet elveszett idő. Abban reménykedtem titokban, majd csak jelentkezik valaki valahonnét, ahogy néhány évvel ezelőtt lített Tombácz-féle lómészárszékben dolgozott. Tőle tudom, hogy a Mikszáth utca környékét Sanghaj-negyedként emlegette minden igaz hitű napszámos, a főnöke pedig fél szemével abba vakult bele, hogy leváa Móra-regény Cs. Mátyása . .... unokája is jelentkezett. Bár 8as elott az e8yik marha be a regénynek az égvilágon semmi köze nincsen az étteremhez. nagyjából hasonló korú lehet a kettő. Sejtésem bevált, többen is jelentkeztek. Hadd kezdjem mégis a sort Géza bácsival. Róla is írtam, de megsértődött. Éppen a nagykési fente, amikor ráköszöntem, nagy szeleütött a szarvával. Fogadott fiát Luteránus Pistának ismerték, cukrász lett belőle, és nemrég halt meg. De azt biztosan tudja, hogy működött az az étterem. Nagy baj nincsen, zsebemben már a levél, Vásárhelyről jött, Biszterszky Lajos írta, aki nem más, mint a rérencsém, hogy nem hozta elő gi tulajdonos fia. Ö lesz az magával. Hiába mentegetőz- én igazi emberem! lem, hogy semmi bántó szándék nem volt bennem, és fizetésért se háborgatnék senkit olcsó megjegyzésekkel se, nem enyhült meg. Egy elmúlt szakma részleteit tudtam meg tőle, hálás vagyok érte, nyilvánosan megkövetem tehát. Ne legyen harag közöttünk, Géza bácsi! Másnap vagy üzenetet kaptam a Szilléri sor 6-ból. Ott lakik valaki — így szólt az üzenet —. aki ebben az étteremben dolgozott. Óriási! Gyerünk, keressük meg! Hol is van a Szilléri sor? Igaz, átépítették azóta ennek a résznek is a térképét, de nem lehet máshol, csak olt, ahol régen is volt. Mindjárt az első bekezdésben kimondja, hogy nem lóbarát .étterem volt az, kár is humorizálnunk rajta, hanem a szociáldemokraták régi köszönése van a „Barátság" szóban. Annyira kiment volna ennek a pártnak az emieke is a divatból, hogy erre eddig senki nem gondolt? Az ő apja — szintén Biszterszky Lajos — a szoharmadnap ciáldemokrata pártnak volt a rókusi jegyzője. A hatóság nem jó szemmel nézte működését, ha Horthy vagy Gömbös Szegedre jött, vagy akármelyik nagykutya, mindjárt megjelent náluk a rendőr; na, Lajos, gyere! Egy-két napra mindig begyűjtötték. Nincsen olyan messze Váaz Etelka sor folytatásaként, sárhely Szegedhez, hogy föl a Lugas utca felé. Háromszor átfésültem a teljes Fölsővárost, megnéztem minden sarokra-kitett térképet is. mégse találtam. Megkérdeztem végül attól, aki az üzenetet hozta, kiderült, hogy időközben átvándorolt a Lugas utca bal oldalára. Nem baj, én most nem a térkép tévedéseit akarom helyne kapaszkodtam volna egy buszra, és át ne ugrottam volna. Otthon is találtam, de ez nem derült ki mindjárt. A decemberi tavasz a kertbe hajtotta, hiába nyomtam a ház összes csöngőjét. Kedves kis asszonyka a felesége, pillanatok alatt kiderítettük, hogy közös ismerősünk is van, mindjárt könnyebben ment a beszélgetés. Ikszlábú asztalok voltak az étteremben, székek helyett pedig hosszú padok. Valóban Tombácz István buzdítására nyílt meg, sokszor „hozomrá" adta a húst is, hogy az Ottavai-katonáktól kezdve (remélem, jól írtam le a vaskereskedés nevét, amely előtt ácsorogtak a derékszíjjal övezett napszámos népek) a többi szegény emberig olcsó ételhez jussanak azok is, akiknek éjszakai szállást csak a Tavasz utcái menedékhely adhatott. Nővérétől tudja, aki az elejétől a végéig ott dolgozott, hogy főztek ott többféle levest, húslevest, becsinált levest is, többféle főzelékkel. A főzelék feltétje a húslevesben főtt hús volt. Járt oda tanitó, három újságíró, ide jött néhány futballista és sok egyetemista is. (Hadd húzzak annyi külön hasznot az értesülésből, hogy szívesebben emlegetjük ugyan a kávéházakban kártyázó újságírókat, de agyonfizetett mesterség ez abban az időben se volt.) Az egyik újságírót Füsinek hívták. Mai • mértékkel mérve az étterem a negyedosztályúnak se felelne talán meg. — Mikor is szűnt meg? — Huszonnyolctól harmincig működött csak. Makón született édesapám, 1884-ben, de 1904-ben már Pécskáról kellett sürgősen távoznia. mert sztrájkot szervezett a kereskedelmi alkalmazottaknak. Mezőhegyesről is emiatt kellett eljönnie, Szegeden is feketelistán volt. — Mindehhez képest igenigen aprócska kérdés következik. Vásárhelyre nem jár a Délmagyar, honnan tudta meg, hogy válaszolnia kell? — Tápén voltam éppen, rokonoknál. Megakadt a szemem a címen. Valamikor nyomdász is voltam, újság mellett ma se tudok szó nélkül elmenni. Ez pedig éppen rólunk szólt. Horváth Dezső és, biztonság Országos vetélkedő indul kbt titKossuth Hogyan lassítsunk Tra- mel, az egészségüggyel és a juttatni a megyei banttal, Wartburggal jeges környezetvédelemmel kap- kárságára (Szeged, úton? Mikor kell a távolsá- csolatos kérdések szerepel- Lajos sugárút 22—24.) Az gi fényszórót használni? Cél- nek. Nem megoldhatatlanok. Autó-Motor újság is közzészerű-e növelni csúszós úton A feladatlapokhoz hasznos teszi a fordulók anyagát, a követési távolságot? Ilye- tanácsokkal szolgáló, példa- így a megfejtéseket e szernek és ezekhez hasonló kér- megoldásokat is tartalmazó kesztőség közönségszolgálata dések szerepelnek az Orszá- mellekletek készültek, ame- címére is beküldhetik a págos Közlekedésbiztonsági Ta- l.vek nem csupán a helyes lyázók (Budapest. Pf.: 1. nács feladatlapjain. A ja- válaszadáshoz „mankók", is- 1400). A helyes megfejtők nuár hónapra érvényessel — mereteinket, tudásunkat gaz- között értékes nyerérnényeamelyből kivételesen idéz- dagítják az említett témakö- ket sorsolnak ki, havoma 12 tünk — hamarosan találkoz- rökben. ezer forint értékben. Akik az hat az olvasó is. A vetélkedő feladatlapjait, év legsikeresebb megfejtőiNéhány szót pontosabban m„11<iuIp,pit _ „ ;anuári nek bizonyulnak- azok 1987 az akcióról: az OKBT az melleli!etelt . a lanuarl februárjában egy külön or1986-os esztendőre országos forduló anyagat a megyei szágos sorsoláson vesznek vetélkedőt hirdet Közieke- kbt már kiadta — az ér- részt. De az már a vetélkedésbiztonsági Híradó cím- deklődők megtalálják a dő végét jelzi, mel. Ennek keretében ha- munkahelyeken. az intézmé- Most az a hír aktuális, vonta jelentet meg egy-egy nyékben. Fontos tudnivaló, hogy indul a KözlekedésbizfeladatlapoU Ezeken a közle- hogy a megoldásokat min- tonsági Híradó országos vekedéssel, a munkavedelem- den hónapban 20-ig kell el- télkedője. Kutyául... éreztem magam az óév utolsó napjan. No nem (csak) a szokásos év végi ..beöntéstől". Az szót sem érdemelne, gondolom nem lennék egyedül, ha a gyomrom minden szaltó mortáléját felemlegetném. A kutya miatt éreztem így magam (az alkoholt jobb, ha elfelejtjük). Megszoktuk már, hogy a kutyasétáltatás éppen úgy hozzátartozik panelhétköznapjainkhoz, akár a csótánykergetés. Ritkán adatik meg. hogy trombitaszóval kísérjük a hűséges négylábút sétáján. De egy évben egvszer minden előfordulhat, még ez is. A legnagvobb fiú fogta a kutya pórázát, a másik kettő meg teli torokból fújta a papírdudát — egyenesen az eb fülébe. Szegény állat — nem lehet túl zeneszerető — úgy ficánkolt, mint aki azt hiszi. ítéletnapi harsona szól, jobb, ha menten világgá szalad. De éppen ez nem sikerült neki, mert fiatal gazdája szorosan tartotta a pórázon, hangosan nevetve biztatta barátait: „bolonditsák" csak tovább a megkergült állatot. Hiába vonított, toporzékolt, nem szánta meg senki, sőt egyre szorosabban tapasztották a füléhez a két trombitát. A hóra hanyatlott, úgy esett le a lábáról, mint aki soha többé fel sem akar kelni. Két okos szemét nyitogatta csak, azzal kérdezte a gazdájától, miért csináltátok ezt a csúfságot velem. Velem, aki reggelenként szép halkan vakkantok csak egvet. nehogy elkéss az iskolából, aki a szerteszét dobált cipőidet utánad viszem az ajtóba. Hát ezt érdemlem én . . .? Majd bizonyára azt fontolgatta magában, mi lenne, ha az év első reggelén csendben odalODÓzna a gazdája ágyához, fölágaskodna egészen a füléig és hirtelen jó nagyot belevakkantana: Emberségesebb úiesztendöt, nekünk, négylábúaknak is! Gondolom, a gazdája is kutyául érezné magát. . . K. G. A 1 í