Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-17 / 14. szám

3 Péntek, 1986. január 17. Szövetkezetek a libikókán (4.) Emberek és kockázatok A Szevafémnek. — mint annyi más szövetkezetnek. — •nincs olyan műszaki gárdája, amelynek kizárólag az a feladata, hogy újdonságokon törje a fejét. De a kapun bellii már megvalósult az ötletek szabad áramlása. Ennek egy kicsit szimbólumai a ¡nyitott .irodaajtók. Egy-egy elképzelés valahonnan elindul, aztán a kollégák módosítják, tökéletesítik. Minden betévedő érdeklődőnek többször elmondják: itt a csapat munkától megy előre a szekér. A fegyelem szabadságot szülhet. Az előbbi látszólagos ellentmondás feloldása a következő: a Szevafémnél már a kötött munkaidő eltörlésének lehetőségén gondolkodnak. Van aki reggel hattól, mások csak nyolctól kezdenék a munkát. Egyesek nyáron a legszívesebben az éjszlakát töltenék a műhelyben. Ügy tűnik, lenne megoldás. A szabadon választott .munkaidőben elvégzett feladatokat értékük szerint fizetnék. Hogy ez a „lazaság" csökkentené az emberesben a szövetkezethez való tartozás érzetét? Valószínűleg erről szó sem lenne. Ha egy kényszerkötöttség megszűnik, az inkább jelentősen fokozhatja a teljesítményeket. És valamit a végéemkáról. Ez a kisszervezeti forrná nem ¡minden szegedi ipari szövetkezetnél él. Több kisebb gazdálkodó szervezetnél nem merték vállalni a megalakulásával járó feszültségeket. A Szebisznél ma összesen •harmincan dolgozhatnak a ház.i kisvállalkozásban. A csapat középkáderekből és vezető szakmunkásokból szerveződött. Természetesen, hogy a jó bútorasztalosokat •nem csábítja a szövetkezetnél kifizetett 56 ezer 260 forintos éves átlagbér. Ehhez az idén is csak két százalék plusz jöhet. Az ügyes kezű mestereknek régebben a hét végi és munka utáni féllegális jövedelemszerzés volt az egyetlen lehetősége, hogy pótolja jövedelmét. S természetesen keresték a szakmájukat jobban megfizető cégeket. A végéemká csökkentette a szövetkezet munkaerő gondjait, ezenkívül többletjövedelemmel lis hozzájárul a ¡kedvezőbb éves mérleghez. A kis nyereséges, egyedi darabok eddig zavarták a sorozatgyártást. Ezt bízták rá a Ik'is csapatra. Mivel szák mai felkészültsége az átlagosnál lényegesen magasabb a kisvállalkozás .tagjai nlak, így nem szükséges olyan mértékű műszaki előkészítés, mint a sorozatgyártásnál. A plusz időben készített darabok műszaki rajzait sem dolgozzák ki a szokásos részletességgel. Többet bíznak a bűtorasztalosok rutinjára, kézügyességére. Egy hete kénytelen voltam végighallgatni egy főmérnök kiselőadását arról, hogy mekkora kockázattal járna, ha az év végi bérmegtakarításból csak a műszakiaknak és a közvetlen termelésirányítóknak juttatnának egy havi fizetést közelítő összeget. Inkább osztanak mindenkinek néhányszáz forintot és akkor nincs ok a hónapokig tartó szóbeszédre. Emberem elismerte, hogy a művezetők és mérnökök náluk lényegesen kevesebbet keresnek, mint az átlagnál alig valamivel többet teljesítő betanított munkások. Szerencsére egyre tobb az ellenpélda. Ma már közvéleményünk el ismeri azt, hogy a magasabb szakképzettségért magasabb fizetség jár. A fehénköpenyesok általában nem munkátlan iroda töltelékek. Az évtizedfordulón az Április 4. Cipőipari Szövetkezetnél is jobban kerestek a szakmunkások a középvezetőknél. Egy ötéves terv sem kellett ennék az aránynak a megfordításához. Mert minden termelésirányító nagyobb értéket érzékelhet fizetési borítékja kibontásaSornosyl K.lmlynö felvitele A szövetkezetben magasabb a szakképzett munkások aránya, mint az állami szektorban. Nincs ez másképp a Szebisznél sem kor, mint a legjobb szakmunkás. De mekkora különbség lehet ugyanabban a munkakörben a jól és a kevésbé ügyesen dolgozó fizetése között? Fiarkas Imre,, a szövetkezet elnöke: — A differenciálás mindig húzóerőt jelent. A teljesítménykülönbségek 2 ezer forintos eltérést is indokolnak megegyező feladatok teljesítéséért. Nálunk döntő szerepe van az elbírálásban a művezetőknek. Most decemberben is összesen 700 ezer forintot osztottunk széjjel. A gazdasági vezetésünk és a társadalmi szerveink csak a művezetők előterjesztésének felülvizsgálatát végezték. Fontos, hogy a - dolgozók megkapják az eltérő fizetség indoklását is. Kockázata van a szakmunkásképzésnek is. A bizonyítvánnyal a kézben sokan próbálkoznak az önállósodással. Különösen igaz ez a ruházati szakmában. Mégis nagyon sokat költ a fiatalok tanítására a Szegedi Ruházati és a Szűcs- és Szabóipari Szövetkezet is. Ugyanis azt vallják: az utcáról betévedve nem lehet minőségi •munkát végezni. Még egy érdekes ösztönzési példa a Szűcs- és Szabóipari Szövetkezettől. Évente rendeznek házi bemutatót, atnélyen a'tagok saját tervezésű ¡modelljei vonulnak fel. Pártatlan zsűri ítél. De nincs könnyű dolga a jobbnál jobb megoldások bírálóinak. Az. első díj: jelentős pénzjutalom. Horváth János, a Kiszöv elnöke: — A megye szövetkezeteiben a szrak képzelt dob gozók arányta magas. Kevés a segéd- és a betanítottmunkás. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők — néhány szövetkezettől eltekintve — hiányoznak a vezetésből. Elegendő a diplomás a Szevafémnél, az Universálnál és a Mediikémiánál. A többi szövetkezetnél általában a termelésirányításból hiányoznak a műszakiak. Bőle István (Következ/ik: Merre tovább?) Területpolitikai bizottság Megalakult tegnap, csütörtökön Szegeden, a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsának székházában az szmt területpolitikai bizottsága. A területpolitikai bizottság létrejöttével a szervezett munkások mozgalma úgymond kilépett a gyárkapun és a lakótelepeken, a településeken is elősegíti a társadalmi feladatok végrehajtását. Bérezi Gyula, a Csongrád Megyei Tanács vb tervosztály vezetője, a területpolitikai bizottság plnöke arról szólt az alakuló tanácskozáson. hogy az eddiginél több lehetőség áll rendelkezésre a társadalmi munka szervezéséhez, a lakótelepi erőforrások jobb hasznosításához, a településfejlesztési hozzája rulás felhasználásának közérdekű megszabásához. Új vonás a tanácsok munkájában is, hogy egy adott városban. községben, településen helyileg határozzák meg a társadalmi munka színterét, a szervezett munkások pedig nagyobb részt vállalnak a társadalmi feladatokból. Kultúrpolitikai aktíva Az elmúlt év őszén Budapesten rendezett európai kulturális fórum munkájáról és a nagy nemzetközi visszhangot kiváltó esemény tapasztalatairól és következtetéseiről rendezett aktívaülést a Csongrád Mepyei Tanács tegnap, csütörtökön délután. A megyében élő alkotóművészek, egyetemi és főiskolai oktatók, a közművelődés területein dolgozó szakemberek, a párt-, állami és tömegszcrvezelek vezetői vettek részt a tanácskozáson, melynek előadója Bátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes volt. Szabó G. László megyei tanácselnök-helyettes köszöntő szavait követően a művelődésügyi tárca vezető tisztségviselője, a magyar delegáció egyik irányítója megállapította, ho.gv a budapesti kulturális fórum szervesen illeszkedett a helsinki folyamatba, a mi kulturális életűnknek is jelentős eseménye, a jövőt is meghatározó fóruma, ugyanakkor nemzetközi kapcsolataink szempontjából is igen fontos találkozó volt. Elemezte azokat a problémákat, amelyek a kulturális, szakmai és politikai karakterű tanácskozás fö vitapontjai voltak. Ez.ck között említette az emberi jogok problematikáját, az állam és a kultúra viszonyát, az európai kulturális örökség és identitás ápolását, valamint a kis nemzetek és a nemzetiségek kultúrájának helyét és szerepét a nemzetközi érintkezésben. Kátkai Ferenc megállapította, hogy a viták ellenére a fórum munkája konstruktiv légkörben zajlott, a különböző országokból érkezett mintegy félezer művész álláspontjai közeledtek egymáshoz. Javaslatok sora fogalmazódott meg. amelynek végrehajtása most kezdődött. Az aktívaülés konzultációval fejeződött be. Itálkai Ferenc szegedi látogatása alkalmával találkozott Koncz Jánossal, a megyei pártbizottság titkárával és. Papdi Józseffel, a megyei tanács' elnökével. fl külkereskedelem feladatairól Csütörtökön a Magyar Kereskedelmi Kamarában a külkereskedelmi és a külkereskedelmi jogú termek'• vállalatok vezetői taná:sIcoztak az ágazat legfontosabb teendőiről. A megbeszélésen jelen volt Kapolyi László ipari és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés* ügyf miniszter és több máj tárca képviselője. Veress Péter külkereskedelmi miniszter elmondta, hogy a VI. ötéves terv legí iontosabb célkitűzését — az ország fizetőképességének javítását — sikerült elérni. Ugyanakkor ebben az időszakban a gazdaság exportképessége a konvertibilis elszámolású piacokon romlott Nem sikerült a termelési szerkezetet a nemzetközi igényekhez igazítani. Ebben döntő szerepe volt annak, hogy a műszaki fejlesztés a szükségesnél gyengébben haladt. Éppen ezért a VII. ötéves terv időszakában a műszaki fejlesztés meggyorsítása elsődleges fontosságú. A miniszter rámutatott arra, hogy a következő öt évben rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználásánál erőteljesen szelektálni kell. Emellett nagy szükség van a meglévő terFejlesztés — kooperáció — tőke Melléktermékből, hulladékból - haszon A melléktermékek és hulladékok hasznosításának központi gazdaságfejlesztő programja tovább folytatódik a hetedik ötéves tervidőszakban. E program célja a gazdaság erőforrásainak bővítése, a hasznosításban rejlő tartalékok feltárása, ezzel a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása és a külpiaci versenyképesség fokozása. A program megvalósításában a hatodik ötéves tervidőszakban számottevő eredmények születtek. Mindenekelőtt javult a hulladékok begyűjtésének és hasznosításának szinvönala és szervezettsége. Főleg a lakosságtól való hulladék öszszegyűjtése bővült, amit a MÉH-vállalatok korszerű szervezeti formák alkalmazásával, a hulladékátvételi árak növelésével; a különböző társadalmi szervezetek pedig akciókkal segítettek. Ily módon 1985-ben 400 ezer tonna hulladékot tudtak a telephelyekre szállítani, vagvis az egy lakostól összeryűjtött hulladék Evente 18—19 milliárd forint öt év alatt 17-ről évi 38 kilogrammra növekedett. Tavaly a hasznosított másodnyersanyagok, tehát a melléktermékek és hulladékok összértéke mintegy 12 milliárd forintot tett ki, ami majdnem kétszerese az öt évvel ezelőttinek. A vállalatok egy része mind több hulladékot, elsősorban textíliát és műanyagot dolgoz fel saját hulladékhasznosító üzemeiben. Ugyanakkor sok helyütt kevesebb hulladék képződött. 1981—85 között a vállalatoknál 153 hulladékfeldolgozó beruházást kezdtek el, nagy többségüket a tervnek megfelelően már átadták a múlt év végéig. Ezekre a fejlesztésekre összesen mintegy 8,5 milliárd forintot fordítottak. Mindössze néhány tervezett beruházás nem valósult meg. A következő öt évre a hulladékok és melléktermékek hasznosítására kidolgozott program célul tűzi ki, hogy 1990-re évi 18-19 milliárd forintnyi másodnyersanyag hasznosuljon. Ennek érdekében a hulladékfelvásárló vállalatoknál, köztük a MÉH-nél, a Metalloglobusnál, a Temaforgnál öt év alatt 10-12 százalékkal szükséges növelni a lakosságtól begyűjtött hulladékok menynyiségét. Ehhez bővíteni kívánják az átvevöhelyeket és -telepeket, valamint korszerűsíteni a kiszolgáló műszaki-technikai bázist, a szállító-, rakodógépparkot, a tárolókat stb. A gazdálkodóegységeknél elsősorban differenciált árakkal, a személyi érdekeltség növelésével ösztönzik majd a hulladékok gyűjtését. Előtérbe helyezik a vállalatok közvetlen, egymás közötti forgalmát is. Az irányító szervek szorgalmazzák a meglevő hulladék-előkészítő és -hasznosító kapacitások jobb kihasználását, valamint az esetenként exportra kerülő, és újabb, eddig egyáltalán nem hasznosított hulladékok hazai feldolgozását is. (MTI) melő kapacitások továbbfejlesztésére, a termékskála állandó korszerűsítésére. A miniszter tájékoztatta ;< vállalatvezetőket a KGSTországokkal folytatott, ötéves tervegyeztetések eredményeiről, illetve a hosszú lejáratú államközi megállapodásokról. Elmondta, hogy a KGST áruforgalomban erőteljesen nö a. feldolgozóipari termékek korszerűségével szemben támasztott igény. Éppen ezért a Szovjetunióval folytatott együttműködés keretében kölcsönösen meghatározták a következő öt évben korszerűsítendő termékek körét. A tervegyeztető tárgyalásokeredményei, valamint a hosszú lejáratú megállapodások megfelelően alátámasztják a VII ötéves terv célkitűzéseit. A miniszter felhívta a vállalatvezetők figyelmét arra is, hogy a rubel elszámolású export teljesítése érdekében fontos feladat a szállítások ütemességének javítása, a szerződéskötési tevékenység gyorsítása. Keresni kell a forgalom kiegyenlített növelésének lehetőségeit. A konvertibilis külkereskedelemben azzal számolnak, hogy a következő öt évben a külgazdasági környezet nem rosszabbodik ugyan, de továbbra is szigorú követelményeket támaszt. Alkalmazkodó képességünkön múlik, hogy a népgazdaság helyzete javul-e, vagy további hátrányokkal, veszteségekkel kell-e számolnunk. A fejlett tőkés országokkal kialakult kapcsolatainkban növekszik a fejlettebb, tartós együttműködési formák, különösen a termelési kooperációk és a működő tőke bevonásának jelentősége. A fejlődő országokkal kialakított kapcsolatokat meghatározza, hogy a partnerek fokozottabban törekszenek a forgalom kiegyenlítettségére. Az eddigieknél nagyobb mértékben kell kihasználni azokat a lehetőségeket, ame-. lyeket a Világbank és a Nemzetközi Fejlesztési Szervezet által finanszírozott beruházások nyújthatnak. A .tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a versenytárgyalásokon a magyar vállalatok, visszahúzódnak, részvételük nem eléggé vállalkozó szellemű. A minifiter elmondta, hogy 1986-ban az 1985. évi exDortteljesitménv megismétlése nem elégséges. Figyelembe véve a rendelkezésre álló árualapokat, különösen nagy feladat hárul az iparra, és ezen belül is elsősorban a feldolgozóiparra. A munka színvonalát nemcsak a termelésben, hanem a liülkereskedelemben is emelni kell. Javítani kell a termelők és a külkereskedelmi rnllalatok közötti együttműködést és a belföldi vállalatok kooperációs kapcsolatait. Törekedni kell a szállítások évközi, egyenletes ütemezésére. 1980 folyamán egyszerűsítik a külkereskedelmi jog odaítélésének eljárását. Bizonyos feltételek mellett a vállalatok az engedélyeket az idén már külön eljárás nélkül megkapják. Az államigazgatás több lehetőséget biztosit a kereskedelmi töke létrehozásához, és egyes új szervezeti formák — többek között kereskedőház — központi támogatást kapnak. A miniszter az exportképes termelés fejlesztését szolgáló pályázati rendszerről elmondta: a cél az, hogy a VII. ötéves terv időszakában elősegítsék a struktúraváltozást, s ennek alapján a nem rubelelszámolású piacokon az export bővülését. A tanácskozáson felszólalt Váncsa Jenő, aki elmondotta, hogy az élelmiszergazdaság termékeinek egyharmadát exportálják. Az ágazat a következő ötesztendöben elsősorban a szocialista országokba növeli kivitelét — öt év alatt mintegy 18 százalékkal. A dollárelszámolású piacokon valószínűleg csak kis mértékben tudják bővíteni eladásaikat. Nagyon fontos, hogy a termelök és a külkereskedők az eddiginél hatékonyabban működjenek együtt. Ez lényeges az exportálható termékek feltárásában és a külpiaci igények közvetítésében egyaránt. Az agrárágazatban is mind több termelő vállalkozik arra, hogy önállóan értékesítse termékeit külpiacokon. Kapolyi László felszólalásában az ipari ágazat legfontosabb feladatának az export további bővítését jelölte meg. Mint mondotta, a feldolgozóipar a jelenleginél nagyobb exportra képes. A minisztérium támogatja azt, hogy minél több termelő önállóan is kijusson a külpiacokra. Űjabban olyan szervezetek létrehozását fontolgatják. amelyek a teljes innovációs tevékenységgel foglalkoznak, a kutatásfejlesztéstől kezdve, egészen az értékesítésig. Ehhez a külkereskedelem hatékony segítségére is számítanak (MTI)