Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-16 / 13. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 76. évfolyam, 13. szám, 1986. január 16., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Kádár János látogatása a Taorosban Az MSZMP főtitkára munkásgyűlésen hangsúlyozta: jövőnk a szocialista üzemek munkáján múlik Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára szerdán a Taurus Gu­miipari Vállalat fővárosi központjába látogatott. A vendéget délelőtt a gyár kapujában Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Kapolyi László ipari minisz­ter, Gál János, a VIII. kerü­leti pártbizottság első titká­ra, Tatai Ilona, a Taurus ve­zérigazgatója, Mészáros Jó­zsefné, a vállalat pártbizott­ságának, Dán Gábor, a vál­lalat szakszervezeti intéző­bizottságának, valamint Győ­ri Judit, a vállalat KISZ-bi­zottságának titkára fogadta. Tájékoztató a gyárról Az MSZMP főtitkára az Igazgatósági épület tanács­termében találkozott a Tau­rus párt-végrehajtóbizottsá­gának tagjaival, a vállalat vezetőivel. Tatai Ilona ve­zérigazgatónő a több mint 10 000 dolgozót foglalkoztató vállalatról elmondta, hogy az 1882-ben alapított gumi­gyár az utóbbi 25 évben komplex ipari és kereske­delmi tevékenységet folytató nagyvállalattá fejlődött — hat termelő gyárának évi árbevétele megközelíti a 14 milliárd forintot, s termé­keik több mint 40 száza­lékát exportálják. Kiemelte: mai eredményes tevékenysé­gük forrása a gyár történel­mi múltján kívül mindenek­előtt az itt dolgozó kollek­tíva szellemi ereje, alkotó munkája. Mindig volt ere­jük szembenézni hibáikkal, és vállalták a szükséges vál­toztatásokat: újszerű szer­vezési, irányítási módszerek bevezetését, a műszaki meg­újulást. Szólt arról is, hogy — a vállalat egy évtizede kidol­gozott stratégiájának megfe­lelően — anyagi és szellemi erőforrásaikat a korszerű, a világpiacon is versenyképes termékek fejlesztésére for­dították. Az eredmény: a világszínvonal élvonalába tartoznak acélradiái teher­abroncsaik, mezőgazdasági radiálabroncsaik, a száraz­földi és a tengeri olajkiter­melésnél használt különböző tömlők, az autóbuszgyártás­hoz szükséges légrugók, va­lamint a nagy választékban gyártott kempingcikkeik. Tatai Ilona ezután a VII. ötéves terv vállalati céljai­ról beszélt, kiemelve, hogy a terv teljesítésének egyik elsőrendű feltétele belső tartalékaik mozgósítása. Ugyanakkor folytatják szer­kezetátalakítási programju­kat, növelve termékeik nem. zétközi versenyképességét. Végezetül megemlített né­hány olyan körülményt, amely a vállalat gyorsabb ütemű fejlődését gátolja. Mészáros Józsefné a válla­lat 1600 párttagjának tevé­kenységéről szólva a ki­egyensúlyozott politikai han­gulatot terveik valóra vál­tásának egyik legfőbb biz­tosítékaként jellemezte. Az ismertetőt követően Kádár János elismeréssel szólt a vállalat vezetőinek és dolgozóinak tevékenységéről, és reagált több. a tájékoz­tatókban felvetett, a Taurus irányítóit és munkásait kü­lönösen foglalkoztató kér­désre Ismerkedés az üzemmel Ezután a vendégek a Tau­rus abroncsgyár acélradiál­gyárrészlegét keresték fel. A párt főtitkárát a gyár szak­mai és társadalmi vezetői fogadták. A több mint kétszáz dol­gozót foglalkoztató gyárrész­leget, amelynek tevékenysé­ge a legjellemzőbb a válla­latra, Sivó Imre gyárvezető mutatta be. Először egy úgynevezett acélkord kalan­der berendezés előtt álltak meg; ezen a gépen az ab­roncsok szilárdságát adó acélszálakat préselik nyers gumi közé. Abban az üzemrészben, ahol mintegy 25 alkotórész­ből összeállítják a nyersab­roncsot, Kádár János — akit a helyiségbe lépve virágcso­korral köszöntöttek — azt a régi masinákat felváltó, ta­valy készült mikroprocesz­szoros berendezést nézte meg, amelyet a vállalatnál saját fejlesztés alapján gyár­tottak. A gép mellett gumi­abroncsok sorakoztak, köz­tük az, a világviszonylatban is újdonságnak számító ter­mék, amelyet a járműprog­ram keretében a Taurus fej­lesztett ki az Ikarus új jár­műcsaládja számára. A fő­titkár üdvözölte a gép mel­lett dolgozó Hullán Ferencet, a Béke ifjúsági szocialista brigád vezetőjét, aki bemu­tatta működés közben is a berendezést. Ezalatt elhang­zott, hogy munkájától függ az abroncsok minősége, a minőségtől pedig a bérezése, amely az itt dolgozók kere­setének 30—40 százalékát be­folyásolja. Az itt gyártott ke­rekek egyébként 120 ezer ki­lométert gurulhatnak, majd űjrafutózás után ezt a telje­sítményt megismételhetik. Hullán Ferenc befejezve az abroncs összeállítását, meg­kérte Kádár Jánost, hogy jegyezzen be néhány sort a brigádnaplóba. Ezt követően a párt főtit­kára részt vett a dolgozók röpgyülésén, az épület má­sodik emeleti üzemcsarno­kában. A gyűlés résztvevőit Bor­bély István szocialista bri­gádvezelő köszöntötte, s rö­viden szólt az abroncsgyár idei terveiről, és arról a ki­hívásról. amit számukra a termékeik iránti megnöve­kedett bel- és külföldi ke­reslet jelent. Elmondta, hogy ezért a kollektíva döntésére az idei termelésnövekedés eredetileg 5 százalékos elő­irányzatát feljebb emelték. Ennek megfelelően tették meg vállalásaikat, amelyeket a mennyiségi faladatok mel lett egyre szigorúbb minősé­gi követelmények betartá­sával kell teljesíteniük. Szólt arról is, hogy mindehhez jobb munkakörülményekre, pontosabb szervezésre, kor­szerű technológiákra van szükség. A vállalat életének fontos állomásaként értékel­te, hogy a Taurus idén janu­ár elsejétől vállalati tanács irányításával működik. Az új forma lehetővé teszi, hogy a dolgozókhoz egyre köze­lebb kerüljenek a vállalat egészét érintő kérdések, be­leszólhassanak saját ügyeik­be, feladataik szervezésébe, irányításába. Kádár János beszéde Ezután Kádár János szólt a résztvevőkhöz. Bevezető­ben megköszönte a meghí­vást, a barátságos fogadta­tást, s üdvözölte a Taurus tízezres kollektíváját, majd utalt arra, hogy ezekben a hónapokban sokat hallhat­tunk arról, mit kell tennünk, melyek a feladataink. — A múlt év tavaszán le­zajlott XIII. pártkongresszus és a decemberben törvény­erőre emelt VII. ötéves terv mindannyiunk számára meg­felelő programot adott. E cselekvési program reális, a fejlődést szolgálja. Politi­kánk következetes és világos, amelyet támogatnak a dol­gozó tömegek. S szilárdak a szocialista népgazdaság alapjai, amelyekre tervün­ket építettük. Ez bebizonyo­sodott az elmúlt öt év során (Folytatás a 2. oldalon.) Befejeződtek a magyar-szovjet gazdasági tárgyalások Németh Károly fogadta Álekszej Antonovot Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárhelyettese szerdán a Központi Bizottság székházában fogadta Álekszej Antonovot, az SZKP KB tagját, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, aki a ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bizottság XXXIV. ülése alkalmából tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkorben lezajlott megbeszélésen tájékoztatták egymást az MSZMP XIII. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásáról, az SZKP XXVII. kongresszu­sának előkészületeiről, véleménycserét folytattak a magyar —szovjet gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről. A ta­lálkozón részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnök­helyettese. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Jegyzőkönyv aláírásával szerdán befejeződött a ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság 34. ülésszaka. Tár­gyalásaik eredményeként az ülés jegyzőkönyvét Marjai József és Álekszej Antonov, miniszterelnök-helyettesek írták alá. Jelen volt Ballai László, az MSZMP KB gaz­daságpolitikai osztályának vezetője, Kapolyi László ipari, Urbán Lajos közleke­dési, Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter, szovjet részről Bo­risz Balmont szerszámgép­gyártási és szerszámipari, Vlagyimir Lisztov vegyipari. Álekszej Petriscsev műtrá­gyagyártási miniszter, vala­mint a két ország gazdasági irányító szerveinek több ve­zetője. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. Az ülésszakon kiemelten foglalkoztak a KGST-tagál­lamok felső szintű gazdasá­gi értekezletén, és az 1984 novemberi magyar—szovjet kormánvfői tárgyalásokon meghatározott feladatok tel­jesítésével. A tárgvalások végeztével egyezményeket írtak alá a mikroelektroni­ka, az agráripari komolexu­mnv és a közfogyasztási cikkek gyártása területén kialakítandó együttműkö­désről. Áttekintették a Magyar Népköztársaság és a Szov­jetunió közötti, 2000-ig szó­ló gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködés hosszú távú fejlesztési prog­ramjának teendőit. Hangsú­lyozták, hogy a két ország közötti gazdasági és műsza­ki-tudományos együttmű­ködés fontos szerepet tölt be mindkét gazdaságban, A népgazdasági tervek közelmúltban befejezett ko­ordinációja megalapozza gazdasági kapcsolataink to­vábbi fejlődését. Az egyez­tetett kölcsönös áruszállítá­sok értéke öt év alatt eléri az 51 milliárd rubelt. Az ülésszakon megerősí­tették, hogy a KGST-tag­országok tudományos-műsza­ki haladására kidolgozott, 2000-ig szóló komplex prog­ramban szereplő feladato­kat a magyar—sz.ovjet mű­szaki-tudományos együttmű­ködésbe beépítik. A magyar—szovjet gazda­sági együttműködés fontos részét képezi az egves ága­zatok között létrejött 36 gyártásszakosítási és koope­rációs, valamint gazdasági téma kidolgozására kötöttek egyezmény. Ezek a megálla­podások az egyre fejlődő Uj ABC Rókuson Régi hiányt pótolt az Éli­ker Rókuson: a kék iskola mellett minden igényt ki­elégítő. 1200 négyzetméteres ABC-áruházat nyitott meg a vállalat tegnap, szerdán délelőtt. Az ünnepélyes megnyitón Tóth László, a városi tanács tervosztályának vezetője elmondta többek között, hogy a városrészben 3200 lakás közel tízezer la­kójának ellátását hivatott kielégíteni az üzlet. Igaz, másfél évet késett az építés, de a végeredmény a fontos. Az eladótér 600 négyzet­méter. ami havonta 6-7 mil­liós forgalom lebonyolítására elegendő. Kapható a kiwi szörptől a csemege uborkáig, a tőkehalmájtól a legkülön­félébb háztartási cikkekig szinte minden. Üj szolgáltatást is beve­zetnek az üzletben: regge­lente, nyitás előtt egy pos­taládába lehet bedobni a vásárolni kívánt cikkjegyzé­ket, amelyen fel kell tüntet­ni azt a várható időpontot, amikor a háziasszony megy •é^^iiff. Setimidt Androa felvétele Az új ABC eladóterének részlete az áruért, s az eladók ad- Oláh Miklós. a városi párt­digra összeállítják a kívánt bizottság titkára és Csonka csomagot. István, a városi tanács elnö­A megnyitón jelen volt kének általános helyettese is árucsere-forgalom megala­pozását szolgálják. A magyar exportnak 38 százaléka, az importnak 14 százaléka bonyolódik le ezeknek a szakosítási és kooperációs egyezmények­nek a keretében. 1990-ig meghosszabbították többek között az autóipari termé­kek, az autóipari részegysé­gek, a hidromechanikus se­bességváltók, a vegyi cik­kek, a festőberendezések, a hűtőberendezések, a műsze­rek és komolex laboratóriu­mok, az orvosi műszerek, a szerszámgépek szakosított és kooperációs gyártásáról szó­ló egyezményeket.. 1990-ig meghosszabbították és ki­bővítették a magyar—szov­jet agrokémiai egyezményt. Egyidejűleg folyik a hosz­szú távú ágazati együttmű­ködési programok kidolgo­zása. A mostani ülésszakon aláírták a műtrágyaipari, a vegyipari, a szerszámgép­ipari, a járműipari, a kő­olaj- és vegyipari gépgyár­tási, az elektronikai, a mű­szeripari, az erősáramú ipa­ri ágazati programokat. Az ülésszakon egyezményt írtak alá arról, hogy a két ország műszaki-tudományos szakemberei együttműköd­nek az energiafelhasználás ésszerűsítése érdekében. En­nek keretében hulladék­energiák, a mezőgazdasági hulladékok energetikai célú hasznosítását, zárt körű víz­rendszerek kialakítását szol­gáló megoldásokat kívánnak kidolgozni. Üj egyezmény született az elektronikai ipa­ri mérőberendezések koope­rációs gyártására. Az árufuvarozás terén a növekvő feladatok megoldá­sára vasúti határforgalmi egyezményt, a megnöveke­dett timföld- és alumínium­szállítási feladatok teljesíté­sére pedig timföld- és alu­míniumszállitási egyezményt írtak alá. Az ülésszakon a magyar fél korábbi kezde­ményezésére tárgyaltak az áruszállítási feladatok jobb teljesítése érdekében átfo­gó fuvarozási egyezmény létrehozásáról. A felek eredményesnek ítélték magyar vállalatok­nak szovjet ipari üzemek rekonstrukciójában végzett munkáját. Az együttműkö­dés folytatásaként legújab­ban szovjet mezőgépgyártó üzemek rekonstrukciójába kapcsolódnak be magyar vállalatok. A következő öt esztendő során mintef" 150 millió rubel értékben végez­nek ilyen munkát. Ennek keretében felújítják a lvovi, az odesszai és a moszkvai mezőgépgyárat. Álekszej Antonovot fogad­ta Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Németh Károly és Havasi Ferenc, a KB titkára. A szovjet miniszterlenök­helyettes — Marjai József» társaságában — ellátogatott a Medicor és a Tungsram gyárba. A szovjet delegáció tagjai az ülésszak alatt kü­lön tárgyalásokat folytattak magyar partnereikkel és több vállalat vezetőivel. Álekszej Antonov és a delegáció tagjai szerdán el­utaztak Budapestről I

Next

/
Thumbnails
Contents