Délmagyarország, 1986. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-15 / 12. szám

Szerda, 19S6. január 15. 5 Ha a csizmám beszélni tudna... Mindenekelőtt azt monda­ná el, miily döbbenetet Ját a kii rajkait előtt megállók arcán, amikor is a pillantások az a rcéd ulákra esnek. Azután beszélne arról, mily hosszú és göcsörtös út vezet a kira­katig, s ezenközben hogyan srófol ódiik lépésről lépésre az ára az átlag magyar állam­polgár átlagfizetésének több mint a felére, hogy itt és •most szivfájditóan csinosan kellesse magát az áttörhetet­Jcn üvegfalak mögött. Elmesélné, hogy a gyárból kikerülve, amire a bohók­ba érkezük, az amúgy sem ol­csó előállítási összeget meg­spékelik még a kereskedel­mi árréssel, a forgalmi adó­val. ¡no meg — a divatcikkek esetében engedélyezett árel­térítési jog okán — még né­hány száz forinttal. így hát egy, a futószalagról éppen hogy .lékerült 1500 forint ér­tékű divatlábbeli körülbelül 2300 forintot „nyom" 9 bolti polcokon. Ha a csizmám beszélni tudna, bizonnyal elmonda­ná, hogy „ő" azért kerül csillagászati összegekbe, mert nem akármilyen bőrből ké­szült, hanem egy fiatal állat bőrének legfelső, ilyetén legnemesebb rétegéből, s rá­adásul valutás külföldről be­hozott, ami tudvalevőleg drágább és jobb, mint a ha­zai. Hogy miért a méregdrága olasz import szolgál alap­anyagául, és nem az olcsóbb argentin? Erre nemigen tud­na mit, felelni, csupán véli, az argentinoktól vásárolt nagy mennyiségű olcsóbb valódi jó bőrnek más irányú elfoglaltsága is akad honi kereskedelmünkbon. S ha a csizmám 'beszélni tudna, azt is elmesélné, hogy miért nem készülhet á második, harma­dik, azaz a hasított rétegek­ből, ami közel fele ára az .¡gazi bőrnek? Azért, mert az ipar — helyettünk, vásárlók helyett — úgy ítéli meg, hogy a hasított teli lábbeli nem is igazán csizma, hiszen magá­ba szívja a vizet, követke­zésképpen 'beázik, aminek okán csak napsütésben és -j­fokban hordható. No pe.r­sze tegyük hozzá, jószerivel ugyanez mondható el a drá­ga kecskesevróról is. S hogy miért nem készül az igazán olcsó műbőrből? Mert ebből a fajta alap­anyagból az ipar véleménye szerint nerp lehet oly kecses és finom vonalú modelleket alkotni, mint a puha, igazi alapanyagból, nem is beszel­ve a 'lá beg és /¿ég ügyi szem­pontokról. Ebben van is igazság. De hátha élnek még e szűk hazában olyanok, akik kifejezetten műbőrre lenne gusztusuk. legfőkep­pen akkor, amikor megszá­molják pénzecskéjüket. A csizmám arról is tudna mit mondani, hogy nem mindenki szereti ám a tű­sarkú, vajpuha csodakölte­ményeket, hanem uram bo­Városavató Tokajban Városavató tanácsülést tar­tottak kedden Tokajban. A Zalka Máté Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet­ben rendezett ünnepi ta­nácsülésen Zboray Gábor tanácselnök üdvözölte a, résztvevőket, közöttük: Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye párt-, tanácsi-, társa­dalmi- és tomegszervezetei­nek vezetőit 'és a megye városainak képviselőit. A megye legfiatalabb — tize­dik — városának tanácsel­nöke beszédében áttekintést. adott Tokaj történelmi múltjáról, fejlődéséről, éle­téről, és vázolta az elkövet­kezendő évek feladatait. Ezt követően az Elnöki Tanács, a kormány nevében Pa pp Lajos államtitkár, a Minisz­tertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke köszön­tötte a várossá lett' település polgárait. si­kereket kívánva városfej­lesztő terveik megvalósítá­sához, majd átnyújtotta a tanácselnöknek a várossá nyilvánításról szóló oklevelet. "sá' amolyan igazi sárban­íagyban hordható, beázás­mentes és bundabéléses me­leg lábbeliket.. Mert hát ilye­neket a kereskedelem .nem kér — állítja az ipar. A ke­reskedő viszont azt bizony­gatja, hogy néki természete­sen szüksége lenne az egy­szerűbb, olcsóbb fazonokra, csak hát kisebb mennyiség­ben, amelynek legyártására viszont az ipar nem vállalko­zik, hivatkozván a kapaci­táshiányra. No piersze — mondja a csizmám — ha az ipart kérdezném ugyanerről, határozottan állítaná, hogy mindig és mindenkor a vá­sárlói igényeknek megfelelő­en áll a 'kereskedelem ren­delkezésére. A kereskedő er­re azonban ügy replikázna, ha menet közben kiderül, hogy ebből-abból az olcsóbb faj'tából kéne még több. hát bizony a tisztéit ipar már ré­ges-régen nyári szandálokat készít. Ha a csizmám beszélni tudna, szólna arról .is, ihogy abblin a boltban, ahol ö ideiglenes otthonra delt, el­vétve .voltak olcsóbb tánsai, amelyek ugyan a 'legkevésbé sem divatosak, esztétikusak, de legalább lábra húzhatok. Olcsó de csúf. Szép de drá­ga. Valamiit valamiért. De mi történne akkor, ha az ol­csóbb bórt szép fazonra ké­szítenék? Nem lehet — vé­dekezik az ipar —, ez utóbbi nem oly jól megmunkálható, alakítható. Fűzzük hozzá, ta­lán ha volnának cs'izmaké­szítési hagyományaink, ak­kor a szuperk/lasszisnál rasz­szabb minőségű alapanyag­ból is lehetne szebbet-jobbat, olcsóbb áron kimunkálni. Ha a csizmám beszélni tudna, regélne arról is, mily óvatosak mostanság a cipő­kereskedők. Nemigen mer­nek a szépből sokat rendel­ni, mert hát drága, az ol­csóbbikból meg hát azért, mert 'hat csúnyácska. S ha a nyakukon marad — és úgy tűnik bizony, hogy ott ragad — oda a. jövedeleimérdekeit­ségük. Nekünk pedig — ha ve­szünk — a több ¡mint fél ha­vi jövedelmünk. Kalocsai Katalin Megnyerni az alkotó embert Téma: a településfejlesztési hozzájárulás A város lakóit élénken foglalkoztató témáról tár­gyalt a Hazafias Népfront szegedi bizottsága tegnapi, keddi kibővített ülésén. A településfejlesztési hozzájá­rulásról szóló tanácsrendelet tervezetéről, a lakossági ta­pasztalatokról Csonka Ist­ván, a szegedi városi tanács elnökének általános helyet­tese tájékoztatta a résztve­vőket Egyebek közt elmond­ta : a végeredményt nem könyvelhetjük el sikertelen­ségként. A legtöbb helyen a népfrontaktivisták jó előké­szítő munkát végeztek, a cé­lokat igyekeztek helyesen fölmérni, és érvekkel is föl­készültek ,a közös áldozat­vállalás szükségességének el­fogadtatására. A csaknem 700 szavazatszedő biztos 55 ezer 896 családot keresett föl otthonában. A lakossággal kialakított, eddig szinte pél­dátlan, közvetlen kapcsolat az anyagiakon kívül rendkí­vül értékes politikai haszon­nal is járt: az itt élő embe­rek széles körű vélemény­nyilvánítására is alkalmat teremtett a szavazás. Mint ismeretes. Szegeden a 14-ből 7 lakóterületi központban értett egyet a többség a te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lással, így ezeken a területe­ken — a rendelettervezet szerint — az ott lakók szá­mára kötelező lesz évi fize­tése. Ugyancsak vállalta ezt — önként — még három ta­nácstagi választókörzet la­kóinak többsége is, így a fi­zetés kötelezettsége rájuk is kiterjed majd. A tervezet szól a hozzájárulásból meg­valósítandó célokról, a pénz­összegek nyilvántartásáról, a mentességben részesülök kö­réről is. Az elhangzottakat vita kö­vette, amelyben .fölszólalt: Papp Sándor, Berta István, Törökgyörgy József. Bányai­né Birkás Mária, Kulcsúmé Kiss Piroska, Katona Gyula, Hofgesang Péter, Marosi Je^ nőné. Rovó István, Emődi Istvúnné, Zánthó István, Romhalmi Sándor és Vajas Józsefné. A kérdésekre Csonka István válaszolt. Az ülés résztvevői ezután' meghallgatták Alföldi La­josnak, a népfront városi bizottsága elnökének a nép­front VIII kongresszusáról szóló tájékoztatóját. „A megyei TIT-szervezet az elmúlt évben is eredmé­nyesen dolgozott." Az írás­beli beszámolóból nem egy­szerűen azért másoltuk ide ezt a megállapítást, mert az efféle jó hirek ugyancsak! megritkultak mostanában, s ötül az ember, ha mégis akadnak. Hanem a mondat „mögöttese" érdemes a rész­letezésre. A beszámoló sze­rint a megyei TIT elmúlt évi bevétele meghaladta a ter­vezettet. Magyarán, a tavaly ilyenkor körültekintően meg­tervezett összegnél 'jóval több, összesen 13 millió fo­rint volt a bevétel. Elgondol­hatni, hogy ezért többet is kellett dolgozni, mintameny­nvit — terveztek. Nincs hely fölsorolni az egyre szélesedő ¡körű isme­retterjesztő tevékenység minden terepéi, a tavalyi rendezvények közül is csak a k'gnívósnbbakat emeljük itt ki Ilyen volt a két nyá­ri egyetem. a pedagógiai („Számítógép az iskolában") és a müvelődéselméleti („Közművelődés — érték­rend"). Több, országos ható­sugarú tanácskozást, vala­mint előadói konferenciákat, szabadegyetemeket (Népi de­mokratikus átalakulás Ke­let-Európában. Lukács György-évforduló, „Társa­dalmi igények — nevelési intézmények", „A számítás­technika alkalmazása a ké­mia oktatásában") szervez­tek, amelyek a szakmai is­meretek. az új tudományos Beszámolót hallgattak meg a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat Csongrád Megyei Elnök­ségének tagjai az 1985. évi munkáról a tegnap, kedden megtartott el­nökségi ülésen. Vánlus Istvánné megyei titkár a múlt évi tapasztalatok elemzése mellett vázol­ta az idei legfontosabb ismeretterjesztő felada­tokat is, majd 'Gábor Miklósné megyei elnök ismertette az I98(i-ra szóló munkatervet és a testületi ülések napi­rendjét. eredmények terjesztésén túl arra is alkalmasak voltak, hogy a TIT betölthesse leg­fontosabb funkcióját: az ér­telmiség szervezését, az egyé­ni alkotó munka támogatá­sát, az értelmiség ismeretal­kalmazó készségének erősí­tését. Ez. a szervező-mozgósi­tó-támogató szerepkor külö­nösen megerősödött a tavaly májusi, budapesti „értelmi­ségi konferencia" után. Kü­lönös jelentőségé van a do­lognak éppen Csongrád me­gyében. hiszen itt köztudot­tan nagyszámú értelmiségi él és dolgozik. Figyelemre méltó. hogy a korábbinál több TIT-fórumot, konferen­ciát sikerült életre hívni, ahol nem egyszerűen tudo­mányos ismereteket adtak át u résztvevők, hanem színvo­nalas. hasznos szakmai viták is alakulhattak. Eppen az előbbiek mellett szembetű­nő, hogv sajnálatosan keve­sen vannak az aktiv, a szer­vezettel együttműködő szel­lemi foglalkozásúak között — a fiatalok. A jól működő szakosztá­lyok közül is kitűnt az ag­rártudományi, a biológiai, a kémiai, a történelmi, a jogi és a pedagógiai szakosztály munkája. A szakkörök, klubok kö­zül az akvaristák, a hangle­mez.barátok, a videoszakkör, a Kis matematikusok köre, valamint a Kis történelem­baráti kör emelhető ki. A legsikeresebb tanfolyamok: a BASIC és az angol nyelvi, bentlakásos tábor. Mindkét szegedi tanfolyam iránt fo­lyamatosan nő az érdeklő­dés. A nyelvtanulási igé­nyek kielégítését nehezít ( hogy kevés a nyelvtanár. Ennek ellenére azt tervezik, hogv bővítik az óvodai és általános iskolai nyelvtaní­tást — a kisebb települése­ken is (Szegetlen megindult az óvónők nyelvtanfolyama, és nagy sikere van a hét vé­gi nyelvtanfolyamok beveze­tésének is.) A. föntiekné! jóval részle­tesebb idei tervekből még ide kívánkozik — mert a szervezet új iránti fogékony­ságára vall —. hogy igye­keznek kielégíteni a közön­ség úifaita. praktikus is­meretek iránti igényeit is. S. E. A pincér hagyja otthon a lelkét! A szerződéses vendéglátásról Tapasztalataim szerint — hát most már szokjon le aki nem éri hozzá, könv­jobb (volt) a szerződéses rólunk a kedves vendég. nyen elcsúszik. Valóban tte­boltba, vendéglátóegységbe Na persze ezek a dolgok héz villanásnyi idő alatt menni, nem néztek ki onnan, (még) nem általánosak. De mindent átlátni. Hozzá nem megkérdezték, miért jöttem nem is kéne azzá válniuk. ortönek meg nehezebb, és egyáltalán: úgy foglal- Amikor egy bolt vissza- — Kiknek megy jól a szc­koztak velem, mintha belő- adásáról hallottam, még nem kér? gondoltam rosszra. Aztán — A választékbővítés. íor­hallottam többről is. Persze, galomnövekedés üljan si­befolyasol ,1 kor, az egészsé- mán halad. A takarékos gi állapot, létezik nyugdíj- gazdálkodás komoly kövelei­korhatár is. Hál még? A Csongrád Megyei Ven­déglátó Vállalat' kereskedel­mi osztályvezetőjét, Dorn­lem (is) élnének. Mostanában nem állíta­nám ezt egyértelműen. Szer­ződéses étteremben is vár­tam már hosszú negyedórá­kat, löktek elém akármit, és úgy nem foglalkoztak velem, mintha teljesen mindegy "" ,v bJ bach Peterl kérdeztem lenne minden Gyarló emberi természe­— Létezik még a felelőt­lenség, a fölkészületlenség, tem ilyenkor nem azt sugall- meg persze a szakképzettség ja, hogy X. Y. üzletvezető hiánya. Megmutatkozhat ez bal lábbal kelt föl, hogy Dz. mindjárt a licitálásnál: a ki- ^ Dzs. pincért elhagyta a fe- kiállási áron eladott üzlete- S"""8'®" "dosabb. fe­lesége, hogy Z-né már me- ink közül egy se bukott meg. ,-,yab.bKKAho1 az uzletvfze­eint nem kanta mee a eve- A megfontoltan liritnlnü .e to korábban csak irányított, meny, de takarékoskodni csak abból lehet, ami van. Akik ugyanazt az egységet vezették korábban is, mind helytállnak. — Milyen változások la­pasztalhalók az ilyen lizlct­vezetök munkájában? — A létszámigények meg­határozása, az élő munka ki­gint nem kapta meg a gye- A megfontoltan licitálók se. rektartást. Mint ahogy haj- — A kikiáltási ár, az danán, közalkalmazott ko- átalánydíj • kiszámítására romban nekem is otthon kel- önöknek hosszú idejük van. lett hagynom a gondjaimat, A vállalkozónak a verseny- a a na elvárom, hogy más is így te- tárgyaláson pillanatok alatt gyen. Ezért aztán csak az ju' döntenie kell. . . most konkrét munkát is vé­gez. Létszámgazdái k-jJa­sukban van szerepe a vál­is: nem szaba I, hogy a hatékonyság a szín­vonal rovására menjen. Mi lesz a visszaadott eszembe, hogy nyilván föl- — Nézze, ez szakma. Hiá- ,, ° msszaadun épült már a csodapalota, ba van lehetőség a szakké- _ e ' , .„ _ megvannak a nyugati kocsik pesités nélküli vállalkozásra, ... • újra eladjuk okét Az m tola K nnnenk „ 1-, Szabadidőruhák közös vállalkozásban Szabadidőruhák gyártásá­ra és értékesítésére kötött 1990-ig szóló együttműkö­dési megállapodást a Mo­sonmagyaróvári Kötöttáru­gyár és a Dél-dunántúli Rövid-Kötöttáru Nagykeres­kedelmi Vállalat. A moson­magyaróváriak vállalták, hogy évente 360 ezer öltö­zete» — tréningruhát, sport­mezt és pulóvert — készí­tenek, 108,5 millió forint értékben. A pécsi központú Rövtköt szerzi be lízing út­ján a gyártó vállalat terme­lő kapacitását bővítő kötő-, hímző- és varrógépeket, A gépeket még az idén munkába állítják, s ebben az évben az említett meny-, nyiség negyedrészét, vagyin 90 ezer öltözetet, jövőre vi­szont mai a szerződésben rögzített teljes mennyiséget a kereskedelmi vállalat rendelkezésére bocsátják. fit 1 fiÉl ! Éli Levéltár a kastélybari Űj, tudományos közgyűjteménnyel gya­rapodott Somogy megye. Megnyitotta ka­puit a megyei levéltár új osztálya Nagy­berkiben. Itt őrzik az 1945 utáni megyei, volt járási és községi, illetve ezen terü­leten levő intézmények irategyütteseit. Az új levéltárat kutatásra és kiállítások ren­dezésére is alkalmassá tették. uj tulajdonosok általában bírják. — Hány tulajdonosi hibá­ból visszaadott üzletük van? —• Szegeden négy, ezekből a Mátyás büfé kétszer került vissza. Hódmezővásárhelyen is van. Ezt úgy kell nézni, hogy összesen közel 100 üz­letből . . . — Tehát a vállalkozók nagy része megtalálja számí­tását. És a vállalat? — Meghatározó szerepük van a szerződéses üzletek­nek a vállalati eredmények alakulásában. És veszteségre nem szabad tervezni. Egy ekkora verkliben mindig van veszteség. Ilyenkor els'ő­sorban a veszteségforrást kell megszüntetni, a fölszá­molás csak ezután jön. — Profilváltást engedé­lyeznek? — Engedélyeznénk, de nincs rá igény. A szerződéses üzletekben a jövedelemérdekeltség nagyban befolyásolja a haté­konyságot, a minőséget. Hi­szen minden zsebre megy: ha nem köszönök, ha meleg a sör. ha állott a róseibni. És a vendégnek nem hibá­ja. ha nem érdekli a sze­mélyzet magánügye, a 'elke. Regős Éva

Next

/
Thumbnails
Contents