Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-09 / 288. szám

Hétfő, 1985. december 9. 105 IV. Henrik Shakespeare-ikrek a Kisszinházban Három hatodik, két negyedik, egy-egy ötödik és nyolcadik. Mi az? Akit tanulmányai errefelé kalauzolnak, bizony, beleizzad Shakespeare Henrik-drámáiba. Közülük is, mint legnépszerűbbre, majd négy évszazada a két IV. Henrikre esküsznek, elég hivatkozni a kortárs Ben Johnsonra vagy egy korabeli versre, mely szerint az inasok is abbahagytak a dióropogtatast, mikor termetes pocakjával Falstaff megjelent a deszkán. Most, hogy a szegedi Kisszinház Sándor János elővezetésében A Henrik-ikerdrámák összevont, sziámi változatát játssza, diónak nyoma sincs a nézőtéren. Már a végből sincs, mivel luxuscikk, drágább a színházjegynél, mindazonáltal jól jön az elemózsia, a műélvezet soká tart. Falstaff, Sir John Aszú, ez az „elkésett tavasz" persze változatlanul kedvelt figura. E helyütt kivált, minthogy szépemlékezetű operai estekről visszarévedni rá: bujt már itt operai köntösbe, a Greporébd Verditől meg Nicolailól — igy aztán Király Leventének tekintélyes buffa árnyékával is meg kell küzdenie. De hát ezúttal másról van szó, hiszen nemcsak róla, Falstaffról szól Sándor János miséje. Hanem az áldatlan testvérharc, a hatalom leptékváltásának mindenkori anatómiájáról, miről az érsek úgy tudósít: ..Közös fivérünket, az államot, Sajat fivérem kinjai miatt teszem magánviszályom részesávé." S hozzá Lord Mowbray: ..Szenvedjük, hogy e mostani kor Egyenlőtlen kézzel nehezedik Becsületünkre." (E sorokat ugyan nem hallom az előadáson, de a műtétről később.) Sándor János pontosan érzékeli, hogy a IV. Hehrik legalább annyira szól a második rész vége felé formálisan is királyként előlépő walesi hercegről. V. Henrikről, mint magáról a lelkifurdalásokkal gyötrődő királyról. V. Henrik ugyanúgy veszi birtokba az effektív hatalmat, mint apja — „elfordultam régi önmagamtól, S azoktól is, kik voltak társaim" (ennek látványosan szenvedő alanya Falstaff) —, hisz végtére hasonló konfliktus robbantott ki belviszályt a dráma elején. A (herceg, tudniillik, a jövő embere, eleve igy kopogtat be a színpadra, s a perspektíva, a remény mindig izgatóbb a torzsalkodásban elfúló, zűrzavaros jelennél. (Ezért van, ha egy képernyőn földerengő űrséta, valahol a kozmoszban, ingerdúsabb szabadidős program bárminő napi riportnál vagy fegyverzajos külpolitikánál.) Gavallérosabb a herceggel Shakespeare is, őt terelgeti vízválasztónak, neki ajándékozza az élet gazdagabb teljességét. Környezetét jelenti egyfelől a királyi udvar, az apja. ki az uralkodás nehéz mesterségébe igyekszik betörni. nem hasztalan — másfelöl a kicsapongó, buja. ledér elet, partjaihoz kapaszkodó kalandokkal, búfelejtó kisemberekkel, iszákosokkal és lepedötündérekkel, legfőképpen az „öreg fehér szakállú sátánnal". Sir Falstaffal. Ilyen dús körítést csak irigyelhet a király, hozzá nem címeznek meghívót útszéli csapszékekből, miként az utód sem eresztheti majd lazára a derékszíjat holmi kétes hírű becsületsüllyesztőkben. koronás fővel nem engedheti meg megának. A herceg tehát ennek a partinak kedvezményezettje egy olyan konfliktushálóban, melynek gordiuszi csomóját ármányos tusukban oldja meg a király, nem egészlen úgy, miként a macedón Alexandrosz tehette, hogv kardjával kettévágja. Az ügy bonyolultabb. mivel a dráma másik pólusán Percyéknek is akadnak érveik. A lázadók kilátásai sem (haloványak, minthogy bokros érdemeket szereztek a király hatalomra jutásában, meg személy szerint is derék vitézek, bátor kardforgatók, jó katonák. Szó sincs tehát arról, hogy szimpatikus tábor ütközne meg ármánv szőtte haddal. Erkölcsök dolgában az esélyek kiegyenlítődnek, s a shakespeare-i dramaturgiának ez a mérlegbravúrja, mely konzekvens feszültséget áraszt, érzékletes tablót kap Sándor Jánosék színpadán. Éppen évtizede, hogy a három VI. Henrikből kovászolt Sándor János emlékezetes estét, akkor még az ószinházban. S már akkor föltűnt, minő problémaérzékkel képes olvasni a figyelemfegyelmezö textust, tájékozódni a versezetek útvesztőiben. Nemcsak látni a sorok között, hanem az. egészre elegánsan rálátni. Ez. a rálátás átsüt a színpadon most is, annak dacára, hogy a szükségszerű húzásoknál mintha inába szállna a jelenetek átcsoportosításában merészen fölvállalt bátorsága. Rövidebb előadással ugyanis erőteljesebben szólhatna, a cselekmény fortalát követni komoly megpróbáltatás (vajh, miért bontotta két estére Shakespeare IV. Henrik históriáját?) — mégis tiszteletet parancsoló, hogy tudja, mit akar, s akinek türelme van hoz.zá, vele tartani élvezetes kaland. Nagyjából egyet is érteni a húzásokkal, e kenysz.erü műtéttel — mondom, időnként bátrabban használhatná a ceruzát <—, mindöszsze két ponton sajnálnám. A herceg konfliktusa a bíróval csupán jelzésszerű, kibékülésük elmarad, pedig fontos a jövőre — miként kihullik a végéről Falstaff pusztithatatlan optimizmusa is, amivel az új király, a néhai barát leckéztetését fogadja: számára az. élet ugyanúgy megy tovább, ami szántén a holnapok miatt érdekes, amelyekről máskülönben szólni akar az előadás. • Komor és felhőtlen, sűrű és oldott, tragikus és vig jelenetek szaunája a színpad. Mira János díszlete a trón es a zászlórúd magasából, mozgékony kapuhíd ívével ereszkedik korhelyi tivornyák Szuteréntanyájára, a zenekari árokba alá. Ide komponálta többnyire a Falstaff-jeleneteket Sándor János, ide gyűjtötte az élet sűrejét, mint boroshordó aljára a ruskót. Fönt hepeflupás stilizált többszínhelyűség. Sötét alaptónusával, esztétikusan kopár eszköztelertségével, szúrt fényeivel illő a shakespeare-i színhelyjelölések szűkszavúságához. Molnár Zsuzsa jelmezeinek kedvelt anyaga a bőr. Alkalmas egyfajta szándékos anakronizálásra, mivel Shakespeare-t napjainkban játsszák. Nemigen tesz durva különbséget a két tábor alakjai között, hiszen testvérharcról van szó, inkább a komikus figurákat választja le. ruházza vagy éppen vetkőzteti jellemjegyeik, illetve színpadi szituációik szerint. A rdndező láthatóan sokat feccelt a komikus alakokba, az előadás plebejus szála élvezetes is. Bizonyos utalásokat viszont botornak érzek, mint a király temetésének mai, gyászindulós szertartása. a különböző hippifeliratok táblán vagy krétával a felvonó alján. Kardinális kérdés pedig a szereplők szövegmondása. A stílus ugyanis Shakespeare nyelvén (Vas István ihletett, gördülékeny fordításában) korántsem egyszerű dolog. Részint, mert helyzet- és karakterfestő funkciót hordoz a versek és prózai szakaszok elkülönülése, részint pedig mert helyes dikcióval úgy kell őrizni a szöveg emelkedettségét, hogy egyszerre legyen az költői és informatív, lírai és közlő. Nos, e tekintetben heterogén az előadás. A pórnéppel nincs baj. A Szegedre visszatért Högye Zsuzsa ordenáré Sürge aszszonya. Bognár Zsolt és Berezeg' Zsolt dadogós, izgága falusi bírói >apró remeklések, még Gerencsér Lajos halványabb Pistolját és Szabó Ildikó Lepedő Dollyját is magával ragadják — az élen természetesen Falstaffál, Király Levente nagy dobásával. Elementárisán játszik Király. Természetes közvetlenséggel viseli egy majd annyira tragikus, mint; komikus létforma testi és lelki terheit, hogy benne „a vágy túléli a képességet" — Gregor József méltó párja. a szegedi színház ieles napjainak eleven emlékezete, a remény élő példája. A „másik" király, Henrik, képzeletbeli palástját Mentes József öltötte magára. Helyesebben szólva, vetette le, ö nem palástos uralkodó, szövegmondásából teljesen száműzi a fennköltséget, napi gondjai támadnak. Ellentáborából az ifjú Percy replikázik vele, Kőszegi Ákos kamaszlobogásával; kemény mértékletesség-és pátosz, hűvös ráció és loboncos kihívás kettőjük párharca. Azon momentumok egyike, mely kontrasztokra épül(hetne) az előadás. Szirmai Péter walesi hercege még mindig kissé modoros, ám átgondolt, kidolgozott alakítás, s tetszik Jachinck Rudolf szikár Poins-e meg Jakab Tamás kimért, tárgyilagos Archibaldja is. Kovács Zsolt Westmoreland grófja képviseli az egyik stílust, a kopogósan közlöt — a másikat, a teátrálisat, Lengyel János Northumberlandja: a kettőt egymáshoz csiszolni lehetne további feladata a produkciónak. Flórián Antal piperkőc Bluntja. Szécsi László tettrekész főbírója mellett Bobor György Thomas Percyje vagy a rekedtségével hősiesen küszködő Kátó Sándor érsekje jelentősebb figurái az előadásnak. Lanchester hercegként Varsa Mátyás inkább szükségmegoldás, kisebb szerepében megfelel viszont Galko Bence (Mowbray). Bácskai János (Hastings) — míg a lányoknak. Goda Mártanak (Lady Percv) meg a két gyermekszereplőnek, Kovács Magdának és Fehér Julinak a hatalmas textusból mindössze morzsák maradnak. Nikolényi István Szebb és jobb játékok A korábbiaknál jobb minőségű játékok készülnek a Lemezárugyárban, az idén összesen 145 millió forintértékben. A játékgyártásban több mint léi évszázados hagyományokkal rendelkező vállalat legismertebb termékei a különféle lendkerekes kisütök, a lemezből készült gépjármüvek, mozdonyok, helikopterek, földgömbök, amelyek közül nem egy játékciüádot tobb mint 10 évig készítettek ugyanazzal a technológiával, változatlan formákkal. A kínálat felfrissítésére a gyár vezetősége néhány játekcsaládot korszerűsített, mások gyártását megszüntette Sokat változott például az utóbbi időben a lendkerekes kisautók családja, az elöregedett típusokat új formájúakkal váltották fel. s megfiatalodtak a mentő- és a tűzoltó autók is. A választék különféle kamionokkal gazdagodott, s legutóbb a Rába—Steiger traktorok kicsinyített másának gyártását kezdték meg. Az elavult mechanikus, felhúzható játékok közül többel kivonnak a gyártásból. Ezután nem készítenek például felhúzható csibét, tolató mozdony). • de változatlanul kínálják a keresett csengős mozdonyt Ifjúsági díjasok jelölése Az. Allqmi Ifjúsági Bizottság minden esztendőben — a Forradalmi Ifjúsági Napok alkalmával — Ifjúsági dijat adományoz azoknak akik tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak az ifjúságpolitikai faladatok megvalósításához, így 1986ban is 20 dijat adnak ki. Ifjúsági díjra javasolhatók azok a személyek és kollektívák, akik, illetve amelyek a gyermekek és a fiatalok szocialista szellemű nevelésében hosszabb időn át kiemelkedő tevékenységet folytattak. Javaslatokat var a bizottság mindazokra, akik a pályakezdők nevelésével, az ifjúsági termelési mozgalmak segítésével, szervező. irányító, alkotói, tervezői, közművelődési, pedagógiai és sportszervezői, valamint művészeti tevékenységükkel, alkotásukkal, vagy más módon eredményesen járultak hozzá az ifjúságpolitikai célok megvalósításához. A javaslatokat 1986. január 15-ig lehet eljuttatni az. Állami Ifjúsági Bizottság titkárságára (1357 Budapest, Pf. 2). Gyermekrajzok iskolaportré Ma. hétfőn délután 5 órakor a Balázs Béla Üttörőházban az iskolákat bemutató rajzkiállítások sorában a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola I. Számú Gyakorló Általános Iskolája vendégszerepel. Wennerné Patay Klára es Farkasné Szolnoki Márta tanítványai a festményeken és rajzokon kivül zománcképeket, kerámiaalkotásokat. linómetszeteket is bemutatnak. Veszprémi László iskolaigazgató köszöntő szavai után Papp György grafikusművész, a főiskola .tanára nyitja meg az egy hétig látható kiállítást. A szabadkai Népszínház műsorajánlata Az idén még három bemutató (Szabadkai tudósítónktól) A novemberben lezajlott izgalmas és tartalmakban gazdag színházi fesztiválprogram után. amelyben tobb mint 250 színművész közreműködésével hét jugoszláviai, magyarországi, és NSZK-beli társulat mutatkozott be. folytatódik a szabadkai Népszínház bemutatósorozata. Az óév utolsó napjáig, minden este legalább egy előadást láthat az álmából felrázott és megfiatalított közönség. Ljubisa Ristic színigazgatóra jellemző módon. ismét valóságos színházi maraionon vehetnek majd részt a színházrajongók. Egyes napokon ugyanis akár négy előadásra is jegyet lehet váltani. A szabadkai társulat három bemutatóval mutatkozik be. December 10-éri Göncz. Árpád Magyar Medeia című színmüvével. Kién Nada Ko otovic, Trude Stamatv és i'.ugdan Tirnanity Tündéi balIOR című nagyszabású gyí rmekmüsorávai lép szilire. Almira Osmanovic zágrábi primabalerina főszereplésével, Nada Kokolovic rendezésében. Szilveszter estjén bemulatják Feydeau Bolha a fülben című vígjátékát. Ljubisa Ristic rendezésében. A komi-dia tulajdonképpen a színházi újév várás bevezetője lesz. Decemberben számos vendégszereplésre is sop kerül. Ezek közül emiitjük a kecskeméti Katona József Színház. vendégjátékát. december 19-én. és a belgrádi SKC előadásában, december 9-én színre kerülő Sz.ocsuáni j'.VJéleket, Paolo Magelli rendezésében. Többek közölt bemutatásra kerül a Madách- kommen tárok összeállításból a Pannon lakodalom. Sütő András Egy kiesiszár virágvasárhapja. kél monodráma és az. évad nagysikerű vígjátéka, Hová kotródjunk címmel. A decemberi Tiszatáj Sütő András új müvét, az Advent a Hargitán cimü színjátékot közli a folyóirat. A gondolati összetettség, a földrajzilag determinált egyedi egyet emesítése. a költői szemlélet, a nyelvi gazdagság, ez, a hajlékony, erős, ezernyi árnyalatot megmutató drámai nyelv itt a legfőbb erény. Sik Ferenc, a Nemzeti Színház december 20-i ősbemutatójának rendezője írja: (Sütő) „Korábbi munkáival összevetve ugyan fellelhetünk összekapcsolódó stílusjegyeket, mégis ez a dráma nemcsak az életmű szempontjából, hanem a színházi ember számára is egvszeri. kivételes teljesítmény. Azonosságok ellenére minden darabjától különbözik. Színházi nyelven: semmi korábbi s/.inoadi megoldás nem adhat receptet az Advent a Hargitán megjelenítéséhez. Sémák nélkül kell hozzákezdeni." Sinkovits Imre szerint a színre vitel nagy erőfeszítéseket kövelel a színészektől is. „S ez sem egyszerűen a dráma kihívása. Ebben a balladás-mesés, játékos stílusban ugyanis nincs iskolánk." — Görömbei András Sütő tíz évvel ezelőtti nagv drámáját, a Csillag a máglyán! elemzi. A drama —1 Kálvin és Szervét alakjaban — „két olyan hős önmegvalósítását jeleníti meg. akik hitük, egyéniségük elgondolása szerint mindig azt teszik, amit tenni'11' kell, mégis tragikus konfliktusba kerülnek egymással. A drámai egyensúly másfelől azt jelenti, hogy a Csillag a máglyánban Sütő András nemcsak a hatalomtól eltiport ember tragikumát mutatja be. hanem a hatalom birtokosaként szenvedő egyéniség nem kisebb tragikumát is." A kisebbségi demokrácia fogalmát pontos, alapos tanulmányban világítja meg Joó Rudolf. A szerző kiemeli. hogy Közép- és DélkeletEurópában — „a gyakran történelmileg terhelt nemzetiségi viszonyok alakításában" — e kérdésnek megkülönböztetett figyelmet kell szentelni. Balogh Edgár három könyvet mutat be: Benedek Elek levelezését, a romániai magyar tudósokkal készített Interjúkötetet, és Beke György riportjait. Benedek Eleket, a nagy mesemondónak tartott írót Baloeh Edgár a népi irodalom előkészítőjeként, a társadalmi haladás híveként tartja számon. Rostás Zoltán Viszszajátszás című portrégyüiteménve „a tudomanyos-műszaki írásbeliség bevonulását jelzi a romániai magyar irodalomba". Beke Györgv Bihari barangolása pedig egy kevert etnikumú táj társadalomrajza A |UD új számában Tornai József, Nagy Gáspár, Utassy József. Petriiczi Eva és Markó Béla verseit olvashatjuk. Farkas Árpád „Lferogyni nem szabad élve" cimü eszszéje Nagy Lászlóról, Alföldy Jenő írása (A közösség énekese) a hetvenéves Benjámin Lászlóról szól. Milyen kérdéseket tehet föl magának a néző Sára Sándor bábolnai dokumentumfilmje után? Csoóri Sándor esszéje (Bábolna életrajza — filmen) ezeket a meditációkat, gondolatokat foe;a össze. Másik írása (A festészet önvédelme) Kollár György esztergom i k i ál i í tásá nak megnyitója. Grezsa Ferenc a Németh László élete kénekben cimü albumot értékeli. Megállapítja, hogv a könyv az életmű jó ismerői számára. is sok újdonságot hoz, s fő erénye, hogy „irócentrikus", a „társasági szempontoknak" alig nyit teret. A Tiszatáj decemberi számát. Bakó Józsefnek. a Nemzeti Színház díszlettervezőiének a ' Síitö-rlarabhoz készített munkái illusztrálják. Közli a l lo a most hetvenöt éves Varga Mátyás néhány tervet is