Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-07 / 287. szám

Üj szociális otthon, gondozóház Szegeden Kellemes környezetben pihenhetnek új otthonukban a munkában megl'aradl idős emberek Talán a véletlen műve: tegnap, pénteken, éppen Mi­kulás-napján igazán szép és módfelett hasznos ajándék­kal gazdagodtak a városban élő jelenlegi — és Jeendő — idős emberek. A több, mint 50 millió forintos meglepe­tés nem épp semmiség, kü­lönösen nem akkor, ha iga­zi értékét a humanitás, az emberi felelősségérzet adja. Szeged minden ötödik lakója túl van a nyugdíjkorhatáron, s közülük igen sokan magá­nyosan élnek. A hozzátarto­zókat nélkülöző, koros em­bereket a társadalom igyek­szik védőszárnyai alá venni. Ennek újabb bizonyítéka a tegnap, Szegeden átadott új intézmény, a Tolbuhin su­gárúti öregek háza szom­szédságában levő időskorúak szociális otthona, valamint a gondozóház. A hajdani egyházi, majd egyéb közhasználatú célokat szolgáló épület további sor­sa 1982-toen dőlt el, akkor határozta el a városi tanács, hogy a házat szociális ott­hon céljára átalakítják. A munkát — fővállalkozóként — a magas- és mélyépítő vállalat végezte. Az új intézmény a legkor­szerűbb igényeknek is meg­felel. Földszinti, gazdasági részében kapott helyet a sze­gedi .szociálisgondozó-háló-' zat önálló mosodája, ameiy végre valamennyi egységéi maga tudja ellátni tiszta ru­haneművel. A kiszolgáló he­lyiségek, a cukrászat mellett a nagy kapacitású, jól föl­szerelt konyha napi ezer adag étel főzésére alkalmas. s képes többfélé különleges, diétás menü elkészítésére is. Ezzel megoldódott a többi szociális úntézmény gondja is: innen szállítják a máshol élő idős embereknek is az ebédet, meleg vacsorát. A további három szinten közösségi helyiségek, könyv­tár, társalgó és étterem áll a lakók rendelkezésére. Min­den emeleten az idősek köz­lekedését, gondozását meg­könnyítő építészeti megoldá­sokkal alakították ki a lakó­szobákat, a íürdö- és zuha­nyozó helyiségeket. A négy-, három- és kétágyas szobák összesen 110 embernek nyúj­tanak kényelmes otthont. Említésre méltó az a gon­dosság is, hogy a -tervek el­készítésekor ügyeltek arra: ne legyenek zsúfoltak a he­lyiségek. Amíg tíz 4 és 15 háromágyas szoba van az epületben, 27 a kétágyasok száma! A lakók szakszerű el­látásáról 60 alkalmazott gon­doskodik. Újdonságnak szá­mit az épület harmadik eme­letén levő úgynevezett gon­dozóház, amely" az idős em­berrel élő, öt ellátó családta­gokon kíván segíteni. A -me­leg otthonossággal berende­zett, 10 személyes egységben lehetőség nyílik arra, hogy amig a fiatalok elutaznak, az idős szülők néhány hétre a gondozóház vendégszerete­tét élvezzék — természetesen megfelelő összeg ellenében. Itt kapott helyet a bizonyára nagy látogatottságnak ör­vendő fodrászat is. Az új létesítménnyel lé­nyegesen bővültek a szociá­lis otthoni elhelyezési lehető­ségek. Jelenleg Szegeden már 480 idős ember számá­ra van hely ezekben az in­tézmények-ben. A Tolbuhin sugárúti otthon azonban lé­nyeges minőségi fejlődést is jelent: az alsóvárosi és a p°­tőfitelepi szociális otthon el­avult szárnyaiból szintén költöznek ide lakók A tegnapi ünnepségen Csergő Tibor városi főorvos köszöntötte a megjelenteket, köztük Szegedi Tamásnét, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetőjét, Szabó Sándort, az MSZMP megyei bizottságának első -titkárát, Papdi Józsefet, a -megyei ta­nács elnökét és Papp Gyulát, a városi tanács elnökét. Szé­kely Sándor, a városi part­bizottság első titkára elis­meréssel szólt az évtizedeken át helytálló mai -idős embe­rekről, aki-k -megérdemlik a társadalom fokozott figyel­mét, a város gondoskodását. Az anyagi és intézményi hát­teret — nem -kis erőfeszíté­sek árán — igyekszik bizto­sítani a tanács, s a tovább­fejlesztés szándékának bizo­nyítéka az új szociális ott­hon is. Székely Sándor elis­meréssel szólt a -megyei és városi -tanács vezetőinek, a pártszervek, az egészségügyi osztályok dolgozóinak, vala­mint a 'kivitelezőknek a munkájáról, majd átadta rendeltetésének az intéz­ményt. A vendégek végül megtekintették a szociális otthon helyiségeit. Ch. A. Kádár János Ausztriába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, az Elnöki Tanács tagja, Rudolf Kirchschla­gernek. az. Osztrák Köztársa­ság szövetségi elnökének meghívására a közeli na­pokban rövid látogatásra Ausztriába utazik. Bányaavatás Pénteken felavatták a do­rogi szénbányák lencse­hegyi új bányáját. Az ün­nepségen ott volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kapolyi László ipari minisz­ter. A lencsehegyi bánya a negyedik, s egyben az utol­só új bánya, amely az eocénprogram keretében lé­tesült az észak-dunántúli szénmedencékben. Az elsőt, a nagyegyházi új aknát 1981-ben, a másodikat, a Márkus-hegyit ez év tava­szán avatták fel, a harmadik új bányában, a mányiban pedig néhány hete kezdő­dött meg a termelés. A négy új eocénbánya az idén 2,6 millió tonna szenet ad a népgazdaságnak. Tóth István, a dorogi szén­bányák vezérigazgatója el­mondotta, hogy a mintegy négymilliárd forintos költ­séggel létesült lencsehegyi bányában 17 millió tonna, az átlagosnál jobb minőségű barnaszén vár lefejtésre. Építőmunkások kongresszusa Az építők székházában pénteken összeült az Epitö-, Fa- és Épitöanyag-ipari Dol­gozók Szakszervezetének XXXIV. kongresszusa, ame­lyen tóbb mint 300 ezer szak­szervezeti tag megbízásából 400 küldött tárgyalja meg az utóbbi öt évben végzett munka tapasztalatait ésaso­ron következő feladatokat. Megjelent a kongresszuson Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt 'Politikai Bizottságának tag­jai. A szakszervezet központi vezetőségének írásos beszá­molója és Gyöngyösi István főtitkár szóbeli kiegészítője egyaránt rámutatott: az utóbbi öt év az építő- és épitöanyag-ipar jelentős át­alakulásának időszaka volt. Ezért a szakszervezet tevé­kenységében is jobban elő­térbe került a változásokkal járó gondok megoldását se­gítő mozgalmi munka. A szabadkai küldöttség megbeszélései Tapasztalatok az együtt­működésről Tegnap, pénteken szegedi látogatásának utolsó nap­ján a Vajdasági Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége Szabadka községi választmá­nyának küldöttsége a kis­iparosok és kiskereskedők szervezeténél tett látogatást. Itt a Kisosz, illetve a Kiosz megyei titkáraitól tájékozta­tást kaptak a két testvérvá­ros együttműködésének le­hetőségeiről. Ezt követően a delegáció tagjait — Graovac Ljubo­mirt és Andrejkovic Denót — arra kértük, röviden szá­Zöldellnek a vetések Pénteken is az évszakhoz képest, szokatlanul enyhe időjárás volt a Dél-Alföldön. Csongrádban az elmúlt né­hány nap alatt az esőzéseket követő felmelegedés, vala­mint a kiadós napsütés ha­tására, szinte szemmel lát­ható fejlődésnek indultak a több mint 100 000 hektáron vetett őszi kalászosok. Üde zöldek a zsenge vetések, és most már a gazdaságok szak­emberei bizakodnak abban, hogy a kemény fagyok be­köszöntéséig kellően meg­erősödik a növényállomány. Az utóbbi egy hét alatt előrehaladtak az őszi mély­szántással a Csongrád me­gyei gazdaságok. Egy hét alatt mintegy 9000 hektáron forgatták meg a talajt Ablakok korszerűen Somogyi Károlyné felvétele Elsősorban lakóházakra kerülnek a házgyár területén mű­ködő új üzem termékei. Néhány hete adtunk hírt az ablak­gyár avatásáról, ahol a legkorszerűbb, pneumatikus meg­hajtású, nyugati gyártmányú gépek segítik a munkát. Ko­rábban Székesfehérvárról szállították ide az ablakokat, az új szegedi üzem termékeinek jó minőségét bizonyítja, hogy már egyes magánházakon is megjelentek moljanak be arról, milyen konkrét megállapodások szü­lettek a szegedi látogatás al­kalmával. — Látogatásunk szem­pontjából különösen fontos, hogy az idén lett húsz­esztendős a két város — Szeged és Szabadka — test­vérvárosi szerződése. A kü­lönböző helyeken, ahová el­látogattunk ennek okán, na­gyon sok szó esett az el­múlt két évtized együttmű­ködésének tapasztalatairól: a jó oldaláról és a javításra szoruló részterületekről. El­nökségünk a hazaérkezés után az elmondottak alapján elemzi majd az itt meg­beszélt kérdéseket. Ebből kiindulva határozza meg azokat a feladatokat, ame­lyek megvalósításában a jö­vőben együtt kívánunk mun­kálkodni. — Melyek az új elképze­léseik a kapcsolatok bőví­tésére? Ne csak felső szintű de­legációink látogassák egy­mást, hanem üzemeink, kul­turális és egyéb intézmé­nyeink, termelőszövetkezete­ink küldöttei találkozhassa­nak és beszélhessenek a ma­guk haza tájáról, tgy köz­vetlenül valósulna meg és lehetne hasznosabb az együttműködés. Mi most el­mondjuk majd otthon, mi­lyen jó ösztönzési rendszer­rel találkoztunk a szöregi termelőszövetkezetben, vagy milyen értékesnek tartjuk a magánkereskedők jól kiépí­tett megyei hálózatát. De mindez már közvetett úton jut el a mi érdekeltjeink­hez. Mennyivel hasznosabb len­ne, ha ök maguk beszélhet­nének egymással. — A megbeszéléseken szó esett a két város jobb in­formációcseréjéről is. — E területen többet kell tenni. Javítanunk kell a két város közötti tájékozta­tás tartalmán. Ebben ter­mészetesen a sajtónak is szerepe van. Konkrétan ar­ra gondolunk, hogy gyak­rabban utazzanak tudósí­tók Szabadkára, illetve on­nan Szegedre, valamint cik­kek gyakoribb cseréjére. Fontosnak tartanánk azt is, hogy a szabadkai standokon lehessen kapni nap. mint nap a Délmagyarország szá­mait, és a szegedi újság­árusoknál megvásárolható legyen a Suboticke Novine és a 7 Nap friss számai. K. K. 75. évfolyam, 287. szám 1985. december 7., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents