Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-06 / 286. szám

rPéntek, 1985, december 6. A kulturális fórum értékelése Az európai kulturális fórum magyar nemzeti bizottsága csütörtökön délután, a Parlamentben megtartotta utolsó ülését, amelyen részt vettek a nemzetközi konferencián hazánkat képviselő küldöttség tagjai is. A bizottság — Köpeczi Béla művelődési miniszternek, a bizottság elnökének beszámolója alapján — a kulturális fórumot a helsinki folyamat jelentős eseményének, a résztvevő 35 ország kulturális személyiségei egyedülálló találkozójának minősítette és kifejezte reményét, hogy a művészi alkotások, a kulturális értékek terjesztése és a nemzetközi kulturális együttműködés fejlesztését szolgáló javaslatok az országok két- és többoldalú kapcsolataiban megvalósulnak majd. Örömmel nyugtázta, hogy külföldi vendégeink elismeréssel szóltak házigazdái teendőink ellátásáról, a megfelelő feltételek biztosításáról, a színvonalas kísérő programokról. A fórum alkalmából rendezett kultúrális események jól szolgálták az európai és a magyar kultúra együttes bemutatkozását. A bizottság — befejezve kétéves munkáját — köszönetét fejezte ki a kulturális fórummal kapcsolatos munkálatokban közreműködő valamennyi kulturális, személyiségnek, szervnek, intézménynek. n szabadkai küldöttség látogatása A háromnapos látogatáson Szegeden tartózkodó szabadkai küldöttség tegnap, csütörtökön a Somogyikönyvtárat tekintette meg. Ezt követően a szőregi Tisza-Maros-Szög Tsz-ben tettek látogatást, ahol megismerkedtek a termelőszövetkezet munkájával, illetve a városrész gazdasági, társadalmi életével. A látogatás második napjának befejező programjaként az Üjszentivánon élő szerb családok látták őket vendégül. A magnézium szerepéről Csütörtökön Szombathelyen megkezdődött a II. országos magnéziumszimpózium. A tanácskozást a Magyar Altalános Orvosok Tudományos Egyesülete szervezte orvosok, gyógyszerészek, agrár- és táplálkozástudományi szakemberek részére, akik előadásokat hallgatnak meg a magnéziumnak az emberi szervezetben betöltött szerepéről. A magnézium az emberi szervezet számára — a vas után — a második legfontosabb elem. A szakemberek véleménye szerint az utóbbi évtizedekben a kívánatosnál lényegesen kevesebb magnézium tartalmú táplálékot fogyasztunk. Ennek egyik oka, hogy a termőtalajok magnéziumtartalma csökkent. Másrészt háttérbe szorult a magas magnéziumtartalmú hüvelyesek fogyasztása. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy jelentős magnéziumveszteség okozója az alkohol. A magnézium tartós hiánya rejtett görcskészségek kialakulásához, s az enzimműködés zavarához is vezethet. A tapasztalatok szerint megfelelő adagú magnéziumbevitellel csökkenthető a koraszülések száma, infarktus utáni állapotban és vegetatív neurózis során is elősegíthetik a gyógyulást, s többek között a cukorbetegség szövődményeinek csökkentésében is szerepe van a magnéziumnak. Célok és eredmények Mezőgazdasági évértékelő Szegeden, a téeszszövetség székházában évértékelő öszszejövetelt tartottak a sajtónap alkalmából. A mezőgazdasággal és a szövetkezeti mozgalommal megyénkben foglalkozó újságírók és a Teszöv vezetői kötetlen beszélgetésen értékelték a többéves együttműködés eredményeit. A mozgalom céljainak, lehetőségeinek széles körű ismertetésében mindig szerepet kaptak az újságok is, így a rendszeres találkozás a pontos, megbízható tájékoztatást is segítik. Haskó Pál, a Teszöv titkára megragadta az alkalmat, hogy eredményeivel és hibáival együtt értékelje megyénk mezőgazdaságát. Az idei év mérlege különösen fontos, hisz ez adja a következő ötéves népgazdasági terv alapját. A visszatekintést azonban célszerű előbb kezdeni. Az elmúlt öt esztendő összes fejlődésének zöme az első két évre esik. Az élénkülő piaci lehetőségek, a meliorációs program, az energiatakarékos beruházások indítása biztató kezdetet jelentettek. Ezután jött a megtorpanás, a népgazdaság egyensúlyi helyzete miatti kényszerű elvonások. A fejlesztésre szánt összegek lecsökkentek, s ezt tetézték a súlyos aszály terhei. Miközben nőtt az állatállomány, 160 ezer tonna szemes takarmányt kellett a Dunántúlról a megyébe szállítani, s ez nem ment zökkenők nélkül. A sítását, a víztakarékos talajművelési eljárások is elterjedtek. A termesztett növények közül a szárazságtűröbb fajtáké az elsőség. Igaz, a tervezett 20 százalék körüli fejlődésből az öt év során 12—13 százaléknyi valósult meg, de először fordult elő, hogy a teljesítménynövekedés nem került többe, mint amit ér. Az idei évet a közepesnél jobbnak kell értékelnünk. Megyénkben a gabona termésátlaga most haladta meg először az országosat. Az intenzív gabonatermesztési program pénzügyi lehetőségei szinte az egyetlen komolyabb esélyt adták a gépesítésre, modernizálásra. A kukoricatermesztés válsága tovább tart, az 5,5 tonnás átlag mellett nem jövedelmező. Komolyabb előrelépés jövőre sem várható, mivel a szabályozásban e téren hozott változtatások csak tünetiek. Törés következett be a sertéstenyésztésben, s ezen túllépni csak úgy lehet, ha a fajták és a technológia hiányosságait megoldva a jobb áruért arányosan több pénz jár. A gazdálkodást kiegyensúlyozottabbá teszi viszont, hogy az állattenyésztés és növénytermelés aránya közel egyenlő. A baromfitenyésztésben a piaci ingadozások nem okoztak visszaesést. Termálenergiára alapozott fejlesztéssel a jelenlegi 15—18 ezer tonnás termelést 20—25 ezerre lehet növelni rövid idő alatt. dolgozók száma, mégpedig a termelőágazatokban, miközben a 12 százaléknyi adminisztratív létszám változatlan maradt. A tagok átlagéletkora csökkent, jelenleg 40 év. A tavalyi 810 millióhoz közeli nyereségre számítanak szövetkezeteinkben, miközben 5 szanálandó veszteséges téeszben 65—70 milliós pénzügyi hiány várható. Ezek megoldása még okozhat fejtörést. Mindenesetre a mezőgazdaságban az elkövetkező évben bízni illik. Az előkészítő munkákat, szántást, vetést, műtrágyázást megfelelően elvégezték. Az már az időjáráson is múlik, hogy mennyire lesz sikeres a VII. ötéves terv indítása. A kukoricatermesztés és a szarvasmarha-tenyésztés helyzetének megváltoztatásához azonban a központi intézkedések sem maradhatnak el. T. Sz. I. • • Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén meghallgatta a kulturális fórumon részt vett magyar delegáció jelentését, jóváhagyta a végzett munkát, és elismerését fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak a konferencia sikeres megszervezéséhez, a házigazdai teendők ellátásához, Magyarország és a magyar kulturális élet megismertetéséhez. A kormány meggyőződése, hogy a kulturális fórum tanácskozásai, amelyeken jeles kulturális személyiségek is részt vettek, elősegítették az európai biztonsági és együttműködési folyamat erősödését, az álláspontok jobb megértését. Üdvözli azokat a kezdeményezéseket, amelyek az államok közötti kulturális kapcsolatok fejlesztését szolgálják. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az elektronika társadalmi-gazdasági alkalmazása elterjesztésének központi gazdaságfejlesztési és szervezési programját. Áttekintette a gyógyszer-, a növényvédöszer- és intermediergyártás fejlesztésére 1980-ban elfogadott program teljesítésének helyzetét, és meghatározta a további feladatokat. A Minisztertanács tudomásul vette a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését a magánlakás-épités helyzetéről. Úgy határozott, hogy az abban foglalt javaslatok épüljenek be a lakásellátás fejlesztésének VII. ötéves tervidőszakra szóló társadalmi-gazdasági programjába, valamint az annak megvalósítását szolgáló intézkedési tervbe. Program az elektronika gyors elterjesztésére A Minisztertanács csütör- népgazdaság különböző ága- ben gyárthatnak. Eddig ösztöki ülésén jóváhagyta az zataiban, például az iparban, szesen 28 milliárd forint érelektronika társadalmi, gazdasági alkalmazása elterjesztésének központi gazdaságfejlesztési és szervezési programját. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalában. a kormány ülését követő szokásos értekezleten és a Magyar az Ipari Minisztérium és az Kamara is. Országos Míjszaki Fejlesztési Bizottság illetékes vezetői ^ ol ko2pontl állami ismertettek az ujsagirokkal a intézkedéseket határoz meg. program ceijat es feladatait. amelyek el5segitik az elektMint elmondták, hazánk- ronizació elterjedését, s a ban az elektronika alkglma- felhasználókat is a széles zása elmarad az iparilag körű alkalmazásra ösztönfejlett országokétól, bár szá- zik Így például ár- és vámmos területen jelentős ered- szabályozással kívánják élményeket értünk el. Az új érni a jelenlegi túl program legfontosabb célja árak mérséklődését, a múaz elektronika elterieszté- szaki-fejlesztési alapok táa mezőgazdaságban, a köz- tékű alkatrészt termelt az lekedésben, a hírközlésben, iparág, s ennek nagyobb réaz építőiparban részprogra- sze a belföldi felhasználókmokat is kidolgoztak az hoz került. I-étrejött a Mikelektronizáció elterjesztésére, roelektronikai Vállalat, ahol Hasonló résznrogramot ala- új termelési kultúrát honokított ki az MTESZ, a SZOT sitottak meg, de más vállaKereskedelmi latoknál is megkezdték az elektronikai alkatrészek ... . , gvártását. Egy-egy tervbe £ vett fejlesztés - például a Kontakténál — a következő évekre húzódik át. A VII. ötéves tervben az alkatrészgyártó ipar is új technológiákat vezet be, s a jelenleg készülő típusok több mint felét újak váltják fel. Tervbe vették új alkatrészgvártó üzem létesítését is, ahol fejlettebb technológiai .. ,,, .... generációjú alkatrészeket kísének gyorsitasa, ami hozza- gabb felhasználási lehetőse- vannak előállítani A fejjárul a népgazdaság fejlödé- Révei és adókedvezmények- lesztésekhez a vállalati forséhez, a gazdálkodó szerve- kel pedig a legfejlettebb r;isc)kat a„ami au,pjuttatás zetek teljesítőképességének technologiak beszerzeset növeléséhez, a műszaki szín- igyekeznek gyorsítani. A feles egyéb támogatás is kiegészíti majd. A hazai igények vonal emeléséhez, a köllsé- használók számíthatnak aikatrészekböl számottevően gek csökkentéséhez, a mun- olyan hitelpolitikai támoga kakultúra általános fejlődé- fásokra is, amelyek ösztöséhez. nöznek a rugalmas gyártó.. rendszerek, a robotok A program ujszeru saja- egyebek mellett a szamitótos jellegű, hiszen hatassal ... " gépes mérnöki tervező r^ndlesz valamennyi ipari mező- szerek vásárlására alkalmagazdasagi es szolgaltato szer- ^^ A pr0 mielöbbi vezet, allamigazgatas, es kü- a[ósítását kutatási ter. tatas, intézmény murckajara. vek ü i(jfc amelyek Reszletes fejIesztesi célokat düul üj kis szamjtógépek, csak egyes kiemelt területe- , , ken jelöl meg, mint például szamitogepes halozatok, szab- tósé^k a távközlésben, az elektro- ványositott softverrendszenikához kapcsolódó oktatás- rek, elektronikus telefonban és képzésben, a számi- központok, tömegesen eltertástechnika államigazgatási jeszthető, olcsó információs alkalmazásában. rendszerek, valamint a táMindehhez igazodóan or- volabbi jövőben az ötödik szágos szintű kutatási ej lesz- generációs integrált, digitátési programot is kidolgoz- Jis távkiizlési rendszerek kitak. Központi penzeszkozok ,,.... . . , csak ezekre a kiemelt terű- alak'tasara irányulnák, letekre fordíthatók, így a A program része — program teljes megvalósító- egyben önálló központi fejsához szükség van a vállala- lesztési program — az elektti erőforrásokra is. A ki- ronikai alkatrészek és részemelt területek mellett a növekednek, így a termelés is várhatóan 80 százalékkal bővül 1990-ig. A hazai al,,<rs katrészszükségletnek minteev felét tehát kielégítheti a magyar elektronikai ipar, s fokozhatja az exportot is. Az alkatrészipar fejlesztéséhez is kiemelt kutatási célp'rogram kapcsolódik. Az elektronika elterjeszmost elfogadott programja épít a széles körű nemzetközi együttműködésre is. Jelenleg mintegy 40 KGST-egyezmény van érvényben az elektronikai Iparban, s a partnerek újabbak kialakítására is törekednek. Bővíteni szükséges az együttműködést a fejlett ipari országokkal, egyede bek között licenc- és knowhow-vásárlásokkal. A sajtótájékoztatón arról szövetkezetek nyeresége a .„ . . . ... korábbiak felére. 600 millió Meg/f,.ffa0"d0J.fc0dtaí0I.h°9;ü forintra csökkent. A gépesítésre és a műtrágyafelhasználásra költhető keve- .... , sebb pénz a szövetkezetek további gazdálkodására is kihatottak. A kevés beruházást viszont sikerült megfelelően rangsorolni. A termelés biztonságát fokozó melioráció nem torpant meg, igy ma megyénk területének 40 százalékán hasznosíthatják ennek előnyeit. Az aszály kikényszerítette az öntözésfejlesztés meggy oroz állattenyésztés összességében nem hoz eredményt a szövetkezeteknek. Mivel a jövedelmezősége is fokozatosan csökken, egyre nagyobb szerep jut az alaptevékenységen kívüli munkáknak. Azt azonban mindenképp kényszerű lépésnek kell tekinteni, hogy a tehénistállóból fröccsöntő műhelyt alakítanak ki. . Az idén 4 százalékkal csökkent a mezőgazdaságban Sajtónapi ünnepségek A magyar sajtó napja alkalmából csütörtökön több társadalmi és tömegszervezet tartott ünnepi megemlékezést a fővárosban. A Szakszervezetek Országos Tanácsának képviselői ünnepségükön köszöntötték a magyar szakszervezeti újságírás munkatársait, vezetőit. Az eseményen Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára megemlékezett a Vörös Újság megjelenésének évfordulójáról, méltatta a szakszervezeti lapok és általában a szakszervezeti élettel foglalkozó sajtó tevékenységének jelentőségét, a mozgalomban betöltött szerepét. Palotai Károly, a SZOT alelnöke kitüntetéseket adott át a hosszabb ideje kiemelkedő munkát végző újságíróknak. A Hotel Ifjúságban tartott sajtónapi ünnepségen Nagy Imre, a KISZ KB titkára köszöntötte az ifjúsági sajtó munkatársait, majd kiemelkedő színvonalú alkotásaikért jutalmakat adott át. A Magyar Honvédelmi Szövetség székházában tartott rendezvényen Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára ünnepi beszédében méltatta az újságírók tevékenységének jelentőségét. A kiváló honvédelmi propagandamunkáért emlékplakettel 15 újságírót és két szerkesztőséget tüntettek ki, 31-en pedig az MHSZ más kitüntetéseit, elismeréseit kapták (MTI) egységek gyártásának fej- is szóltak, hogy az elektrolesztése. Ez a program már nizáció hazánkban is társaebben az ötéves tervidőszak- dalmi üggyé vált, s elterjeban megkezdődött, s a ma- dése. alkalmazása nemcsak gyar ipar 1981 és 1985 kő- a gazdaságot érinti, hanem zött olyan alkatrészek soro- formálja aondolkodásmózatgyártására rendezkedett dunkat. befolyásolja minbe. amelyeket nagy tömeg- dennapi életünket. Kubai-magyar tárgyalások Befejezte kubai tárgyalásait Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Váncsa Jenő Adolfo Diaz Suárez kubai mezőgazdasági . miniszterrel és Alejandro Roca Iglesias élelmiszer-ipari miniszterrel folytatott megbeszéléseket. A tárgyalások során áttekintették a két ország közötti együttműködés alakulását a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén. Váncsa Jenő, valamint Adolfo Diaz és Bartolome Yara élelmiszer-ipari miniszterhelyettes szerdán Havannában aláírta azt a jegyzőkönyvet, amely megszabja a két ország közötti együttműködés fő irányait az 1986—90-es időszakra. Az okmány magában foglalja a következő két évre szóló műszaki-tudományos együttműködési munkatervet is. Ez előirányozza az együttműködés bővítését egyebek között a vetömagés dísznövénytermesztés és -nemesítés, a növényvédelerft, a zöldség- és gyümölcstermesztés, az állattenyésztés és a tartósítóipari ágazatok terén is. Négynapos, hivatalos kubai látogatása során Váncsa Jenő felkeresett több mezőgazdasági üzemet, egy állattenyésztési-genetikai központot és egy dohánytermelő vállalatot is. (MTI) t