Délmagyarország, 1985. december (75. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-06 / 286. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAöYARORSZAG 75. évfolyam, 286. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Havi előfizetési díj: 43 forint 1985. december 6., péntek SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 1.80 forint Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. december 4-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztály­vezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Taná­csának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai, az or­szágos főhatóságok vezetői, a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Kádár János elvtársnak, a párt főtitkárának tájé­koztatóját a Varsói Szerződés tagállamai pártvezetőinek prágai találkozó járói; . — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tag­jának. a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1986. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irány­elveire vonatkozó javaslatot. I. A Központi Bizottság tá­jékoztatót hallgatott meg a Varsói Szerződés tagállamai pártvezetőinek 1985. novem­ber 21-i prágai találkozó­járól, amelyen a résztvevők információt kaptak Mihail Gorbacsov elvtárstól, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárától a genfi szovjet —amerikai csúcstalálkozó­ról. A prágai találkozó eredményesen szolgálta a szocialista országok külpo­litikájának összehangolását. A Központi Bizottság egyetért a genfi csúcstalál­kozón a Mihail Gorbacsov elvtárs által képviselt szov­jet állásponttal, amely tel­jes mértékben megfelel a Varsói Szerződés tagállamai egyeztetett külpolitikái tö­rekvéseinek, s kifejezi' a világ népeinek békeakara­tát. A nemzetközi helyzet to­vábbi alakulása szempont­jából nagy jelentősége van a csúcstalálkozó létrejötté­nek és annak, hogy a lé­nyeges kérdésekben megle­vő különbségek és véle­ményeltérések ellenére a két nagyhatalom vezetői közös nyilatkozatban kinyil­vánították: atomháborút sohasem szabad kirobban­tani, s abban nem lehet győztes. Számot vetve a lehetséges súlyos következ­ményekkel. kijelentették, hogy elejét kell venni az országaik közötti bármilyen fegyveres konfliktusnak. Ki­fejezésre juttatták, hogy egymással szemben nem fog­nak katonai fölény elérésére törekedni, meg kell gyorsí­tani a tárgyalásokat az űr­fegyverkezési hajsza meg­akadályozásáról, a nukleáris fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről. Hangoztat­ták kölcsönös készségüket a szovjet—amerikai kapcso­latok és a nemzetközi hely­zet javítására. A Központi Bizottság ki­fejezte a magyar vezetésnek és népünknek azt a remé­nyét, hogy a csúcstalálkozó hozzájárul a szovjet—ame­rikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások érdemi előre­haladásához, s kedvezően hat a kelet—nyugati fóru­mok munkájára, mindenek­előtt az európai biztonság­és bizalomerősítő intézkedé­sekkel foglalkozó stockholmi konferenciára, valamint a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési bécsi megbeszélésekre. Mindez je_ lentősen elősegítené a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mellett élését, kapcsolataik és kölcsönösen előnyös együttműködésük fejlődését. A Központi Bizottság meg­erősítette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság né­pünk érdekeivel összhang­ban a jövőben is kiveszi ré­szét a szocialista országok béketörekvéseinek valóra váltásából, a fegyverkezési verseny korlátozását, a nem­zetközi biztonság megszilár­dítását célzó közös erőfe­szítésekből. Külpolitikái te­vékenységében mindent megtesz az enyhülés, a sok­oldalú nemzetközi együtt­működés előmozdításáért. az anyagtakarékossági, a hulladékhasznosítási prog­ramok végrehajtása folyta­tódott, a fajlagos anyag- és energiafelhasználást azon­ban nem sikerült tovább csökkenteni. A munka ter­melékenysége kis mértékben emelkedett. A központi és a vállalati beruházások a terv szerint valósulnak meg. Átadtak olyan kiemelt beruházáso­kat, mint a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzem. A Ferihegyi repülőtér nagy rekonstrukciós munkája a tervezett ütemben halad, üzembe helyezték az új utasforgalmi épületet. Foly­tatódott a vasút villamosí­tása, a budapesti metró és az autópályák építése. Fel­épült a több célra hasznosít­ható Budapesti Kongresszu­si Központ, új szállodák lé­tesültek, és több szálloda felújítása befejeződött. Az előirányzottnak meg­felelően a lakosság reáljöve­delme és fogyasztása 1 szá­zalékkal növekszik, a nomi­náljövedelem 8 százalékkal, az árszínvonal mintegy 7 százalékkal emelkedik. Az élelmiszer-ellátás kiegyen­súlyozott. megfelelő. Az építőanyag-ellátás javult. Tüzelőanyagokból és tartós ipari fogyasztási cikkekből azonban a kínálat nem ki­elégítő. Az életkörülménye­ket javítja, hogy felépül 70 ezer lakás. 900 általános és középiskolai tanterem, vala­mint 1300 kórházi ágy léte­sül O 1986-ban a VII. öt­éves népgazdasági tervvel összhangban a gaz­daságirányítás fejlesztésével, a meghirdetett társadalmi­gazdasági programok meg­valósításával. a gazdálkodás hatékonyságának fokozásá­val élénkíteni kell a gazda­sági növekedés ütemét. és tovább javítani a külgazda­sági egyensúlyt. A közlekedési ágazatban az eszközök összehangol­tabb, gazdaságosabb kihasz­nálására, a szolgáltatások javítására, az energiafel­használás mérséklésére kell törekedni. A távközlésben kiemelt feladat a telefonhá­lózat javítása, bővítése. A beruházások mindenek­előtt a műszaki haladást, a termékszerkezet Korszerűsí­tését, a megkezdett fejlesz­tések gyors megvalósítását szolgálják. Folytatni kell a Paksi Atomerőmű, valamint a Bős—Nagymarosi Vízlép­csőrendszer építését. Kis mértékben növelhetők a ta­nácsi beruházások is. A vál­lalati beruházások és á hoz­zájuk nyújtott állami támo­gatások, hitelek elsősorban az export bővítését, az ész­szerű anyag- és energiagaz­dálkodást segítsék. A külgazdasági - kapcsola­tok tovább bővüljenek. Az exportnak az 1985. évinél dinamikusabb növelésével nagyobb kiviteli többletet kell elérni. A Szovjetunióval, a KGST többi tagországával el kell mélyíteni a hosszú távú megállapodásokra és a távlati műszaki fejlesztési programokra alapozott terv­szerű gazdasági együttmű­ködést. a vállalatok, intéz­mények közvetlen kapcsola­tait. Minden szocialista or­szággal az együttműködés és az áruforgalom szélesítésére törekszünk. A kölcsönös elő­nyök alapján bővítjük gaz­dasági kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal, és a fejlődő országokkal. Az ipar nagyobb mérték­ben járuljon hozzá a nem­zeti jövedelemhez, jelentő­sen növelje kivitelét. Ehhez elengedhetetlen: a szerkezeti változások felgyorsítása; a hazai és a külpiaci keres­lethez való alkalmazkodás; a gazdaságosan előállítható, magas feldolgozottságú ter­mékek arányának növelése; a fajlagos anyag- és energia­felhasználást mérséklő, a minőséget javító technoló­giai eljárások elterjesztése; (Folytatás a 2. oldalon.) Szabadidőpark és iskolai testnevelés Tanácskozott a városi tanács vb Számos témát vitatott meg tegnapi ülésén Szeged Me­gyei Város Tanácsának végrehajtó bizottsága. A jó néhány, kisebb-nagyobb ügy közül alighanem kettő tarthat számot elsősorban közérdeklődésre. Az a határozat, amely a Cse­repes .sor és a Szél utca közötti területen szabadidőpark ki­alakításáról intézkedik, valamint az iskolás korú fiatalok testnevelésének és sportlehetőségeinek helyzetét elemző, a jövőbeni feladatokat kijelölő anyag. A szabadidőpark létreho­zása nem merőben új gon­dolat Szegeden. Már régeb­ben fölmerült, hogy a San­cer-tavak környékének ren­dezésével, ott kirándulásra, pihenésre alkalmas területet lehetne kialakítani. Erre több okból is szükség van. Részint azért, mert az ötna­pos munkahét bevezetésével megnőtt szabadidő hasznos eltöltése szükségessé tenné egy kirándulóterület létreho­zását, amit a város nélkü­löz. Részint pedig így lehe­tőség nyílik egy korábban szemetes, elhanyagolt kör­zet rendezésére, hasznossá tételére. Jelentős mennyiségű tár­sadalmi munkával, a város­gondnokság anyagi támoga­tásával már megkezdődött az előkészítő munka. Elkészült a területet védő drótkerités, a tereprendezés, és nagyrészt a két tó szűkületét átívelő híd is. Még meg kell oldani a közművesítést, az útháló­zat kiépítését, a játszótér ki­alakítását, és egy falatozót is építeni fognak. Az itteni, mintegy 40 hek­táros, erdős-ligetes terület ily módon már vonzó kirán­dulóhelye lehet a szegedi­eknek. Mindemellett még az Alföld állatvilágát bemutató vadasparkot is kialakítanak a területen, madárházzal, istállókkal, karámokkal. Így A Központi Bizottság ér­tékelte a gazdasági építő­munka 1985. évi tapasztala­tait, megvitatta és elfogad­ta az 1986. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. 4 A Központi Bizottság megállapította, hogy a népgazdaság ez évi fejlő­dése elmarad a terv céljai­tól, a termelés és a nemzeti jövedelem növekedése ki­sebb az előirányzatnál. Eb­ben szerepet játszik, hogy a gazdálkodás és az irányítás nem javult kellő mértékben, a szokásosnál hidegebb tél jelentős termeléskiesést és többletkiadást okozott, az értékesítési lehetőség a kül­piacokon romlott. A külke­reskedelmi áruforgalom ak­tívuma a tervezettnél ki­sebb. A belföldi, felhaszná­lás a tervnek megfelelően alakul. Az 1985. évi gazdasági fej­lődés főbb jellemzői: A nemzeti jövedelem vár­hatóan 0,5 százalékkal ha­ladja meg az 1984. évit. Az ipari termelés 1,5—2 száza­lékkal emelkedik. Az építő­ipar termelése nem éri el a tavalyit. A mezőgazdasági termékek termelése 1 szá­zalékkal elmarad a tervhez képest. Gabonából 15 millió tonna termett. A zöldség- és gyümölcstermés — a szőlő kivételével — megközelíti a tervezettet. Az állattenyész­tés teljesítménye az állatál­lomány csökkenése követ­keztében kisebb a számított­nál. Az energiagazdálkodási, Szálló­szerelők Újszegeden Az újszegedi SZOT-gyógy­szálló már építésének kez­deti szakaszában is rend­kívüli, érdekes látványt nyújt. A Szegeden, szabad­téri építkezésen eddig még nem alkalmazott Hünebech­állványozás könnyebb, gyor­sabb munkát biztosit. A fémszerkezet elemei tetszés szerint magasíthatok, cse­rélhetők, később más mun­kahelyen is fölhasználhatók. A leendő szálló első szint­jén ezekben a napokban a Délép ácsai és vasszerelő szakemberei dolgoznak. So­mogyi Károiyné felvétele a szép időt jól kihasználó épí­tőkről készült. a gyermekek számára is kü­lönösen érdekessé válhat) a város szabadidőparkja. * Sorrendben egymást köve­tő három pártkongresszuson is nyomatékosan kapott han­got az ifjúság testnevelésé­nek fontossága. Tavaly a Minisztertanács is határozat­ban foglalt állást a testne­velés és a sport továbbfej­lesztésével kapcsolatban, ki­emelve, hogy az iskolás ko­rúak testnevelésének és sportjának mind hatéko­nyabban kell hozzájárulnia a fiatalok fizikai erőnlétének javításához, egészséges élet­módra történő neveléséhez. A városi tanács vb legutóbb 1981-ben hozott határozatot a tömeg- és iskolai sport fej­lesztéséről. A helyzetet most értékelő jelentés az azóta el­telt időszak számos változá­sáról és a jelen jó néhány gondjáról ad számot. Szegeden jelenleg több mint 2t ezer általános isko­lás gyerek és közel 7 ezer középiskolás tanuló szerve­zett, rendszeres testnevelésé­hez, sportjához kellene biz­tosítani a feltételeket. Az is­kolák felszereltsége nagyon vegyes képet mutat ma is. Legrosszabb helyzetben a ré­gi, belvárosi iskolák vannak és a szakmunkásképző inté­zetek. De ahol van is tor­naterem vagy szabadtéri pá­lya, ott sem egyértelműen, kielégítő a helyzet. Például a nagy létszámú gimnáziumok­ban, ahol egy héten 50-60 testnevelési órát kell bizto­sítani — egy tornaterem­mel. Az utóbbi öt évben azon­ban számos eredmény szüle­tett. Az új iskolai tornater­mek, tornacsarnokok mellett 14 iskolában a tornatermek felújításával, korszerűsíté­sével sikerült jobb feltétele­ket biztosítani, emellett szá­mos szabadtéri sportpálya is épült az elmúlt öt eszten­dőben. Általában jók az is­kolák és a sportegyesületek között kialakított kapcsola­tok is. A helyzetet fölmérve, a végrehajtó bizottság határo­zatában egyebek között a munka minőségének javítá­sára hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy tovább kell folytatni a szabadtéri pályák létrehozására irányu­ló erőfeszítéseket. Felvető­dött az is, hogy szükséges lenne megteremteni a lehe­tőséget: a környéken lakók hét végén is használhassák az iskolai sportpályákat, va­lamint az ifjúsági szerveze­tek (KISZ, úttöröszervezet) intenzívebb segítségének szükségessége, a szülők fo­kozottabb bevonása az isko­lás korúak sportjának fej­lesztésébe 4

Next

/
Thumbnails
Contents